Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

1987. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csak a hőség nehezíti az aratást Boldogházún nem félnek a „medvétől” R vendégaratéknak sietős a hazatérés Jé búza kerül a herényi raktárba Az időjárás az ilyen: okozhat — mint ahogyan ar­ra sok sajnálatos példa akadt az utóbbi aszályos esztendőkben — milliós ká­rokat, ugyanakkor tehet cso­dát is. Azt tett a csapadékos, hűvös tavaszon és nyárelőn a tavaly vetett, de csak idén kelt kalászosokkal is. — Nem sokat adtam volna az idei búzatermésért márci­usban — emlékszik vissza a majd féléven át előbb szá­raz, majd fagyos földben sínylődő vetőmag kikelésé­nek idejére Váradi Csaba, a Jászboldogházi Aranykalász Tsz főagronómusa. — Annál is inkább meg volt az okunk az aggodalomra, mert a csaknem ezer hektárnyi bú­za és árpaterületünk termé­sét esztendők óta vetőmag­ként értékesítjük. Az aratás első harmadát már magunk mögött tudjuk, nem panaszkod­hatunk a termés- eredményekre. A kipusztult, pon­tosabban ki sem kelt őszi árpa ne- lyett vetett tava­szi árpát arató kombájnok a ter- zettnek megfele­lő, hektáronként négy tonnányi szemet ürítettek a pótkocsikra. Most kezdtük az őszi búza aratását, annak a hozama is megközelíti az öt tonnás tervün­ket. Igaz, sorolja Váradi Csaba, hogy nem sajnál­ták a gabonatáb­láktól a hat ton­nás hozamnak megfelelő táp­anyag, és a keze­lési veszteségek ellensúlyozására a 15 százalékkal megemelt vető­mag mennyiséget. Nehéz aratásról kapunk hírt nap mint nap, szerte az országból. Nem gondolnám, hogy a helyi sajátosságokon ala­puló információkat szándé­kozna megcáfolni a jászbol­dogházi szakember, amikor kijelenti: — Persze hogy nem köny- nyű a rendkívüli kánikulá­ban aratni. A mi szövetkeze­tünkben, hálistennek a hő­ségen kívül más nem na­gyon nehezíti a munkát. Reggel nem kell fülelniük a kombájnosoknak, hogy pat­tog-e még a búza szára, hogy fölszáradt-e már a harmat. Harmat? Napok óta még a lucernaföldön sincs! Kora reggel táblába állhat­nak a gépek, és vághatják- csépelhetdk a búzát este tíz­ig is. A növényvédőink mun­káját is dicséri, hogy mini­mális a gyomosodás a gabo­natábláinkon. így aztán at­tól sem kell tartaniuk az aratóknak, hogy ,medvét fog”, azaz fölgyülemlő dud- va, pa-réj miatt megszorul a gép. Ütban a téesz vetőmag­üzeme felé, nézem a tikkadó napraforgótáblát. A közvet­lenül a dűlő út melletti nö­vények leveleit palaszürké­re festette az elhaladó jár­művek által fölvert por. Rég nem esett errefelé... — Jól jönne vagy ötven milliméternyi csapadék — így a főagronómus. — Nem bánnánk, ha visszavetné is két napra az aratás ütemét, de kiegyenesedhetnének a furulyázó kukorica levelei! Felüdülhetne a napraforgó, a cukorrépa. Nagy László, az Aranyka­lász Tsz vetőmagüzemének vezetője mutatja a kimuta­tását: éjjel nappali műszak­ban naponta 400—500 tonna szemet tisztítanak meg. Ter­mészetesen az irányítása mellett dolgozók sem fáz­nak. — Szerencsére nem kell üzemeltetnünk a fűtőberen­dezést — mondja. — Forró­levegős szárítónak megteszi most a határban a Nap meg a szél. Már számolgattam: az ezer hektárnyi gabonánk termésének a betakarítása csaknem egymillió forinttal kevesebbe kerül, mintha szá­rítani kellene a szemet. A vetőmagkikészítést nappali műszakban is győzzük. Na­ponta 40—50 tonna szaporí­tóanyag kerül a fémzárolt zsákokba. Igényesebb persze a vetőmagtermesztés, de így 30—40 százalékkal drágáb­ban tudjuk értékesíteni az árpa, a búza felét. Jászboldogházán tehát már a jövő évi kenyémek- valót aratják. A SzoLnok Megyei Galbonaforgalmi és Malomipari Vállalat jászbe­rényi telepére viszont július 13-a óta az új lisztnek és takarmánynak szánt szemet szállítják a jászsági nagy­üzemek. — Pontosabban eddig csak a lisztnek valót — igazít ki Kovács István, a körzeti üzem vezetője. — Mintegy tizenegyezer tonna búzát vet­tünk át eddig nyolc, kör­nyékbeli gazdaságtól, az öt átvevő vonalunkon. Még egyetlen tételt sem kellett takarmánybúzának minősí­tenünk. Tegnap óta éjszakai átvételre is biztosítunk lehe­tőséget. A Jászárokszállási Kossuth Tsz mindjárt rekor­dot is döntött: estétől regge­lig 980 tonna szemet adott át a telepünkön. A „gabonások” nemcsak a beszállítás ütemével elége­dettek. Németh Sándomé laboráns éppen a Jászberé­nyi Lenin Tsz búzamintáját értékeli: — Harmincnégy százalé­kos a nedves sikértartalma, jó búzát termelt a szövetke­zet. Általában a tavalyit kö­zelíti az eddig átvett téte­lekben a hektolitersúly is, 79 és 84 közötti adatokat mértünk. A sütőipari érték valamivel gyengébb, mint a múlt évben volt A gabona átvételén túl már a kiszállítás is munkát ad a körzeti üzem huszon- egynéhány dolgozójának. Kovács István újságolja: megkezdték az idei termés exportálását. — A Csehszlovákiába, Szovjetunióba szállítandó búzából napi 150—200 ton­nát rakunk vagonokba, ösz- szesen 40 ezer tonna szem­termés átvételére vállalkoz­tunk az idén. Nem kevés ez. A vállalat által a megyé­ből szerződött összes meny- nyiségnek a tíz százaléka. Tikkad a pusztamonostori határ is. A Jászberényi Zagyvamenti Tsz búzatáblá­jában egy csehszlovák „fel­ségjelű” kombájn vezetőjé­vel beszélgetünk. — öt esztendeje járunk ide segíteni az aratást Závadá- ról, a nagykürtösi járásiból, — világosít föl Vajner Jaró kombájnos. — Négy arató- cséplőgéppel nyolcán dolgo­zunk itt mintegy két hetet. Azután mindig jönnek visz- szasegíteni hozzánk a jász­ságiak. A tarlónak toronyiránt, azaz kombájn iránt nekivá­gó csehszlovák rendszámú Skoda érkezése szakítja meg a beszélgetésünket. A závo- dai termelőszövetkezet elnö­ke és főmezőgazdásza jött meglátogatni a vendégarató­kat. — Nem gondmentes idén az együttműködésünk — hallom a szlovákiai partner­gazdaság elnökétől, Kanát Júliustól — Itt, a Jászság­ban, amint mondják két he­tet késett az aratás. Nálunk viszont a nagy hőség miatt egy héttel előbbre jött a szokásosnál. Nem tudjuk így most igazán egymást megsegítésére hasznosítani a magyarországi és a szlová­kiai gabonák érése között általában meglévő két-há- romhetes eltolódást. Azért is jöttünk el a Zagyvamenti Tsz-be, hogy megkérjük a vezetőit, nyújtsák meg ki­csit a műszakokat, gyorsít­sák meg itt a betakarítást. Ha a jövő héten hazajöhet­nek a kombájnjaink, a visz- szasegítésre vállalkozó jász­sági, meg a Tátra-aljáról ugyancsak kölcsönképpen ér­kező gépekkel augusztus 15- ig nálunk is fedél alá ke­rülhet a gabonatermés. Az­után majd jöhetnék a tagja­ink családostól üdülni ide Jászberénybe. Mi is szeretet­tel várjuk a Zagyva-menté­ről érkező vendégeket. Mert ugye egyszer ki kell pihenni azt az embertelen kánikulá­ban végzett munkát. T. F. A szlovákiai Vajner Jaro ötödször arat a jászsági határban Jó búza termett Jászárokszálláson: a Kossuth Tsz gabona­mintájában 35 százalékos nyers sikértartalmat mért Németh Sándorné laboráns Program, cselekvés, kibontakozás Meditáció helyett munkát Beszélgetés Fekete Tiborral, az NKFV párttitkárával Napjainkban sokat foglalkoztatja az embereket, a. Köz­ponti Bizottság által meghirdetett kibontakozási program. Érthető ez. hiszen gazdasági helyzetünk jobbítására — Kádár János szavaival élve — nincs más út. Milyen ennek a prog­ramnak a visszhangja, milyen következtetéseket vonnak le saját maguk számára? — ezekre a kérdésekre adandó vála­szért kerestük fel Fekete Tibort, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemi pártvezetőségének titkárát. Valós érdekeltséget — Van még néhány ponto­san ki nem rajzolódott té­nyező. ami alapvetően befo­lyásolja majd vállalatunk munkáját —. kezdte a be­szélgetést Fekete Tibor. — Ilyen például a fejlesztésre visszakapott pénz. Most igen nagy összegek vannak ránk bízva. Az a dolgunk, hogy a lehető leggazdaságosabban költsük el azokat. Kérdéses az is. hogy az érdekeltség anyagi alapjait mennyiben teremtik meg. Az érdekeltség másképpen hat, a beruházá­sok minél jobb, olcsóbb és mielőbbi befejezésénél, mint­ha csak azt mondjuk, hogy illik takarékoskodni. Eddig is sok szó esett erről, de megoldások — legalábbis széles körben — nem szület­tek. — Mi a véleménye a mű­szaki fejlesztés lehetőségei­ről? — Ha a szabályozó rend­szer nem változik, beszűkül­nek lehetőségeink. A szege­di üzemünk átadásakor sok­kal korszerűbb volt például, mint a szomszédos jugoszláv üzem. Most már fordított a helyzet, az ő számukra ked­vezőbbek a szabályozók. Óriási eszközellátmányt üze­meltetünk, — pénzünk vi­szont a szintentartáshoz is kevés. — A saját erőből történő fejlesztésnél mi a gondjuk? — Például az, hogy a vál­lalati közvélemény nem min­dig jól ítéli meg a jól kép­zett, eredményes fejlesztő munkát végző szakemberek tevékenységét. Olyan meg­jegyzések hangzanak el. hogy ők a saját zsebükre dolgoz­— Természetesen. A ki­bontakozási program is sür­geti például a jövedelemte­remtő képesség növelését. Vállalatunk már előzőleg lé­pett ebben, külön vizsgálja a kutak termelését. A válla­lat termelése összességében gazdaságos, de egy-egy rész­területen felléphetnek prob­lémák. Azt tartjuk, nem ér­demes több munkát és erő­nak. Ideje tudomásul venni, mindenkinek, hogy a fejlesz­tőket — képletesen szólva — az általuk sütött tortából na­gyobb szelet illeti meg, mint egyenként a vállalat több- ezer dolgozóját. — Említette a még ponto­san ki nem rajzolódott, ám a vállalatuk számára fontos hatást gyakorló tényezőket. Azok alakulása új lehetősé­geket is felvet.. — Reménykedünk is eb­ben. Most még nem tudjuk például, hogy az új szabá­lyozók milyen lehetőségeket adnak olyan racionalizálá­sokra. melyek eddig ráfize­tésesnek tűntek, ezért nem került rájuk sor. A valós ér­tékeket kellene tekintetbe venni a racionalizálásoknál is. — Növelhető-e termékeik feldolgozottsági szintje? — Nem tudjuk, hogy ter­mékeink további feldolgozá­sára milyen lehetőséget kínál a jövő. Voltak már ilyen pró­bálkozások, — például eti­lén előállítására. — de gaz­dasági vonzatúk miatt leke­rültek a napirendről. Tény viszont, hogy nyugatra szál­lított termékeink egy részét alapanyagként használják fel. Valakivel társulva, eset­leg kisebb szériában ezt kel­lene nekünk is tenni. A dön­tő szó azonban az ilyen kér­désekben nem a mienk. Mi csak jelezhetjük például azt, hogy a vezetékes gázhálózat nagyarányú fejlesztése lehe­tővé teszi a propán-bután gáz fokozott exportját. — Vannak viszont olyan feladatok, melyek elsősor­ban a vállalatra tartoznak... forrást fordítani kevesebb energia előállítására. A vi­lágpiac változásaihoz kell igazítani azt, hogy melyik kútból érdemes termelni. — Ennyit a vállalatról. Mint a pártvezetőség titkára hogyan ítéli meg a kibonta­kozási program fogadtatását? — A legtöbb emberben reményt keltett arra. hogy kimozdít bennünket ebből a kedvezőtlen gazdasági pozí­cióból. Jónéhányukban fel­merült az a gondolat is, hogy nem minden tekintetben új dolgokról van szó, de erős az a meggyőződésük, hogy a ne­hézségeket is vállalva ki kell jutnunk a ba.ibpl. minden­képpen csinálni kell vala­mit. Kézenfekvő a változás szükségessége, néhányan mégis idegenkednek tőle, pe­dig régóta hirdetjük, hogy csak a változás örök. meg azt is, hogy ami tegnap jó volt, az nem biztos, hogy ma is jó. Tény viszont az is. hogy az újat kereső ember hosszú időn át nem volt po­zitív figurája a társadalom­nak. Most viszont tudjuk, hogy milyen gondjaink van­nak, mit kell vállalnunk. Nem várhatunk arra. hogy majd a kormány megmondja, hogy mit kell tennünk. Min­den munkahelyen vannak szakemberek, az ő dolguk el­sősorban a kezdeményezés. Nem lehet mindent „fentről” előírni. Meg aztán nem is ál­lami feladat mondjuk a vál­lalatok együttműködésének javítása, a munkafegyelem erősítése, vagy a teljesít­mény szerinti differenciálás a fizetésben. Egyértelmű eligazítást Pártszervezeteinknek szá­mítani kell arra, hogy az emberek még érzékenyebbek lesznek a korrupcióra, a protekcióra. a különböző visszaélésekre. Ha ezek el­len nem lépünk fel kellő eréllyel, a társadalmi fe­szültség tovább nő. Ez a program komplexen kezeli gondjainkat. Arra is figyel­meztet, hogy a gazdasági ne­hézségeinket társadalmi gondjainkkal együtt kell megoldanunk. Ez nem kisebb feladat, mint a gazdasági re­form bevezetése volt 1968- ban. A társadalom felkészí­tésére mégsem fordítunk olyan gondot mint akkor. A sok. egymásnak sokszor el­lentmondó sajtóközlemény, nyilatkozat nem segíti jól az eligazodást. Kiforrott állás- foglalás kellene a nyugdíj­rendszerről, a jövedelemadó­ról. a vállalatok adózásáról, hogy a fő figyelem a mun­kára terelődjön. A túlzott meditálás nem vezet célhoz, a bizonyosság csak segíti a munkát. Azt kell elősegíteni, hogy minden ember tegye a dolgát. S. B. Reményt kelt Közlemény ftz értékpapír-kereskedelem elősegítéséről Huszonkét pénzintézet nyilatkozata 'A lengyel kormány szóvi­vője július 21-i sajtóértekez­letén szóbahozta, hogy a ma­gyar vámszervek újabban — diszkriminatív módon — ga­ranciális vámdíjat kérnek a beutazó lengyel turistáktól. A Magyar Távirati Iroda illeté­kes helyen a rendelkezés hátteréről a következő felvi­lágosítást kapta: Az érvényes magyar vám- rendelkezések szerint mind­azoknak, akik jelentős érté­kű, eladási célú, esetenként kereskedelmi mennyiségű árut szállítanak át Magyar- országon, készpénz-biztosí­tékot kell letenniük az or­szágba történő belépéskor. Ez az intézkedés egyaránt vonatkozik minden ország állampolgárára, vagyis nem diszkriminatív jellegű. A biztosítékot visszakapják ak­kor, ha az áruval együtt el­hagyják Magyarországot. A lengyel kormány kérésé­re, a hagyományos barátság szellemében a magyar vám­szervek a lengyel utasforga­lomban a továbbiakig fel­függesztik az intézkedés ér­vényesítését. Egyúttal ismételten mi­előbbi tárgyalásokat javasol­nak lengyel partnereiknek a közös megoldásra. Huszonkét magyar pénzin­tézet közösen elhatározta, hogy a magyarországi érték­papír-kereskedelem elősegí­tése céljából olyan megálla­podásokat köt, amelyek együttműködésüket szabá­lyozzák. Ezen szándékukról nyilatkozatot adtak ki, amely rámutat, hogy a magyar gaz­dasági szerkezet átalakításá­nak, korszerűsítésének gyor­sítása, a gazdasági-társadal­mi kibontakozás programjá­nak megvalósítása megköve­teli a fejlesztéshez rendelke­zésre álló pénzeszközök haté­kony átcsoportosítását. A fejlődő értékpapírpiac erő­sítheti ezt a folyamatot. En­nek elősegítése érdekében a nyilatkozatot aláírók elhatá­rozták, hogy a jövőben rend­szeresen és szervezetten együtt kívánnak működni a magyarországi értékpapír- piac kiszélesítése és egysége­sítése, a forgalom fellendíté­se és aj értékpapír-kereske­delem összehangolása céljá­ból. Közösen kialakítják az értékpapír-kereskedelem rendjét, magatartási normá­it, összegyűjtik, feldolgozzák és közzéteszik az értékpapí­rokkal kapcsolatos informá­ciókat, valamint összehan­golt erőfeszítéseket tesznek a szükséges technikai feltéte­lek megteremtése, illetve fej­lesztése érdekében. Az együttműködés feltéte­leit az általuk aláírt megál­lapodásban rögzítik. A meg­állapodás teljesen nyílt, ah­hoz bármely pénzintézet bár­mikor csatlakozhat, illetve abból kiléphet. A nyilatkozatot a követke­zők írták alá: AGROBANK, Állami Biztosító, Általános Értékforgalmi Bank Rt., Ál­talános Vállalkozási Bank Rt., Befektetési és Forgalmi Leánybank, BUDAPEST Bank Rt., Citibank Buda­pest Rt., Építőipari Innová­ciós Bank Rt., MUNBÁRIA Biztosító. INNOFINANCE Általános Innovációs Pénzin­tézet, INTERINVEST, IN- VESTBANK, Ipari Szövetke­zeti Fejlesztési Bank, KON­ZUMBANK Rt., Magyar Hi­telbank Rt., Magyar Külke­reskedelmi Bank Rt., Magyar Nemzeti Bank. MEZŐBANK Rt., Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt., Országos Takarékpénztár, TECHNO­VÁ, UNICBANK Rt., Magyar Kereskedelmi Kamara, Pénz­ügyminisztérium,

Next

/
Oldalképek
Tartalom