Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-21 / 170. szám
1987. JULIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ki nr»i(n)tvet, úgy arat 1. Az őszi búza mindenekelőtt Pillantás a megye agronómiái térképére 4 KSH tájékoztatója az ipar alatt félévéről A tervezettnél valamivel élénkebb a növekedés Ilyentájt nyár közepén, a mezőgazdaság kétségkívül legnagyobb, leglátványosabb „akciója” a betakarítás. A leggyakrabban visszatérő kérdés, hogy milyen termést ad a búza, és hogy terem-e elegendő árpa a jószágnak. Történik azonban még valami, amiről sakkal kevesebb szó esik a nyilvánosság előtt, de ami hasonlóképpen fontos, mivel már a jövőt szolgálja: elkészüld) az üzemekben a következő esztendei vetésterv, ami a vetés- váltás mellett tartalmazza a kapcsolódó talajművelési és tápanyaggazdá lkod ási feladatokat is. Mindezt pontosan, hiszen mihelyst az idei termés lekerül egy-egy tábláról, már kezdődik is az előkészítés a következő növényi kultúrához. Szolnok megye vetésszerkezete viszonylag stabil képet mutat, bár bizonyos mozgások, bizonyos folyamatok megfigyelhetők e képzeletbeli térképen. Az összesen 386 284 hektárnyi szántóterületnek közel 60 százalékán gabonát termesztenek a nagyüzemek. Ezen belül a kalászosok jelentik a legnagyobb részt (az összterületnek mintegy 40 százaléka), és a fő növény természetesen az őszi búza (az összes szántó 38 százalékán). A gabonafélék mellett a más;k „kulcsnövény” a napraforgó, amelynek vetésterületét növényegészségügyi szempontok és piaci korlátok határolják be igen erősen. Az átlagosan 44—45 ezer hektáros vetésterülettel el is érte mára a megye vetésszerkezetében a megengedhető felső határt, amit túllépni! meglehetősen veszélyes. Pedig a napraforgó „jó növény”, mivel olcsón termeszthető. és a tiszta nyeresége hektáronként elérheti akár a búzáénak a kétszeresét is. A megyei adatok mögött persze az egyes gazdaságok egymástól merőben eltérő helyzete húzódik meg, és ez a vetésszerkezet kialakításakor eltérő utakra vezetheti a nagyüzemeket. A napokban a lehetséges rendező elvekről, valamint a tervezés gyakorlatáról kérdezősködtünk a megye néhány té- eszében. Tíz évre terveztek A Törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezet agronómiáján Mile Sándor növény- termesztési főágazatvezető lepedő nagyságú, kissé meg-. sárgult és itt-ott már kirojtosodott papírt teregetett elém az asztalra — Mi tíz esztendeje, 1977- ben, előre pontosan megterveztük minden évre a vetésszerkezetünket. A természeti és termelési adottságok, valamint a közgazdasági viszonyok alapján, a szükséges vetésváltást figyelembe véve eldöntöttük, hogy milyen profilt, milyen alapvető szerkezetet alakítsunk ki bosszú távra. Ehhez persze nem ragaszkodunk szentírás- szerűen, de az éves tervezés így könnyű. A vetésszerkezetünk egyébként könnyen ttekinthető. A közel kilenc és fél ezer hektár szántónkból általában egyharmad részt foglal el az őszi búza. Ez az arány hozzávetőleg megfelel az éghajlati és talajadottságai raknak, mivel a 'búza a gyengébb földjeinken is elfogadható jövedelmet biztosít. Az 1000—1200 hektár kukorica és az 500— 700 hektár őszi árpa az állattenyésztés, valamint a háztáji szemestakarmány- igényeit hivatott kniszolgál - ni, indokoltságuk tehát nyilvánvaló... Ezeken kívül még két növényünket kell kiemelni: a cukorrépát és a Ha végigfutjuk azt a listát, ami a megye gazdaságainak búzatermő területeit tartalmazza, akkor e növény vetésszerkezetben való részesedését tekintve, nagy eltéréseket látunk. Vannak szövetkezetek, ahol a szántó 50—55 százalékán is őszi 'búzát vetnek, de van hely, ahol az egyharmados arányt sem éri el. Mezőtúr közismert aszályos, csapadékszegény területek közé tartozik. A helynapraforgót. Répát nagy területen, közel ezer hektáron termesztünk. Hogy miért, azt csak egy adattal indokolnám: növénytermesztő- a síink nyereségének 40—45 százaléka erről az alig ezer hektárról származik... A napraforgónk területe évente 1300 és 1500 hektár között ingadozik... — Ilyen vetésszerkezet mellett, mennyire lehet eleget tenni mindazoknak az írott és íratlan növényegész- ségügyd szabályoknak, amelyek a vetésváltást meghatározzák? — Köztudott, hogy ebből a szempontból a napraforgó és a búza a kritikus növény. A napraforgó-terület nagysága még éppen azon á ponton van, ahol biztosítani tudjuk, hogy öt éven belül ne kerüljön ismét ez a növény ugyanabba a táblába. A búzánál azt tartjuk, hogy kétszer még „elmegy” egymás után, de harmadszor már nem szabad újra búzát vetni ugyanoda. Mi nem is vetünk... Sajnos a repce, ami nagyon jó előveteménye a búzának, s így jól kiegészíthetné a vetésszerkezetet, igen könnyen kifagy. Tavaly ősszel például 636 hektáron vetettünk, de semmi nem maradt meg belőle. Ennek ellenére ősszel újra vetünk, hiszen a forgóban " szükségünk van rá... béli Dózsa Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese, Pál Bertalan, ezzel a cseppet sem szerencsés adottsággal magyarázta vetésszerkezetük változását — Több mint tízezer hektárnyi szántónkból mintegy 4500 hektáron termelünk jelenleg búzát. Korábbam alacsonyabb volt az aránya, de az utóbbi száraz esztendők arra késztettek bennünket, hogy növeljük a területét. Mintegy 800—1000 hekKényszerpályán tárral vetünk most több búzát. mint pár évvel ezelőtt... A fiatal szakember a vetésszerkezet . megtervezésének elvei között egy sajátos sorrendet is felállított. — Először is a piacot kell felmérni. Mi az, ami iránt kereslet van, mi az, amit el lehet adni? Aztán költség és jövedelem alapján nangso-l rólunk, végül mindeszt össze kell egyeztetnünk a vetésváltás előírásaival... A búza tehát, bizonyos értelemben, kényszerpályát jelent azoknak a szövetkezeteiknek, amelyek gyengébb' földeken kényszerülnék gazdálkodni, esetleg az éghajlati adottságaik is kedvezőtlenek. Mert a búza az a növény. ami ezéken a terhieteken is viszonylag elfogadható jövedelmet biztosít. Az egyik ilyen szövetkezet elnöke, a tiszaszentimrei Takács László nyilatkozta nemrégiben, hogy ezek a gazdaságok nagyobb kockázatot is vállalnak, hiszen egyoldalúan erre a növényre alapoznak, és ha ez „elmegy", akkor akár a szövetkezet is veszteségessé válhat. Néhány terület „búzatúl- sűlyát” mutatja egyébként, hogy a növényegészségügyi megfontolások dacára a megyében 10 ezer hektár fölött van az úgynevezett harmadév! búzavetés területe, ami több kockázatot, nagyobb fertőzésveszélyt és kisebb terméisá Magokat jelent az érintett táblákon. Ne jogszabályt Sajátos a helyzet a napraforgóval. Valahány növénytermesztővel csak beszéltem eddig erről a kérdésről, a jegyzetfüzetem számára valamennyien bizton nyilatkozták: betartják az előírásokat, öt évig nem vetnek ugyanoda napraforgót. „Interjún kívül” azonban — az idézet tőlük — szinte valamennyien elmondták: időnként bizonyos (főként gazdasági) megfontolások miatt csorbát szenved ez az elv. Guba Mihály, a 6000 hektár szántóval rendelkező Kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet termelési elnökhelyettese viszont készséggel meg is fogalmazta különvéleményét e kérdésben. (Azt a véleményt, amit egyébként a beszélgetések során a többiek is a magukénak vallottak, és saját történetekkel illusztráltak). — Nem értek egyet azzal, hogy jogszabályban írták elő az üzemeknek a napraforgó ötéves váltását. A nö- vényegészségügyii veszélyek kétségtelenül fennállnak, de ez az öt év gyakorlatilag indokolatlan határ. A tapasztalatok szerint ugyanis a fertőzés, kedvezőtlen időjárás esetén, akár nyolc esztendő után is elviheti a termést, ugyanakkor szerencsés esetben három-négy évre is jól teremhet a napraforgó. Jobb lenne ezt a döntést a gazdaságok szakembereire bízni... (folytatjuk) L. Murányi László Köszöntés A budapesti MUOSZ-iskolán Fiatal nyugati újságírók nyílt fóruma Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke hétfőn az újságíró iskolán találkozott a fiatal újságírók nyílt fórumának résztvevőivel, akik 9 nyugateurópai országból, az Egyesült Államokból és Kanadából a MUOSZ meghívására érkeztek Budapestre. A Tájékoztatási Hivatal elnöke szólt a magyar sajtótörvényről, és tájékoztatási politikánk elveire és gyakorlatára vonatkozó kérdésekre válaszolt. Tegnap a 90 éves kisújszállási Janó Jánost, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét, a munkásmozgalom régi harcosát köszöntötte Kisújszálláson Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára és átadta neki a megyei pártbizottság köszöntő levelét és ajándékát. Részt vett az eseményen Tóth András, a városi pártbizottság első titkára. A torm&lésl szorkozet átalakításra vár A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ipari termelés, az 1985—1986. évi szerény növekedést követően, ez év első felében valamelyest élénkült. s az eddigi 3 százalékos fejlődés kissé meghaladja a népgazdasági tervben előirányzott mértéket. A termelés januárban — a kemény tél miatti nehézségekkel ösz- szefüggésben — csökkent, a következő két hónapban azonban a vállalatok jórészt pótolták a kieséseket: az I. negyedévi termelés 4,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A II. negyedévi termelésnövekedés ennél szerényebb mértékű. 1,8 százalék volt. Az állami ipar- vállalatok termelése az átlagosnál kissé mérsékeltebben, az ipari szövetkezeteké viszont gyorsabban nőtt. Továbbra is igen dinamikusan fejlődnek a kisszervezetek. Az iparban az év eleje óta több mint 200 új gazdálkodó egység alakult — zömmel a szövetkezeti szektorban —. közülük 8 részben külföldi érdekeltségű vegyes vállalat (ez utóbbiak száma az iparban a félév végén 32 volt). Az ipari termelés szerkezete továbbra sem a kívánatos irányba változik. 1987. I. félévben az energiatermelő és -átalakító ágazatok termelése bővült a legnagyobb mértékben, több mint 7 százalékkal. Az alapanyag- gyártó ágazatok fejlődése az átlaghoz közelálló volt. míg a feldolgozóipari ágak termelése mindössze 1,8 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőttit. Hat hónap alatt a gépipar lényegében Üzemgazdászképzés Miskolcon Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen az idén szeptembertől üzemgazdászképzés kezdődik. Ez a kétlépcsős képzés első fázisa. A hallgatók három év után főiskolai szintű okleveles üzemgazdász oklevelet kapnak, majd azok, akik a meghatározott követelményeknek eleget tesznek, megszakítás nélkül folytathatják tanulmányaikat a második lépcsőben két éven át. Ennek elvégzése után egyetemi szintű okleveles közgazdászok lesznek. A képzéshez a Nehézipari Műszaki Egyetemen adottak a feltételek. Szeptember 1-jétől az egyetemen Közgazdaságtudományi Intézetet hoznak létre négy tanszékkel. ugyanannyit termelt, mint 1986 első felében, és a köny- nyűipar termelése is csak 6,8 százalékkal nőtt. Az átlagosnál jobban, 3,9 százalékkal növelte termelését az élelmiszeripar a vegyipar pedig 8 százalékkal — kőolajfeldolgozás és gázgyártás nélkül számítva kb. 4 százalékkal. Az ipar értékesítése — a termeléshez hasonlóan — a tavalyinál kissé gyorsabban bővült. Ezen belül a belföldi szállítások az átlagosnál lassabban, a külkereskedelmi célú átadások fjedig gyorsabban nőttek. Az export mindkét relációban viszonylag gyorsan emelkedett. A gépipari és az élelmiszeripari vállalatok főként rubel vi- szonvlatú kivitelüket bővítették. A konvertibilis elszámolású kivitel a főbb exportáló ágazatok többségében számottevően meghaladja az egy évvel korábbit, a. gépipari nem rubelelszámolású kivitele azonban jelentősen elmaradt a tavaly első félévitől. A hosszú távú export- bővítő pályázati rendszerben résztvevő vállalatok és szövetkezetek többnyire az átlagosnál gyorsabban növelték konvertibilis elszámolású export-szállításaikat. Az iparban foglalkoztatottak száma tervezettnél és a korábbi évekre jellemzőnél nagyobb arányban csökkent, s mintegy 2 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. A villamosenergia ipar és az élelmiszeripar kivételével minden ágazatban csökkent a létszám. A foglalkoztatottak főmunSzocmbathelyen, a Lakástextil Vállalat fonó- és szövőgyárában, valamint a Sa- baria Cipőgyárban, a jelentős károkat okozó tüzek eloltása után nyomban megtették a folyamatos termeléshez szükséges intézkedéseket. A Latex üzemeiben egyelőre nincs fennakadás, van még néhány napos tartalékuk. Elsősorban akrilanyagok égtek el. Azonnal felvették a kapcsolatot a külföldi nyersanyagszállító partnerekkel, s az NSZK-beli szállítócég már jelezte, hogy e hét közepén kétszáz tonna anyagot küld. A Sabaria Cipőgyár leégett kísérleti üzemében százharkaidőből származó havi átlagbére 1987 első felében több mint 6300 forint volt. s ez — az első negyedévi bgr- stop ellenére — körülbelül 6 százalékkal haladja meg a tavalyit. A bányászati és kohászati vállalatoknál dolgozók bére az átlagosnál lassabban, a gépipari és a vegyipari dolgozóké kissé gyorsabban nőtt. A kiegészítő jövedelemszerzést biztosító vállalati gazdasági munka- közösségek száma és tevékenysége ez év első felében a tavalyihoz hasonlóan — szerényebb mértékben emelkedett. 1987. I. félévében a termelékenység — a növekvő termelés és a csökkenő létszám eredményeként — a korábbi évekénél kedvezőbben alakult: az egy foglalkoztatottra jutó termelés több mint 5 százalékkal emelkedett. A munkatermelékenység minden fő ágazatban nőtt. legnagyobb mértékben a vegyiparban, a bányászatban és az építőanyagiparban. Az ipar termelését az első félévben lényegileg az előző évekhez hasonló anyagellátási és kooperációs helyzet kísérte. A termékforgalmazás zavarai elsősorban a szűkös konvertibilis importlehetőségekkel. valamint a nem kellően ütemezett szállításokkal függnek össze. Az év második felében az ipari termelés növekedése előreláthatóan mérséklődik. Erre utal az eddigi rendelésállomány, amely azonban a háltralévő hónapokban még gyarapítható és gyarapítan- dó. mine ember dolgozott. Hétfőn reggel valamennyien a gyár más-más munkaterületein kezdték meg a munkát. Annak ellenére, hogy a kísérleti műhely, a műszaki előkészítő és az üzemfenntartás szinte teljes eszköz- és iratanyaga elégett, kedden már ismét modellt készítenek, mintáznak NSZK-beli megrendelőjüknek. Bizonyos modellek dokumentációit ugyanis sikerült kimenteni a tűzből, így nem kell mindent elölről kezdeni a fejlesztőknek. Nagy segítséget kapott az üzem a Postától az információáramlás megindításához. A szombathelyi tüzek után Folyamatosan dolgoznak az üzemekben Nemrég hazánkban teszteltette a Fiat cég a legújabb típusú Fiat-Lancia kocsijait a magyar és külföldi újságírókkal. A húsz darab ból álló Fiat-Lancia kollekció alkalmat adott az európai és a világ élvonalába tartozó olasz autógyár gyártmányainak kipróbálására. Az itt bemutatott legkisebb autók a jelenlegi leg korszerűbb gyártmányok, keveset fogyasztanak és rendkívül üzembiztosak.
