Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-13 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! fa»« SZOLNOK MEGYEI xxxviii. évf. 138. sí., 1987. június 13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A brit választásokon Nagyarányú konzervatív győzelem Az előrejelzéseket és a legvérmesebb reményeit is túlszárnyaló alsóházi több­séggel nyerte a brit válasz­tásokat a konzervatív párt. (Pénteken hajnali 5.00 órá­ig a 650 választókerület kö­zül 592-ből befutott eredmé­nyek szerint a szavazatok megoszlása így alakult (zá­rójelben az 1983-as választá­sok végeredménye): Konzer­vatív Párt 42,9 százalék (42,4), Munkáspárt 32,4 szá­zalék (27,6), szociáldemokra­ta-liberális pártszövetség 22,7 százalék (25,4), egyéb 2 százalék. A konzervatívok az 1983-ban elért 144 fős re- Kordnagyságú többségnél ugyan kisebb, de még min­dig roppant kényelmes 104 mandátumos alsóházi több­ségre számíthatnak. A Mun­káspártnak nem sikerült rést ütnie a szigetország viszony­lag jobbmódú déli, dél-keleti fertályán összpontosuló Tory szavazóbázison, de ismét do­mináló politikai erővé vált a gyáripar hanyatlásának és a tömeges munkanélküliségnek legsúlyosabb terheit viselő Észak-Angliában, Skóciában és Walesben. A választás egyértelmű Vjesztese a kö­zéputas szociáldemokrata-li­berális pártszövetség volt. A Munkáspártból 1981-ben ki­szakadt jobbszámy által ala­pított Szociáldemokrata Párt gyakorlatilag elvérzett. Brit politikai megfigyelők szerint a vaslady évszázados rekordot megdöntő harma­dik egymást követő válasz­tási győzelmének legbaljós- latúbb vonása az, hogy a szi­getországot jómódú délre és szegény északra osztó gaz­dasági-szociális szakadék a csütörtöki szavazással most nyilvánvaló politikai szaka­dásként pecsételődött meg. A thatcherizmus megbuk­tatásának kudarcát elismerő nyilatkozatában Neil Kin- nock munkáspárti vezér a „megosztott királyság újra­egyesítésére” irányuló küz­delem folytatására buzdítot­ta párthíveit. A Munkáspárt „eltemeté­sét” életcéljaként meghirde­tő Margaret Thatcher asz- szony „a még hátralévő ren­geteg tennivaló elvégzésére” szólította fel támogatóit. Lázár György Bács-Kiskun megyében lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke kétnapos látogatást tett Bács-Kiskun megyében. Teg­nap Tiszakécskén, Nyárlő- rincen és Kecskeméten járt, hogy e helyeken is személyes tapasztalatokat gyűjtsön a Duna—Tisza közötti ország­rész életéről. Politika és gazdaság, munkahelyi tervek és az egyéni boldogulás lehetősé­gei — ezek voltak a fő té­makörök, amelyekről útja során szinte minden beszél­getésen tájékoztatást kapott és adott a miniszterelnök. Beszélt munkásakkal és ve­zetőkkel, voltak „hivatalos” és kötetlenebb programjai is. Délután a Minisztertanács elnöke részt vett a Bács- Kiskun megyei pártbizottsá­gon tartott aktívaülésen, ahol felszólalásában időszerű tár­sadalmi-gazdasági kérdések­kel foglalkozott. A kétnapros program a Kecskeméti Népi Iparművé­szeti Múzeum megtekintésé­vel zárult. Pénzügyi tervek végrehajtása — Háztáji és kisegítő gazdálkodás Kitűzött céljainkat elértük Kedvező feltételeket a kistermeléshez A TARTALOMBÓL. ülést tartott a megyei tanéos A megyeszékhelyen tegnap délelőtt ülést tartott Szol­nok Megye Tanácsa. Mohácsi Ottó tanácselnök üdvözölte a testület megjelent tagjait és a meghívott vendégeket, köz­tük Fábián Pétert, a megyei párbizottság titkárát. Németh Zoltánt, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét és a’ Minisztertanács Tanácsi Hivatalának képviseletében je­len lévő Kamarás János osztályvezetőt. A megyei tanács elnökének a vb tevékenységéről és a legutóbbi ülés óta történtekről szóló tájékoztatójának, valamint a szakigaz­gatási osztályok vezetői által előterjesztett, a lejárt határ­idejű tanácshatározatok végrehajtásáról készített jelenté­sek elfogadása után a tanácsülés — írásbeli beszámoló és Misurák Dénes pénzügyi oszályvezető szóbeli kiegészítése alapján — értékelte a megyei tanács elmúlt évi egységes pénzügyi tervének végrehajtását. Amint azt a napirend meg­tárgyalása után a tanács­ülés is megállapította, az új szabályozó i'endszer nem okozott lényeges törést a ta­nácsi gazdálkodásban, és a jövedelmi folyamatok nem éppen kedvező alakulása el­lenére sikerült a megyében elérni a tanácsi tervekben kitűzött legfontosabb társa­dalmi célokat. A pénzügyi lehetőségeknek a tervezett­nél nagyobb mérvű csökke­nését — a középtávú céltá­mogatási rendszeren túl — eredményesen ellensúlyozta a lakosság és a gazdálkodó szervek összefogásával vég­zett több mint 1,4 milliárd forint értékű társadalmi munka, valamint a tanácsok­nak az érdekeltségi bevéte­lek növelésére tett intézke­dései. Számolva azzal, hogy a népgazdaság jövedelemter­melő képessége nem a ter­vezett szinten alakul, a jövő­ben is szükség lesz a pótló­lagos bevételi lehetőségek feltárására, a lakosság aktív közreműködésére. Az el­hangzottakat Szekeres Lász­lónak. a számvizsgáló bi­zottság elnökének szóbeli je­lentése egészítette ki. majd a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője országos ösz­szehason Irtásban is elisme­résre méltónak ítélte a me­gye tanácsi gazdálkodását és az értékteremtésen túl kö­zösségformáló jelentőséggel is bíró társadalmi összefo­gást. A tanácsülés ezután Bu­gán Mihály elnökhelyettes írásbeli előterjesztésének is­meretében és Bereczki La­jos általános elnökhelyettes szóbeli kiegészítésének meg­hallgatása után megtárgyal­ta és elfogadta az 1985-ben alakult huszonhárom tagú termelési és ellátási bizott­ság (TEB) tevékenységéről, valamint a háztáji és kisegít tő gazdaságok termelési, el­látási tevékenységéről, fel­adatairól szóló beszámolót. Az ismertetett adatok sze­rint a megyében mintegy 41 ezer hektár földterületen folytatott, csaknem 95 ezer család jövedelemkiegészíté­sét szolgáló háztáji és kise­gítő gazdálkodás dinamiku­san fejlődik. Amíg 1980-ban 4,1 milliárd forint értékű mezőgazdasági termék ke­rült ki ebből a szektorból, (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Viktor Kulikov, a Szov­jetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek főp>a- rancsnoka — aki a Magyar Néphadsereg és a szovjet hadsereg kijelölt törzseinek részvételével a Magyarorszá­gon folyó parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot ve­zeti — pénteken hazánkba érkezett. I versenyképesség feltétele: Lépést tartani az élenjáré tecbnolégiákkal Épiték a Zagyva partján I tisztaság és rend éréi Kulturális hiradé Házunk tája A OITR Jubileumi közgyűlésén Megfelelni a holnap követelményeinek Megválasztották az új igazgatótanácsot Kétségtelen tény, hogy a magyar mezőgazdaságban tevékenykedő termelési rend­szerek —, amelyek egy, más­fél évtizede léteznek — je­lentős sikereket értek el a terméshozamok növelésében, a korszerű termelési eljárá­sok elérésében és meghonosí­tásában. Egy jubileumi év­forduló alkalmas arra, hogy számvetést készítsenek a termelési rendszerek és tag­gazdaságaik, amikor is érté­kelhetik az elmúlt évek ered­ményeit és meghatározhatják a következő időszak legfon­tosabb feladatait. Erre került sor tegnap dél­előtt Szolnokon, a Megyei Brigódvezetök tanácskozása Napirenden az ösztönzi! érdekeltség Tegnap az Ipiari Miniszté­riumban szocialista brigád­vezetői tanácskozást tartot­tak a főmunkaidő rangjá­nak helyreállításáról, a vál­lalati belső vállalkozások el­terjesztéséről és a különböző érdekeltségi, ösztönzési rend­szerek tapasztalatairól. A ta­nácskozáson részt vett Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kapolyi László ipari mi­niszter kifejtette: gazdaság- politikai céljaink elérésének egyik legfontosabb feltétele a teljesítmény és a termelé­kenység növelése. Mindeh­hez szükséges a műszaki- technológiai megújulás, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű átalakítása, s az ed­diginél sokkal jobban kell aktivizálni a jobb munkára a dolgozókat, mégpedig ha­tékony, ösztönző érdekeltség megteremtés ével. A vitában felszólalt Hava­si Ferenc is. Hagyni kell a vállalati kollektívákat • — mondotta többek között —, hogy azt a munkamozgalmi formát keressék és alkal­mazzák, amely a legjobban megfelel a célok megvalósí­tásának, egy vállalaton be­lül akár többféle módszert' is hasznosíthatnak. Ahhoz, hogy a munkamoz­galmak rugalmasan és haté­konyan formálódjanak, meg­teremtődjenek az érdekelt­ség és az ösztönzés feltételei, valóban kibontakozzanak a vállalati kezdeményezések, szükség van határozott és ösztönző környezetre, s ar­ra, hogy a pjolitika, a közgaz­dasági és a pénzügyi szabá­lyozás segítse mindezt. A GITR jubileumi közgyűlésének résztve vőinek egy csoportja. Művelődési és Ifjúsági Köz­pontban. ahol a megalakulá­sának 10. évfordulóját ün­neplő Gabona és Iparinövé­nyek Termelési Rendszere — közismert nevén a GITR — tartotta jubileumi közgyűlé­sét. A művelődési központ zsúfolásig megtöltött színház- termében Bereczki László, a rendszergazda Rákóczifalvi Rákóczi Tsz elnöke — aki egyben a termelési rendszer igazgatótanácsának elnöki funkcióját a megalakulás óta látja el — köszöntötte a megjelenteket, közöttük Ma­joros Károlyt, a megyei párt- bizottság első titkárát, Mezei Jánost, a MÉM főosztályve­zető-helyettesét, a megyei és városi pártbizottságok, álla­mi szervek képviselőit, vala- mjnt a taggazdaságok, a ke­reskedelmi szervezetek és kutató intézetek munkatár­sait. A jubileumi közgyűlés iránti érdeklődést indokolta, hogy a GITR tíz megye 231 gazdaságát tömöríti, amelyek több mint 500 ezer hektáron gazdálkodnak, és nem is akárhogyan. Pedig a GITR megalakulásakor — 1977. ja­nuár 1-jén — úgy látszott, hogy újabb szántóföldi nö­vénytermelési rendszer fej­lesztéséhez nincsenek meg a feltételek, mivel az akkori­ban már javában működő, hasonló célokat maguk elé tűző. és eredményesen gaz­dálkodó társulásokhoz a ma­(Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom