Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-27 / 150. szám
Ára: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxviii. évf. iso. sz., 1987. június 27., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka A képviselők elfogadták a környezetvédelemről szóló beszámolót Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Abrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott beszámolója felett. Elsőként Árvái Lászlóné (Heves m., 1. vk.), az Eger és Vidéke Áfész szakszervezeti bizottságának titkára kapott szót, aki a bükki nemzeti parkkal kapcsolatos közérdekű gondokról és feladatokról beszélt. Mint elmondotta, e tájon 1977-ben, az országban harmadikként hoztak létre nemzeti parkot, ami rangot adott a tájegységnek, a környezet és a táj megóvására késztette az itt gazdálkodókat. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az erdő- gazdálkodással szemben támasztott társadalmi méretű környezetvédelmi igények meghaladják a területet kezelő — kötelezett, nyereség- érdekelt — gazdálkodó szerv teherviselő képességét. A megoldás az lenne, ha a környezetvédelmi teendők elvégzéséhez szükséges fedezetet — a helyi tartalékok kihasználása mellett — a rendelkezésre álló források tárcaközi vagy ágazati szintű átcsoportosításával teremtenék elő. Andi Gábor (Baranya m. 5. vk ), a Mecseki Ércbányászati Vállalat csapatvezető vájára elöljáróban kiemelte, hogy a környezet- és a természetvédelem gondjai nagyobbak, mint a lehetőségek azok megoldására. Derűlátásra ad okot azonban, hogy a környezetvédelem ma már nem amolyan divattéma, az emberek érzik-érzékelik valóságos társadalmi súlyát. Ugyanakkor e felismerés nem mindig egyenlő a cselekvéssel. Szükségesnek látszik újólag megfogalmazni: a környezetvédelem, a környezettel való gazdálkodás elsősorban állami, vállalati feladat, amely nem nélkülözheti a társadalom összefogását. Vita a természet megérzéséről A képviselő ezután arról szólt az NSZK-ból származó olaj hulladék környezetszeny- nyező elégetésének ügyéről, amelyben a vizsgálat még tart. Ez az eset egyéhként bebizonyította: bármilyen felkészült is a megyében dolgozó környezetvédelmi apparátus, sem lehetőség, sem eszköze nincs arra, hogy felsőbb jóváhagyás nélkül döntsön. Kérte az illetékes állami szerveket: biztosítsanak olyan jogkört és intézkedési lehetőséget az e területen dolgozóknak, hogy adott helyzetben önállóan dönthessenek. A környezeti bírságokról szólva elmondta: a környezetszennyezés a legtöbb esetben helyi probléma, a kiszabott bírságokat azonban központilag kezelik, s ez a helyi gondok megoldását alig segiti. Az elavult, korszerűtlen üzemek kénytelen-kelletlen fizetik a bírságot, ettől azonban a helyzet mit sem változik, a környezet tovább szennyeződik. Véleménye szerint bírságolni csak ott szabadna, ahol bizonyítható a hanyagság, a nemtörődömség, az emberi mulasztás. Dr. Mezey Károly (Sza- bolcs-Szatmán m. 18. vk.), a Kisvárdai Városi Tanács Tanácskozik az Országgyűlés Kórház- Rendelőin tézetének osztályvezető főorvosa rámutatott: az elmúlt évtizedekben a hazánkban élők egészségi állapota számos olyan betegség miatt is romlott, amelyeknek széles körű elterjedéséért nagymértékben okolható környezetünk szennyeződése. Javasolta, hogy a kormány és az OKTH jobban hangolja ösz- sze az egészségmegőrzés és a környezetvédelem feladatait. Szorgalmazta, hogy szakítsunk végre a kétütemű motorokkal, amelyek olcsóságát — az egészségre különösen ártalmas kipufogógáz miatt — drágán fizetjük meg, s határozott döntést, cselekvést kért a korszerű személygépjárművek gyártásának, összeszerelésének ügyében. Dr. Kósa Antal (Bács-Kis- kun m. 3. vk.), a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elnöke Bács-Kiskun megye környezetvédelmi eredményeiről, gondjairól tájékoztatta képviselőtársait. A továbbiakban kifogásolta, hogy a jelenlegi szabályozás nem tesz különbséget környezetvédő és környezetszennyező beruházás között. Javasolta, hogy a környezet védelmét is figyelembe vevő beruházások legyenek adómentesek, ugyanakkor emeljék a környezetvédelmi szabálysértésekért kiszabott bírságot. Elmaradás az európai átlagtól Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek igazgatóhelyettese egyebek között utalt arra, hogy az oktatásnak és a jobb tájékoztatásnak köszönhetően javult a társadalom érzékenysége és igénye a környezetvédelem iránt. Ez a jelenség örvendetes, de nem vált még általánossá. Ezt mutatja az is: ha a kelleténél jobban füstöl egy-egy gyárkémény, a lakosok számos levélben panaszolják fel a környezetszennyezést, ugyanakkor országszerte tapasztalható, hogy az állampolgárok szándékosan rongálják környezetüket, szemetelnek, s bocsánatos bűnnek tartják amikor saját maguk szeny- nyezik a természetet. E vonatkozásban társadalmunk viselkedése még elmarad az európai átlagtól. A képviselő szóvá tette a hazánk szép tájait sokszor elcsúfító újabb külszíni bányák megnyitását. Ezek egy részére az ország energia- és alapanyag-igényeinek kielégítése miatt szükség van, de akadnak köztük olyanok is, amelyek megnyitását el lehetett volna kerülni, ha az ipari termelés során képződő hulladékokat és másodnyersanyagokat — például a salakot és a kohómeszet — okosabban és gyorsabban hasznosítanánk. Berdár Béla (Pest m. 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdő Gazdaság főigazgatója úgy vélekedett, hogy az anyagi és szellemi erőforrások javarészét ma a védekezés, a védelem köti le, s a környezet progresszív alakítása az indokoltnál kisebb figyelmet kap. A képviselő példaként az erdőgazdálkodás helyzetét említette. Az elmúlt negyven évben hazánkban 600 ezer hektárnál több új erdőt telepítettek, ami nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő teljesítmény. Ám az elmúlt ötéves időszakban már csak mintegy negyedét telepítették annak az erdőterületnek, amelyet 1956. és 1960. között hoztak létre. Berdár Béla azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy hosszú távú. az ezredfordulón túlmutató erdőtelepítési programot, amelyben a szakvállalatok, szövetkezetek mellett társadalmi szervezetek, közösségek is szerepet kapnának. Befejezésül felkérte a Minisztertanácsot, hogy mielőtt véglegesen döntene a prédikálószéki szivattyús energia- tározó nagyberuházásáról — a tervezett víztározó a pilisi tájvédelmi körzetben valósulna meg — vizsgáljon meg más megoldási lehetőségeket is a természet védelmének kérdéseit is figyelembe véve. Hankó Mihály (Békés m. 2. vk.), a Békéscsabai Lenin MGTSZ elnöke beszámolt arról, hogy tavaly az OKTH és Békés megye vezetése megállapodást kötött a megye környezet- és természet- védelmi mintaterületté való fejlesztéséről. Az ehhez szükséges felmérések során vált nyilvánvalóvá néhány, korábban kevéssé ismert probléma. Ezek megoldásához sürgős központi intézkedésekre, az üzemek együttműködésére, továbbá a talaj öntisztító képességének módjait és eszközeit kutató tudományos munkára, a mérési módszerek fejlesztésére van szükség. Dr. Balogh Károly (Syőr- Sopron m. 11. vk.), rábapor- dányi körzeti orvos megítélése szerint környezetünk veszélyeztetettsége és az abból fakadó népgazdasági, biológiai károk nem tudatosul(Folytatás a 3. oldalon.) A TARTALOMBÓL: Családos üdülés nemzetközi körkép Túlkorosok Fiatalokról - fiataloknak ___________________________________■ _____ H atározat elfogadásával ért véget az SZKP KB kétnapos plénuma A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága pénteken befejezte kétnapos ülését, amelyen a pártnak a gazdaságirányítás gyökeres átalakításával kapcsolatos feladatait vette számba és személyi kérdésekről döntött. Pénteken folytatódott Mihail Gorbacsov beszédének megvitatása. Tizenhatan szólaltak fel, köztük miniszterek, területi pártszervek első titkárai — országos főhatóságok, társadalmi szervezetek és nagyvállalatok vezetői. A vitát követően Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára mondott zárszót. A megvitatott kérdésben a Központi Bizottság részletes határozatot hozott, amelyet közzé tesznek a szovjet sajtóban. Az ülés jóváhagyta a Politikai Bizottság „A gazdaságirányítás gyökeres átalakításának alapvető feladatai” című dokumentumát. Az ülés ugyancsak jóváhagyta az állami vállalatról (termelési egyesülésről) szóló törvény átdolgozott, az össznépi vita eredményei alapján kiegészített tervezetét és megbízta a Szovjetunió Minisztertanácsát, hogy terjessze azt a Legfelsőbb Tanács ülésszaka elé. Az ülés határozatot fogadott el arról, hogy az SZKP XIX. országos értekezletét 1988. június 28-ára, Moszkvába, a Kreml Kongresszusi Palotájába kell összehívni. A Központi Bizottság Nyi- kplaj Szljunykovot és Alek- szandr Jakovlevet, a KB titkárait, a KB Politikai Bizottságának póttajait a Politikai Bizottság tagjaivá választotta. A Politikai Bizottság tagjává választották Viktor Nyikonovot, a Központi Bizottság titkárát is. Dmitrij Jazovot, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét, a KB póttagját, a Központi Bizottság tagjává, a KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta az ülés. Nyugállományba vonulása miatt az ülés felmentette a KB Politikai Bizottsága póttagjának tisztéből Szergej Szokolovot. Az ülésen a Központi Bizottság tagjainak sorába választották a KB két póttagját, L. Brizgát és N. Pav- lovot. Mindketten fizikai dolgozók. A Központi Bizottság kizárta tagjainak sorából Gyinmuhamed Kunajevet, aki a Kazah KP KB első titkáraként súlyos mulasztásokat követett el a köztársasági pártszervezet irányításában. (Mihail Gorbacsov csütörtökön elhangzott .beszédének rövidített szövegét a 2. oldalon közöljük).
