Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-23 / 146. szám
1987. JÚNIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az NSZK-beli licence alapján készíti a haszonjárművek mérőműszereit a Ganz Műszer Művek Közlekedési Műszergyára. Igazodva a piaci igényekhez és kooperálva külföldi céggel mindig a legkorszerűbb elektronikus mérőműszerek kerülnek le a gyártósorokról. A tavalyi évhez képest mintegy 10 százalékos termelékenységnövekedést érnek el a második negyedévben Nem mindig az illetékes az illetékes Saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgaik orvoslása érdekében sokszor fordulnak a különböző szervekhez. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, illetve az iparági-ágazati szakszervezetek megyei szerveit hányán és milyen ügyekben keresik fel. Kérdéseinkkel Fekete Istvánhoz, az SZMT titkárához fordultunk: — Tavaly hányán nyiújtot- tak be panaszt, kérelmet, hányán tettek közérdekű bejelentést a megye vezető szakszervezeti szerveihez? — Százhuszonhét ilyen ügyünk volt. Ezen túlmenően személyesen többen kértek különböző felvilágosításokat, melyekre azonnal megkapták a választ. — Ha figyelembe vesszük a megyénkben dolgozó szak- szervezeti tagok számát, és arra gondolunk, hogy a munkahelyeken nem mindig megy minden zökkenőmentesen, akkor feltehetjük a kérdést úgy is: ez a viszonylag kis létszámú „ügyfélforgalom” nem a szakszervezetek iránti csökkenő bizalom kifejeződése? — Nem hinném, márcsak azért sem. mert a hozzánk fordulók száma — ha kis mértékben is — emelkedett az előző évekhez viszonyítva. Másrészt az is tény, hogy a vállalati, intézményi szak- szervezeti bizottságok is sok panaszt orvosolnak. A panaszosok létszámának alakulásában jelentős mértékben közrejátszik az is, hogy a szakszervezeti jogsegélyszol- gálati szervek sok tekintetben leveszik a gondot a dolgozók válláról. Tavaly például a megyénkben közel öt és félezer ügyet intéztek. A szakszervezetek megyei vezető szerveihez érkezett beadványokat ezeket figyelembe véve kell mérlegelni. — Ezek szerint valamiféle „másodfokú” fórumnak tekinthetők ezek a szervek? — Nem erről van szó! A panaszosok jó része közvetlenül hozzánk fordul, pedig a legtöbb esetben a munkahelyi szakszervezeti szervek gyorsabban intézkedhetnek. — A panaszok intézése tehát felesleges időpazarlás az önök részéről? — Mindig abból indulunk ki. hogy a szakszervezetek kettős funkciójából adódóan egyik feladatunk a dolgozók érdekének védelme. Ennek szerves részét képezi szerinflz Év lakóháza ’86 Kiosztották a pályadijakat Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban hétfőn Somogyi László miniszter kiosztotta a tavaly meghirdetett Év lakóháza ’86 pályázat díjait a nyertes tervezőknek, építtetőknek és kivitelezőknek. A három legjobb épület — két pécsi és egy budapesti ház — alkotói rangsorolás nélkül kapták meg a pályázat díjait. tünk panaszaik, észrevételeik gyors és igazságos intézése. Ez a megye vezető szak- szervezeti szerveinél mindennapos gyakorlat. A sok évi tapasztalat azonban azt bizonyítja: az ügyeket ott lehet a leggyorsabban rendezni. ahol keletkeztek. Ezért volna talán jó, ha panaszosaink elsősorban a helyi szervekhez fordulnának. — És ha azt tartják: „minek forduljak a helyi szak- szervezeti bizottsághoz, hiszen az úgyis egy húron pendüi azokkal, akikre panaszkodom”? — Ez nem így van, a gyakorlat mást bizonyít, de akinek csak a megyei szervekhez van bizodalma, forduljon azokhoz. — Ilyen esetben nem késedelmesebb az ügyintézés? — Sok esetben igen. Néha az sem derül ki például a panaszlevélből, hogy hol dolgozik az illető. Kellő információk hiányában időbe telik annak a kiderítése is, hogy melyik érdekvédelmi szerv hivatott a panasz elintézésére. — Mit gondol, milyen osztályzatot kapnának, ha értékelnék panaszügyi munkájukat? — Minden bizonnyal megfelelőt, hiszen a jogos panaszok intézése — néhány kivételtől eltekintve — nem haladta meg a harminc napot. Annál a néhány ügynél amelynél nem így volt. a tények bonyolult volta és a szükséges információk hiánya játszott közre. — Önök „közvetett módon” is foglalkoznak a dolgozók számára sérelmes ügyekkel. Gondolok itt azokra, melyeket kivizsgálásra önökhöz küldenek a központi szervek. — Tavaly harmincegy ilyen ügyünk volt. Közülük — elsősorban a rádióhoz és a Népszabadsághoz írtak között — több olyan is volt, ami áttétel nélkül is megválaszolható lett volna, mivel A kivitelező építőipar állami vállalatai és szövetkezetei az év első öt hónapjában 2,1 százalékkal több építési munkát végeztek, mint múlt év azonos időszakában. Igv az előirányzathoz közel- állóan teljesítették időarányos tervüket, s csaknem teljesen pótolták az év első két hónapjának rendkívül hideg időjárása miatti, több mint egymilliárd foriptos termeléskiesést. A kisszervezetek május végéig elért teljesítménye mintegy másfél- szerese az egy évvel korábbinak. A vállalatoktól és a flz ügyek ott rendezhetők leggyorsabban, ahol keletkeznek azokban az ügyekben általános érvényű jogszabályok írják elő a tennivalókat. — A megye vezető szak- szervezeti szerveihez érkező beadványok milyen jellegű gondokkal foglalkoznak? — A tavalyiak 15 százaléka a bérezéssel kapcsolatos, míg a többi főleg a munka- viszonyhoz. a munkaidőhöz, a nyugdíjhoz, a segélyezéshez kötődik. — Milyen a beadványok hangneme? — Elöntő többségében kulturált. — És milyen esetekben nem az? — Ha megírjuk a panaszosnak, hogy kérése jogtalan. — Ezek szerint nem kell mindjárt a magas cévef kezdeniük a panaszosoknak... — Az érvek, a tények döntőek számunkra, nem a hangnem. — Milyen tanulságok szűrhetők le a panaszokból? — Többek között az. hogy az emberek sok esetben nem eléggé tájékozottak saját problémáik intézését illetően. Megítélésünk szerint a munkahelyen ezért kell még nagyobb figyelmet fordítani a dolgozók tájékoztatására, a munkahelyi jogsegélyszolgálatok tevékenységének fokozására. — Ha jól értettem, ön arra buzdítja a dolgozókat, hogy először saját munkahelyükön keressenek gyógyírt gondjaik orvoslására... — Időnyerés miatt ez az érdekük. Hangsúlyozom: a munkahelyi szakszervezeti szerveknek is elsőrendű kötelessége a dolgozók érdekeinek védelme, a jogos panaszok eyors. igazságos orvoslása, de ha valaki nem bízik a helyi ügyintézés igazságosságában, az SZMT és az iparágazati szakszervezetek megyei szerveinek ajtajai mindig nyitva állnak előttük. SB. szövetkezetektől eltávozott dolgozók nagy része is a kisszervezeteiknél — a kas- szövetkezetekben, gmk-ban — folytatta a munkát, az év első négy hónapjában több mint 10 ezer munkással nőtt e szervezetek létszáma. A kivitelező vállalatok és szövetkezetek az év első öt hónapjában 5480 új lakást adtak át az országban, 17,5 százalékkal többet. mint múlt év azonos időszakában. Javult tehát az átadások ütemessége, de további erőfeszítések szükségesek még az év végi torlódások elkerülésére. Az első öt hónapban Több mint ötezer új lakás Évente mintegy 12 millió forint értékben állít elő készterméket — olajszűrőket és tömítőgyűrűket — az Armafilt Ipari Szövetkezet túrkevei részlege. Saját termékeiken kívül jelentős mennyiségben gyártanak dolgozói alkatrészeket különböző szűrőkhöz, amelyet a szövetkezet budapesti telepén szerelnek készre (Fotó: T. K. L.) Adóreform Mennyit fizet a lakosság? Az adóreform a vállalat? adózáshoz hasonlóan a lakossági adózást is alapvetően módosítja, az utóbbit a személyi jövedelemadó bevezetésével. E téma ismertetését kitérővel kezdenénk, éspedig annak felvetésével, miért nem volt eleddig személyi jövedelemadózás? Hajdan, az ötvenes évtized elején az volt az ideológia és az elképzelés, hogy az állami-szocialista szektor a gazdaság egészére kiterjed, a magántevékenység fokozatosan összezsugorodik, majd megszűnik, a személyi jövedelmek keletkezését közponA személyi jövedelmeket ma már egyre kevésbé lehet a kiáramló fázisában szabályozni, és a nagymértékű jövedelemeltéréseket a lakossági adózás nem képes mérsékelni. (Az érvényben lévő lakossági adózás státuszokhoz — írók, képzőművészek, kisiparosok, magánkereskedők — és jövedelmi . jogcímekhez kapcsolódik, nem teszi lehetővé a jövedelmek összevonását, a teljes jövedelemhez igazodó progresz- szió érvényesülését). Másrészt : a munkaviszonyból származó jövedelmek — ősz- szegükre való tekintet nélkül — adómentesek. Ilyen tehát a jelenlegi helyzet, amelyet tovább bonyolít a láthatatlan jövedelemszerzés — borravaló, hálapénz — elburjánzása. A személyi jövedelemadó bevezetésének egyik indítéka tehát a jelenlegi heterogén, s alig áttekinthető lakossági jövedelemadóztatás korszerűsítése, egységesítése, másrészt a vállalati adó-bevételek csökkenésének ellensúlyozása, pótlása. Más kérdés, hogy az új adónem a jövedelemarányos teherviselést kívánja előmozdítani. A személyi jövedelemadózás és az általános forgalmi adózás egymástól elválaszthatatlanok. (Nemcsak abban Körülbelül egynegyede kerülne a 66—90 ezer forintos jövedelmi sávba, egyhatoda a 90—114 ezresbe, mintegy 20 százaléka az ennél magasabb jövedelmi sávokba. Tételezzük fel, hogy az együttes személyi jövedelem 78 ezer forint, amiből adómentes 48 ezer forint, adóköteles 30 ezer forint, mely 25 százalékos kulccsal, 7500 forinttal adózik. A személyi jövedelemadózás részleteivel ma még nem érdemes behatóan foglalkozni, mert változhatnak. Ha ti lag lehet szabályozni, nem lesz tehát szükség a jövedelmi arányok utólagos, adóval történő korrigálására. Ugorjunk át néhány évtizedet: napjainkban a társadalmilag hasznos magántevékenység minden formája legális és támogatott; a szocialista szektorban dolgozó 4,8 millió munkavállaló közül mintegy 600 ezren rendelkeznek másodállásból, mellékfoglalkozásból is jövedelemmel; mintegy 1,6 millió embernek — többségük szövetkezeti tag — van háztáji és -kisegítő gazdaságból származó jövedelme. az összefüggésben, hogy az utóbbinak kell pótolni a vállalatoktól származó adók csökkentését). A személyi jövedelemadó-konstrukció abból indul ki, hogy a vállalatok által fizetett a bérhez kapcsolódó adókat ezentúl a munkavállalóknak kell kifizetni, azok bérét, fizetését, keresetét bruttósítani kell. Ez azt jelenti, 'hogy a jelenlegi nettó béreket megemelik az egységes mértékű nyugdíjjárulékkal és a fizetendő jövedelemadóval. (A bruttósítás mintegy 60 milliárd forintot vesz igénybe). A jelenlegi — ismét csak a júniusi — elképzelések szerint a bruttósított jövedelmek sávonként emelkedő adókulcsok szerint adóznak. Évi 48 ezer forintig a személyi jövedelmek adómentesek. Az emelkedő adókulcsokat (20 százaléktól 60 százalékig) meghatározó jövedelemsávok plafonjai; évi 66, 90, 114, 144, 180„ 240, 360, 600 ezer forint. Amennyiben a s zeméyi j övedelema-d ózás „alapszabályai” — 48 ezer forintig adómentesség, további 12 ezer forintra adó- kedvezmény, rögzített adósávok és kulcsok — nem változnak. a szocialista szektorban dolgozók több mint egy- harmada nem fizet személyi jövedelmi adót. sor kerül a véglegesítésre, bőven lesz idő a betanulásra. (Év közben majd ugyanis a munkahelyek vonják le a személyi jövedelemadót, s az adóhivatallal való éves elszámolásra csak a különböző forrásokból származó jövedelmek összesítése után, tehát már 1989-ben kerül sor. Addigra mindenki adószakértő lehet). A személyi jövedelemadózás bevezetésének még jócskán vannak tisztázatlan elvi-gyakorlati kérdései. Kezdjük a bruttósítással. A szocialista szektorban a nettó jövedelemnek számos eleme van: alapbér, túlóra, prémium, nyereségrészesedés. Mire terjedjen ki a bruttósítás, csak az alapbérre, fizetésre, avagy a szocialista szektorból, a főmunkahelyről származó jövedelem minden elemére. Továbbá: a bérhez kapcsolódó elvonások megszűnése elegendő fedezetet biztosít-e a bruttósításhoz. Az például bizonyos, hogy a bérpreferenciákat élvező vállalatoknak a bruttósítás gondot okoz majd. (A költségvetés által finanszírozott intézményeknél — egészségügyi, oktatás-kultúra, közigazgatás, államigazgatás — a költségvetésnek kell vállalnia a bruttósítás költségeit). További tisztázandó kérdések: mi legyen az úgynevezett honoráriumokkal, tisz- teletdíjafckal, fellépti díjakkal, szakértői díjakkal? Ezeket nem bruttósítják? Társadalmi érzékenység Másmilyen problémakör a személyi jövedelemadózás és az infláció kapcsolata. A személyi jövedelmek normális összege az infláció — reáljövedelem-csökkenés közepette is — adóprogressziót idézhet elő. Ezt elkerülendő, vagy az adókulcsot, vagy a jövedelemsávokat időnként módosítani, helyesbíteni kell. A személyi jövedelemadó a társadalmilag igazságos közteherviselés megvalósítását, az ahhoz való közelítést ígéri. A szocialista szektor — általában a vállalatok, intézmények — főállású dolgozói vonatkozásában a jövedelemarányos közteherviselés megoldható — ez azonban nem azonos a társadalmilag igazságos közteherviseléssel, amit a családi jövedelemadózással lehet elérni —, más területeken azonban problematikus lesz. (Például háztáji gazdaságokból származó jövedelmek elbírálása, adózása). A dolgozó társadalom többségére, a kereső nyugdíjasokra is kiterjedő jövedelemadózás közepette a végletekig éleződik a társadalom érzékenysége a láthatatlan és a konjunkturális jövedelmek megadóztatása iránt. A tehó-tapasztalatok azt valószínűsítik, hogy a személyi jövedelemadózás bevezetéséhez nem lesz könnyű megszerezni a társadalom megértését, egyetértését (Vége) Garamvölgyi István A bruttósítás és a sávok ! Egyharmad nem adózik
