Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-17 / 141. szám

4

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1987. JÚNIUS 17.

Őszintén a „kis-KGST-ről”

Elillanó vásározók

„Nézze uram — tárja szét a kezét a piacfelügyelő — mire az embereimmel odaérek, ezek elillaimak”, Természetesen nem valami parfümről beszél a legnagyobb fővárosi kirakodóvásár

„ura”, hanem az idegen árusokról. Az első pillanatban úgy látszik, itt igaz, amit a Mefisztó énekel a Faustban: eladó az egész világ! Mert lehet itt mindent kapni, lengyel fehérneműt, csehszlovák sportcipőt, jugoszláv konyakot. Jólöltözött ember szólít meg angolul, érdeklődő arcomat látva széttárja elegáns felöltőjét. Belülről kabátja csupa kis zseb, videokazetták színes feliratait látom, szex és horror, Rambo .kandikál ki és egy lenge lány. Villámgyorsan mondja az árakat: egy-két ezer forint.

I tanácsi tisztviselő megértő

Természetesen a felidézett pillanatkép nemcsak Budapest legnagyobb piacára érvényes, így történik ez Pécsett és Győrben, Zalaegerszegen és Miskolcon egyaránt. Talán még színesebben, hiszen az élet mindig „találékonyabb”, mint a valóság. Különösen ott, ahol a városi tanács úgy dönt: nem huny szemet az ügy fölött, engedélyezi. Hiszen az ötven vagy száz forintos helypénz is bevétel a kevés pénzből gazdálkodó tanácsnak. Legalábbis így magyarázza nekem a tanácsi tisztviselő kissé ingerülten, mert nem akarom megérteni őt. Felfogni képes vagyok, számolni is tudok úgy-ahogy, megérteni nem. „Nézze elvtársam, — mondja — ugye mi nem gyárthatunk mindenféle árucikket, mindent nem

Liberális gondolkodásunkban azonban valami baj van. Annak ellenére, hogy a „csencselést” (már a szó is megengedő, szemhunyorító hangulatú) elnézzük, néha megengedjük, sőt, ha egy- egy utcasarkon igazoltatják az „árusokat”, nem értünk egyet a rendőrökkel. Arra azonban nem gondolunk, hogy nem csak fehérnemű és parfüm, konyak és Wart- burg-alkatrész érkezik hozzánk, hanem például kábítószer is. Természetes, hogy a „nagymenők” nem sétálnak sem az aluljáróban a fővárosban, sem a piactér zugában. Ezt a ,gnunkát” ráis hozhatunk be, hiszen pénzszűkében vagyunk”. Igaz, de itt van például a Ceasar konyak. Szomszédaink — az esetek nagy többségében az odaát élő magyarok ügyesebbje — kettőszáz forintért árulja déli határaink mentén. Mire az „áru” a fővárosba ér —, s itt már nem szomszédban élő honfitársainkról van szó, hanem tőzsgyökeres honi állampolgárokról Zsigulival — már négyszázba kerül. Természetesen egy üveg. A kínálat olcsóbb, mint a közérti, s reggeli alkoholtilalom sincs. A tanácsi dolgozó széttárja a karját: „mindenütt mi sem lehetünk ott, tiltani meg felesleges, mert úgyis csen- cselnek. Hát legalább egy kis pénzt szedjünk be belőle”.

bízzák a kis elosztókra. S ha egyre többen szólítanak meg az utcán: kompót! akkor tudjuk, hogy indiai kenderből házilagosan előállított kábítószert kínálnak nekünk. Valahol, nem is mesz- sze, egy kis magángazdaság parcelláján aratták, olcsón eladták, a piacon azután grammja nagyon sokat ér! Sajnos rombolóbb hatású az esetek nagy részében, mint az .igazi, tiszta” heroin vagy LSD. A legszomorúbb azonban az, hogy „piac lettünk”. Az ország két cserrv- pészútvomal metszésében van.

Kettóslátás

Természetes az, hogy fel vagyunk háborodva baráti körben, a határmenti város élelmiszerüzletében, amit szerintünk „kiraboLtak" szomszédaink. A legmeglepőbb azonban, hogy — most nem beszélve a nyugat-európai városokat elözönlő magyar árusokról, ahol az ember ingyen „standot” kap — a testvérországok piacain is ott a „zugárus”, s az esetek nagy részében magyarul beszél, de amit mond, azt mindenki érti: össznépi felkerekedésről van itt szó, csak hát mi kevesebben vagyunk, mint a szomszédos testvérországok lakói. Árulni azonban azért árulunk. Természetesen másként látunk, ha egy határmenti városban a szomszéd ország turistái töltik meg a bevásárlókosarakat, és másként akkor, ha mi vesszük a konyakot literszámra, hogy azt felárral továbbítjuk.

Mi a kivezető út? Tűrjük vagy tiltsuk a zugkereskedelmet? Igyekezzünk .mederbe terelni" úgy, hogy egy- egy piacot kijelölünk? Tekintve, hogy az ország dolgáról, egészségéről van szó, (lásd a fentieket) nem dönthet egy-egy helyi tanács. Az országnak kell rendbe tenni közös dolgait. A riasztó jelek miatt több ellenőrzéssel, gondosabban — határainkon és azon belül is. Nem a spré- árustól kell tartanunk, hanem azoktól, akik kabátjukat kitárják tíz éven aluli gyermekeink előtt is, valami huszadik század végi önmutogatással pornót kínálva. Nem a kalotaszegi hímzést áruló

— a zsargonban csúnyán kelet-magyaroknak titulált fiatalasszonyoktól kell félnünk, hanem az arcnélküli „kom pótár us tói”.

„Mire odaérek, elillannak”

— mondta a budapesti piac- felügyelő. Jobban szeretnénk, ha „elillannának" a szó igazi értelmében. Nagyon messze, határainkon túlra. Ebhez azonban nem elég egy hatósági karszalag.

R. L.

A Szolnok Megyei Tanács Hetényl Géza Kórház-Rendelőintézet felvételt hirdet:

pénzügyi-számviteli osztályvezető

helyettesi.

valamint

belsöeilenóri

állásra.

Iskolai végzettség:

közgazdaságtudományi egyetem, vagy pénzügyi-számviteli főiskola.

Bérezés megegyezés szerint.

Jelentkezni lehet:

a személyzeti és oktatási osztályvezetőnél, Szolnok, V&rös Hadsereg u. 39—él.

(«1*)

£

Tíz megyei NOVIKI — feltalálók,

u,r^n»éggBi ötletgazdák menedzsere

I

Egy kis üzem, egy kis vállalkozás kilépett szűk keretei közül és szinte behálózza az országot. Képletesen és valóságosan is. Mert a NOVIKI, Kisüzemi Innovációs Iroda, amelyet 1982-ben a Kisiparosok Országos Szervezete és az Állami Fejlesztési Bank alapított, s amelynek felügyeletét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság látja el, rendkívül széles, sokrétű tevékenységgel rendelkezik.

Uzsonna - lóháton

A „lány” imád lovagolni. Őri passzió — mondhatná bárki, dehát mit meg nem tesz az ember a szeme fényéért! Ha lehet, hetente eljárunk hát lovagolni, s olykor tíz forintnál is többet „eldorbézolunk”. Két forint egy menet. Ha nincsenek sokan, nem várakoznak sorban a gyerekek, kétszer is teszek a lóra — akarom mondani a lóba — egymás után. Majd szétnézünk egy- egy osztályon — mindig van keresnivalóm —, s jöhet az újabb „sétalovaglás”.

Nemrégiben tartósan „beteg” volt a 'ló. Olyannyira, hogy el is vitték az áruházból. Értesüléseim szerint vannak hozzá nem értők, akik nem ismerik a derék állat természetrajzát, s pénzérme helyett egyebekkel „etetik", s ez lett a veszte... Mind a kettőnk veszte, mert azóta örökké ígérgetem: meglátod, meggyógyul a ló...

A napokban ismét boldogan ült nyeregbe az apróság én meg ingajáratban mentem pénzt váltani. Csakhogy ismét többen várakoztak.

A következő kisgyerek is boldog volt és mosolygott a ló hátán. Két fiatal nő és egy férfi állta körül. Ki nem fogytak a beszédből, egymás szavába vágtak. Látszott, sietnek. Az egyik nő közben papírszalvétából tortaszeletdarabkákat dugott a gyerek szájába. Rit- musszerűen. Hogy a kicsi lovagol? Simogatná meg az állat sörényét? Nézze — húzza — meg a fülét? Ugye, milyen jó a ló hátán?... Egy szó se jutott a gyereknek. Egész idő alatt, a „nagy élmény’’ ideje alatt vele törődtek a legkevesebbet. Az már szinte mellékes, hogy aznapra a vacsorától is elvették az étvágyát.- ti Hogy mit is csinál a NOVIKI, arról Kacsőh József igazgatót kérdezem:

— Kezdetben a kisiparban található ötleteket, a szabad szellemi kapacitást kívántuk hasznosítani. Am a gyakorlat sakkal tágabb lehetőségeket kínált. Irodánk az ötlettől a gyártásig, az értékesítés szervezéséig az innovációs folyamat egészében és egyes részleteiben is vállalkozik közreműködésre. Felkeresnek bennünket találmányokkal. import-pótló megoldásokkal, vagy egyszerűen csak valami újdonsággal — ezekhez az ötletekhez mi megkeressük a gyártót, a felhasználót, összehozzuk az ötletgazdákkal. megszervezzük az értékesítést, s még számos közbülső lépésnél tudunk segíteni. közvetíteni. A hazai termékstruktúrába is bele tudunk szólni olykor. Például, amikor a hajógyári konténerek egészségüeví f»’- használását megteremtettük.

— Kik az ügyfeleik?

•— Vannak természetesen kisiparosok, orvosok, tanárok. mérnökök, technikusok, műszakiak vagy számítás- technikai szakemberek.

Szakemberek vagy laikusok. A pécsi orvostudományi egyetemen például egy orvos és egy mérnök fejlesztette ki modellméretig a hidrogéngáz analizátort. A feilesztések magánvállalkozásban. de számítástechnikai módszerrel történtek, s ma a Chemokomplex exportálja ezt a műszert.

Am a feltaláló, az ötletet hozó szakember mellett a

megvalósítók, gyártók megkeresése is jelentős feladat. Mint az igazgató elmondta, a feltalálói gondolatot műszaki munkával folytatják, prototípust készítenék, saját műhelyük és műszaki kivitelező üzemük van, a folyamatos gyártás előtt természetesen gondoskodnak az ötlet védelméről is. A nagyszériás gyártás technológiáját is ki tudják dolgozni a NOVIKI-nél.

De azzal is foglalkoznak, mi legyen, mi lehet a felhasználási területe az elkészülő terméknek. A megvalósításban a kisipar, a kisvállalkozások, szövetkezetek működnek közre. Tavaly félezer nagy és kisvállalattal kerültek kapcsolatba

— Milyen termékekről van szó?

— Nagyon sokféléről. Példaként néhányat említek: Számítógépies rendszerű felvonó meghibásodást jelző készüléket, amely egy egész város felügyeletét el tudja látni. Ilyen készülék működik már Budapiesten, Szegeden, Nyíregyházán és most kötöttünk szerződést Debrecenben a felszerelésére. Szabadalmon alapul a konténeres gázellátó központ, amely bárhol telepíthető. Van vízlágyító és nitrátozást is megoldó vízkezelő berendezésünk Az egészségügy területéről a kórházi műtéti bemosakodó-készülék, vagv az anyatei-gvűjtő berendezés érdemel figyelmet. Készült ipari varrógép ingzseb varrásra, munkavédelmi személyi védőeszköz, a MÁV megbízásából jegykezelő, sikló csapágy belsőégésű motorokhoz, erőgépekhez, nagyteljesítményű motorokhoz, amelyet például a Ganz-Mávag mozdonyokba épít be. Mint a tortát, úgy szeleteli a kemény aszfalt és beton útburkolatot az útjavításnál használt gyémánt- hézagvágó gép. A mezőgazdaságban nagyon sok import gép dolgozik, amelynek nincs biztosítva az alkatrész utánpótlása, s másolással sem gyártható a hiányzó alkatrész. Ezekhez csakúgy, mint a szocialista országokból származó személygépkocsikhoz számos pótalkatrészt gyártatott már a NOVIKI. (MTZ alkatrészek, erőgép, kombájn alkatrészek. Dácia műanyag hűtőmaszk, gépkocsi ablaktörlő.) De megjelentek a lakossági fogyasztásra kerülő közhasznú tárgyak, műanyag háztartási berendezések. konyha- és lakásfél- saerelési tárgyak is. (Alumí- niumtölcséres kávékiöntő. si- bot, kerti-bútor, hálószoba berendezés, kombinált üveg- és sörnyitó.)

öt évvel ezelőtt Budapesten mindössze négy emberből állt a NOVIKI gárdája. Ma százhúszon vannak és országos hálózatot építettek ki. Először Zalaegerszegen, Nyíregyházán. Kaposvárott, Győrben, Szegeden, Egerben és Pécsett nyitottak megyei kirendeltségeket. Az idén Debrecen és Miskolc után Békéscsabán is megalakult a NOVIKI kirendeltség és rövidesen Tatabánya is belép a sorba.

A kirendeltségek önálló döntési joggal a helyben felmerülő igények megoldására hivatottak. Természetesen, ha szükség van rá. a központ is bekapcsolódik a munkába.

K. M.

Ruhák, blúzok, hálóingek magyar és szovjet megrendelésre a konfekció műhelyből.

Kisebb bemutatót rögtönöztek kedvünkért Jászárokszálláson, a Háziipari Szövetkezetben, ahol 150 műhelydolgozó és háromszázharminc bedolgozó hímzett konfekciókat, perzsa és torontáli szőnyegeket, s szebbnél szebb hímzett kézimunkát küld a belkereskedelemnek, a Nép- művészeti Vállalatnak és a szocialista országokba is. A rögtönzött bemutatón szovjet és magyar megrendeléseken dolgoztak éppen. A Szovjetunióba luxusruhákat varrtak a konfekciórészlegben, s az Aranypók megrendelésére divatos kánikula blúzokat. A szövőszék mellett perzsa szőnyegekkel ismerkedtünk. s a vasalóban már kész csodaszépeket is láttunk.

így készfii a pens «szőnyeg — ■ ilyen készen, » vasalóban. (Fotó: Mészáros)- Csupa szép

Imiről gyakran elfelejtkezünk