Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-11 / 136. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVHL évt. 136. sz., iss?, júnins iL, csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejezte látogatását a mongol párt- és állami küldöttség. A képen: a zárótárgyalást kővetően Dzsambin Batmönh és Kádár János 2000-ig szóló hosszútávú együttműködési progj ramot írt alá (MTI-fotó: Kovács Attila felvétele — Telefotó — KS) Befejeződött a mongol párt- és állami küldöttség magyarországi programja Szófiába utazott Dzsambin Batmönh Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos ma­gyar—mongol megbeszélé­sek. A magyar tárgyalócso­portot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Bat­mönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mon­gol Népköztársaság Nagy Né­pi Hurálja Elnöksége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást kö­vetően két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsam­bin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­désének fejlesztéséről szóló, 2000-ig terjedő hosszú távú programot. A dokumentum a két ország kialakult kap­csolatrendszerére alapozva az együttműködés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a mezőgazdaság­ban, a geológiai kutatások­ban, a tudomány és a tech­nika különféle ágaiban, il­letve a szakemberképzésben. A programmal magasabb szintre emelkednek a ma­gyar—mongol gazdasági kap­csolatok, s az elhatározott célok elősegítik a KGST- országok integrációjának el­mélyítését, a mongol nép­gazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Czinege Lajos miniszterel­nökhelyettes és Szonomin Luvszangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese írta alá. A kulturális és műszaki kap­csolatokat elmélyítő egyez­mény — kölcsönösen hasz­nos együttműködési formák feltárásával — különös fi­gyelmet fordít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látoga­tása befejeztével ünnepi kül­sőségek között, katonai tisz­teletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönh-öt a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetőt Ká­dár János, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TOT elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kó- tai Géza, a KB külügyi osz­tályának vezetője, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi Lász­ló ipari, Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, Iványi Pál, a fő­városi tanács elnöke, vala­mint a politikai, az állami és társadalmi élet több más vezetője búcsúztatta a fel­lobogózott Kossuth Lajos té­ren. Dzsambin Batmönh Ká­dár János társaságában fo­gadta a katonai díszegység parancsnokának jelentését, maid a magyar és a mongol Himnusz elhangzása után el­lépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és vendég­látóik ezután kölcsönösen el­búcsúztak a megjelent mon­gol és magyar vezetőktől, il­letve a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás díszmenettel zárult; Dzsam­bin Batmönh Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke társaságában fogadta a katonák tisztelgé­sét. A mongol párt és álla­mi küldöttség tagjai ezután a Ferihegyi repülőtérre in­dultak. A magyar és mongol nem­zeti lobogókkal, vörös zász­lókkal és üdvözlő feliratok­kal díszített repülőtéren Lo­sonczi Pál és Czinege Lajos búcsúzott el a magas rangú vendégektől. Jelen volt Ká­dár László, hazánk ulánbá- tori és Dangászurengijn Szaldán, Mongólia budapesti nagykövete. A delegáció a kora délutá­ni órákban elutazott külön- repülőgéppel hazánkból. Czinege Lajos, a Magyar— Mongol Gazdasági és Műsza­ki-Tudományos Együttmű­ködési Kormányközi Bizott­ság magyar tagozatának el­nöke és partnere, Szonomin Luvszangombo, a bizottság mongol tagozatának elnöke a nap folyamán a megbeszé­léseik eredményeit rögzítő emlékeztetőt írt alá. A mongol párt- és állami küldöttség szerdán Szófiába érkezett a BKP Központi Bizottságának és a bolgár Államtanácsnak a * meghívá­Tápanyaggazdálkodásra társuló nagyüzemek ügrokémiai Centrum alakult Mezőtúrén A technológiai megújulás és a gazdaságossági igény diktálta korszerűsítés idő­szakát éli a hazai mezőgaz­daságban a tápanyaggazdál­kodás. Megyénkben is mind több nagyüzemben, mind na­gyobb arányiban térnek át az úgynevezett szuszpenziós, fo­lyékony műtrágyák haszná­latára.' A kemikáliák egyen­letesebb kijuttatása és ezál­tal nagyobb hatékonysága, a kisebb hatóanyagveszteség révén méltán népszerű új technológia bevezetéséhez azonban szükség van beru­házásra. Fogadó és tároló helyet kell kialakítani, meg kell oldani a lehető leggaz­daságosabb szállítást és át­alakítással vagy új gépek beszerzésével biztosítani kell a folyékony műtrágya kiszó­rásának műszaki-technikai feltételeit. Ha mégannyira sikeresnek mondható gazdasági évet zártak is tavaly megyénk mezőgazdasági nagyüzemei, egyetlen tsz-neik állami gaz­lyen ráfordítással tudja meg­teremteni az újszerű táp­anyag-visszapótlás feltétele­it A mezőtúri határt műve­lő nagyüzemek — a Dózsa és a Magyar—Mongol Barátság Tsz, valamint az állami gaz­daság — idén februárban agrokémiai társulást alakí­tottak abból a célból, hogy anyagi és szellemi erőiket egyesítve minél kevesebb rá­fordítással korszerűsíthessék tápanyaggazdálkodásukat. Meglehetősen gyakorlatias Okból lett a három gazdaság közül a társulás szektora a Magyar—Mongol Barátság Tsz: az agrokémiai telep ki­alakításához ebben a közös gazdaságban rendelkezésre állt egy, a KM Közúti Igaz­gatóságtól megvásárolt, an­nál a cégnél feleslegessé vált bitumintároló telep, szociá­lis épülettel. Két éves ütemben mintegy 15 milliós költséggel valósít­ják meg a társuló gazdasá­gok a közös létesítményt, amelynek a távlati elképze­daságnak sem közömbös, mi-lések alapján már megelőle­gezhették az Agrokémiai Centrum elnevezést. Mert bár egyelőre csak a három nagyüzem együttesen mint­egy 25 ezer hektárnyi szán­tóterületének folyékony mű­trágyaellátását biztosítaná a telep, néhány éven belül kö­zös növényvédőszerraktárt, esetleg tömény ammónia tá­rolót, és növényvédő heli­kopter részére leszállópályát is kialakítanak ugyanott. A beruházási költségeken a folyékony műtrágyázásra szánt területeik arányában osztoznak a társult üzemek. A kivitelezés már megkez­dődött. a két téesz és az ál­lami gazdaság saját pénzfor­rásait a folyékony műtrágyát gyártó és a forgalmazó cég is kipótolta. A Tiszamenti Vegyiművek egymillió, a Szolnok megyei Agroker 1,7 millió forinttal „szállt be” a társulásba. A Vegyiművek ezenkívül díj­mentesen készíti el a villa­moshálózat bővítésének, a (Folytatás a i3. oldalon) MA: R piacok szerepe az ellátásban 3. oldal R tudomány világa 4. ' oldal Itt barátokra lel az ember 5. oldal Mérnökök a békéért Alakuló ülést tartott — Osztrovszky György akadé­mikus elnökletével — a Mér­nökök a békéért mozgalom vezetősége szerdán Budapes­ten a MTESZ székházában. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtit­kára. A tanácskozáson meghatá­rozták a mozgalom fő célja­it és idei terveit. A mozga­lom szakmai tudományos is­meretekre támaszkodva kí­vánja segíteni az atomfegy­vermentes világért folyó küzdelmet. Törekszik arra, hopv ébren tartsa a műsza­ki-tudományos haladásban vezető szerepet betöltő ér­telmiség körében a békéért érzett felelősséget.' A Kisújszállási Vas-, Fa- és Építőipari Szövetkezet az NDK Weimar Werk Gépgyár részére gyárt bérmunkában rakodó- gép-támasztóbakokat. Az alkatrészből, amelyhez a megren­delő biztosítja az anyagot és a megmunkáláshoz szükséges, a felvételünkön is látható fúró-maró művet, az idén kétezer- hatszázhatvanat gyártanak (Fotó: Dede Géza) Fázott a vízigabona is Kitolódik a rizs érése „Fázott” a rísz a Nagy­kunságban és a Tisza völ­gyében, ahol az ország vízi­gabonájának több mint a fe­lét termesztik. A tavalyinál néhány száz hektárral na­gyobb területen, 6400 hektá­ron május közepéig minde­nütt földbe tették a magot. Kevés volt viszont a napsü­tés a melegigényes növény számára, időnként reggeli ködőik, párásodások is kés­leltették a jól előkészített magágyban lévő szemek ke­léséi KiaújszáHÜáson, Kar­cagon. Mezőtúron, a Palotá- si Állami Gazdaságban jó­szerével még csak sorol a növény az elárasztott táblá­kon. A termelő üzemek nem örülnek e jelenségnek, mert a késedelmes kelést nehezen tudja behozni a vízinövény és az érés, a betakarítás ide­je is kitolódhat. A termelő gazdaságok eddig kétszer árasztották el a táblákat és mivel az utóbbi napokban végre igazi melegre napsü­tésesre fordult az időjárás, különösen nagy figyelmet fordítanak a gyomirtásra, s az egyéb kártevők elleni vegyszeres védekezésre. Pályakezdők elhelyezkedése Leginkább a szakmunkásokat keresik Ötezernél több fiatalt várnak a megye üzemei, gazdaságai és intézményei A Szolnok Megyei Munka­erő Szolgálati Iroda az idén is elkészítette a szokásos gyűjteményt arról, hol, mi­lyen lehetőség van a me­gyében a tanulmányaikat be­fejezett, munkát kereső fia­taloknak. A Pályakezdők munkavállalási lehetőségei Szolnok megyében — 1987 című kiadványt idejében megkapta a megye vala­mennyi alsó-, középső és fel­sőfokú oktatási intézménye, beleértve a szakmunkáskép­ző intézeteket is. A könyv tartalmazza azt is, hogy a megyei irodán kí­vül Karcagon, Jászberény­ben és Tiszafüreden kiren­deltségek is segítik a mun­kát keresőket, s közreadja azokat a tudnivalókat, ame­lyek a munkaviszony létesí­tésének feltételei. Igv a mun­kaikönyv váltásáról, a mun­kaviszony létrejöttének sza­bályairól. a munkavállaló és a munkáltató jogairól ad hasznos ismereteket a kiad­vány. Az elhelyezkedési le­hetőségekről tételesen, hely­ség és vállalatcímekkel ad tájékoztatást, s közli a vár­ható havi kereset összegét is a pályakezdőkkel. Mint megtudtuk, a megyé­ben az idén tízezernél töb­ben fejezik be alsó- közép- és felsőfokú tanintézetekben tanulmányaikat a megyében. Várhatóan ötezernél többen folytatták továbh tanulmá- nvaikat (d1. az általános és középiskolát végzett fiata­lok), ezért a munkalehetősé­get keresők száma is ötezer körül lesz. .Elhelyezkedésük nem gondmentes, bár a leg­nagyobb kereslet a legna­gyobb létszámban végző szakmunkások iránt van, ők 128 szakma közül választhat­nak. Az idén tovább csök­kent a szakképzetlenek elhe­lyezkedési lehetősége, vi­szont megnőtt a kereslet a szakközépiskoláiban végzett munkaerők iránt. A legtöbb munkahelyet természetesen a megyeszékhely kínálja, de általában a városokban könnyebb lesz az elhelyez­kedés, mint a falvakban. Ez aLól csak Martfű, a lassan iparvárossá fejlődő nagy­község a kivétel, ahol válto­zatlanul sok szakmunkást vár például a cipőgyár. A munkaalkalmak közül növe­kedett az építőiparban, az iparban a lehetőség, csök­kent a mezőgazdaság, a szál­lítás és a hírközlés igénye. A felsőfokon végzetteknek 100 féle munkakört ajánla­nak a munkahelyek. Az iroda dolgozói napi munkájuk során is találkoz­nak a pályakezdők iránti ér­deklődéssel. s az elhelyezke­dést keresők gondjaival. Egy furcsának tartott tartózko­dást azonban alig értenek. Miközben gép- és gyorsírók­ra állandó kereslet van a megyénkben, s a megyeszék­helyen különösen, addig az idén végző, fiatal hatvanhá­rom kezdő gép- gyorsíróra szinte alig jelentették be igényt a munkáltatók. Iparról a parlamenti bizottság ülésén Nem javult a versenyképesség Szerdán a Parlamentben a nyári ülésszakot előkészítő országgyűlési bizottsági ülé­sek közül elsőként az ipari bizottság tartott tanácsko­zást. A testületi ülés napi­rendjén az ipar tavalyi, il­letve jdei eddigi gazdálko­dásának tapasztalatai szere­peltek. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott ipari és pénzügy­miniszteri előterjesztés meg­állapította: a népgazdaság fejlődésében, az ipar munká­jában 1985—86-ban felszínre került kedvezőtlen tenden­ciáit mögött összetett folya­matok húzódnak meg. A múlt esztendőben számos gátló té­nyező — importanyag-ellá­tási gondok, korlátozott fej­lesztési lehetőségek, lassú al­kalmazkodás a piaci igé­nyekhez, nem megfelelő költséggazdálkodás nehezí­tette az új növekedési pályá­ra való átállást. Ennek ha­tására összességében nem javult az iparvállalatok ver­senyképessége. Ezzel kapcsolatban Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár szóbeli kiegészí­tésként elmondotta: bár az első öt hónapban a termelés a múlt évinél gyorsabban növekedett, de jelenleg még nincsenek m^g az eddig el­ért ütem fenntartásának fel­tételei. Csáki Gyula pénzügymi­niszter-helyettes azokról az intézkedésekről számolt be, amelyek hozzájárulnak az ipar szerkezetváltásának fel­gyorsításához, a hatékony vállalatok mozgásterének bővítéséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom