Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-25 / 174. szám

Iz utak után a hidak következnek Öntözés némi verítékkel Tízéves a Széchenyi lakótelep Iz építészek felelössépe Szolnak megye múltjából Szegedi nyár Van létjogosultsága, nő a jó híre Ma fejeződik be a nyári egyetem Szolnokon A TIT harmadik alkalom­mal rendezett. — a haditech­nikával foglalkozó — Tisza Nyári Egyeteme ma fejeződik be a szolnoki Helyőrségi Mű­velődési Otthonban. Pap De­zső vezérőrnagy tart előadást a katonai pályára irányítás tapasztalatairól és feladatai­ról, majd a résztvevők fóru­mon vitatják meg a nyári egyetemen felmerült katona- politikai, haditechnikai és honvédelmi nevelési kérdése­ket. Az általános tapasztala­tok már tegnap adottak vol­tak, azokról kérdeztük. Bede László ezredest, az intézőbi­zottság elnökét, aki nemcsak társadalmi tisztsége révén, hanem hivatásából adódóan is — mint a Killián György Repülő Műszaki Főiskola po­litikai osztályának vezetője, a főiskola parancsnokának helyettese — avatott ismerő­je a hazafias-honvédelmi ne­velésnek: — A kánikula miatt szó szerint „forró légkörű” ta­nácskozássorozat volt ez. — kezdte Bede László ezredes. — Ezt azért hangsúlyozom, mert az ország minden részé­ről idesereglett nevelők, tisz­tek, az MHSZ aktivistái vé­gig kitartottak. Ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy érdekelte őket az elő­adássorozat. Mivel ez a nyá­ri egyetem az országban az egyetlen olyan fórum, amely a hazafias-honvédelmi neve­lésben továbbképzést bizto­sít, úgy véljük, van létjogo­sultsága. Jó híre országszer­te növekszik. Nem tartjuk véletlennek tehát, hogy olya­nok találhatók a résztvevők között, mint dr. Harsányi László, a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem rektorhelyet­tese. A kedvező tapasztalatok alapján nőtt a Művelődési Minisztérium érdeklődése és anyagi támogatása is. Egyre erőteljesebbben érdeklődnek mások is, — így például a Határőrség és az MHSZ, melynek megyei szervezete jól sikerült bemutatóval öregbítette nyári egyetemünk hírnevét. Mivel azt tartjuk: a TIT Tisza Nyári Egyeteme hasz­nosan tölti be funkcióját, jö­vőre is megrendezzük A ta­pasztalatokon okulva a jövő évi tematika nyers vázlatát már most kiosztjuk a hallga­tóknak. hogy tudják mire ké­szüljenek. Jövőre egyébként a hazafias-honvédelmi neve­lés aktuális kérdései mellett a katonapolitika lesz a köz­ponti téma. fl MTESZ ilnökségénak napirendién A reform gyorsítása A MTESZ országos elnök­sége pénteken Fock Jenő el­nökletével ülést tartott. A testület tájékoztatót hallga­tott meg az MSZMP KB 1987. július 2-ai üléséről, to­vábbá megvitatta a KB ál­lásfoglalását a gazdasági- társadalmi kibontakozás programjáról, és meghatá­rozta a szövetség ezzel kap­csolatos feladatait. Tóth János, a MTESZ fő­titkára a Központi Bizottság üléséről szóló tájékoztatójá­ban hangsúlyozta: az állás- foglalás a kibontakozás fő út jaként a meglévő erőfor­rások jobb kiaknázását, a társadalomnak az új körül­ményekhez való alkalmazko­dását és az ösztönzés új módszereit jelölte meg. A vitában felszólalt Berecz Frigyes, a Minisztertanácsel­nökhelyettese is. Hangsúlyoz­ta, hogy a kormányzat nagy­ra értékeli a szövetség tevé­kenységét, s a gazdasági-tár­sadalmi kibontakozás prog­ramjának végrehajtásában számít a műszaki értelmiség véleményére, javaslataira. El­mondotta, hogy a várhatóan ősszel az Országyűlés elé ke­rülő cselekvési programról a kormány előzetesen kikéri a MTESZ véleményét. EGB-sajt6tájékoztató Kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése Dr. Gerald Himteregger, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának hivatalos lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó főtitkára pénteken saj­tótájékoztatót tartott Buda­pesten. Az EGB-ről szólva elmon­dotta, hogy a bizottságnak jelenleg 34 tagországa van, s az európai államok mellett az USA és Kanadta is csat­lakozott a szervezethez, amelynek egyik legfontosabb feladata a íkelet—nyugati kapcsolatók fejlesztésének elősegítése, Az EGB főtitkára szólít ar­ról, hogy az elmúlt években sok bírálat érte a különböző nemzetközi szervezeteket — s köztük az ENSZ-t ás —, hogy munkájuk nem elég hatékony. Ehhez a megíté­lésihez hozzájárult, hogy a széles közvélemény keveset tud e szervezetek tevékeny­ségéről A kelet—nyugati kapcso­latok jövőjét illetően az ESB főtitkára bizakodóan nyilatkozott. Véleménye sze­rint a kapcsolatok fejlődésé­ben pozitív fejlemények vár­hatók, s a politikai légkör javulásával a Bizottság is nagyobb szerepet játszhat a gazdasági kapcsolatok elmé­lyítésében. A szocialista és a tőkés országok közötti ke­reskedelmet azonban ma még sok diszkriminatív in­tézkedés hátráltatja. Az EGB főtitkára elmondta, hogy külön programban foglalkoznak a kereskede­lem útjában álló akadályok elhárításának kérdéseivel. Jegyzéket állítottak össze — amely, mint mondotta, saj­nos meglehetősen hosszú lis­ta — azokról az intézkedé­sekről, amelyekkel valamely ország hátrányosan külön­böztet, illetve különböztetett meg egy másik országot. A mzovjet javaslat vllágvisszhangja Pozitív értékelés, fenntartásokkal Alapvetően pozitívan, de fenntartásokkal értékelte Mihail Gorbacsov legújabb leszerelési javaslatait Max Kampelman, a genfi tárgya­lásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetője. Kampel­man szerint e javaslat köze­lebb viszi a feleket a köze­pes hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolásáról in­tézkedő szerződéshez. Külön kiemelte e fegyverfajták ázsiai leszereléséről szóló ajánlatot, mert ezzel —ame­rikai értékelés szerint — megszűnne az a „fenyege­tés”, amelyet a közepes ha­tótávolságú szovjet rakéták jelentenek Kínára, Japánra és Dél-Koreára. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy „ko­moly problémát” okoz az a szovjet igény, hogy szereljék le az NSZK-ban levő. kettős ellenőrzésű Pershing—1/A rakéták amerikai robbanótöl­tetét. Kampelman megerősí­tette Washington és Bonn korábbi álláspontját, hogy ezek a rakéták nem képezhe­tik alku tárgyát Genfben. Az amerikai küldöttség vezetője szerint ugyancsak gondot okoz egy esetleges megálla­podás esetén a leszerelés üte­me. Kampelman Igyekezett csökkenteni a várakozásokat a gyors megállapodást illető­en. Kétségeit hangoztatta, hogy a két nagyhatalom ké­pes lenne két hónapon belül megállapodni a közepes ha­tótávolságú nukleáris raké­tákról. Mihail Gorbacsov legújabb ajánlata a genfi akadályfu­tás célegyenesébe juttatta a kettős nulla-rakétamegálla- podásról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat — ál­lapították meg pénteken csaknem egyöntetűen brit diplomáciai elemzők. Hang­súlyozzák azonban, hogy még erősen kérdéses, vajon sike­rül-e átugrani a nyugatné­met felségjelekkel „átlobogó­zott’ Pershing—1A rakéták­kal emelt akadályt. Gorbacsov kezdeményezése biztosította, hogy a genfi tárgyalók befordultak a cél­egyenesbe —írja a Financial Times. A brit üzleti körök szócsöve hozzáfűzi: Moszkva nyilvánvalóan viszontenged- ményt vár Washingtontól, el­sősorban a Pershing—1A ra­kéták kérdésében. A The Guardian diplomá­ciai főmunkatársa megálla­pítja : „A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták világ­méretű felszámolásához hoz­zájárulva. Gorbacsov meg­nyitotta az utat az atomkor­szak első olyan megállapodá­sa előtt, amely a nukleáris arzenálok tényleges csökken­tését írja elő.” (Folytatás a 2. oldalon) Év! GO ezer hektoliter a kapaoitáa Termelte és palackozta a Csépai Tiszamenti Tsz Átadták a borteldolgozó Üzemet A Csépai Tiszamenti Tsz tiszazugi kerületében teg­nap átadták a 30 milliós beruházással készült borfeldol­gozó üzemet. A korszerű létesítmény avatásán jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Bugán Mi­hály, a megyei tanács elnökhelyettese és Benedek Fülöp a Teszöv titkára. Az igaz, hogy szűkebb ha­zánk Szolnok megye nem ki­mondottan a szőáőtermefcz- tésérőJi híres, azonban déli csücske — a tiszazugi terü­let — a Bács- Kiskun me­gyei homokhátság folytatá­sa, s ott már 150—200 éves hagyománya van a nagy ér­téket képviselő szőlő-gyü­mölcs termesztésnek. Bizo­nyára nem véletlenül él még ma is, s jár száj ról-szájra arrafelé az a mondás, hogy: „Aki eladja a szőlőt az a legszegényebb, aiká lefejti az megjárja valahogy, de az igazi mégis az, ha valaki óborral is megtudja kínálni vendégét”. Nos, ebben a mondásban a szőlő szeretete mellett az is benne van, hogy nem elég megtermelni azt, hanem bort kell belőle csinálni, sőt az igazi haszon az, ha palac­kozzák is a szőlőből készül t nedűt. így gondolkodnak a több mint hétezer hektáron gazdálkodó Csépai Tiszamen­ti Termelőszövetkezetben is, ahol az 1976 január elsejei egyesülést követően a régi szórványszőlőket kiszán tat - ták és új, nagyüzemi műve­lésre alkalmas fajtákat ül­tettek helyettük. Ennek bi- zonyítására talán elég any- nydt megemlíteni, hogy 12 év alatt 440 hektár szőlőt tele­pítettek, így aztán mám már a termelőszövetkezet szőlő­területe eléri az 558 hektárt. S ennek a haszna sem le­becsülendő, hiszen a tavalyi 182 mi Ili ás ánbevételük 15 százalékát a szőlő adta. De 1988—89-re, amikor az ültet­vény teljes területe termőre fordul, s a tegnap átadott feldolgozó üzem is teljes ka­pacitással dolgozni fog, ak­kor a szövetkezet vezetői úgy számolnak, hogy az ár­bevételük 40 százalékét a szőlőtermesztés és a borá­szati tevékenységük adja majd. A palackozóüzembe egy teljesen automatákus, NDK gyártmányú gépsort építet­tek be. Az új, modern és .tá­gas csarnokhoz kazánház, hűtőház, kompresszorállomás és szociális helyiségek is tartoznak. Ugyancsak az idén fog üzemelni a 2400 hektoliteres vörösborerjesztő. E műveletet a világ jelenleg legkorszerűbb erjesztő be­rendezése, az olasz gyártmá­nyú Padovan nevet viselő masina végzi majd el. Jövőre 25—30 ezer hekto­literes pincetér bővítésével fejeződik be a Csépai Tisza­f Folytatás a 3. oldalon) Az első, Tüzesi kadarkával teli palackok az új üzem gépsorán. Belső fotónkon: a hamarosan átadásra kerülő vőrösbor-erjes ztő <T. F.) A**»F. SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf.174. *z., 1987. július 25., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Oldalképek
Tartalom