Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 3. Pékáruk így is, úgy is Kenyérkérdések Ha mikroszkóppal megnézném a boltban vett kenyeret, nem mindig lenne gusztusom megenni. De sose maradok éhen. Nincs mikroszkópom. Pap Ferencnével, a Szolnoki Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat közegészségügyi-járványügyi ellenőrével indulunk „kenyérnézőbe” a szolnoki boltokban. Ügy döntöttünk, hogy egy belvárosi és egy külső területen lévő üzletbe látogatunk. Négyféle kenyeret számolunk meg a Ságvári körúti úgynevezett „Kilencvenes” ABC kenyeres konténerén. Azért számolgatunk, mert csak konténeren hozott kenyereket lehetne így árusítani. És mivel konténeren csak egyféle kenyeret szoktak hozni, nyilvánvaló, hogy a többit kényelmességi szempontból átpakolták, hadd vigye a vevő. Megfogjuk, ne fogjuk? Viszi is! Éppen most sétál oda egy középkorú asszony, néhány kenyeret végigtapogat, aztán kiválaszt egyet és csak úgy „meztelenül” belevágja a kosárba. Pap Fe- rehené kommentál: — Hiányzik' a konténer fölött a tábla, amely felhívja a figyelmet, hogy csak papírral lehet megfogni a pékárut... — Úgy gondolom, ezt nekünk, vevőknek is tudni illenék... Azonkívül... hogy is mondjam,... azt a nagy, kerek kenyeret például nem lehet tisztességesen becsomagolni se... — Ez igaz. Gyakran sokkal kisebb a papír, mint a kenyér. A vége, a széle kilóg... A vevő meg papír nélkül beleteszi a kosárba, amelyikben előtte talán hypó volt vagy mosópor, netán poros üvegű befőtt... — Jó lenne, ha külön szatyrot tartanánk c pékárunak; nem a hússal, krumplival, zöldséggel, tejjel egybepakolva vipelnénk haza.. — jegyzem meg. — Jó lenne, de látja, sokszor még arra sincs igény, hogy becsomagolják. Apropó, csomagolás. Nem könnyű kérdés! Az lenne az ideális, ha minél több kenyeret csomagolva árulnának. De! A csomagolópapír nem látszik át, és a vevő nem vásárol „zsákbamacskát”. Látni akarja az árut. Persze, van átlátszó csomagolóanyag is, a húsoknál, felvágottaknál már alkalmazzák. Igaz, drága, de néhány vásárlónak biztos lenne igénye rá. Persze, a kérdés így is a levegőben maradna; ki csomagoljon? Pap Ferencné: — Az lenne jó, ha már a kenyérgyárból csomagolva jönne ki az áru... Következő állomásunk a Széchenyi lakótelepi Aranykanna ABC. Megyünk a kenyérrészleghez; nem találjuk ott az eladót. A pulton becsomagolt és csupasz kenyerek sorakoznak. Bárki odamehet, megfogdoshatja kedvére. Aztán felfedezzük az eladót is; kekszet, aprósüteményt pakol. Visszajön a pulthoz, kiszolgálja a vevőt, újra pakol, újra a kenyérrészleghez áll. Tettenért helyszíni szabálysértésnek minősül az eset, az eladónak kétszáz forint büntetést kell fizetnie. lön csomagoljunk be? Vagy esetleg többet is rakjunk egy papírba? Akárhogyan is: a zsömlének nem véletlenül találták ki a zacskót, a papírból ugyanis kigurul. Hajdú Imre, a szolnoki Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat vezető főorvosa piszkos műanyag rekeszeket emel le szekrénye tetejéről. Az egyiken papírcímke: „Baromfifeldolgozó”. — Szóval a bontott csirkés rekeszekben szállították a kenyeret? — sejtem meg. — Igen, A szállítómunkásnak annyi rekeszt kell visz- szavinni, amennyit elhozott. Hogy aztán a boltban esetleg összecserélték, az már nem érdekli. Néhány más rendellenességre is felhívja az ellenőr az üzletvezető-helyettes figyelmét. A süteményes résznél az árcédulákkal van baj. — Tessék nézni; papírra írták rá az árakat, és,az ösz- szeíogdosott papírt rátették a süteményre — magyarázza Pap Ferencné. — Lemosható, műanyag talppal ellátott ártájékoztató kellene. Szétnézünk a zsömlék, kiflik házatáján is. Hiányzik a fémfogó, amellyel a zacskóba lehetne rakni az árut. Igaz, hiányzik a zacskó is, kis darab csomagoló papírok helyettesítik. Nem nagyon értem. Minden zsömlét kü— Néha az az érzésem, — ne vegye nagyképűségnek — hogy csak a közegészségügyijárványügyi szakemberek akarnak változtatni a dolgokon. Jegyzőkönyvek tömkelegé született már az üzletekben, a NEB is vizsgálta a kenyérkérdést, összehoztuk a sütőipar és a kereskedelem képviselőit is, mindenki egyetértett az érveinkkel — és minden maradt a régiben. Eredmény, hogy a nagy üzletekben visszaállították a korábban megszüntetett kényérosztályokat, tehát a hagyományos kiszolgálást. A gond ott van, ahol erre nincs ember. Azonban nemcsak a dolgozók száma oka a jelenségnek, hanem az érdektelenség is. Senkinek nem szívügye. A másik oldal. a vevők higiéniája, itt is lenne mit javítani. Gyerekkorban kellene kialakítani a megfelelő higiénés szokásokat, a vásárlási kultúrát. A kenyér kérdés az egyik vesszőparipám, se a munkatársaim, sem én nem fáradtunk még bele. De sokszor úgy érzem, szélmalomharc ez. Paulina Éva A Vetőmag Vállalat kunszentmártoni üzeme az Alföld területét látja el fűmaggal. Több gazdaság, főleg az ország keleti részéből szállít fűmagot az üzembe, amelyet tisztítanak és különböző keverékeket készítenek belőle. Felvételünkön: a már hosszabb ideje fémzárolt vetőmag csíraképességét újra ellenőrzik, hogy megfelel-e még a szabványban előírt követelményeknek. (Fotó: D. G.) Daganatgátló készítmények hazai kutatásból Új vegyületek a rák ellen Oj daganatgátló készítmények kifejlesztésével foglalkoznak a Gyógyszerkutató Intézetben a hazai gyógyszer- gyárak támogatásával. Három új rákellenes vegyületük kutatómunkáját nem régiben befejezték. Ezek közül az egyiknek már a klinikai kipróbálása is megkezdődött, a másik két új molekula klinikai vizsgálataihoz pedig most várják az engedélyt. A klinikai próbák szakaszában lévő új szintetikus vegyületek a gyomorbélcsa- tornában kifejlődő, illetve a bőr festéktermelő sejtjeiből kiinduló daganatok, s azok áttéteinek kezelését segíti majd elő azzal, hogy várhatóan leállítja az érzékeny daganatsejtek szaporodását, s elpusztítja azokat. Ettől a készítménytől elsősorban azoknak a betegeknek a gyógyításában remélnek eredményeket, akiknél a sebészeti beavatkozás valamilyen okból nem jöhet szóba. Ez az új anyag a műtétet követően utókezelésben is hasznosítható lesz. Az orvosok bíznak abban, hogy ezt az új vegyületet gyógyszerként alkalmazva megelőzhetik majd bizonyos rákos áttétek kialakulását. A klinikai kipróbálás előtt álló másik két új vegyületük fejlesztőmunkáját külföldön is különösen nagy érdeklődés kíséri. Az egyik Rendeltetésszerűen Az az egy jól megvan bennem, hogy a szép női lábak — évszaktól függetlenül — mindig érdekelnek. Elég baja lehet már annak a férfinak, aki e téren merev valláserkölcsi alapra helyezkedik. Télvíztájt jobban ráérek, ezért aztán fölöttébb foglalkoztat a női harisnya is. amely tudvalevőleg egybeforr a lábikók- kal. Mivel megyénkben még nem működik harisnyagyár. kutatási övezetem erősen korlátozott A napisajtón túl képtárakban, kiállításokon, olvasmányaimból szerzett értesülésekkel szaporítom harisnyaismereteimet. Alapos ember vagyok, kutatásaimat az eredet felderítésével kezdtem. Állítom, hogy sok bajmolódás- tól szabadult volna meg az emberiség, ha előbb találják meg a régészek egy kopt sírban az i. e. V. századból való gyermek-kötöttharis- nyát. Akkor tán a rómaiak se idét- lenkednek a szalagokból lábra tekert dísszel, amelyről csak mi tudjuk már. hogy a korabeli harisnyaviselet akart lenni... így keltett forró örömet harisnyatörténet-kuta- tó embertársainkban holmi picurka mondatmorzsa is. amire középkori olvasmányszövegekben bukkantak rá: „Hozd elő a kötött kapcáská- mat!” — Ez már mégis valami volt. Jelzés az előidőkből, hogy ha kap- cáska is, de már „kötött” izé takarta az emberlábakat egykoron.. . Hát még mikor egy XVIII. századból való szótár beszélt — „lábszárékesítő, lábszárt ekerítő ékes harisnyáról”! Bizony, ha más szemmel forgolódtak volpa őseink a női lábak között, illetve azok felruházásának tudományában, hamarabb megszabadulunk ama nyűgtől, hogy gyapjúból, bőrből. vászonból, selyemből szabjuk- varrjuk ezt a holmit. Eközben olyan technológia alkalmazásával, hogy páldul az első bőrharisnyát a rövid nadrághoz erősítették. Majd míg fel nem találták a hosszú nadrágot, a férfiak divatjaként egzisztált a harisnyanadrág. Mivelhogy jól kiadta a láb szépségét. Lámcsak, volt hát olyan idő is, amikor a férfi is adott arra, hogy mondjuk ne tuskólábon kezdje meg az udvarlást szívehölgye körül... S ki tudja, mennyi ideig lett volna főurak, papok privilégiuma az öltözékhez tartozó, selyemből készült harisnya elsőként Spanyolországban, ha 1589-ben fel nem találja a hurkológépet William Lee. Mit ad isten, pont isten szolgája volt őkigyelme. Angol lelkész. Most már tudják, drága nőtársaink, kinek a kezét áldják, valahányszor harisnyába öltöznek. Attól kezdve már forradalmi tempót vett a harisnya tér- illetve lábhódítása. Ezen belül természetesen szintén voltak gyorsulások. Éppen a szoknyák rövidülésével párhuzamosan Minél inkább közeledett a szoknya alja bokától a térd aljáig, majdan a combot veregetve —, annál inkább törődni kellett a harisnya esztétikumával. Mivelhogy egyre jobban előbukkantak a női lábak. A részletekbe nem is érdemes belemenni, hiszen van-e nő. ki a harisnya-kérdést nem ismeri?! Legföljebb a mai lány- s asszonynemzedék fülébe már anyáitól jut el olyan hír, hogy az első nylonharisnyák jóval tartósabbak voltak. No és vastagabbak, meg drágábbak. A nylonharisnya hazai őskorában — 1950-ben — egy munkásnő heti átlagkeresetébe került egy pár. ök már az olcsóbbakat — chm-chm — ismerik, amelyek kényesek, szeszélyesek, és nos munkaerőhiányban szóba se jö- egyetlen is a parányi szemek hálójából. S akkor aztán kezdődhet a női lélek háborgása. Amibe azért, a férfiakat sokszor ámulatba ejtő önuralommal törődtek bele. Mivel nem volt mit tenni. Ha belegondolunk, csakugyan bonyolult ez a szemszaladási helyzet. Hogy kezeskedhetne azért a gyártóipar, hogy a tíz kilométernyi fonalból készült, két és fél deka körüli nyloncucc kétmilliónyi hálószeméből egy se pattanjon meg. Az általános munkaerőhiányban szóba se jöhet, hogy a gyár minden hálószemre egy-egy biztonsági ellenőrt állítson. Kétmillió egy pár harisnyához is! Hajmeresztő óhaj ez ma még. Nincs más hátra, mint rendeltetésszerűen használni a nylonharisnyát. Tehát ne szálljanak nőink e leheletfinom fuszekliben autóbuszra, mert a tülekedés árt neki. Aztán bevásárolni is inkább mesztéllábas cipőben járjanak, mivel a nylonharisnya-hálószemek rendkívül utálják a szatyrok dörzsölését is. Sokszor az első érintésre megpukkadnak mérgükben, és a szemék seregestül szaladnak lefelé. Valami könnyítést jelent, hogy az újdonságként felkapott. hátul var- rásos harisnyanadrágon kevesebb fáradsággal megállapítható a szemek lefutásának iránya. Van mihez viszonyítani. Tóth István újonnan kifejlesztett molekulával ugyanis sikerült az intézet kutatóorvosainak megoldaniuk azt, hogy ez a vegyület hatékony formában bejusson az agyba, s elpusztítsa az ott burjánzó daganatos sejteket. A világon csak néhány olyan daganatgátló készítmény ismeretes, amely képes arra, hogy az agy természetes védekezöme- chanizmusán áthatoljon, s kifejtse jótékony hatását. Ettől azért várnak sokat az orvosok, mert az agyban ritkán ugyan, de kialakulhat olyan daganat, amelyet nem lehet műtéti úton eltávolítani. A harmadik új készítményük is jelentős kutatási eredmény. Ez a vegyület azonban nem a daganatos sejteket támadja közvetlenül, hanem azt akadályozza meg, hogy a beteg sejtek szaporodását előidéző hormonok bejussanak a daganatsejt belsejébe, és ott hassanak. Vannak ugyanis olyan daganatok, amelyek csak bizonyos hormonok jelenlétében képesek növekedni. Az új készítmény ezeknek a természetes hormonoknak a helyét foglalja el a sejtekben, s ezzel meggátolja, hogy azok információkat továbbíthassanak a daganat növekedéséhez. A világon jelenleg csak egyetlen olyan készítmény van, amely ilyen mechanizmus állapján fejti ki hatását. Az új vegyülettől a már kialakult daganatok gyógyítása mellett azt is remélik az orvosok, hogy segítségével bizonyos esetekben meggátolhatják például a mellrák kifejlődését. Több mint tíz év kutatómunkájának eredményeként sikerült az intézet orvosainak ezeket az új vegyülete- ket előállítaniuk. Többszáz vegyületet vizsgáltak meg addig, amíg eljutottak ezekhez az új anyagokhoz. Klinikai kipróbálásuk is még éveket vesz igénybe, mert forgalomba hozatalukat igen szigorú egészségügyi előírásokhoz kötik, éppen a betegek érdekében. A Gyógyszerkutató Intézetben régi hagyományai vannak a daganatgátló szerek kutatásának. Itt dolgozták ki a világon elsőként a cukor-alkohol típusú daganatgátló szerek előállításának elméletét és módszerét, amely nemzetközi viszonylatban is sokáig szolgált alapul a további kutatásokhoz. Az elmúlt több mint három évtizedben az intézetben 5 új, eredeti rákellenes készítményt fejlesztettek ki a társ- intézmények közreműködésével. A kutatómunka ma is folytatódik, amelyhez jelentős segítséget kapnak a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal „rendelkező Országos Onkológiai Intézettől, valamint a külföldi rákkutató központoktól. Kutatásaik ma már nemcsak a rákos sejtek elpusztítására irányulnak, hanem mind nagyobb figyelmet fordítanak a rákos megbetegedéseket előidéző okok feltárására, a betegség kialakulásához vezető mechanizmusok megismerésére.
