Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-20 / 169. szám

Bőséges felhozatal, a minőségtől függően változó árak — ez jellemezte a hétvégén a szolnoki piacot. Helyszíni riportunk a 3. oldalon Hazánkba látogat a malaysiai miniszterelnök Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz ha­zánkban Mahathir Mohamed, Malaysia miniszterelnöke. Vezetői tanácskozóé Intenzív fejlesztések a bányákban Szombaton Veszprémben a szénbányák vezető szakem­berei a műszaki-gazdasági feladatokról tanácskoztak Az Ipari Minisztérium, vala­mint az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület által szervezett fó­rumon Kapolyi László ipari miniszter beszélt az ágazat feladatairól. A tájékoztatót követően .megvitatták azt a társadal­mi-gazdasági cselekvési programot, amelynek célja • megteremteni a feltételeket a szénbányászat fejlődéséhez A bányászat csaikss in­tenzív műszaki fejlesztéssel párosuló szerkezetváltással igazodhat a népgazdasági célkitűzésekhez. Az ipari és energiahasznosító üzemek igényét is beleszámítva, évente 24 millió tonna sze­net bányásznak ki. Szomjaznak a földek. Három hete szinte egy szem eső sem hullott a megyében, így a huszonnegyedik órá­hoz érkezett az öntözés. A hét végére a kiskörei öntözőrendszerből már húszezer hektár föld felett létesí­tettek mesterséges „esőfüggönyt” a gazdaságok, a Nagykunságban, a Tisza völgyében és a Jászságban több tucat nagy teljesítményű öntözőberendezés permetezi az éltető nedvet, a helyenként már furulyázó kukori­cára, a cukorrépára, kertészeti kultúrákra, valamint rétekre és legelőkre Növekedtek a kenyérfélék ée a háztartási energiahordozók árai A Minisztertanács közleménye egyes fogyasztói árak, szolgáltatási díjak emeléséről a 3. oldalon A szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből a 4. oldalon Aratási helyzetkép A gyomos táblákon lassú a betakarítás Magtárakban a búza 11 és az őszi árpa 37 százaléka Szolnok megyében július 3- án (a Jászberényi Kossuth Tsz-ben) kezdték meg az őszi árpa aratását, mára az ezzel a takarmánygabonával bevetett 887 hektáros (a ked­vezőtlen őszi időjárás miatt csak ennyi kelt ki és érett be) területnek a 83 százalé­kát aratták le. Az árpa ter­mésátlaga hektáronként 3051 kilogramm. A nem jelentős, 791 hektáros repcetermő te­rületnek 95 százalékán vé­geztek a betakarítással. A borsó aratása — a meleg idő hatására — a múlt héten gyorsult fel:-a 7181 hektáros területnek eddig a 64 száza­lékáról gyűjtötték be a ter­mést. A borsó termésátlaga 2592 kilogramm hektáron­ként. a nagy meleg hektá­ronként 300—400 kilógram­mal is csökkentette a ter­mést. Az őszi búza és a tavaszi árpa aratását a nagyüzemek háromnegyed része kezdte el. A kenyérgabona betakarítá­sa a rendkívül gyomos táb­lákon igen lassan halad, sok helyütt két menetben, a bú­zát először rendre vágva, boldogulnak az aratók. A Jászságban viszonylag jól halad a jövő évi kenyérnek való biztonságba juttatása, néhány gazdaságban már a terület 35—45 százalékán is végeztek a betakarítással. A korai búzafajtáknál és a kedvezőtlen vízgazdálkodású táblákba került gabonánál az utóbbi két hét időjárása ron­totta a terméskilátásokat: a kalászok felső részében „megszorult" a szem. így a tisztítási veszteség nagyobb a szokásosnál. Ha a meleg nem mérséklődik, a későbbi faj­táknál is hasonló veszély fe­nyeget. A tavaszi árpa 37 százalé­kát takarították eddig be. A termés víztartalma mindkét kalászosnál 17 és 19 száza­lék között változik. Zöldek Kezdetben volt a Han­ság lecsapolása, a mai na­pig legszebb emlékei közé tartozik azoknak, akiknek ma a gyerekei jelentkez­nek építőtáborokba. Ak­kor. régen egyetlen dolog foglalkoztatta az egyete­mistákat. hogy a mocsár- és lápvilágot megszabadít­sák a fölösleges víztől, hogy megépítsék a csator­nákat. s az addig „haszon­talan” területen gazdál­kodhasson az állami gaz­daság. Pénzről senki nem beszélt. A tennivaló volt a fontos, a munka eredmé­nye. haszna. Később a mezőgazdaság munkaerőhiánya szabott új irányt az építőtáborok­nak. a jelentkezők a ki­rótt és elvégzett feladato­kért már forintokat kap­tak. No. nem sokat. de mégis valamennyit. Akad­tak vasútépítő fiúk. meggy­szedő lányok, maltert ke­verő vegyescsapatok. Mostanában kicsit meg­változtak a dolgok. Sok diák húzódozik ezektől a kéthetes, tíznapos időtölté­sektől. Hogy miért? Való­ban csekélyke forintok csu­rogtak az elvégzett munka nyomán. A fiatal fejekben is szöget ütött a felnőttek jelszava: fizessék meg a valóságos teljesítményt. Mit mondtak erre a gazdasá­gok? Igen sokba kerülnek ezek a táborok, szép sum­ma a szállás, az utaztatás, a napi legalább háromszo­ri étkeztetés. Nem beszél­ve a fiataloknak biztosí­tandó programokról, ami­ket szintén nem adnak in­gyen. Szóval — mondták a termelőszövetkezetek, épí­tőipari vállalatok —. nem éri meg a dolog. Hát ezért tetszik nekem a tószegi közös tanács vál­lalkozása : tegnap óta negy­ven középiskolás dolga az, hogy Tószeg és Tiszavár- kony környezetét szépít­sék. valamint a hamarosan elkészülő népművészeti al­kotóház csinosításában, parkosításában részt ve­gyenek. Nekik, meg a kö­vetkező csoportnak lesz még a feladatuk a bronz­kori ásatás körbekerítése és a csónakázótó körüli rendteremtés. A fizetség? A tábor maga. Az ellátás és persze néhány délutáni program. Ezek a fiatalok nem pénzért vállalták a munkát. Bennük — az a gyanúm — a hanságiak hi­te él. Tenni valamit, va­lami hasznosat. S talán még valami. Elég fizetség számukra az együttlét. a társakkal együtt tölthető idő — az élmény forint­ban nem mérhető. Talán nem bántó a szó­játék : Tószeg tanácsa „zöld” fiatalokat lát ven­dégül. azaz környezetvédő­ket. De korántsem éretle­neket. H. Z. A keringő folytatódik Külpolitikai kommentárunk 2. oldalon Kanták ás villanykapcsolók Mit tesz a mezőtúri faze­kasok szövetkezete, hogy enyhítse a kevesebb meg­rendelés okozta gondo­kat. írásunk az 5. olda­lon Ara: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvin. évf. i«s. it., mi. juiim u.. hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befe/azOdtek Grósz Károly moszkvai tárgyalásai fl tapasztalatcsere hasznos volt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki a Szovjetunió kormányának meghívására baráti munkalátogatáson tartózkodott a Szov­jetunióban, szombaton Moszkvában megbeszélést folytatott Nyikolaj Rizskovval, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével. Tájékoztatást adott az MSZMP XIII. kongresszusa óta eltelt időszakról. az MSZMP KB júliusi ülésének állásfoglalásáról, a gazdasági és társadalmi kibontakozás programjáróL a gazdaság- irányítás továbbfejlesztésé­ről. Kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Népköztársaság a jövőben is megkülönbözte­tett fontosságot tulajdonít a Szovjetunióhoz fűződő . kap­csolatok kölcsönösen elő­nyös fejlesztésének. Mély megelégedettséggel fejezte ki a Mihail Gorbacsowal, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával lezajlott talál­kozóval kapcsolatban. Nyikolaj Rizskov tájékoz­tatást adott az SZKP XXVII. kongresszus^, az SZKP KB ez év januári és iúniusi ülé­sei határozatainak végrehaj­tásáról. a Szovjetunió társa­dalmi-gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítására, a szo­cialista demokrácia elmélyí­tésére. a társadalmi élet megújítására' irányuló széles körű átalakításról. Hangsú­lyozta. hogy a gazdasági irá­nyítás radikális reformja megteremti a feltételeket a szocialista társadalomban rejlő előnyök minél teljesebb kihasználásához. A magyar és a szovjet kor­mányfő hangsúlyozta: nagy jelentőséget tulajdonítanak azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja alapvető for­dulat elérése országaik szo­cialista építőmunkájában és a társadalom alkotó erőinek mozgósításában. Elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjet­unió a marxizmus-leniniz- mus. a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján, a két nép érdekeivel összhangban, eredményes együttműködést folytat a politika, a gazdaság a kultúra területén. Hangsúlyozták, hogy a Kádár János és Mihail Gor­bacsov találkozóin ■ született elvi megállapodás szellemé­ben a jövőben is megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek a magyar—szovjet kap­csolatok fejlesztésének, az együttműködés fejlesztésé­nek. Megállapították, hogye téren csak az első lépéseket tették meg. még ielentős ki­használatlan tartalékok van­nak a két ország együttmű­ködésében. A magyar és a szovjet gazdasági szervezetek elé feladatul tűzték ki. hogy gyorsítsák meg a hosszú tá­vú együttműködési tervek kidolgozását. Ezzel összefüg­gésben szükségesnek tartot­ták a Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti (Folytatás a 2. oldalon) Irak—iráni ügy BT-tervezet a háború Péntek este New Yorkban összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsának tizenöt tagja, hogy elvégezze az utolsó si­mításokat az iráni—iraki há­ború befejezését szorgalmazó határozattervezeten. A do­kumentumot feltehetőleg a hétfői nyilvános BT-ülésen fogadják majd el. Az új kezdeményezés jelentőségé­nek hangsúlyozására több állam külügyminisztere je­lezte. hogy részt akar venni a hétfői ülésen. A tervezet nyomatékosan sürgeti a hét éve dúló hábo­rú azonnali befejezését, tűz­szünet megkötését, a csapa­tok visszavonását a nemzet­közileg elismert határok mö­gé és a hadifoglyok kicseré­lését. A dokumentum kilá­tásba helyezi; hogy a Biz­tonsági Tanács további in­tézkedéseket tesz. amennyi­ben a felhívás eredményte­len marad. Az iráni ENSZ-küldöttség tagjai már jelezték, hogy Te­herán csak akkor fogadja el a kezdeményezést, ha a BT I rákot agresszorként bélyegzi meg. A Biztonsági Tanács eddigi, hasonló kezdeménye­zései azért vallottak kudar­cot mert Irán az ellenséges­kedés beszüntetését egy sor feltételhez, köztük Irak ag­resszorként való megbélyeg­zéséhez kötötte. Sajtolják a repcéi Olaja exportra megy A Növényolajipari és Mo­sószergyártó Vállalatnál hoz­záláttak a repce feldolgozá­sához. Az elkövetkező he­tekben ez ad elfoglaltságot valamennyi gyáruknak. El­sőként nyírbátori üzemükben fogadták a termést. Az idén 50 ezer hektárról mintegy 110 ezer tonna rep­cemagot várnak a gazdasá­goktól. A termés minősége megfelelő, az ipar várhatóan a tervezettnek megfelelő mennyiségű nyersanyaghoz jut. A gondokat az okozza, hogy a növény későn érett be, a feldolgozást a szokásos­nál csak egy-másfél héttel később kezdhettek meg. A repcéből készülő nyers növényi olaj nagyobb hánya­dát a vállalat — a külkeres­kedelem közvetítésével — 7—8 országba exportálja, a többit, finomítás után. kü­lönféle termékek. például margarin és más ételzsírok gyártásához használja fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom