Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-09 / 134. szám
1987. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országgyűlési bizottságok együttes ülésén Pénteken Építészek pártszervezeténél Agrártermékek kereslete a nemzetközi piacon Az Országgyűlés mezőgazdasági, illetve terv- és költségvetési bizottsága együttes ülést tartott — Cselőtei László és Bognár József elnökletével — hétfőn a Parlamentben. A két testület azt vitatta meg, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének milyen új lehetőségei vannak az agrártermékek nemzetközi kereskedelmében kialakult krízis időszakában. A tanácskozáson Veress Péter külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta: nemcsak a Közös Piac tagállamai és az Egyesült Államok, hanem összesen mintegy 25 ország küszködik élelmiszerfeleslegének értékesítésével. A kereslet-kínálati egyensúly felborulását az egyre növekvő állami támogatás és a protekcionista kereskedelempolitika okozza. Olyan fontos felvevőnk, mint Ausztria például, ma már a hús- és a gabonapiacon versenytársunkká lépett elő. Mindezek miatt a magyar mezőgazdaság nehéz helyzetbe került, a kibontakozáshoz megfontolt gazdaságpolitikai intézkedésekre, határozott cselekvési programra van szükség.’ Ennek egyik eleme a külkereskedelmi szervezet továbbfejlesztése, amelynek végső soron az a célja, hogy — ha az alapkövetelményeknek meg tud felelni — minden gazdasági egység közvetlen folytathasson külkereskedelmi tevékenységet. A Szovjetunióban zöldség-, gyümölcs- és gabonakivitelünk biztos piacra talál, de a mai magyar exportszerkezet alakulását alapvetően befolyásolják a Szovjetunióban kibontakozó, az agrárágazat fejlesztését szolgáló programok. Amennyiben a jelenleginél nagyobb árualapokat fordíthat a belső ellátásra saját erőből a Szovjetunió, mező- gazdaságunknak fel kell készülnie az új, a megváltozott piaci követelményekhez igazodó termékek bevezetésére — emelte ki a miniszter. Szabó Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes egyebek közt elmondotta: az elmúlt években 1,1—1,4 milliárd dollár körül volt a mezőgazdaság dollárelszámolású exportja. A kivitel értéke ugyan egyre csökkenő tendenciát mutat, de az élelmiszer külkereskedelem az elmúlt esztendőkben mindig pozitív — 1986-ban 620 millió dolláros — egyenleggel zárt. Hangsúlyozta: a világkereskedelem szempontjából a magyar élelmiszerexport nem meghatározó tényező, kivitelünk növelése érdekében a külkereskedelemnek a még kevésbé telített piacokat kell megtalálnia. Élelmiszer- termelésünknek ugyanakkor továbbra is alapvető feladata a belföldi ellátás, az áruk háromnegyed részét itthon fogyasztjuk el. A mezőgazdaság továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőkről szólva kiemelte: nem halogatható tovább a szerkezetváltás, s fontos kérdés a termékek minőségének javítása. Nagyobb gondot kell fordítani az áruk ízléses csomagolására, a speciális külföldi igények kielégítésére, a kis tételeket jelentő megbízások vállalására. A képviselők észrevételeire Szabó Ferenc válaszolt, majd az ülés Bognár József zárszavával ért véget. Megyei tanácsülés Szolnok megye tanácsa június 12-én, pénteken tartja soron következő ülését. A testület beszámolót hallgat meg, a megyei tanács egységes pénzügyi terve végrehajtásáról, a termelési és ellátási bizottság munkájáról, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési és lakosságellátó tevékenységéről. A megyei tanácsülés napirendjén több előterjesztés is szerepel. A tanácsülés nyilvános, a napirendre kerülő beszámolókat és előterjesztéseket a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár olvasótermében minden érdeklődő tanulmányozhatja. Bolgár küldöttség Szolnokon Bolgár műszaki szakemberek küldöttsége érkezett hétfőn Szolnokra Kjusztendil- ből. az alfödi megyeszékhely testvérmegyéjéből. A delegáció a MTESZ megyei szervezetének vendégeként egy hetet tölt a megyében. Ismerkedik a gépipar, az agrárgazdaság helyzetével, eredményeivel, látogatást tesz a Jászberényi Hűtőgépgyárban, Aprítógépgyárban, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai karán, néhány mezőgazdasági üzemben. A látogatás alkalmából újabb együttműködési szerződést írnak alá 1988-ra a MTESZ megyei szervezete és a bolgár testvérszervezet, I az NTS között. A látogatást a szolnoki szakemberek később viszonozzák. Százharminc szenior Ahogy az ember idősödik — kevés kivétellel —, mind több tapasztalatra tesz szert. Munkájában elmélyültebb és persze otthonosabb, mint fiatal pályatársai. Sokan a nyugdíj korhatárt elérvén a pihenést választják, tanult szakmájukat nem gyakorolják tovább. Mások viszont, megérvén a nyugállományt, korántsem a semmittevésre gondolnak, sőt! Továbbra is szeretnék korábbi ténykedésüket folytatni, föladatokat vállalnak, újabb és újabb célokat tűznek maguk elé. Hogy az idősebbek megszerezte tudás ne vesszék el, arra az egyik lehetséges megoldás a Szolnokon nemrégen megalakult szenior bizottság, amely a MTESZ égisze alatt igyekszik egybe- gyűjteni a korosabb vagy hamarosan azzá lévő szakembereket. A bizottság elnökével, Szilágyi Ottóval, a papírgyár nyugalmazott, hatvankét esztendős igazgatójával beszélgettem. — Hadd mondom el önről, hogy Mosonmagyaróvárról származott el a Tisza partjára, immár harmincöt esztendeje. Huszonnégy éve kérték föl a gyár igazgatására, 1985. decemberében adta föl az aktív munkát. Mégis, hogy az ön szavait idézzem, ez a beszélgetés éppen csak belefér az idejébe. Miért? — Rengeteg a tennivalóm, sok a munkám. Ez vonatkozik a gyárra is, ahol szaktanácsadóként dolgozom mind a mai napig. Mindig is érdekeltek a fejlesztéssel kapcsolatos kérdések, ez semmit nem változott azóta, de végzek gazdasági elemzéseket, foglalkozom szakmai kérdésekkel és így tovább. Három unokám is egész embert kíván, no meg a szandaszőlősi kétszáz négyszögöl, a maga tennivalóival. — Elfoglaltságaiban tehát szerencsés, de nem minden nyugállományban lévő kor- társa mondhatja el ezt magáról. — Kétségtelenül így van. Egyáltalán, a koros emberek helyzete nem egészen megnyugtató ma Magyarországon, pedig számuk tudvalevőleg igen nagy, a népesség negyede. Ez vezérelte azokat a döntéseket, amelyek ennek a korosztálynak az élő gondjain hivatottak segíteni. így került sor a szenior bizottságok, szenior tanácsok létrehozására is. Megyénkben a MTESZ hívta létre a műszaki, természettudományos és közgazdasági értelmiségiek bizottságát, amelynek elnöke vagyok. — Az ember azt gondolná, hogy a bizottság tagjainak életbölcsességét, szakmai tapasztalatát, rutinját, egyszóval tudását hívják segítségül a fiatalabbak. Így van ez? — Ma még korai lenne erről beszélni. Nem is volnánk alkalmasak egy-egy nagyobb feladat átgondolására, közös javaslatok tételére, lévén még nagyon ifjú az idősebb korosztályt összefogó bizottságunk. Márciusban volt az alakuló ülésünk, százharminc szeniort vettünk eddig névjegyzékbe. Már a szervezés komoly gondokat okozott, hiszen egyszerűen nem tudtak pontos információkat adni a cégek nyugdíjasaikról. Sokan korábbi címükről elköltöztek, mások nem is válaszoltak megkereső levelünkre. — Mit csinál akkor most a bizottság? — Egyelőre szeretnénk a MTESZ székházába klubszerű életet vinni, megismerkedni egymással, alaposabban föl térképezni, hogy ki mivel foglalkozik, min dolgozik, milyen segítségre volna esetleg szüksége. Gyakorlatibb az a ténykedés, amely a szeniorok érdekvédelmét igyekszik célul tűzni, de keresünk munkahelyet azoknak, akiknek nincs, ám akarnak dolgozni nyugdíjasán is. Segítünk az üdülésben, segélyek után nézünk, igyekszünk lehetőséget adni az oktatásra és így tovább. Többek között szakmatörténettel is foglalkozunk, hiszen múltja nélkül nem ismerheti igazán senki a jelenét sem. Amíg működésünkben gyakorlatot nem szerzünk, addig ismerkedünk másutt már tapasztalatokkal bíró szenior csoportokkal, s ami jó, hasznosítható, átvesszük tőlük. — Programjukban üzemlátogatások is szerepelnek a klubszerű beszélgetések, együttlétek mellett. Ez kielégítené a szeniorokat? • — Vannak terveink, természetesen. Megvitatjuk például Szolnok belvárosának rendezési tervét, s bizonyára akadnak javaslataink is. adott esetben. Később, ha igénylik a város üzemei, vállalatai, szervezetei, akkor szaktanácsadói csoportokat alakíthatunk és így segíthetjük a döntések előkészítését. Hangsúlyozom, ha igénylik. ha kérik. — A szenior bizottságnak ki lehet a tagja? — Bárki! A szakmunkás éppúgy, mint a mérnök. Jelenleg a megyeszékhely és vonzáskörzetének műszaki, természettudományos és közgazdász értelmiségét várjuk, később a helyi MTESZ szervezetekkel karöltve bővíthetjük a kört. — Ki támogatja Önöket? — Nincs tagsági díj, találkozásainkhoz a helyet a Technika Házában a MTESZ megyei szervezete ad. ingyen. A nyitva tartási idő alatt elvárunk oda minden érdeklődőt. H. Z. A színvonalas munka feltétele az anyagi biztonság Kevés olyan ember van, mint Gáspár István, a Szol- nokterv párta lapszervezetének titkára, aki azt vallja: a korábbi időszak pártmunkájához képest leányálom a mostani. Jó tizenöt évvel ezelőtt. amikor ebbe a funkcióba került, rengeteg gond volt a tervezővállalatnál. Személyi ellentétek dúltak, hiányzott a kellő összhang. Megtörtént ebből adódóan, hogy délután négytől éjfélig tartott a taggyűlés. A bérszintjük a tervező vállalatok között a legalacsonyabb volt. A pártszervezet a kellő összhang mellett ezért szorgalmazta mindig az anyagi biztonság megteremtését, aminek egyik feltétele manapság a vállalati és vállalaton kívüli gmk, a másodállás, a magántervezés. Sok olyar; munka van. ami nagyságrendileg nem éri meg azt, hogy a vállalat foglalkozzon vele, „passzolja” a gmk- nak. A tervezők már csak kutyabecsületből is megcsinálják a vállalati munkát. A kiegészítő kereseti lehetőség is hozzájárul ahhoz, hogy szak embereket mindig kapnak. Nincs olyan köztük, akinek ne járna lakástámogatás, ha kérése indokolt. Nemcsak jó szóval munkálkodik tehát a pártszervezet azon, hogy a jelentősebb szakterületeken dolgozó embereknél minél kisebb legyen a fluktuáció. Azt tartja szem előtt, hogy mindenki akkor dolgozik nyugodtan, ha megvan az anyagi biztonsága. A nyugodt, kiegyensúlyozott munkának ennél a vállalatnál kiemelkedő jelentősége van. mivel szakmai felügyeletet nem gyakorol felettük a megyei tanács, csak törvényességit. A költségkíméléstől az esztétikai hatásig sok múlik a tervezőkön. Egy-egy beruházás tervezésének kezdete előtt mérlegelniük kell, hogy milyen anyagot lehet kapni, mire képes a kivitelező vállalat, mit akar a beruházó, és így tovább. Bár a pártszervezet nem avatkozik szakmai kérdésekbe. — a nyolc-tíz szakmából összetevődő tervező gárdánál szakmai mélységekig hatolni nem is lehetséges és nem is szükséges számára, — azt szorgalmazza, hogy kiváló minőségű tervek készüljenek, ne méretezzék túl a szerkezeteket, az új létesítmények kedvezően alakítsák a városképet, lehetőség szerint az olcsóbb anyagok felhasználására törekedjenek. A költségek csökkentése a lakásra várók számára érdekes leginkább. Volt úgy hogy a lakásárak csökkentése érdekében taggyűlési napirendre tűzték az olcsó lakásépítés lehetőségeit. Előadónak a vállalat főmérnökét kérték meg. Ez a téma azonban nemcsak tervezés kérdése. A közművesítés költségei, a telekárak, a drága építési anyagok a meghatározók. Meg aztán addig, amíg hét-nyolc éve még 2— 300 lakást terveztek a szolnoki tervezőirodán, addig napjainkban szinte semmit. Középületeknél viszont mostanság is lehet faragni a költségekből. Ezért szerveztek tanácsadó szolgálatot a tervező irodán. Sok társadalmi munkát is végeztek már a pártszervezet inspirációjára. Bizonyára még érdemibb lenne az álapszervezet munkája, ha szorosabb kapcsolatok fűznék azoknak a vállalatoknak pártszervezeteihez, akik tervezéssel és kivitelezéssel foglalkoznak. Ezáltal kiküszöbölnék azt, hogy személyi és egyéb okokból romoljon az összhang a vállalatok között. A városi pártbizottság is elősegíthetné talán ezt azzal, hogy a titkári csoportok szervezésénél jobban figyelembe venné a lényegébeh azonos feladatokra hivatott vállalatokat. Pillanatnyilag ugyanis ez volna az egyetlen szervezett lehetőség arra, hogy a tervezéssel-építéssel foglalkozó vállalatok párt- tdtkánai véleményt cseréljenek egymással. S. B. Pillanatkép a tervezőirodából Teljes ülés a Legfelsőbb Bíróságon Háromszázezernél több biztosítást kezel Az Állami Biztosító lakossági szolgáltatásai a megyében A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága dr. Szil- bereky Jenő elnökletével hétfőn délelőtt Teljes Ülést tartott, amelyen felülvizsgálta a családjogi tárgyú Irányelveket és Elvi Döntéseket. Erre azért került sor, mert a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt az 1986. évi IV. törvény módosította, és új szabályokat tartalmaz a házasság felbontására és a házassági vagyonjogra vonatkozóan. A törvény módosítása egyebek között érinti a szülőtartással és a gyermek elhelyezésével kapcsolatos rendelkezéseket is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése 1987. július 1-jével hatályon kívül helyezte a házassági bontóperekkel kapcsolatos általános szempontokról, a házassági vagyonjogi igényekről és a szülőtartásról szóló Irányelveket. Egyben módosította a gyermekelhelyezéssel kapcsolatos Irányelvet. Az „idősebb testvér”, az Állami Biztosító megyei igazgatóságán is új évet, életet írnak 1986 július elseje óta, amikor is hazánkban kettévált a biztosítási szervezet. Az Állami Biztosító vagyont és helyet „osztott” a létrejött újjal, s a munkában is megosztoztak. Az Állami Biztosító azóta főképp lakossági ügyeket intéz, nála maradt a csoportos élet- biztosítás, a különféle változatú életbiztosítások, a lakás és lakossági vagyonbiztosítás módozatai. Ezzel együtt azonban már az első hónapban elkezdte és jelenleg is szervezi a gépjármű casco biztosításokat, s már 1600 ilyen kötvényt kezel. Mint Fülöp Zoltán megyei igazgató elmondta, az AB kereken háromszázkilencezer különféle biztosítást gondoznak, s 260 millió forint értékű állomány maradt gondozásban. A legtöbb a CSÉB-kötvény, Szolnok megyében pontosan 150 243 ember tagja a 20, 30, 40, 50. 80 és 150 forintos havi díjtételű csoportos életbiztosításnak, s a CSÉB iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Lakás és nyaralóbiztosítása 124 549 Szolnok megyeinek van, s huszonhétezer ember külön életbiztosítással is rendelkezik. Az Állami Biztosítónak különben minden városban van a megyében fiókja, dolgozóinak létszáma száznegyvenhárom, amelyből ötven- hét az üzletkötő, akik nap mint nap találkoznak az ügyfelekkel vagy leendő biztosítottakkal. Épp a napokban kötöttek szerződést az Autóklub megyei szervezetével, amely az együttműködés keretében ugyanolyan kedvezményt biztosít az ÁB-cascosoknak, mint tagjainak. Az ilyen kötvénnyel rendelkező autótulajdonosok különben — ha nem okoztak balesetet se maguknak, se másnak — szeptemberben — s azontúl minden év szeptemberében sorsoláson vesznek részt. Az idén a főnyeremény egy Fiat Unó gépkocsi és száz értékes használati tárgyat is lehet nyerni.
