Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-03 / 129. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 3. Válaszra várva Nyugat-európai útra indul szerdán Ronald Reagan amerikai elnök. Látogatásának fő eseménye a június 8. és 10. között Velencében megrendezésre kerülő tőkés csúcstalálkozó lesz. A vezető nyugati hatalmak államilletve kormányfői immár tizenharmadik alkalommal ülnek össze ebben a keretben az égető nemzetközi és világgazdasági kérdések megtárgyalására. Egy különleges évforduló előzi meg a velencei csúcsot: június 5-én lesz negyven esztendeje, hogy az Egyesült Államok meghirdette a Marshall tervet, a világháborúban meggyengült Nyugat-Európa gazdasági fejlesztését célzó programot. Sajátos módon az egykori hitelezőből napjainkra a világ legeladósodottabb országa lett; az amerikai állam tartozásai megközelítik a 2000 milliárd dollárt. A módosult erőviszonyok adják meg majd most Velencében is a kereskedelmi, gazdasági viták hátterét. S orvoslás aligha várható ebben a kérdésben. Ugyanakkor jogos a remény, hogy a velencei találkozó előrehaladást hoz az egész világ sorsát befolyásoló fegyverzetcsökkentés témakörében. Nyolc hónapja immár, hogy Reykjavíkban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan fontos megegyezésekre jutott, s körvonalazódhatott a nukleáris rakétáktól mentes Eruópa képe. Több nyugat-európai fővárosból azonban vezető politikusok fenntartásaikat hangoztatták. Időközben Párizs és London is támogatásáról biztosította a szovjet—amerikai megállapodás-tervezetet a közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről. Kedvező fejlemény ilyen értelemben a velencei találkozó előtt, hogy végül utolsóként Bonn is módosított nézetén; az NSZK kormánypártjai a hosszas vita után a hét végén egyetértésre jutottak, hogy támogatják az úgynevezett kettős- nulla-megoldást, azaz a közép- és rövidhatótávolságú rakétafegyverek leszerelésének tervét. Erről csütörtökre várható a hivatalos nyugatnémet kormánynyilatkozat. A válaszadás sora a NATO-nál van. Velencében az elvi egyetértés születhet meg, részletek megfogalmazása az Észak-Atlanti Szövetség külügyminisztereinek feladata lesz. Június 11- én éppen Reykjavikban ülnek össze. Az elkövetkező tíz nap tehát nagyfontosságúnak ígérkezik. Földrészünk népei joggal várják, hogy a Varsói Szerződés kezdeményezésére, a nukleáris fegyverektől mentes Európa tervére, a NATO végre egvsé- ges és egyetértő választ ad. Ortutay L. Gyula Todor Zsivkov Bonnban Weizsäcker államelnök (balról a második) meghívására Bonnba érkezett Todor Zsivkov bolgár államfő (jobbról a második). A képen: a vendég és vendéglátója elvonulnak a dísz század előtt. (Telefotó — KS) A leszerelés előmozdításának és a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének kérdéseiről tárgyal elsősorban vendéglátóival Todor Zsivkov, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra Bonnba. A BKP KB főtitkárának, a bolgár államtanács elnökének négynapos látogatását a házigazdák elsősorban azért tartják fontosnak, mert a bolgár vezető elsőként adhat közvetlen tájékoztatást a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini üléséről. Az ott született kezdeményezéseket, mindenekelőtt a Varsói Szerződés és a NATO katonai doktrínáinak megvitatására előterjesztett javaslatot Bonnban most tanulmányozzák. Zsivkov személyében egyúttal évek óta először üdvözölhetik a nyugatnémet fővárosban a szocialista országok egyik államfőjét és pártvezetőjét. Bonn Todor Zsivkov látogatását az enyhülés előbbre vitele és a kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése szempontjából értékeli. Ugyanakkor lehetőséget lát arra is, hogy a gazdaságának korszerűsítésén fáradozó Bulgáriával fellendítse a gazdasági érintkezést. Todor Zsivkov kédd délután hivatalos bonni tárgyalásait megkezdve külön-kü- lön találkozott Richard von Weizsäcker elnökkel és Helmut Kohl kancellárral. Az utóbbival való tanácskozáson (nyugatnémet tájékoztatás szerint elsősorban a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülése és a Szovjetunió politikájának új vonásai alkották a legfontosabb napirendi pontot. Emellett szóba kerültek Bulgária és az NSZK gazdasági együttműködésének kérdései. Kohl hangoztatta, hogy kormánya tevőleges szerepet óhajt betölteni az általános kelet—nyugati viszony tartós javításában, s nagy reményt fűzött egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó megtartásához is. Erich Honccker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke Berlinben fogadta a Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttséget. (Telefotó — KS) PTT-okmányok az ENSZ főtitkár asztalán Harry Ott, az NDK állandó ENSZ-képviselője hétfőn átadta Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó' Testületének berlini ülésszakán elfogadott közleményt és dokumentumokat. Perez de Cuellar az okmányok átvételekor kifejtette, hogy a szocialista országok által Berlinben megfogalmazott célkitűzések — az atomfegyverektől mentes világ megteremtése, a fegyveres erők és a fegyverzetek csökkentése, a biztonság megszilárdítása és az együttműködés fejlesztése — azonosak a világszervezet törekvéseivel. Honecker még az idén ellátogat az NSZK-ba Erich Honecker valószínűnek tartja, hogy még az idén látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke szerdán kezdődő hágai hivatalos látogatása alkalmából holland újságíróknak nyilatkozott erről, hangsúlyozva, hogy a két német állam illetékeseinek „biztosan sikerül megtalálniuk a látogatás megfelelő időpontját”. Általában a nemzetközi kapcsolatokról szólva Honecker a kelet—nyugati politikai párbeszéd folytatása mellett szállt síkra. Hangsúlyozta, jelenleg adva van a lehetőség, hogy megtegyék az első lépést a tényleges leszerelés útján. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az NDK mennyiben támogatja a szovjet vezetés reformjait, Honecker kifejtette: „az NDK támogatja az SZKP XXVII. kongresz- szusának nagy nemzetközi jelentőségű határozatait és sok sikert kíván megvalósításukhoz. Mi állandóan egymástól tanulunk. Mindkét országnak megvannak a maga receptjei... Eddig sem vettünk át mindent, amit a Szovjetunió tett, s ez igy van fordítva is”. Mindenki elítéli, de a másikat vádolja Ma temetik Karamit — Nincs nyoma a tetteseknek Amin Dzsemajel libanoni elnök hétfőn Szelim el-Hossz közoktatási és munkaügyi •miniszter bízta meg ideiglenesen a kormányfői teendők ellátásával. A libanoni hadsereget riadókészültségbe helyezték. Rasid Karami meggyilkolt miniszterelnök holttestét szőkébb szülőhazájába, az északi-libanoni Tri- poliba szállították, ahol az üzletek, hivatalok a gyász jeleként bezártak. Rasid Karamit szerdán Tripoliban temetik el. Libanonban hét napos nemzeti gyászt rendeltek el. A hadsereg nyomozói megállapították, hogy a miniszterelnököt szállító helikopterben, Karami ülése mögött mintegy 3 kiló robbanóanyagot helyeztek el. Csak a szerencsén múlott, hogy a helikopter egyáltalán leszállt. Libanon vallási és politikai erői hovatartozásuktól föggetlenül elítélték a merényletet — amelynek körülményei változatlanul homályban vannak. (Az AFP jelentése szerint eddig két szervezet: a „Libanoni Titkos Hadsereg” és az „Az Iszlám mártírjait megbosszuló szervezet” vállalta magára a miniszterelnök meggyilkolását. A libanoni haladó erők egy része Izraelt vádolja a merényletért. A Berri vezette Amal is úgy véli, hogy a merénylet az ország darabokra szakadását óhajtó és Izrael támogatását élvező erők műve. Amin Dzsemajel elnök nemcsak Libanon, de általában az arabok nagy veszteségének minősítette a kormányfő halálát. „Karami úgy halt meg, hogy Libanon egysége érdekében a párbeszédet szorgalmazta. Halála árulás műve” — hangzik az elnöki nyilatkozat. A meggyilkolt Karami utódjaként Szelim el-Hossz közoktatási és munkaügyi minisztert (képünk) bízta meg a libanoni elnök ideiglenesen a kormányfői teendők ellátásával. (Telefotó — KS) A „Libanoni Erők” nevű keresztény milícia — amely Karami távozását sürgette — nyilatkozatában elismerte, hogy a néhai kormányfő rajta hagyta kezenyomát Libanon politikai életének utolsó negyedszázadán. A milicia elismerte, hogy voltak nézetkülönbségei a miniszter- elnökkel. de élesen elítélte a gyilkosságot. Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője nyíltan az elnököt, a „Libanoni Erőket” és a hadsereget vádolta a gyilkossággal. Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét Amin Dzsemajelnek, a Libanoni Köztársaság elnökének Rasid Karami miniszterelnök halála miatt Lengyelország és a nyugati világ Az eddigi eredmények elmaradnak a várakozástól és nem állnak arányban azokkal az erőfeszítésekkel, konkrét gazdasági és politikai lépésekkel, amelyeket Lengyelország az elmúlt években tett a nyugati világhoz fűződő viszonyának javítására. Így lehetne összefoglalni mindazt, ami Varsó és Washington, valamint Varsó és a nyugat-európai fővárosok kapcsolatában az utóbbi évben történt. Három hónappal azután, hogy az Egyesült Államok feloldotta az utolsó lengyelellenes gazdasági szankciókat is, a LEMP központi lapja a Trybuna Ludu szavaival: „Furcsa és meglepő jelenségnek,, lehetünk tanúi, amit leginkább helybenjárás- nak, vagy — ugyancsak a Trybuna Ludu szerint — „a hitelezők kettős játékának” lehet nevezni. A lassú kibontakozásnak a nyugati világ és Lengyelország viszonyában ma látszólag elsősorban gazdasági okai vannak. Ezt igyekeznek megerősíteni a Visztula partján az utóbbi hónapokban megfordult nyugati politikusok is. A kapcsolatok alacsony szintjét magyarázva kénytelenek elismerni a lengyel politikai konszolidáció tényét, a belpolitikai nyugalmat, az 1981-es szükségállapot időszakát követő demokratizálódást, ami ma már jóval több, mint az 1980 előtti — a Nyugatot akkor egyébként teljesen kielégítő — állapot helyreállítása. Lengyelországban nincsenek politikai foglyok. Példátlanul széles részvétellel, eddig soha nem látott élénkségű. mélységű nyílt vita folyik a politikai intézményrendszer, a gazdaságirányítás reformjáról. A pártban, a lengyel parlamentben, a szakszervezetekben, a népfrontban, az Államtanács elnöke mellett működő új intézményben. a konzultatív tanácsban folyó össztársadalmi „kiútkeresésnek” ma már vannak konkrét és távolba mutató, pozitív eredményei. Vagyis Lengyelország belpolitikái konszolidációja megkérdőjelezhetetlen tény, az előrehaladás látható, mégha az utóbbi időben az ország gazdasági helyzete miatt romlott is a közhangulat, gyöngült a reformokba, a jövőbe vetett hit. A jelenlegi helyzetben, amikor a gazdasági nehézségek nehezítik a továbblépést a társadalmi közmegegyezésben nehéz a nyugati kormányok makacsságát a pénzügyi és hitelkapcsolatok helyreállításában csak gazdasági jellegű fenntartásaiknak betudni. Leo Tindemans, belga külügyminiszter az idén májusban Varsóban kijelentette: „Belgiumnak nincsenek rejtett politikai szándékai a Lengyelországnak szóló hitelek megakadályozására” — majd hozzátette — „továbbra is fennálltnak a nehézségek a gazdasági és a pénzügyi kapcsolatok szférájában”. A lengyel készség és a rendkívüli erőfeszítés a hitelek törlesztésére minden kétséget kizáró tény. Az évi 1,5—2,0 milliárd dollárnyi adósság- törlesztés az ország 6,0—6,5 milliárd dolláros exportbevételeihez viszonyítva kiemelkedő teljesítmény, főleg. ha figyelembe vesszük az új hitelek teljes hiányát, azt, hogy Varsó szinte kizárólag készpénzért importál. Teljesen érthető és logikus az a lengyel szándék is, hogy a 80 as évek elején rendkívül kedvezőtlen feltételek mellett — esetenként 20 százalékos kamattal — felvett hiteleit kedvezőbbekkel váltsa fel. Az évi alig több mint 600 millió dollárra visszaesett Nyugatról származó lengyel beruházási import végül is nem csak a lengyel gazdaság teljesítőképességét gyengíti, műszaki-technológiai megújulását lassítja, de közvetlenül jó üzleti lehetőségektől fosztja meg a nyugati cégeket is. Közvetve pedig egyáltalán nem javítja a több mint 33 milliárd dolláros adósság visszafizetésének esélyeit. A Lengyelország és hitelezői közötti vitát röviden úgy foglalható össze, hogy a Nyugat előbb a pénzét akarja látni és csak utána normali- zálni a gazdasági viszonyt, szemben a lengyelekkel, akik előbb normális gazdasági kapcsolatokat, vagyis hiteleket, diszkrimináció mentes kereskedelmet követelnek és csak ezután fizetnének, mert valóban csak ez után lesznek képesek fizetni. Lassan érzékelhetők a reális gondolkodásra valló első jelek. Nagy a valószínűsége annak, hogy az áttörésre nem az Egyesült Államok adja meg a jelet, bár a politikai-gazdasági diszkrimináció kezdeményezője és szervezője Washington volt 1981 után. Lengyelország legnagyobb hitelezője azonban az NSZK, így nem kizárt, az első lépést Bonnban teszik meg, de a hitel- és pénzügvi kapcsolatok normalizálására jelentős befolyása lehet a nemzetközi hitelpiacon egyre aktívabbá váló Japánnak is. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy Wojciech Jaruzelski június végén Tokióban tesz látogatást. Zsebesi Zsolt iTelexen ) [érkezett] MOSZKVA . A nukleáris szembenállás szintjének csökkentése megfelel valamennyi európai állam, így a Német Szövetségi Köztársaság biztonsági érdekeinek — hangsúlyozta Andrej Gromiko. Az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke kedden Moszkvában fogadta Walter Scheelt a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt tiszteletbeli elnökét, aki a „Deutche Oper am Main” társulat szqvjetunióbeli vendégjátéka kapcsán látogatott Moszkvába. NEW YORK A közel-keleti helyzet robbanásveszélyes marad mindaddig, amíg átfogó megoldást nem találnak a válság megoldására — szögezte le az ENSZ-főtitkára a közel- keleti témakörről készített legújabb jelentésében. Cuellar reményét fejezte ki, hogy az érintett felek határozott lépéseket tesznek az igazságos és tartós béke megteremtésére. SZÖUL Csőn Tu Hvan dél-koreai elnök, a Demokratikus Igazságpárt „vezére” kedden javasolta, hogy pártja Ro Te Vu nyugállományú tábornokot, a párt elnökét jelölje az év végére tervezett köztár- saságielnöki-választáson. A párt vezetősége egyhangúlag üdvözölte a javaslatot. SUVA A Fidzsi-szigetek fővárosában, Suvában katonák kilőtték két brit diplomata kocsijának kerekét. Az autót át akarták kutatni, de ezt a mentességi jogra hivatkozva a két diplomata megtagadta. Ez volt az első eset a több mint két héttel ezelőtt végrehajtott katonai puccs óta, hogy katonák lövöldöztek. VANCOUVER Háromszáz ezer kanadai dolgozó vett részt hétfőn a 24 órás általános sztrájkban. Az akcióval a szakszervezetek sztrájkjogát korlátozó törvénytervezet ellen kívántak tiltakozni. VARSÓ A reális megközelítés térhódítását jelző, kedvező irányba tett lépésnek értékelte Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője az NSZK javaslatát Lengyelország adósságainak átütemezésére. A szóvivő szokásos keddi sajtóértekezletén annak a reményének adott hangot, hogy a nyugatnémet kezdeményezést támogatni fogják a Párizsi Klubba tömörült nyugati kormányok is, ami lehetőséget teremtene arra, hogy az 1980-as évek elején rendkívül szigorú feltételek mellett felvett lengyel hiteleket kedvezőbbekkel válthassák fel.
