Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-21 / 170. szám

1987. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy régi épület újjászületése Falumúzeum készül Zagyvarékason Először arra gondoltunk, rossz helyen járunk, amikor megérkeztünk a zagyvaréka- si régi malomhoz. A hír sze­rint itt komoly átalakítások folynak társadalmi munká­ban, de ez az épület külsején még nem látszik. Belül azon­ban szorgos munka zajlott, éppen a tsz egyik szocialista brigádjának tagjai takarítot­ták a nagyméretű helyiséget. A régi malomban eddig vö­röshagymát és libatollat tá­roltak, de miután felépült az új tollraktár, az épület fe­leslegessé vált. Az elárvult raktárépület hasznosítását természetesen meg kellett ol­dani. Ezért döntött úgy a Bé­ke Tsz vezetése, hogy a volt malom két szintjén falumú­zeumot rendeznek be. az épület többi részét pedig háztáji terménykiszolgáló­ként üzemeltetik majd. A múzeum anyagát első­sorban a tsz dolgozói által összegyűjtött régi szerszá­mokból állítják össze. Emellett tervezik egy olyan tárló létrehozását is, amely­ben Zagyvarékas múltját mutatják be az érdeklődők­nek. Az épület felújítását, át­alakítását teljes egészében a Béke Tsz dolgozói végzik. A tsz mind a 25 szocialista bri­gádja vállalta, hogy részt vesz a munkálatokban. Per­sze nemcsak a leendő mú­zeum szorul felújításra, ha­nem maguk az összegyűjtött régiségek is. Ez a munka az asztalosbrigádra vár, amely­nek tagjai — részben társa­dalmi munkában — vállal­koztak a feladatra. A fölújítás mindössze há­rom hete indult meg, egyelő­re az épület takarításával készültek el. Idén a legfon­tosabb feladat a malom to­vábbi pusztulásának meg­akadályozása. ezért elsősor- ban^állagjavító és környezet­csinosító munkákat végez­Az átalakításra váró régi malomépület Munkában a Kajk László Szocialista Brigád tagjai (Fotó: Dede G.) nek. Sor kerül az újravako­lásra, a födém javítására, a gerendázat alátámasztására és vizesblokk építésére is. A munkával teljes egészében csak a jövő évben készülnek el. Pontos határidő még nincs, de úgy tervezik, hogy 1988 nyarán felavatják a múzeumot. Az átalakítással egyidőben folyik a kiállítás' tárgyak gyűjtése is. Még ke­resik azt az embert, aki meg­felelő „szellemi” gondnoka lehet az elkészült anyagnak. Az anyaggyűjtésbe, termé­szetesen az egész falu lakos­ságát szeretnék bevonni. Kö­zülük is főleg az úttörők se­gítségére számítanak. Gőz Gabriella Szivárványt rögtönzött a nyári zápor Mesék gyerekeknek és felnőtteknek \ szivárvány csodálatos _gi tünemény, de múlandó. A könyv első lapozásra a szivárványt idézi. Sokszínű, de az olvasó szerencséjére nem tünékeny. Az életet mu­tatja be, mely gyermek és felnőtt szemmel vizsgálva is gazdagnak és felfedezhető- nek mutatkozik.” Ezekkel a szavakkal ajánl­ja a figyelmünkbe új kiad­ványát, az alcím szerint első és eddig még változatlan ki­adásban megjelent Szivár­ványt rögtönzött című ver­seskötetet a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága. Első pil­lantásra is szembeötlő, hogy a vékony kis füzetecske nem előzmény nélküli, hisz van szellemi társa, mégpedig a nyári vakációban itthon ma­radott kisdobosoknak és út­törőknek változatos, izgal­mas elfoglaltságokat, progra­mokat ígérő Kalandos Nyár. A hasonlóság oka persze nemcsak a külcsínben kere­sendő, bár a fedőlapot borító grafika — Oláh Róbert és Kovács Róbert munkája — esetlenségében is kedves, ki­fejező rajzi megoldása a Ka­landos nyár tetején is visz- szaköszön. A rokonság in­kább tartalmi, lényegi termé­szetű. A Fiatal Alkotók Klubja tagjainak — a verseket „rímbe körmölő” — Baksán Máriának, Hell Istvánnak, Iluh Istvánnak, Németh Er­zsébetnek és Szenti Ernőnek csodákat, titkokat fürkésző költeményeihez Lugosi Lász­ló Bütykölde szakköre, hu­szonnégy ifjú általános isko­lás grafikus készített illuszt­rációkat, azaz a maguk kife­jezésével élve „karmolt pa­pírba rajzokat”. Ezeket fűzte össze — nemcsak ember- és mértanilag-; de gondolati, esztétika; szempontból is szépséges kiadványba a saak- körvezető, természetesen se­gítséggel: Fazekas Magdolna és Meggyes László, illetve Bistey András „dorgáló lek­torálok” közreműködésével. A kötet legalább annyi — bár más természetű — szel­lemi kalandot kínál, mint a Kalandos nyár. A képzelet szárnyán elrepülhetünk Rét­országba, ahol „Szivárványt rögtönzött / A sietős nyári zápor”, ahol Hópihe száll, Marakodnak a szelek, Feslik a rügy, Kígyó szisszen, A kis cica miákol, kerecsensóly­mok szállnak mesebeli szár­nyon, A kicsi sün dombra mászott, és ahol a Napkirály szórja sugaras mosolyát. A címek és a verskezdő sorok mutatják: teljes és egész, ke­rek mesei világot mutat meg a gyerek és felnőtt olvasók­nak a kiadvány. Ebben a vi­lágban nincs hétfejű sár­kány, Óperenciás tenger, go­nosz boszorkány, helyettük mindennapjaink észre nem vett, apró örömeiből, a ter­mészet lassan elfeledett szépségeiből szövődik nagyon is valóságos álomvilág: Az öröm, a gyönyörködni tudás, az ember- és termé­szetszeretet, az élet jelenték­telennek látszó rejtelmeit fürkésző magatartás képes­ségére tanít — szinte észre­vétlenül a szívet melengető­én kedves rajzokkal illuszt­rált kötet. Ezért is ajánljuk a gyerekek, és nem utolsó sorban a szülők figyelmébe, vegyék a kezükbe. A Piros­ka és a farkas, Janes; és Ju­liska, a Forró vizet a ko­paszra! „horrora’’ helyett mondjanak ezzel igazi esti mesét. — b. 1. j. — A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban Frankel Leó kézirata Űjabb Frankel Leó-doku- mentummal gyarapodott "a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum gyűjteménye. Marx és Engels kortársának, „A proletariátus harca és május elseje” című cikkének erede­ti, francia nyelvű kéziratát kapta meg a múzeum Trau­ner Sándortól, az idős, Fran­ciaországban élő magyar származású festőművésztől. A mester a közelmúltban ve­hette át kiemelkedő munkás­ságáért a Pro Cultura Hun- garica emlékplakettet a pá­rizsi magyar nagykövetségen. A múzeum több — sokszor kalandos úton hazánkba visz­szaérkezö — tárgyat, emléket őriz Frankel Leó hagyatéká­ból, de ezek között is kevés az írásos dokumentum. Kü­lönösen ritkák a munkás- mozgalom kiemelkedő sze­mélyiségének közvetlenül az 1896-os halála előtti években megfogalmazott cikkei, vita­iratai. Az 1890-es évek ele­jén született írás három be­keretezett oldala a munkás­ság osztályharcának szüksé - gességéről, az „új világ” győ­zelméről szól. Frankel Leó, aki ötvösmesterként indult el Magyarországról, hamarosan az I. Internacionálé egyik vezető személyiségévé vált. Tízéves e Széchenyi lakótelep Szózat a hatodikról Rekkenő a hőség. Kedd délelőtt, 11 óra körül szállók le a 24-esről, s legelőbb ah­hoz a házhoz igyekszem, amelyikről tíz évvel ezelőtt írt a Néplap. 1977. január 19-én jelent meg a tudósítás a következő cím alatt: Szé­chenyi lakótelep — Beköltö­zött az első család. A Ragó Antal u. 4. számú ház első lakója — stílusosan az Álla­mi Építőipari Vállalat több­szörösen kitüntetett Május 1 Szocialista Brigádjának férj­feleség tagja — örült először kislányával a másfél szobás új lakásnak. A ház kívülről nem mutat­ja, hogy már tíz esztendős is elmúlt. Szakértők szerint a házak tíz év múltán még nem is mutathatják. Körbe­járom. Tetszik, hogy a vala­mikori első lakók szorgalmá­ból már terebélyes bokrok, hőségben parányi enyhet adó fácskák állják körül. És van virág is, bár talán lehetne ápoltabb némely rózsatő. Megyek a ház utolsó elemé­ig, s mit látok? Ott, ahol véget ér a lakótelep, a régi kisgyep, ha úgy tetszik pré­ri, méginkább legelő. És tehéncsorda is kapkod a szá­radó fűcsomókért Lépteimre — birkózom csalánnal, dud- vával. bogánccsal — csinos, bikinis nő tápászkodik föl takarójáról. Könyvvel ji ke­zében a napnak hódol, rajta kívül senki a környéken, s a tehenek nem merészked­nek a magas házak közelébe. Ahogy megkerülöm a há­zat, örülök, mert a hűvösebb felére jutok. Néhány kisgye­rek szaladgál a ház előtt, nem is egynek madzagon lóg nyakában a kulcs. Hiába a Széchenyin is vakáció van... Bár működik a jóhírű nap­közi. — Semmirekellő, stricik k...k, naplopók! Ügy él közietek az ember, mint egy állat! Ezt csak felejteni kell. ezt a büdös életet, lehúzni pár üveg sört a boldogtalan­ságra. Bámulhatsz édes­anyám, te is! Mi a fenét ke­A Széchenyi Áfész-ABC. Avatták 1987. május elsején resel erre, nem tudsz jobb helyen sétálni? Pedig egészen biztos, hogy nem nekem köszöntek, nyug­tatom magam. Azért óvato­san megfordulok, s látom a hatodik vagy hetedik eme­letről száll a szózat. Szép szál férfiember kapaszkodik az erkély korlátjában, s mondja a magáét. Azért jobb lesz odébb menni, mert már megint mintha nekem szól­na. .. A szomszédban örülnek a nyárnak az óvodások. Kis medence van az óvoda udva­rán, s a szikrázó napsütés­ben kedvükre pancsolnak a gyerekek. Barátságos, szép tiszta a környezet, és ez nem­csak az óvodákra, a bölcső­dékre is jellemző. A túlsó parton, azaz az út másik oldalán még zárva a Léna. Két asszony áll meg előtte, megpakolt kosarakkal a legújabb ABC-ből jöhet­nek. Megállók én is, mert ér­dekes dolgot tárgyalnak. — Látod-e — mondja az idősebb —, mégiscsak igaz lehet, hogv rosszféle embe­rek járnak ide. Olvastad a Néplapban, hogy nők foszto­gatják a részegeket a Léná­ban? Csöndes idill a lakótelep melletti tisztáson — Mi az, hogy olvastam! Nekem elhiheted, még azt is tudom, melyik lakásban ven­dégeskednek a rokonaiknál ezek a nők már hónappk óta. Ez a mi bajunk különben, azért jelennek meg a lakás­cserékről a hirdetések úgy az újságban, hogy „Széche­nyi kizárva”. Rossz a hírünk. Nem leheí rá mit monda­ni. nem is szólok bele. Elme­gyek a butikok sora felé, lá­tok virágüzletet, zöldségest, kis papírboltot, aztán meg­fordulok a szolgáltatóház irányába. Szép postahivatal is van már a Széchenyin, fe­dezem fel örömmel. És be­megyek az alig kéthónapos Széchenyi ABC-be. Amikor avatták, itt voltam, s elgyö­nyörködtem a kínálatban. Másfél hónappal az avatás után ugyan mit látok? Bár nem volt szándékom, bevásároltam. A hentes szebbnél szebb friss húsokat kínált, a zöldségesnél nem­csak minden volt, hanem (mert a vásárcsarnokon ke­resztül jöttem kifelé) az árai is megfelelőek voltak. — Nem véletlen, — mond­ta Kovács Lajos áruházveze­tő — itt hétközben jobban kell figyelni a zöldségre, mint a húsárura. Ezért min­den nap más-más zöldségfé­lét olcsón kínálunk. Ilyenkor 30 százalékkal adjuk olcsób­ban a burgonyát, a zöldbor­sót, vagy éppen most a zöld­babot. Vannak már olyan ve­vőink, akik ezt tudják, s úgy alakítják a család étrendjét. Gondolom nem véletlen, hogy az új ABC első havi, májusi forgalma 7 millió 200 ezer forint volt. És nemcsak a bőséggel megrakott pulto­kon és gondolákon múlhat ez. Tisztaság van. világos az áruház, s a környéke is olyan rendezett, mintha nem is május 1-én lett volna ké­szen, azaz csak néhány hó­napja. Sóskúti Júlia Következik: Ahogy a lakóbizottsági elnök látja Folyóiratszemle Az utóbbi néhány hónap­ban Szolnok megyében tör­tént fontosabb eseményekről folyamatosan tettek közzé cikkeket az országos napila­pok, folyóiratok. Tucatnyi, megyénkről hírt adó kulturá­lis vonatkozású írás látott napvilágot a közelmúltban. Ezek közül csak néhányat emelünk ki, a legjelentőseb- beketL Blazsek Gyöngyvér belsőépítész kiállítását is­mertette az Élet és Irodalom, valamint a Magyar Nemzet beszámolója. A Vasárnapi Hírek egyik számában, va­lamint az Esti Hírlapban egy rangos kulturális esemény­ről. a szolnoki néptáncfeszti­válról olvashattunk. Észt testvérvárosi küldöttség lá­togatott Tailimnból Szolnok megyébe, a magyar iskola- rendszer tanulmányozása céljából — adták hírül a napilapok. Az iskola és a társadalom kapcsolatát, az anyanyelv és Hírünk az országban a közművelődés viszonyát elemezte Kópián Sándor ta­nár, megyei tanácsos a Nép- szabadságban megjelent cik­kében. Megszületett a meg­állapodás a mezőtúri Kos- suth-lház megmentésére, er­ről írt többek között a Ma­gyar Nemzet A szólnéki Ko- dály-kórus NSZK-oeü és olaszországi vendégszerep­lése nemcsak zenei életünk jó hírét öregbítette, de egy­ben a kulturális kapcsolatok bővülését is jelentette, mint erről a Népszava is beszá­molt nemrégiben. Ipari kultúránk fejlődé­sét szolgálta a bútorasztalos tanulóik Szolnokon megren­dezett országos versenye, adta hírül a Népszava köz­leménye. A Tiszamenti Ve­gyiművek termékét, a kör­nyezetkímélő mosóport mu­tatta be a Népszava. Szol­nok megye VII. ötéves ter­vébe pillanthattunk be, kéz­be véve a Jászkunság 1987. évi első számát. t A mezőgazdasággal kap­csolatban a határban folyó élénk tavaszi munkálatokról - írt a Népszabadság, mely­nek cikke szólt többek kö­zött megyénk helyzetéről is. A Növényvédelem című fo­lyóirat 4. számából megtud­hattuk, hogy a megye üze- s mai eredményesen küzdöt­tek a gabonakártevők ellen, r Vállalatok, üzemek, szövet­kezetek kiváló eredményei- í ről tudósított a Népszava t több számában is. Különösen kiemelkedő a Szolnoki Me­zőgép sikere: a gyár termé­kei BNV nagydíjat és vásó- s ri díjat is nyertek. „Nem­csak termelni, eladni is tud- . ni kell!” címmel a Magyar Mezőgazdaság 12. száma közzétette a Palotási és a Héki Állami Gazdaság, va­lamint más termelő egységek tapasztalatait. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasószolgálata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom