Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

12 Háxunk tája 1987. JÚNIUS 27. Majd csak elhallgat A „FALU SZÁJA” Az asszony kisírt szemmel fogadott. Meglepődtem. Nem ezt vártam. Az asszony, Erzsiké, távoli rokonom, egy kis faluban él több, mint tíz éve özvegyen. A gyere- | keit felnevelte, azok — száimszerint négyen — kiröpültek ' a házból, bár valamennyien ott maradtak a faluban. Három éve annak, hogy a szomszéd utcában Pista bácsi megözvegyült. Fele­sége hirtelen halt meg, Er­zsikével leánykori jópajtá­sok voltak. Ö ápolta, gon­dozta abban a néhány hó­napban, amíg otthon bete­geskedett, amíg be nem kel­lett szállítani a megyei kór­házba. Erzsiké ezután sem kerülte el a portát. Termé­szetesnek vette, hogy néha kitakarít, hogy kimos Pista bácsira, hogy vasárnapon­ként meghívja ebédre. Ak­kor még nem is gondolta, hogy már ezért a szájára veszi a falu. Tudták, hogy az asszony halálos beteg, hogy menthetetlen. És sűrűsödtek a megjegyzések: „Még meg sem halt, még el sem te­mették, de ez az Erzsi má­ris be akar telepedni sze­gény Juliska helyére”. Három év telt el azóta, hogy szegény Juliskát elte­mették, és a két ember — Erzsiké most ötvenéves, Pis­ta bácsi alig néhány esz­tendővel idősebb — elhatá­rozta, hogy összeházasod­nak. Ekkor kezdett csak dörög­ni, villámlani. Erzsikéhez sorra jöttek a gyerekei: „Ne hozzon ránk szégyent, hiszen csak azoknak lenne igazuk, akik azt mondták, hogy édesanyánk és Pista bácsi már a Juliska néni életé­ben. .. ” Erzsiké úgy gondolta, hogy a gyerekek eltúlozzák. Hiszen senkinek nem lehet oka, hogy ilyet hazudjon. Meg hát most sincs szó semmiféle szerelemről, de hát szükségük van egymás­ra. A férfinek arra, hogy va­laki ellássa őt, neki meg ar­ra, hogy valakivel törődhes­sen, hogy valakihez szól­hasson este is, amikor min­den elcsendesedik. így hát szép, csendesen összeházasodtak. És azóta napirenden a megjegyzések. A saját gye­rekei nem nyitják rá az aj­tót, mondván, hogy ,,szé-' gyenbe hozta" őket. És ő csak sír és töpreng. Nem ér­ti: mind a ketten megöz­vegyültek. Ugyan kinek ár­tottak azzal, hogy össze­kötötték az életüket? Ezt kérdezte tőlem is. És csak annyit válaszol­tam, hogy jól tették. A „fa­lu szája" majdcsak elhall­gat. A gyerekek is kényte­lenek lesznek megbékülni. Ne törődjön az ostobákkal, a rágalmazókkal, a pletykál- kodókkal. A saját lelkiis­merete tiszta — és ez a leg­fontosabb. (sárdi) _Kirándulásra, üdülésre^ A nyári szabadidő leg­kellemesebb elfoglaltságai közé sorolhatjuk a kirán­dulások, strandolások, vagy a várt üdülés napjait. Ezek­re az alkalmakra érdemes ruhatárunkat néhány csinos, praktikus kiegészítővel bő­vítenünk. íme, néhány ötlet: 1. Célszerű, jól kihasznál­ható összeállítás a rövidujjú, elől végiggombos, rátett- zsebes (öv nélkül is visel­hető), tűzéssel díszített ka­bát, amelyhez praktikus ki­egészítő az elől végig nyi­tott, csupán egy gombbal csukódó szoknya. Alatta sor­tot, bikinit lehet viselni, csereberélve a négy dara­bot. 2. Hosszú, bő, nyakánál pomponos zsinórral behú­zott, könnyű, színes anyag­ból készült köntös, bevágott nyílással a kéz számára. Ha elől végig összevarrjuk, szükség esetén pótolja az öltözőkabint, alatta jól lehet vetkőzni, öltözni. 3. Pici, rövidszáras sort, mellényszerű felsőrésszel, elütő anyagból paszpólozva. Előre felvehető például ki­ránduláskor az 1. sz. kabát­szoknya gyűrhetetlen anyag­ból készül, összehajtva el­fér a sporttáskában). 4. Érdekes megoldású, a csípőig hasított, négy rész­ből szabott kapucnis köpeny. A gomboláspánt elütő szín­ből készült. Horgolt, rojtos, vállra akasztható táskával jól mutat üdüléskor stran­don. B. K. A természet lágy ölén Miként őseink, mielőtt elhatározták volna ma­gukat a letelepedésre, úgy mai utódaik is nomád életet élnek és kalandoznak. Kirándulnak, strandra vagy evezni járnak, sátorban al­szanak, táboroznak. A kem­pingezés főbb illemszabályai ki vannak írva a táborok­ban. A vadkempingezők e tekintetben is hátrányban vannak, ezért itt megemlí­tünk néhányat: Ahol nem szabad, ott ne verjünk sátrat. Ha mód van rá, a kocsit az arra rendelt parkolóhelyen hagyjuk, ne közvetlen a sátrak mellett. Ne bömböltessük a rádiót (sem lármáért, sem benzin­illatért nem érdemes kimen­ni a szabadba). Ne szele­teljünk. A természet védel­me természetes környezet­ben is kötelességünk. Tüzet ki-ki csak a kijelölt helyen gyújtson, és ott is csak ak­korát, amekkorát biztosan» el tud oltani. És oltsa is el, mielőtt elhagyná a terepet. Ha szervezett táborozáson veszünk részt, ne csak az előnyeit élvezzük, hanem a korlátáit is vállaljuk. Tart­suk be a napirendet. Éb­resztőre keljünk, takarodó­kor térjünk nyugovóra. Tá­bortűzkor ne nevezzük gye­rekes ugrabugrálásnak a többiek szórakozását. összeállította: Rónai Erzsébet Kistermelők, kertbarátok Ribiszke- és málnaszüret A piros ribiszkét teljesen éretten szüreteljük. A für­tökben a bogyók összeérnek, és sokáig a bokron marad­nak. A teljes érettséget ízle­léssel is megállapíthatjuk. A korán szedett ribiszkének alacsony a cukortartalma, a sav viszont túlságosan nagy mennyiségben van jelen. Az íz- és zamatanyagok a teljes érés idejére fejlődnek ki. Lének és bornak minden­képpen ebben az állapotában szedjük a gyümölcsöt. A fekete ribiszke szedésé­nek idejét meghatározza a felhasználás módja. Dzsem­nek akkor a legalkalmasabb a gyümölcs, ha a fürt csú­csán lévő 1—2 kis bogyó még zöldesbarna. Ekkor a leg­nagyobb a bogyók pektintar- talma. Egyéb célra pedig (lének, bornak, fagyasztás­ra) csak a beszínesedett, tel­jesen érett fekete ribiszkét szüreteljük. A leszüretelt ribiszke gyü­mölcsöt maradéktalanul te­gyük száraz, hűvös helyre, mert könnyen befülled. Hű­tőszekrényben + 1 C-fokon számottevő minőségromlás nélkül 2—3 hétig is eltart­ható. A málnát gondosan szüre­teljük, mert a termés köny- nyen szétesik. Megkönnyíti és kíméletessé is teszi a sze­dést, ha a gyümölcsöt övre függesztett kis műanyag vödrökbe (játékvödrökbe) gyűjtjük. így szabaddá válik mind a két kezünk. Az egyik­kel rögzítsük a hajtást, a másikkal óvatosan fejtsük le a bogyót a vacokkúpról. Ha a málnát friss fogyasz­tásra szánjuk, akkor célsze­rű, ha nagyobb felületű, la­pos göngyölegbe (rekeszbe) terítjük el, mert így kevés­bé törődik a termés súlya alatt. A leszedett gyümölcsöt felhasználásig tartsuk hű­vös kamrában vagy hűtő- szekrényben. Rejtvényünkben öt skanzent mutatunk be. VÍZSZINTES: 1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, mely a Kis­alföld és a felső Tiszavidék táj­egységet reprezentálja. 9. A Nyíregyháza—Sóstófürdőn ta­lálható skanzen a Révköz, a Nyírség, bereg, tiszahát népi építészetét ábrázolja. 12. Tető­pont. 13. Papagájfajta. 14. Egye­sülés. 15. Van ilyen gazda is. 16. A népszaporodást erősen korlátozza. 18. Római 6. 19. Ró­mai 1051. 21. Mutató névmás. 22. Jelez. 23. Kutyaeledel. 24. A törvény embere. 26. Jegyzék. 28. Lakatosszerszám. 29. Sajtfajta. 31. Frissítő ital. 32. Fedez. 33. Tantál. 34. Termelőszövetkezet. 35. Korszak. 36. Germánium. 37. . . . Pauló, brazil város. 38. Ezen a helyen. 40. Becézett női név. 42. Idomtalanul nagy. 44. A lo­gikus gondolkodás képessége. 46. Lakástextil Vállalat. 47. Ha­jó része. 49. Osztrák tévétársa­ság. 50. Angol hosszmérték. 51. A te személyeddel. 53. ... iacta est (A kocka el van vetve). 54. Mosdó része! 55. Kritika. 57. Padlórész! 58. Kettőzve: édes­ség. 59. Ógörög hangsor. 60. Kérdőszó. 62. Európium. 63. Szél által felhalmozott üledék. 66. Akadályon hevesen keresztül tör. 68. Zala megye népművé­szetét láthatjuk a göcseji falu­múzeumban, melynek helye. FÜGGŐLEGES: 1. A Vasi mú­zeumfalu az őrség népi építé­szetét mutatja be. Színhelye. 2. Szoprán szerep a „Don Juan”-ban. 3. Kiejtett betű. 4. . . . admirari (Semmin sem cso­dálkozni!) 5. A múlt idő ragja. 6. Túloz. 7. Száraz, fanyar ízű ital. 8. Olimpiai és világbajnok szovjet kardvívó. 9. Odú. 10. Mesefilmbeli nagy varázsló. 11. Homoktenger. 16. Ellátás rövi­den. 17. Idegen Anna. 20. Ifjú­sági Rendező Iroda. 23. Vízi ál­lat. 25. Tanít. 27. Gyanít. 28. Az Elba mellékvize. 30. ... mió. 32. Üvegelegy. 37. Finom cipőbőr. 38. „Primus . . . pares” (Első az egyenlők között). 39. Vizsgán húzza a diák. 41. Kicsúszik . . . a talaj. 43. Versenypálya. 45. Származása. 48. Megszégyenít. 51. Jobb kedvre derül. 52. Olasz költő (1265—1311). 54. Belső So­mogy és a Zselitség életét mu­tatja be a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. 55. Szarvasmarha. 56. A nyomás régebbi fizikai mértékegysége. 59. ... Taylor, filmszínésznő. 61. Segélykérő jelzés. 64. ... Paz (Közép-ame­rikai főváros). 65. Súlyarány röviden. 66. Gally. 67. Űj-zélan- di gépkocsijel. Beküldendő: a vízszintes 1., 9.. 68. és a függőleges l., 54. számú sorok megfejtése július 4-ig. F. I. A fákhoz, a költőkhöz című, június 13-i rejtvényünk helyes megfejtése: Költők vagytok ti szavak nélkül, és bátrabbak mint én vagyok. Könyvutal­ványt nyertek: Tóth La­josné Törökszentmiklós, Haran­gozó Gyula Jászárokszállás és Hagymási Józsefné Szolnok. (Az utalványokat postán küld­jük el.) Kutya kozmetika A legelterjedtebb háziállat, a kutya ápolásának tekinté­lyes szakirodalma van, ami tájékoztatást nyújt az álla­tok házilagos rendben tar­tásához. Akinek nincs rá ideje és lehetősége, hogy ma­ga végezze el a nem is olyan egyszerű nyírás műveletét, a kutyakozmetikai szalonokat veszi igénybe. A fürdetés is ott végeztethető el legegy­szerűbben, tudva azt, hogy egyetlen személy csak rit­kán boldogul egy nagyob­bacska állattal, no meg nem is minden kutyafajtánál egyforma a szőrtisztítás mű­velete. Az állatnak az élős­ködőktől való megszabadí­tása azonban kifejezetten a gazda feladata, mert nem­csak a kutyára, hanem a környezetére is kiterjedő be­avatkozást kíván meg Külföldön igen elterjed­tek (időnként nálunk is kap­hatók) a bolha elleni szerrel preparált nyakörvek, ame­lyek elpusztítják a kutya által felszedett bolhákat. Ez azonban hatástalan a kör­nyezetben újratermelődő, pe­tékből kikelő bolhák ellen. A forgalomban levő bolhairtó szerekkel (úgynevezett szer­ves foszforsavészterekkel), pontosabban azok híg olda­tával nemcsak az állatot ma­gát kell kezelni, hanem fer­tőtleníteni kell a kutya kör­nyezetét is (kutyaházat, ko­sarat, pokrócokat stb.). Cél­szerű’ ugyanekkor megvizs­gáltatni a kutya bélsarát: galandférgek vannak-e ben­ne? A bolha ugyanis az uborkamag alakú galandfé- reg egyik terjesztője, így a bolhátlanítást helyes össze­kötni a galandférgek elhaj- tásával. A kutyáknál a tet­vesség és a rühesség nem gyakori, de előfordulhat. Az állat állandó vakaródzásá- ból figyelhetünk fel rá, vagy ha tépi a szőrét, rágja a bő­rét. A tetvek és petéik a szőrön és a szőr tövében sza­bad szemmel is felfedezhe­tők. A rühatkáknak viszont csak a kártevése látható .bőr- elváltozások formájában. Ezektől már sokkal nehe­zebb megszabadítani a ku­tyákat, s nem árt kikérni az állatorvos tanácsát sem. Képünkön egy szakszerű kezek által végzett „bunda­átalakítást” láthatunk. A legtöbb állat türelemmel vi­seli el ezt a műveletet. Egy fürdőszoba is lehet meghitt, otthonos! KERESSE FEL FÜRDŐSZOBA ahol komplett fürdőszoba-berendezések és szerelvényáruk között válogathat. SZALONUNKAT, (8297) Szögöd, Kossuth Lajos sgt. 9—13. Tol.: 24-240 Skanzenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom