Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-16 / 140. szám
1987. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ■S a —-----V«... M agyar kézművesek, fafaragók termékei megjelennek az USA-beli Las-Vegas egyik újonnan nyíló áruházában. Erre a célra is készít faragványokat, ülő alkalmatosságokat, gyermekjátékokat, szobadísznek használható bográcstartókat és még sok mást az egri Szépasszony-völgyben dolgozó Limbek Ottó. (MTI fotó: Szabó Sándor — KS) Öcsöd története dokumentumokban Szabó Ferenc könyve a Szolnok Megyei Levéltár kiadásában Több éves Rekonstrukció előtt p™g™™__________ a m T oronyépület, új műtermek, kisgaléria készül Az országban elsőként Szolnokon létrehozott művésztelepen hírnevéhez, rangjához méltatlan körülmények közt élnek, alkotnak az ott lakó festők, szobrászok. A várost a képzőművészethez kapcsoló telep az évek során kevesebb törődést, gondosságot kapott, mint amennyi joggal megillethette volna. így aztán egyre mostohább helyzet alakult ki. Az épületek állaga olyannyira leromlott, hogy felújításuk hovatovább elkerülhetetlenné vált. Most minden remény meg- yan arra, hogy megfiatalodjon a nagymúltú kolónia. A Szolnokterv jóvoltából ugyanis elkészültek a Zagyva-parti művésztelep átfogó rekonstrukciójának tervei. Milyen jövőt sejtetnek a tervek, mi marad, mi változik, 'mikor kezdődik az átépítés? A kérdésekre Beré- nvi András városi főépítész válaszolt, aki mindenekelőtt arról tájékoztatott, hogy a terveket maguk az érintettek, tehát a művésztelep al- * kotó közössége is véleményezte, s a szolnoki művészek is elismeréssel nyilatkoztak az elképzelésekről. A terv ugyanis az, hogy a meglévők két. egyaránt 6— 6 műtermet magában foglaló épületszárnv közé egy új kétlakásos, műtermes épületet emelnek. A Szolnokterv mérnökei figyelembe vették aa épületek század eleji stílusát, az új létesítmény ehhez igazodva készül majd el, amelyben — ha befejeződik a telep felújítása — szobrászok kerülnek ideális körülmények közé. Ezt megelőzően azonban a több ütemre bontott rekonstrukció miatt átmenetileg a két szárnyépület egyikéből költöznek át az ottlakók, hogy teret adjanak a műszaki szempontból elhasználódott, elöregedett lakások és műtermek átépítésének. Ezt követően nyílik alkalom a másik, jelenleg szintén lat kott épület hasonló felújítására. A tervezők egyúttal igyekeztek korszerűbbé varázsolni a régi művészhajlékokat. Az épületek eredeti stílusának megtartása mellett növelik a belső hasznos teret azáltal, hogy az átépítés során a most kihasználatlan tetőteret is beépítik. Hosszú, több éves program veszi tehát már jövőre kezdetét, s remélhetően folyamatosan tart majd a rekonstrukció, hiszen az említetteken kívül is akad más tennivaló a művésztelepen, így többek közt szerepel a tervben az is, hogy a műtermekhez megfelelő raktár- helyiségeket, a lakásokhoz pedig garázsokat alakítanak ki. A közművek, berendezések felújítása is időszerűvé vált, és kívánatos lenne egyúttal a régi dédelgetett elképzelés, egy kisgaléria megvalósítása is, ahol a művésztelep alkotói mutathatnák be alkotásaikat, szélesebbre tárva ezáltal is a művésztelep és a város közötti kaput A Szolnokterv társadalmi munkájának köszönhetően már konkrét terv készült a művés ztólep toronyépületé-' nek helyrehozatalára is. Ha elkészül, csakúgy, mint egykor, az ott élő művészek közösségi helyisége lesz majd. Az átfogó rekonstrukciós terv egyben a telep kertészeti felújítását is tartalmazza, és néhány, a városképet érintő kérdésben is javaslatot tesz. Ezek között a jelenlegi Zagyva-gáton a régi és a közműhíd közötti szakaszon kialakítandó sétány érdemel említést, amely megteremti majd a művésztelep és a város közti harmonikus egységet. A tervek tehát elkészültek. A megyei és a városi tanács ezidáig mintegy négymillió forintot teremtett elő, ‘hogy a rekonstrukció szempontjából elsődlegesen fontos új műteremlakások még jövőre fel is épülhessenek. A művésztelep teljes felújítása több évet vesz majd igénybe, s várhatóan 1991-ben fejeződik ibe, hogy akkora, a városnak hírnevet szerző alkotógárda valóban megfelelő körülmények közt élve, dolgozva öregbíthesse tovább a Szolnoki Művésztelep hírnevét. — Sz. Gy. — A Szolnok Megyei Levéltári Füzetek 10. számaiként jelent meg Szabó Ferenc Öcsöd története dokumentumokban című kötete, amely 1715—1960 közötti időszakot öleli föl. Elöljáróban annyit, hogy a „füzetek” megjelölése e munka esetében — függetlenül attól, hogy a cím sorozatot jelöl — túlontúl szerény: tárté Imi lag önálló, nagyobb lélegzetű tanulmány, a külső megjelenésében mutatós, nyomdai úton előállított, értékes archív fotókkal illusztrált, tipográfiailag is sikerült kötet Szabó Ferenc könyve két fő részből áll: a község történeti vázlatból és a hozzá csatlakozó forráshivatkozá- sokból, valamint a korszakonként csoportosított, jegyzetekkel ellátott forrásokból. A történeti vázlat külön alcímeikben tárgyalja a település természetföldrajzi viszonyait. Öcsöd etimológiáját, a régészeti múltat a népesedési adatokat, a politikai és közigazgatási változásokat, a társadalmi rétegződést, a mezőgazdasági termelést, az ipar, a kereskedelem és a művelődés fejlődését. Megtudhatja a lényegre- törő, világos okfejtéssel írt történeti vázlatból az olvasó, hogy Öcsöd neve a mai formájában 1715-től ismert — 1555-ben még Eched Cu- manorum; 1558-ban Ecyed; 1559-ben Echet. majd 1634- től Eöczöd stb. Érdekes, hogy a múlt században a környékbeliek még Váncsod, Keserű és Kosároldal néven is emlegették a községet. A mai falu területén a 16. század végéig öt település osztozom, köztük a kun Bá- bocka, amelyet a törökök tatár segédcsapatai pusztítottak el 1596-ban. Templomának tégláiból a törökök Szarvason fürdőt építettek. A tanulmány végig kíséri Öcsöd település történetét, küzdelmes századokba vezeti vissza az olvasót. A többször elpusztult, elnéptelenedett faluba 1714 őszén 1715 tavaszán települtek vissza a Mezőtúrra és környékére menekült öcsödiek, alapították meg újra a református egyházközséget, építették fel nádíaJjú templomukat. A lehetőségekhez képest elég részletesen ír Szabó Ferenc az öcsödiek különböző nép- mozgalmaikban betöltött szerepéről, Kossuthhöz, majd Táncsicshoz fűződő kapcsolatukról. Az első világháború emberéletben és anyagiakban súlyos veszteségeket okozott az öcsödieknek, a hadiköl- csönök tönkretették a gazdaságokat. a frontokon pedig 345 öcsödi esett el. 89-en rokkanttá váltak. Még az 1920-as évek végén is 243 hadiárvája volt a községnek. A község gazdasági életének elmaradottságában közigazgatási tényezők is szerepet játszottak. A falu periférikus fekvése — a Békés megyei szarvasi járáshoz tartozott — kifejezetten korán éreztette, hatását, s már 1907-ben felmerült a Jász- Nagykun Szolnok vármegyéhez való csatlakozás gondolata. A legnagyobb gond az volt, hogy a település nem adott elég munkaalkalmat, így 1920—1930 között pl. 265 kubikus és mezőgazdasági munkás költözött el a faluból. 1926-ban egyértelmű kérelem született a Szolnok megyéhez csatolás érdekében, de ezt a belügyminiszter elutasította, Öcsöd képviselőtestülete ugyan 39:2 arányban már 1945-ben megszavazta a csatlakozást, de ez csak 1950-ben válhatott valóra, amikor Békés megye ünnepélyesen átadta Öcsödöt Szolnok megyének. Űj és összegző elemeket tár fel a tanulmány az iskolaügy és a közművelődés múltbéli helyzetéről. A fel- tételezések szerint az 1620-as években már volt tanítás Öcsödön, 1721-ből pedig már a tanító nevét is ismerjük: nemes Pápai István oktatta betűvetésre az öcsödieket. A történeti rész egyik nagv érdeme, hogy igen sokrétű, nagyon olvasmányos — természetesen a tudományosság elvének megsértése nélkül. Mindenképpen alapos vázlata lehetne egy. a részkérdéseket is bővebben kifejtő monográfiának. A kötet 69 dokumentumot közöl, az első a szegedi kamarai prefektus védlevele 1715-ből, majd ezt az újra- népesedett Öcsöd családfőinek összeírását tartalmazó okirat magyar fordítása követi. Kultúrtörténetileg is nagyon értékes az a forrásanyag amely a 18. századi Öcsödről ad földrajzi ismertetést, a Vályi-féle 1799-ben megjelent lexikon alapján. Nyár a „Hold udvarban” A felszabadulás előtti dokumentumok sorát egy 1944. április 22-én keltezett főszolgabírói irat zárja, amelyben a „kommunista érzelmű és magatartású” Varga István rendőrhatósági internálásáról intézkednek. A felszabadulás utáni első dokumentum a demokratikus pártok képviselőiből alakult közigazgatási tanács megalakulásáról szól, az 1959. február 28-án keltezett, dokumentum pedig Öcsöd termelőszövetkezeti községgé válását erősíti meg örvendetes, hogy újabb helytörténeti, jelentőségében azonban az adott település határain túlmutató értékes tanulmány- és dokumentum kötettel gyarapodott a megye múltját és jelenét feltáró szakirodalom. Tiszai Lajos Operaházi tervek A Operaház és az Erkel Színház programjában, s így a meghirdetett bérletsorozatokban is több újdonság szerepel. Mozart: Figaro házassága című operáját párhuzamos szereposztásban újítják fel az Operaházban december 12-én. illetve január 2-án. A művet vendégként Szinetár Miklós állítja színpadra. Purcell: Dido és Aeneas című operáját január 30-án és február 2-án mutatják be. E művel egy előadásban tűzik műsorra Vajda János: Mario és avarázsió című egyfelvonásos operáját, a varázsló szerepében Melis György. A tavalyi nagy sikerű rendezvénysorozat után az idén újból megnyitotta kapuit Szolnokon a Széchenyi városrész „Hold udvar” Kamaraszínpada, az Ecseki Üti Gimnázium zárt belső udvarán. A nyár folyamán még összesen öt szórakoztató előadást tartanak a szabad ég alatt. Június 18-án este nyolc órakor Parodizálunk címmel Angyal János, Agárdi László, Baranya László, a Mikroszkóp Színpad tagjai adnak műsort, amelynek házigazdája Csányi János, a Magyar Állami Operaház énekese lesz. Június 26-án a Vidám Színpad művészei Szuhay Balázs, Verabély Iván és Berényi Ottó lép a közönség elé, míg július 2-án „Én nem hiszem, hogy normális vagyok” címmel zenés, vidám kabaréműsorra kerül sor, amelyben Kibédy Ervin érdemes művész, Géczy Dorottya, Galambos Szilveszter, Agárdi László. Fehérvári Márta és Csányi János lép fel. Június 26-án délután 4 órától a gyerekeket várják a „Hold udvarba” a Holló együttes műsorára. Ezt követően július 3-án a Rodeo együttes „A titkokat az új- jaimnak mondom el” címmel vendégszerepei Szolnokon. A Szupersztár Szolnokon is siker Pilátus szerepében: Vikidál Gyula Jelenet a rockopera nagy sikerű előadásából. (Fotó: If. L.) A csütörtök óta tartó Zenés Színházi Találkozó vasárnap újabb két előadással folytatódó It a Szigligeti Színházban. Ezúttal a budapesti Rock Színház társulata mutatkozott be a szolnoki közönségnek Webber—Rice Jézus Krisztus Szupersztár című rock- operájával. A tavalyi Szegedi Szabadtéri Játékokon színre vitt darab Sziikora János rendezésében változatlan sikerrel fut a Rock Színház műsorán. A fővárosi művészek délután öt és este nyolc órától eltérő szereposztásban játszották a világhírű művet; mindkét alkalommal kirobbanó sikerrel. A Pilátust alakító Vikidál Gyula mind a két szereposztásban színpadra lépett. A kiváló hangú énekes már korábban bizonyította tehetségét a pop- szákmában, az elmúlt évtől pedig a Rock Színház társulatát gazdagítja. Sokan azt beszélik rólam, hogy hátat fordítottam a szakmának. Én azonban nem nevezném így, tudniillik a színpadon tovább folytatom a megkezdett munkát, a könnyűzene igényes szolgálatát. Valóban, már korábban is kacsingattam a színház felé, mert úgy gondoltam, hogy Thália temploma a maga miliőjével, sajátos légkörével nagyobb erőfeszítést és több tanulást kíván. Nem csalódtam. Ám azt sem tagadom, hogy hiányzik a koncertezés. — Hogyan „csöppent” a Rock Színházba? — Amikor a színház hét évvel ezelőtt az Evitált vitte színre, Miklós Tibor megkeresett engem, hogy vállalnék-e a darabban szerepet. Akkor én a Dinamit együttessel voltam elfoglalva. Azután a helyzet úgy alakult, hogv igent mondtam egy felkérésre, s így lehetőséget kaptam az István, a király című rockoperában a Várdombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon, majd a Nemzeti Színházban. Tavaly, januárban újra megkeresett a Rotík Színház egyik képviselője, hogy lenne számomra egy szerep. Korábban már énekeltem a rádióban Pilátust, a szólólemezemre is felvettem egyik áriáját. így hát. örömmel vállaltam a megbízást. s a tagságot is. — Az utóbbi években többnyire színházi berkekben forgolódik. Színésznek érzi magát? — Nem. Inkább olyan embernek, aki ösztönösen csinál dolgokat. Az embert persze'fűti a vágy, hogy a nagyok örökébe lépjen... Én célul tűatem ki magam elé, hogy a musical műfaj igazi, őszinte képviselője legyek. Most jól érzem magam a Rock Színháznál, van feladatom bőségesen, bíznak bennem, és — úgy tűnik — hosszú távon számítanak rám. — A hírek szerint az idei nyáron is láthatjuk majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon. — Szegeden a Nyomorultak című új Webber-daraböt mutatjuk be, amelyben én Jean Valjant alakítom. A regényt és a belőle készült filmet jól ismerem. Ha Jean Gabin és C. Wilkinson feledhetetlen játékát sikerül vegyítenem, akkor azt hiszem képes leszek a szerep megformálására úgy, ahogy én szeretném. A 3 óra 15 perces Nyomorultakon kívül egyébként meghívást kaptam a Tolcsvayék darabjába, a Magyar misébe is. A próbák jelenleg is folynak. Közben a Sztárcsinálókkal járjuk az országot; rövidesen Kisvárdára és Nyíregyházára látogatunk el. Szóval akad éppen tennivalóm, nem panaszkodom. J. J.
