Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 8. Környezet és védelem Atomerőművi baleset a Szovjetunióban, tengerbe ömlő olaj a La Mancha csa­tornában, a levegőit mérgező üzem lezárása Szabadkán, vízszennyezés a csehszlo­vák—lengyel határfolyókon — naponta ismétlődnek a környezetünk szennyeződésé­vel foglalkozó híradások. Rá­adásul korántsem csak kül­földről, idehaza is tekinté­lyes már a súlyukban talán enyhébb, de közelségük mi­att minket mégis jobban érintő esetek listája. A tudó­sok már úgy fogalmaznak: vagy változtatunk eddigi hozzáállásunkon és akkor marad esélyünk a hosszú tá­vú túlélésre, vagy folytatjuk bolygónk további kizsákmá­nyolását és ezzel elvesszük leszármazottatok tói az embe­ri élet lehetőségét. Az UNEP, az ENSZ kör­nyezetvédelmi szervezete Nairobiban, Kenya fővárosá­ban tartja soros ülését. És noha Kelet-Aírikától mesz- sze esik a Ruhr-vidék, a Rajna vegyszeres vize és Csernobil sugárszennyezett környéke, a fekete konti­nensen is számos súlyos veszélyt jelent az ember gazdasági tevékenysége. A természet kialakult rendjét ugyanis éppúgy veszélyeztet­heti a tömeges kecskete­nyésztés (az állatok lelegel­nék minden zöldet, s nyo­mukban egyre délebbre hú­zódik a Szahara homokja), mint a túlzásba vitt fakiter­melés (megszűnik az oxigén­utánpótlás egyik legjelentő­sebb forrása a trópikus dzsungel) vagy éppen a kor­szerűtlen bányászat, az el­avult gépekkel, szűrőberen­dezések nélkül üzemelő né­hány nehézipari létesítmény. Pénteken volt a környe­zetvédelmi világnap, néhány napja jelentették be a szov­jet Zöld Béke szervezet meg­alakulását, a hírügynöksé­gek magyar—svájci kezde­ményezésről számolnak be a környezetvédelmi együttmű­ködés előmozdításával kap­csolatos intézkedésről. Ké­sőn eszméltünk, s most a gazdasági kényszer, a pilla­natnyi fennmaradás és a távlati érdekek ellentmondá­sai között őrlődünk. De a fo­lyamat, amely elvezethet az ellentmondások feloldásához, megindult, s egyre erősödik. Alig valószínű, hogy a ma kezdődő nairobi konferenci­ára a világ minden tájáról érkező szakemberek azonnal megoldást találnak majd az alapvető problémákra. De minden kis lépés, amellyel közelebb kerülünk valame­lyik részfeladat megoldásá­hoz, életek ezreit mentheti meg Afrikában, Európában, Amerikában, Ázsiában, Ausztráliában. Mert a grön­landi halásztól a tűzföldi birkapásztorig mindenki ér­zi: tenni kell valamit, kü­lönben saját létünk „mellék- ■ termékei” irtanak ki min­ket. S miközben billiókat költünk az egymás elleni „védelemre”, lassan felismer­jük: csak közösen menekül­hetünk meg saját magunk hibáitól. Horváth Gábor Nicaragua Nemzetvédelmi intézkedések Daniel Ortega nicaraguai államfő szombati rádióbeszé­dében több gazdasági intéz­kedést jelentett be az or­szág védelmi képességének növelésére. Ortega közölte: a nyílt amerikai beavatkozás veszé­lye miatt a kormány döntést hózott a városok, elsősorban Managua védelmének foko­zására. Bejelentette, hogy növelik az állami adókat és csökken­tik mindazokat a kiadásokat, amelyek nem kapcsolódnak a nemzetvédelemhez, az egészségügyhöz és az okta­táshoz. Genscher a VSZ PIT javaslatairól Megragadni a lehetőséget Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter fontosnak nevezte a Var­sói Szerződés tagállamainak azt a NATO-hoz intézett ja­vaslatát, hogy a felek kezd­jenek konzultációkat a két szövetség katonai doktrínái­nak összehasonlítására, jel­legük elemzésére. Ez — mint ismeretes — a Berlin­ben kiadott közlemény sze­rint annak biztosítását is szolgálná, hogy a katonai szövetségek es tagjaik kato­nai koncepciói és doktrínái védelmi alapokra épüljenek*. Genscher a Deutschland­funk nevű országos rádióál­lomásnak nyilatkozva kifej­tette. hogy a NATO koráb­ban szintén hasonló értelmű indítvánnyal élt, és szerinte a Nyugat már eddig is vé­delmi jellegű fegyverzetre korlátozta katonai erejét. Ebben az új helyzetben azonban — mondotta —meg kell ragadni a kínálkozó le­hetőséget, hogy a felek ha­tározott lépéseket tehessenek egy európai békerendszer megteremtéséhez vezető úton. Ma kezdődik a velencei csúcs Ma kezdődik Velencében a hét legnagyobb tőkés or­szág állam- és kormányfői­nek háromnapos találkozó­ja. Az Egyesült Államok, Kanada, Japán, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Olaszország vezető politikusai az észak-olaszor­szági városban várhatóan nemcsak a világgazdaság égető problémáit, hanem né­hány rendkívül időszerű vi­lágpolitikai kérdést is meg­vitatnak majd. A „Hetek” évente megtar­tott csúcstalálkozóinak cél­ja az eltérő nemzeti érde­kek összehangolása egy kö­zös stratégia érdekében. Megfigyelők ebben a vonat­kozásban nem várnak jelen­tős eredményeket a mostani csúcstalálkozótól, mivel egyelőre felülkerekedni lát­szanak a szűkebb nemzeti érdekek. Az első napon várhatóan a politikai kérdések domi­nálnak majd a „Hetek” vi­tájában. Ezek között a le­szerelés világpolitikai jelen­tőségű problémája mellett szóba kerül a Perzsa-öböl­ben végrehajtandó „közös akciók” ügye, amelyet Wa­shington szorgalmaz az utóbbi időben. A csúcstalálkozónak ott­hont adó Velencében szigo­rú biztonsági intézkedéseket vezettek be. Hétezer rendőr, csendőr, pénzügyőr és két­ezer katona vigyáz a hét or­szág vezetőinek biztonságá­ra. Diáktüntetések Szöulban. A rendőrség könnygázbombákkal lépett fel a tüntetők ellen (Telefotó: AFP — MTI — KS) Bpápa Lengyelországba érkezik Varsóban hivatalosan is bejelentették, hogy a len­gyel Államtanács és a Len­gyel Püspöki Kar meghívá­sára egyhetes látogatásra ma Lengyelországba ér­kezik II. János Pál pápa. A 67 éves lengyel szár­mazású egyházfőnek ez lesz a harmadik lengyelországi és 1978-as pápává választá­sa óta a 25. külföldi útja. Ezt megelőzően 1979-ben és 1983-ban járt Lengyelország­ban egyházfői minőségében. Szovjet atomnfsérlet Föld alatti kísérleti atom- robbanitásit hajtottak végre szombaton reggel — moszk­vai idő szerint 6 óra 40 perc­kor a Szovjetunióban. A ka­zahsztáni Szemápalatyinszk körzetében végzett robbantás hatóereje nem haladta meg a 20 kilotomnát. A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a kísérlet célja az atomrobbanás fizi­kájának terén végzett kuta­tások eredményeinek ellen­őrzése volt. MIDS-konferencia Washingtonban pénteken végétért a harmadik nem­zetközi tudományos tanács­kozás az AIDS-betegségről. A zárónapon közzétett hi­vatalos adatok szerint az eredeti tervekben szereplő négyezer szakértő helyett összesen 7500 orvos, egész­ségügyi szakember, gyógy­szerkutató, pszichológus, jo­gász és más. a betegség kér­déseivel foglalkozó szakem­ber vett részt a munkában, amely plenáris üléseken és szakosztályokban folyt. A szekciókban a többi között összegezték az AIDS-szel kapcsolatos legújabb ered­ményeket a víruskutatásban, az immunológia, a járvány- ügy területén, a klinikai ke­zelésben, s igen nagy figyel­met szenteltek a megelőzés, az egészségügyi felvilágosí- » tás kérdéseinek. Vendégünk Dzsambin Batmönh Dzsambin Batmönh 1926- ban született az ubszunurszki megyei Hjargasz járásban, pásztorcsaládban. Felsőfokú tanulmányait a Mongol Ál­lami Egyetemen és a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Társa­dalomtudományi Akadémiá­ján végezte. 1948-ban a Mongol Népi Forradalmi Párt tagjainak sorába lépett; 1971-ben a párt Központi Bizottságának tagja lett, majd három év­vel később a KB és a Politi­kai Bizottság tagjává vá­lasztották. Dzsambin Batmönh tanár­ként kezdte pályáját: 1951— 1973., között különböző fel­sőoktatási intézmOTyek ben' tanított, majd rektorhelyet­tesi és rektori funkciót töl­tött be. 1973-ban az MNFP Központi Bizottsága appará­tusának munkatársa lett: a tudományos és oktatásügyi osztály vezetésével bízták meg. 1974 májusában minisz­terelnök-helyettessé nevez­ték ki, júniustól pedig a miniszterelnöki posztot fog­lalta el. 1984-ben a Központi Bi­zottság rendkívüli ülésén a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárává válasz­tották Dzsambin Batmönh- öt, s még ugyanebben az év­ben megválasztották a Mon­gol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnökévé. Dzsambin Batmönh mun­kásságát számos magas ki­tüntetéssel ismerték el. Politikai indíték Rust repülése mögött? Az NSZK hírközlésének szombati jelentése szerint a Szovjetunió légterének meg­sértése miatt vizsgálati fog­ságban lévő Mathias Rust nyugatnémet sportrepülő politikai indítékokkal ma­gyarázza a moszkvai Vörös téren május 28-án történt leszállását. Rust azt mond­ta, hogy „eszköz” volt, mé­gis tagadta, hogy mások is álltak mögötte. Ez állítólag azon a beszél­getésen derült ki, amelyet Herbert Schrömbgens, a moszkvai nyugatnémet nagy- követség konzuli részlegé­nek vezetője folytatott a 19 éves pilótával. Változatlanul ismeretlen azonban, hogy közelebbről milyen irányba mutatnak az említett politi­kai indítékok. fl Perzsa-öbölben Hz amerikai hadiflotta hadtápkiszolgálást kaphat Az amerikai hadiflotta hadtáp-kiszolgálást kaphalj egyes Perzsái Arab)-öbölbeli arab országokban, hogy Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára, a Kínai Népköztársaság Ál­lamtanácsának (központi kormányá­nak) elnöke Lengyelországban kezdte meg kelet-európai körútját. Hivatalos baráti látogatást tesz még a Német De­mokratikus Köztársaságban, Csehszlo­vákiában, Magyarországon és Bulgá­riában. Kínai politikai körökben jelen­tős diplomáciai és politikai esemény­nek tekintik a körutat, s annak bizo­nyítékaként, hogy Kína kiterjeszti a külvilág felé nyitás politikáját a Nyu­gat után a Kelet irányába is. Pekingben rámutatnak, hogy Csao Ce-jang kelet-európai körútja fontos mérföldkőnek ígérkezik Kína és az öt szocialista ország kapcsolatainak törté­netében. Emlékeztetnek rá, hogy ezek az országok az elsők között adták meg a diplomáciai elismerést a társadalom és a felszabadító háború győzelme nyo­mán létrejött Kínai Népköztársaság­nak és bár maguk sem tartoztak az úgynevezett gazdag országok közé, az ötvenes években, s különösen az első kínai ötéves gazdaságfejlesztési terv időszakában, jelentős segítséget nyúj­tottak a fiatal népi Kínának szocialis­ta fejlődése, mindenek előtt ipara meg­alapozásához. Ezekben az években ala­kult ki az a szoros és mélyen gyökere­ző barátság Kína és Kelet-Európa or­szágai, vezető pártjai és népei között, amelyet a hatvanas és a hetvenes évek ismert fejleményei és problémái sem tudtak elhomályosítani. A „kulturális forradalom” évtizedé­nek szélsőséges politikájával, elméleté­vel és gyakorlatával való leszámolást követően mindinkább teret nyert az a kölcsönös elhatározás, hogy rendezni kell a több, mint húsz év óta tartó hű­vös viszonyt. A nyolcvanas évek eleje óta fokozatosan normalizálódtak az ál­lamközi kapcsolatok, s ezt a folyamatot követte szinte természetszerűleg az el­múlt két évben a pártközi kapcsola­tok újjáélesztése, illetve helyreállítá­sa. Egymást követték a mind maga­sabb szintű küldöttségcserék és kölcsö­nös látogatások, amelyek eredménye­ként gyors — és joggal tehetjük hozzá — látványos fejlődés következett be a gazdasági, a kereskedelmi, a műsza­ki-tudományos és a kulturális kapcso­latok területén is. Megkönnyítette a közeledést az a tény, hogy Kína, amelv rálépett a szocialista korszerűsítés és a gazdasági reformok útjára, mind na­gyobb érdeklődést tanúsított a kelet­európai országokban, köztük hazánk­ban végbemenő hasonló folyamatok iránt. Kínát és Kelet-Európát sokezer ki­lométeres távolság választja el egymás­tól. Ezt a földrajzi távolságot azonban áthidalja nemcsak a hagyományos és sikeres újjáéledt barátság, hanem az is, hogy — mint a kínai vezetők fogalmaz­ták — sok a közös vonás Kina és a kelet-európai szocialista országok kö­zött. Első helyen említik, hogy Kinához hasonlóan ezekben az országokban is a történelmi és a nemzeti sajátosságok messzemenő figyelembevételével épül a szocialista társadalmi és gazdasági rendszer. Kína tiszteletben tartja eze­ket a sajátosságokat és a kelet-európai országok nemzeti és internacionalista érdekeket szolgáló külpolitikáját is. Tulajdonképpen ezen a felismerésen nyugszik az a politika, amelyet a Kínai Kommunista Párt és a kormány foga­dott el Kelet-Európával kapcsolatban. Az utóbbi években minden tekintet­ben pozitív jellegű újraértékelés ment végbe a kínai külpolitikában is. Ennek az újraértékelésnek a fényében tekin­ti Kína pozitívnak a kelet-európai szo­cialista országok szerepét a kelet— nyugati párbeszéd folytatásában, a nemzetközi feszültség csökkentésében és abban a küzdelemben, amely azért folyik, hogy a béke és a biztonság tartóssá váljék Európában és világ­szerte. Pekingben azt is közős vonás­ként említik, hogy mind Kína, mind Kelet-Európa döntő fontosságúnak íté­li a békés környezet biztosítását szoci­alista építésének zavartalan folytatásá­hoz. Kína, amely az elmúlt évtizedek ke­serves tapasztalatai nyomán szakított azzal a tévhittel, hogy Peking a világ közepe, tudatosan törekszik arra., hogy szorosabbá tegye kapcsolatait a szocia­lista országokkal a békés egymás mel­lett élés elvei alapján. Erre mutatott rá nyilatkozatában a Csao Ce-jangot ke­let-európai kőrútjára elkísérő Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes, aki nagyra értékelte a szocialista orszá­gokban kibontakozott gazdasági és po­litikai reformfolyamat eddigi ered­ményeit és a körút fontos céljaként je­lölte meg egymás szocialista építési ta­pasztalatainak — beleértve mind a po­zitív, mind a negatív tapasztalatokat — figyelmes és alapos tanulmányozá­sát. Kína tudatában van annak, hogy az eredmények mellett jócskán vannak problémák és nehézségek is a szocialis­ta országok útkeresésében. Ez a meg­állapítás azonban Kínára is érvényes, és ilyen értelemben Csao Ce-jang való­ban komolyan gondolja, hogy lehet és kell is tanulni egymástól. Kína az elmúlt nyolc évben szélesre tárta kapuját a külvilág felé. Csao Ce- jang kelet-európxai útja meggyőzően tanúsítja, hogy most ez a kapu még szélesebbre tárul, s hogy Kina saiát szocialista építésének elmélete és gya­korlata szempontjából egyaránt nagy fontosságot tulajdonít a kapxsolatok sokoldalú fejlesztésének és szélesítésé­nek, sőt csúcsszintre emelésének Kelet- Európa szocialista országaival és kom­munista pártjaival. Ezért tekinti a kí­nai párt- és állami vezetés a kínai nyi­tás politika és diplomácia korszakos jelentőségű eseményének Csao Ce-jang megbízott pártfőtitkár és miniszterel­nök látogatását, amely a szó legszoro­sabb értelmében új távlatokat nyit Kí­na és Kelet-Európa barátságának és együttműködésének történetében. Éliás Béla megvédhesse az olajszállítási útvonalakat — mondta pén­teken New Yorkban Clovis Makszud, az Arab Liga amerikai és ENSZ-beli kép­viselője. Hozzátette: a meg­állapodások ideiglenesek lesznek és az a feltételük, hogy erősödjenek az iraki— iráni háború beszüntetésére irányuló erőfeszítések. KAIRÓ A szaúd-arábiai Dzsiddá- ban szombaton megnyílt az Öböl menti Országok Együtt­működési Tanácsának kül­ügyminiszteri értekezlete — jelentette a MENA egyipto­mi hírügynökségre hivatkoz­va a TASZSZ. BAGDAD Afganisztán és Irak szom­baton Bagdadban kereske­delmi, gazdasági, kulturális és tudományos-műszaki együttműködési egyezményt kötött egymással — közölte az INA iraki hírügynökség. TEL AVIV Tüntetések és összecsapá­sok jelezték szombaton is szelte Izraelben és a meg­szállt területeken az 1967- ben kirobbant, harmadik iz­raeli—arab háború huszadik évfordulóját. A legsúlyosabb összetűzé­sek szombaton is a Jordán folyó megszállt nyugati part­ján zajlottak le, ahol több városban is a hadsereget ve­tették be a tömeg szétoszla- tására.­Kínai nyitás kelet felé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom