Szolnok Megyei Néplap, 1987. július (38. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-02 / 154. szám
1987. JÚLIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kísérletező pártszervezet “Két testület helyett egy a Vegyiművekben A XIII. pártkongresszusra való készülődés időszakában vetődött fel az a gondolat, hogy — kísérleti jelleggel — egytestületű pártbizottságokat kellene szervezni. Olyanokat, amilyeneknek nincs külön végrehajtó bizottságuk. Feltehetően gyorsabban, hatékonyabban dolgozhatnak majd így, kevesebb lesz az áttétel, csökken, az átfedések száma a pártmunkában. Az előny egyértelműnek tűnt. Ám közismert, hogy az elmélet kritériuma a gyakorlat. A Tiszamenti Vegyiművek üzemi pártbizottsága egyike annak a kísérletben résztvevő megyénkben féltucatnyi testületnek, amely immár több éves tapasztalattal rendelkezik. Hogyan kezdték az átszervezést, az új módszer együtt járt-e a pártmunka hatékonyabbá tételével? — erről kérdeztük Szilágyi Gyulát, a TVM üzemi pártbizottságának titkárát: — Amikor hírét vettük an- .nák, hogy lehetőséget kapunk egytestületű pártbizottság szervezésére, párhuzamosan készültünk a régi és az ú.i szervezeti formára, mert a hír még nem azonos a felsőbb pártszervek döntésével. Örömmel fogadtuk végül a döntést, fantáziát láttunk az új módon való munkában. Előzőleg a KISZ-ben dolgoztam, ott már átéltem egy ilyen átszervezést. Tapasztalatom volt tehát az előnyéről. A szervezési munka tanulságait hasznosítani tudtam itt is. amikor a harmincegy tagú pártbizottság létszámát tizenháromra kellett csökkenteni. — Sok embert kellett tehát tiszségéből jelmenteni. Nem okozott ez visszahúzódást, sértődöttséget részükről? — Kismérvű természetes cserélődésre lehetett számítani. Volt olyan pártbizottsági tag is, aki alkatánál fogva szorongó, belső feszültséggel terhes, nyilvánosság előtt nem szívesen szereplő volt. Elsősorban ezeket bíztuk meg más jellegű pártmunkával. Az aktívabb, de a „keretbe” mégsem férő elvtársainkat alapszervezeti párttitkári, vezetőségi tagsági cseréknél vettük számításba. Mások propagandista megbízást kaptak, vagy a munkabizottságokban tevékenykednek. A többiek pártmegbízatásként a tömegszervezetekben, a sportkör vezetőségében dolgoznak. Mindegyik volt pártbizottsági tagunk megértette: nem az a fontos, hogy a párttagok milyen poszton, hanem az. hogy miként szolgálják a párt politikáját. — Ez a szervezeti vátozás talán azt is elősegítette, hogy a volt pártbizottsági tagok olyan pártmunkát végezzenek, amely felkészültségükkel, egyéniségükkel jobban egybevág. — Így igaz. — És a párttagok hogyan fogadták a változtatást? — Felvetették a kérdést: nem szenved-e csorbát ezáltal a pártdemokrácia? Azt válaszoltuk: a pártdemokrácia érvényesülése nem annak a függvénye, hogy hányán ülnek a testületi ülésen, hanem inkább azon múlik, hogy ott a párttagokat érintő ügyekben milyen döntéseket hoznak. — A pártmunka módszerében, stílusában jelentett-e változást az egytestületű párbizottság létrehozása? — Mindenféleképpen. A testületi ülések napirendjeinek előkészítésében például nagyobb szerepet kaptak a munkabizottságok. Egy-egv szakmai terület vezetőiének beszámoltatásakor például nemcsak az ottani vezető tájékoztatóját mérlegeli a pártbizottság, hanem összeveti azt a munkabizottságok által a párttagoktól összegyűjtött véleményekkel, javaslatokkal. Ezáltal egyrészt teljesebb lesz a kép. másrészt a párttagok is tapasztalják, hogy véleményük tükröződik a pártbizottság állásfoglalásában. — Nem csorbult tehát a pártdemokrácia.. — Olyannyira nem. hogy az alapszervezetek egy része már felvetette: talán kevesebbet kellene őket ..foglalkoztatni'’. — Változott-e a testületi légkör? — Abból a tényből adódóan, hogy a párt-végrehajtóbizottság megszűnése után a döntést hozók egyben a vég' rehajtás szervezői, rugalmasabb lett a pártbizottság munkája. Megszűntek az átfedések. csökkent a bürokrácia. Ugyanazt a napirendet nem tárgyalja a vb és a ' pártbizottság, kevesebb tehát az írásos anyag, több az idő az érdemi munkára. Arról nem is szólok, hogy korábban a párt-végrehajtóbizottság állásfoglalásán érdemileg sosem változtatott a pártbizottság. Élénkebbek a viták. Természetes az. ha valaki többször felszólal. Érdemibb így a véleménycsere. Nagylétszámú testületnél ez is kizárt. Kevesebb pártbizottsági taggal egyszerűbb a konzultáció testületi üléseken túl is. Hadd említsem még meg azt is. hogy korábban a pártbizottság negyedévenként ülésezett, most meg havonta. Ez is gyorsabbá, . operatívabbá teszi a munkát. — Mondhatjuk tehát, hogy az egytestületű üzemi párt- bizottság létrehozása nem okoz zökkenőt a korábbi gyakorlathoz képest a pártmunkában? — Semmi sem kérdőjelezi meg a kísérlet sikerét. Tudomásul kell vennünk, hogy az élet túlhaladott néhány szervezeti formán. Simon Béla öt hónap állattenyésztési mérlege- Több a sertés, „betegeskedik” a juhágazat A Szolnok Megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat volt a házigazdája tegnap délután annak az állat- tenyésztési koordinációs bizottsági ülésnek, amelyen a megye állattenyésztésének és a kapcsolódó húsfeldolgozásnak napi aktualitásait tárgyalták meg a jelenlévő szakemberek. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által szervezett tanácskozáson a legnagyobb hústermelő gazdaságok, az állattenyésztő termelési rendszerek és a felvásárló cégek képviselői vettek részt. A tanácskozáson elhangzott a szarvasmarha-tenyésztésben legfőbb megvei feladatként az állomány létszámának szintentartását, a megkezdett rekonstrukciós beruházások eredményes és időbeni befejezését, a kistermelés támogatásának további szélesítését és az önköltségek csökkentését jelölte meg. A sertéstenyésztésben az elmúlt két év csökkenő tendenciáival szemben, 1987 első felében pozitív változások figyelhetők meg. Az előző év hasonló időszakához Az almatenmelés újbóli felvirágoztatása, közismert gondjainak megoldása érdekében — Almaegyesülés néven — új. országos érdekeltségű társulást alakítottak szerdán Debrecenben a képest több mint 6 százalékkal nőtt a sertésállomány, ami az ágazat termelésből való nagyarányú részesedése miatt biztató. (A háztáji és kisüzemekben 9,5 százalékos a növekedés.) A juhtenyésztés továbbra is válságágazatnak számít, miután az elmúlt évi mélyponthoz képest nem következett be számottevő javulás. (A 2,7 százalékos állománynövekedés kifejezetten a szaporodási ciklus alakulása miatt mutatkozik.) Elgondolkoztató, hogy a tavalyi központi intézkedések, amelyeket az ágazat közgazdasági helyzetének javítása érdekében tett a kormányzat, e téren nem hozták meg a várt változásokat, és sajnálatos módon már idén is több gazdaság bejelentette a juhászata felszámolását. A baromfiágazat produkálta az elmúlt időszakban a legszembetűnőbb termelésnövekedést. Időarányosan 21,4 százalékkal nőtt a felvásárlás a tavalyi első félévhez képest. (Az országos növekedés 19,6 százalék.) A megyei tanácsi tájékoztató után a tanácskozás résztvevői kaptak szót. legnagyobb hazai almatermelő gazdaságok, a legjelentősebb forgalmazó és a feldolgozó vállalatok képviselői, együttesen negyvenhetén. A társulás székhelye Budapest lesz. A gazdaság megújításáról Eszmecsere a Kamarában Szerdán ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége. A testület a gazdaság megújításának legfontosabb kérdéseit vitatta meg. Az ülésen Beck Tamás, a Kamara elnöke elmondotta: a Kamara következetesen támogatja a céljainknak megfelelő gazdálkodási feltételeket biztosító adóreform megvalósítását. A tervezett adóreform fő irányelvei megfelelnek annak, amit a Kamara elnöksége korábbi tanácskozásain hasznosnak ítélt. A bevezetés jó előkészítése azonban elengedhetetlen. A vállalatoknak a felkészüléshez időre van szükségük, ehhez már megkapták. illetve napokon 'belül megkapják a legfontosabb információkat és segédleteket Aggodalmat okoz viszont, hogy az új adórendszerben tovább élő, megmaradó adókról és mértékükről még nincs döntés, így a felkészülésnél ezek hatását nem tudják figyelembe venni. A Kamara úgy véli, hogy vállalni kell a nagy- horderejű változás valamennyi kockázatát. Ügyelni kell azonban arra. hogy a jövő évi gazdálkodási feltételek szükségszerű módosításának következményei ne mosódjanak egybe az adóreform átrendező hatásaival. ez ugyanis zavarná a tisztánlátást. A Kamara elnöksége megállapította: az adóreformot a gazdaságirányítás más területein is változtatások kell, hogy kísérjék. Országos Almaegyesülés alakult A kormány szóvivőjének tájékoztatója Tovább növelik a paksi atomerőmű biztonságát (Folytatás az 1. oldalról) minőségében nem hagyott kétséget az iránt, hogy következetesen és határozottan fog törekedni a testület előtt álló feladatok jó ütemű megoldására. Az Országgyűlés most lezajlott nyári ülésszaka jó indíttatást adott a kormánynak a közeljövő feladatait illetőig. Pártunk Központi Bizottsága pedig csütörtökön ülésezik. hogy alapos előkészítés után megtárgyalja a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Az Országgyűlés támogatásától kísért kormány számára a konkrét program alapját a Központi Bizottság ülésén elhatározot- tak, az ott elfogadott ajánlások jelentik majd. — A kormány a gazdasági-társadalmi kibontakozás útjára kívánja vezetni az országot. Nem lehet eléggé aláhúzni, hogy fő politikai irányvonalunk változatlan marad, miközben a kormányzati munkában, s a végrehajtásban nagyobb határozottságot és fegyelmezettséget kívánunk elérni. Nem a politikai vonalnak, hanem a munkastílusunknak kell hatékonyabbnak, ha úgy tetszik, keményebbnek lennie. Változatlan elvi politikánkat kívánjuk tehát nagyobb hatásfokkal megvalósítani; ez szükséges ahhoz, hogy előbb megfékezzük, majd visszájára fordítsuk a kedvezőtlen gazdasági folyamatokat — hangsúlyozta a szóvivő. Szervezeti és személyi feltételek Kitért arra is, hogy a kormány elnöke a haladéktalan, valamint a rövid- és a hosszabb távú feladatokat számba véve tesz majd nyilatkozatot az Országgyűlésnek a kormány programjáról, várhatóan a következő ülésszakon. E témához kapcsolódott a következő kérdező is, aki a kormány esetleges átalakításáról érdeklődött (Magyarország). Bányász Rezső válasza: — Magától értetődően tovább folyik a megfelelő szervezeti és személyi feltételek megteremtése ahhoz, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás programja minél gyorsabban és minél hatékonyabban, egyértelműbben valósulhasson meg. Az MTI tudósítója az atomenergetika biztonságát szolgáló kutatási-fejlesztési programról kért tájékoztatást. A szóvivő rámutatott, hogy az atomerőműveikkel kapcsolatos kutatásokat — mint szerte a világban — hazánkban is kiemelt feladatként kezelik, a kormányzat jelentős eszközöket fordít e célna. A most elfogadott program tennivalói közé tartozik a paksi erőmű biztonságának további növelése, a felkészülés az erőmű bővítésére, az új, ezer megawatt teljesítményű blokkok építésére és sugár- védelmi, sugárbiológiai kutatások elvégzésére. Másfélszáz tudós és szakember, számos intézet vesz részt a munkában; a program felelőse az ipari miniszter. Az Országos Atomenergia Bizottság titkársága végzi az operatív szervezőmunkát, a Magyar Tudományos Akadémia pedig az eredmények értékelését. A kutatók különös gonddal vizsgálják az üzemvitel tökéletesítésének feladatait is. Az esetleges üzemzavarok valószínűségének kutatása pedig a biztonság növeléséhez ad fontos információkat. Munkaerő átirányítás Az Ózdon feleslegessé vált munkaerő sorsát firtató kérdésre (Magyar Rádió vidéki szerkesztőség) Bányász Rezső kifejtette, hogy Ózdon az ipar szerkezetátalakításának jelentős programja kezdődött meg. Határozottan kell lépni e tekintetben, s a kormány el is van szánva e lépések megtételére, úgy, hogy egyúttal humánusan gondoskodik minden érintettről. Ózdon pontos, személyre szóló felmérések készültek arról: 'kik azok, akiket az üzemeken belül irányítanak át más munkakörbe, illetve akik eddigi teljesítményük, munkafegyelmük okán nem érdemlik meg, hogy a vállalat gondoskodjon róluk. Ez utóbbiak jelentős része már ki is lépett, és sokan mások is saját maguk kívánnak munkát keresni. Mintegy kétszáz dolgozóról a helyi tanácsnak -kell gondoskodnia; őket egyelőre közhasznú munkával foglalkoztatják. S a nyugdíjazáshoz közelálló 500—530 ember helyzetével most külön foglalkozott a kormány és úgy döntött, hogy akiknek az -életkora, esetleg megromlott egészségi állapota miatt az átképzés már nem megoldás, azoknak meg kell adni a lehetőséget a korkedvezményes nyugdíjba vonuláshoz. A • kedvezményben a legalább 35 évi munkaviszonnyal rendelkező férfiak és 25 éve dolgozó nők részesülhetnek, ha számukra más munkakör nem biztosítható és legfeljebb három évük van hátra a nyugdíjkorhatárig. Hozzátette: a mostani döntés kizárólag az Ózdi Kohászati Üzemekre érvényes, ugyanakkor folyik a hasonló jellegű feladatok rendszer- szerű áttekintése is. Az értekezleten kérdések hangzottak el egyes pénzügyi rendelkezésekkel kapcsolatban. A szóvivő (a Népszava érdeklődésére) elmondotta, hogy az úgynevezett kísérleti bérgazdálkodás — amely feloldja a vállalatok bérkifizetésére, illetve a költségekre fordított összegeinek egyébként meglevő 'megkülönböztetését — nem csupán kedvező tapasztalatokat hozott. Több helyütt lehetővé tette az idén is megalapozatlan, teljesítmény-fedezet nélküli béremeléseket, prémiumkifizetéseket. Amíg tehát az a gyakorlat, hogy a béremelés költségeit a vállalatok automatikusan érvényesítik az árakban, addig a nagyobb közösség érdeke az, hogy a gazdálkodók ne legyenek túl • zöttan érdekelve a „bérforintok” elköltésében. A gazdaság egyensúlyának megszilárdítása érdekében átmenetileg, rövid távon ezért feltétlenül szükség van a szigorú szabályozás betartására, hosszabb távon viszont valóban a bérek megkülönböztetett szabályozásának megszüntetésére kell törekedni. Újítások hasznosítása Kitért arra is, hogy a kormány már az idén a költség- vetési hiány lényeges csökkentését kívánja elérni, ezért minden forint helyét kétszer meg kell nézni a közkiadások területén is. A kormányzat a tanácsok idei támogatási összegét ezért a közelmúltban három százalékkal, összesen mintegy két és félmilliárd forinttal csökkentette. Bányász Rezső végezetül a találmányok, újítások hasznosításáról szólt (a Magyar Nemzet kérdésére). A műszaki szellemi termékek haszna tíz év alatt csaknem megnégyszereződött és tavaly már meghaladta a tizenegy milliárd forintot. Vállalataink az elmúlt években átlagosan 2500 szabadalomra szereztek külföldi oltalmat, ami jelzi a magyar találmányok színvonalát is. Bútorok fűzfavesszőből. A békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezetben már harmincöt éve készítenek fűzfavesszőből kosarakat, ülőbútorokat. Termékeik nemcsak itthon, hanem külföldön is keresettek, eljutnak az NSZK-beli, a holland, az olasz, a francia és az USA piacokra is. A szövetkezetben nemrég profilbővítést hajtottak végre. Ma már a hagyományos fűzvavessző bői font cikkek mellett textilipari termékeket is gyártanak, külföldi megrendelésre hálózsákokat és blúzokat varrnak. (MTI Fotó: B, Fazekas László — KS)
