Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. JÚNIUS 18. Polgári védelem Kiváló minősítéssel Üzemi gyakorlat Jászapátsn Az éves kiképzési tervnek megfelelően komplex üzemi polgári védelmi gyakorlatra került sor Jászapátin. a Velem! Endre Tsz-ben. Az üzemi parancsnokság nagy gonddal kezdte meg a gyakorlat előkészítését. A kiadott szervezési intézkedés alapján megtervezte a teljes állomány eredményes kiképzését. A kiképzési tematika szerint külön-külön készült a szakszolgálati szervezet, az üzemi parancsnokság és az önvédelmi felelős csoport, valamint a dolgozói állomány. A foglalkozásokon aktívan részt vett mindenki, így május 23-án már gördülékenyen kezdték meg az első feladatot, amelyet a gyakorlat vezetője határozott meg az üzemi pv. parancsnoknak. Kidolgozták a háborút megelőző időszak tennivalóit. majd az alkalmazási készenlétbe helyezés feladatait. Megtervezték és a gyakorlatban is végrehajtották a hagyományos eszközökkel mért csapás következményeinek felszámolását, majd a háborút megelőző időszak legfontosabb tennivalóit is bemutátták. A gyakorlatot megtekintette Szécsi Ferenc ezredes, a polgári védelem megyei törzsparancsnoka és Búzás Sándor, a körzetközpont Jászberény város polgári védelmi parancsnoka. A látottakról elismerően szóltak, elmondták, azt tapasztalták. hogy ez az üzem képes lenne a feltételezett körülmények között is a termelés visszaállítására, zavartalan továbbfolytatására. A gyakorlatot követően Szécsi ezredes értékelésében kiemelte a résztvevő állomány aktív és jó hozzáállását és .kiválóra” minősítette tevékenységüket. Gedei Attila százados Sugárszennyezettség mérése Megérkezett a védett rakomány A Kunszöv kitett magáért Közel száz üzemi dolgozó. az üzemre telepített szakszolgálat és az önvédelmi szervezetek bevonásával üzemi komplex polgári védelmi gyakorlatot tartottak a napokban a kisújszállási Kun- szövben. A gyakorlat tárgyát a háborút megelőző polgári védelmi feladatok feldolgozása, az üzemi pv-szervezetek készenlétbe helyezése, ezzel párhuzamosan az üzemi hábortús termelésre való átállása képezte. Ugyanebbe a feladatkörbe tartozott az ellenséges csapás utáni részvétel az üzemet ért csapás következményeinek felszámolásában. A gyakorlat felmérő jellegű volt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tíz órás gyakorlat eredményes volt. Jól vizsgázott az üzemi polgári védelmi parancsnokság. Dicséret illeti a dolgozókat a munkaidőn túli aktív részvételért. Példájuk — a máshol tartott üzemi komplex gyakorlatok tapasztalataival egybevágóan — arra vall, hogy a dolgzók kellő jelentőséget tulajdonítanak a polgári védelemnek. A polgári védelem egyik fő feladata a lakosságvédelem A Magyar Polgári Védelem, mint feladat és szervezet egyaránt ismertté vált. A szervezet átfogja az egész országot, célkitűzéseinket ismerik a vezetők, az állampolgárok pedig tudják, hogy velük és értük dolgozunk. A polgári védelmi munkának tekintélye van minden szántén, és valamilyen formában jelen van minden szervezet minden tevékenységében, ahol az állam polgárok érdekeiről, egyáltalán az állampolgárról van szó. A polgári védelem célját és feladatait a 2041/1974. Mt. h. számú határozat fogalmazza meg. A polgári védelem célja: a lakosság veszteségének megelőzése, illetve csökkentése, az élet és az anyagi javak védelme, a mentés, mentesítés, fertőtlenítés végrehajtása, a szervezett állami élet működési feltételeinek, a népgazdaság folyamatos termelő, szolgáltató stb., tevékenységének elősegítése. A polgári védelmi feladatokat a minisztertanácsi határozat az alábbiakban rögzíti : a) a lakosság és a polgári szervek felkészítése a védekezésre; a riasztás, a tájéA polgári védelem alaprendeltetéséből fakadó egyik legfontosabb feladat a lakosság felkészítése, és ezen belül a szervezett pv-erők kiképzése, a munkaviszonyban álló dolgozók, a tanuló ifjúság és a munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítése. A VII. ötéves tervben az a célkitűzésünk, hogy a polgári védelem szervezett erői, a szakszolgálatok és az önvédelmi szervezetek, valamint a gazdasági egységek dolgozói, továbbá a tanácsi apparátus vezető állománya elmélyítse azokat a szakismereteket, amelyek birtokában képesek a beosztásukkal összefüggő polgári védelmi feladatok ellátására, végrehajtására. A munkaviszonyban álló dolgozók polgári védelmi kiképzése terén el kívánjuk érni, hogy a dolgozók mind szélesebb körben ismerjék meg a tömegpusztító fegyverek hatása elleni védelem, a mentés, mentesítés formái A lakosság riasztása megszervezésének és végrehajtásának fontosságát a II. világháború tapasztalatai alapján Stuttgart és Pforzheim városok példái fémjelzik. Stuttgart ellen összesen 55 légitámadást hajtottak végre, amelynek során 25 000 t., bombaterhet dobtak le. Ennek ellenére az áldozatok száma 4000 főt tett ki, a város 500 000 fős lakosságának mintegy 0,8 százalékát. Ezzel szemben a 80 000 lakosú Pforzheim várost ért egyetlen támadás során, mely a megfelelő riasztás elmulasztása következtében teljesen váratlanul érte a lakosságot, 1600 t., bambát dobtak le, s az 25 000 halálos áldozatot követelt, vagyis a lakosságnak mintegy 31 százalékát. De hasonló a helyzet akkor is, ha a lakosság nem ismeri a riasztás jeleit. A csernobili események idején Pripjaty városban (45 ezer lakos), mely 3 kilométerre van az atomerőműtől, az emberek délután még meccset néztek, annak ellenére, hogy a baleset hajnali 01.23-kor már bekövetkezett. A helyi szervek nem hajtották végre a riasztást, de hiába is riasztottak volna, mivel a lakosok nem is tudták, hogy ilyen esetben mi a teendő. Magyarországon a jelenleg kiépített figyelő-, felderítő rendszer valamennyi, a hazánk légterében mozgó eszközt, repülőgépet. légicélt észlel. A műholdak lehetővé teszik a repülőterekről történő felszállás, illetve a rakétaindítás azonnali meghatározását. Ezen felderítési koztatás, a kitelepítés, az óvóhelylétesítés, az egyéni védőeszközökkel való ellátás, és az elsötétítés (fényálcázás) megszervezése; b) a létfenntartáshoz szükséges, és egyéb anyagi javak megelőző védelmének, valamint a termelést, a szolgáltatást biztosító intézkedések előkészítése és megvalósítása; c) a támadófegyverek alkalmazását követő helyzetben a felderítés, a mentés, mentesítés és az azokkal összefüggő halaszthatatlan feladatok végrehajtása; d) közreműködés az elemi csapások, az ipari és az egyéb katasztrófák megelőzésében, a következmények csökkentésében, a mentésben és a károk helyreállításában; e) az országos ás a területi vezető szervek polgári védelmi felkészítése, és a vezetéshez szükséges technikai feltételek megteremtése. A feladatok felsorolásából látszik, hogy a minisztertanácsi határozat a lakosság védelmét az első helyre — mint legfontosabb feladatot — sorolta. A feladat összetevőn részleteiben a következők; és módszereit, az üzemek állóképessége növelése érdekében végrehajtandó feladatokat. A tanulóifjúság polgári védelmi felkészítése a honvédelmi nevelés keretében történik. Követelmény, hogy polgári védelmi szempontból a felsőfokú végzettség megszervezésével alkalmasak legyenek munkakörükkel kapcsolatos pv-ipanancsnoki, középiskola elvégzése után, munkábalépésük esetén pv alegységparancsnoki feladatok ellátására. A munkaviszonyban nem álló lakosság felkészítésének, illetve folyamatos tájékoztatásának alapvető módszere a propaganda, eszközei pedig a tömegtájékoztató eszközök. Így a MTV, MR, az országos és a helyi sajtó, a pv-kiállítások, valamint a film, amelyeken keresztül megismerhetik a rendkívüli helyzetekben — katasztrófák, háborús időszak — tanúsítandó magatartási rendszabályokat. adatok alapján történik a légiriadó elrendelése. A légiriadó elrendelése minden esetben a Kossuth Rádión — Tv-n keresztül, nyílt szöveg bemondásával történik. A rádióban elhangzott riasztást a lakóterületek és az üzemek különböző riaszt óeszközökön közvetítik. A legfontosabb .riasztóeszköz az elektromos sziréna. Az elektromos szirénával való ellátottságunk — a tanyavilág kivételével — az egész ország területére biztosított. Az elektromos szirénák inellett fontosak a különböző szükségriasztó eszközök is, mivel áramkimaradás esetén is biztosítani kell a lakosság riasztását. Ilyen eszközök a harang, a kézi sziréna, hangosbemondó, ko- lomp, a síndarab és a gőz-, vagy villamosduda, kürt, síp. A lakosságnak — ideértve a kijelölt vállalatok és intézmények dolgozóit, és azok családtagjait, továbbá az állami intézetek gondozottad — a háború és katasztrófák következményeinek csökkentése érdekében egyes városokból való kitelepítését, más területeken való .^fogadását meg kell tervezni abból a célból, hogy a) a háborús (rendkívüli) időszakban biztosítsa a tömegpusztító fegyverek által veszélyeztetett területekről (városokból) a lakosság kitelepítésének és más helyeken történő befogadásának szervezett végrehajtását; b) békeidőszakban: segítse elő az elemi csapások, ipari és egyéb katasztrófák által veszélyeztetett területeken élő lakosság kitelepítését (kimentését) és a kijelölt helyen való elhelyezését. A kitelepítésre a tervek szerint több ütemben kerül sor: — első ütemben: az egészségügyi intézmények; — második ütemben: a bentlakásos intézmények; — harmadik ütemben; a munka- viszonyban nem álló lakosság; — negyedik ütemben: a háború esetén is termelő — munkahelyi kitelepítésre kötelezett — üzemek, vállalatok kitelepítését és befogadását (elhelyezését) kell végrehajtani. Az agyóni védetem A lakosság rbv-védelmé- nek megszervezésére és biztosítására elkészültek az ,,egyéni védelmi tervek”, amelyek a védőeszköz-ellátás, az elzárkózás, az rbv-ellenőrzés és mentesítés feladatait tartalmazzák. Az ország lakosságát az egyéni védőeszköz ellátás szempontjából — a végrehajtásra vonatkozó MTHB- határozat — két kategóriába sorolja: — a háborús körülmények között is termelésre kötelezett üzemek dolgozói, vagyis „munkaviszonyban állók”. E kategóriába tartoznak az irányító szervek, vállalatok, intézmények, üzemek, szövetkezetek dolgozói, a terület veszélyeztetettségétől függetlenül ; — a lakosság egyéb kategóriái, vagyis „munkaviszonyban, alkalmazásban nem állók”. Ide tartoznak a csecsemők, a gyermekek, a tanulóifjúság, a háztartásbeli, a magán- és szabadfoglalkozású felnőttek, nyugdíjasok. A differenciálás részben a védőeszközök választékára, részben az ellátás ütemére vonatkozik. Az ellátásban elsőbbséget élveznek a veszélyeztetett területen és a háborús időszakban is termelésre kötelezett dolgozók. Az ellátás keretében korszerű légzésvédő eszközöket, sugáradagmérőket és egyéni rbv-védelmi csomagot kell biztosítani az eltérő igényeknek megfelelően. A lakóházaik. Lakások és közintézmények rbv-védelmi célokra — tartózkodásra, munkavégzésre — való előkészítése, a háborúra való felkészülés egyik fontos feladata. Az épületek nyílászáróinak szigetelésével, a levegő szűrésével, élelmiszer és ivóvíztartalékok képzésével, és az egyéni védőeszközök használatával a másodlagos — szennyező — hatások eredményesen kivédhe- tők. A műszaki védelem A jóváhagyott óvóhelyépítési program alapján megkezdtük az új óvóhelyek építését a kiemelt vállalatoknál. A meglévő óvóhelyeknél folytatjuk a karbantartást, a felújítást és a korszerűsítést. Szükségesnek tartjuk, hogy az IKV által felújítás alatt lévő óvóhelyeknél a szakhatósági felügyeletet az illetékes pv-parancsnokságok ellássák. Az észak—déli metróvonal III/B. szakaszának kivitelezési munkálatai, valamint a kelet—nyugati metróvonal rekonstrukciója során folyamatosan érvényesítjük a polgári védelmi követelményeket. « • • A lakosság védelme jogszabályilag korszerűen rendezett. Kidolgozott terveink és a végrehajtásukra tett intézkedések, továbbá a célkitűzések megvalósulása alapján- joggal állíthatjuk, hogy hazánkban a lakosság védelme magas szinten biztosított. Sztanek Endre ezredes a PVOT pk. első helyettese A lakosság felkészítése Riasztás, tájékoztatás
