Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-15 / 139. szám
1987 JÚNIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hz építőket ünnepelték országszerte Az árusok sokmindent kínáltak az építők napján részt vevőknek. (Fotó: T. K. L.) (Folytatás az 1. oldalról) h ázások, kevesebb volt a nagy munka és több a felújítás, a hangsúly a meglévő értékeink megóvására tevődött át. Értékelve a megye- székhely építőipari cégeinek tevékenységét, az előadó többek között elmondta, hogy tavaly 1 milliárd 800 millió forint értékű munkát végeztek, amely csaknem 5 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben, s megtudhattuk azt is, hogy 1986- ban. Szolnok megyében 3544 lakás épült. A jövő feladatairól szólva a megyei tanács általános elnökhelyettese arról is beszélt. hogy az építőiparnak rövidebb vállalási határidőkkel, jobb minőségben kell végezni munkáját, s mindezt úgy, hogy a piac igényeihez egyre jobban alkalmazkodjon. Erre annál is inkább szükség van. mivel az ország, s így a megye is számít az építők munkájára. Hiszen az ipar szerkezeti átalakításából adódóan számottevő feladatok hárulnak rájuk, de említhetnénk az állattartó telepek rekonstrukciós munkálatait, a kórházi felúj Pbásokat7 a tantermek, tornatermek és nem utolsó sorban a lakások éoí- tését, amélyek nem nélkülözhetik az ágazatban dolgozó tízezrek munkáját. Ezeknek a feladatoknak csak korszerű építő és építő- anyagipar és jól képzett, szakmájukat értő, szerető, a mainál nagyobb intenzitással dolgozó szakemberek tudnak csak megfelelni — mondta befejezésül Bereczki Lajos. Ezután a munkában kiemelkedő eredményeket elért dolgozókat és kollektívákat tüntettek ki. • * • Az ünnepséget követően a Tiszaliget árnyas fái alatt mindenki megtalálhatta a számára legmegfelelőbb egész napos szórakozást. Hiszen az út két oldalán ven- déglátósdk, kiskereskedők — bazárosok, italárusok, hurkasütők, cipészek, butikosok, könyvárusok — sátrai, asztalai sorakoztak. így nem volt gond eltölteni az időt, s elkölteni a zsebekben lapuló forintokat. Ám aki másfajta szórakozás után vágyott, az sem maradt program nélkül, hiszen a sportpályákon férfi kispályás labdarúgó-, férfi és női kézilabda mérkőzések zajlottak, a szabadtéri színpadon pedig többek között Miké István és a Pastoral együttes szórakoztatta az éppen arrajárókat. Sokan nézelődtök a bazá- ros sátrak körül is, ami nem csoda, hiszen volt ott annyi látni- és vásárolni való, mint égen a csillag. Legfeljebb az lehetett elgondolkodtató, hogyan fér meg egymás mellett ennyi művirág és műanyag elefánt, kiscsirke stb. A legnagyobb arzenálját azonban a műanyag pisztolyoknak, puskáknak, tankoknak sorakoztatták fel az árusok, önkéntelenül is azt juttatva az ember eszébe, hogy talán a bazárosok körében sem ártana megvalósítani a teljes leszerelést. Ennek ellenére felszabadultan, a munka megérdemelt elismeréseként ünnepeltek, szórakoztak az építők. N. T. Sok múlik rajtuk Akár egy kézlegyintéssel is elmehetnék a dolog mellett. Mert ugye mi van abban, ha egy épületek tervezésével foglalkozó cég úgymond házon belül díjat alapít, s azt ilyentájt, az építők napja alkalmából a kollektíva valamelyik tagja, vagy tagjai évről évre elnyerhetnek. S hogy miért nem legyintek? Mert aligha lenne igazam. Sőt még örülök is az ilyen híreknek. Hiszen a szóbanforgó cég, nevezetesen a Szolnok Megyei Tanács Tervező BeruháíS Vállalata éppen a dolgozói egyfajta megmérettetésére alapította ezeket a díjakat, amelyeket az idén immár 10. alkalommal ítélt oda két kategóriában egy teljesen független szakmai zsűri az arra legalkalmasabb pályaműveknek. Ugyanis az év legjobb alkotásáért, valamint az év legjobb tervezéséért járó díj kiosztása felől döntöttek a minap a kívülálló és pártatlan szakemberek. Az első esetben tehát egy már meglévő, vagyis létrehozott építészeti alkotást, míg a másodikban egy kiviteli tervet értékelt összességében a zsűri. Az igaz, hogy mindkét esetben egy-egy szakember kapta a díjat, de mégis egy kollektíva elismerése az, éppen azért, mert például külön-külön a fűtési és vízelvezetési megoldásokat ,is árgus szemmel vizsgálták a bírálók, s természetesen a legjobb megoldásokat díjazták. S ez azért is fontos, mivel a szakemberek szerint maga az építés folyamata sok-sok kompromisszum A bányatüzek elleni védekezés hazai tapasztalatairól és a megelőzést szolgáló feladatokról országos bányabiztonsági konferenciát rendeztek szombaton Oroszlányban. A tanácskozáson az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, valamint a térségi bányászkoeredménye. Így aztán egy ilyen díj azt is jelenti, hogy aki, vagy akik elnyerték azok bizonyára megtalálták a legjobb megoldásokat. S ki ne örülne annak, ha a zsűri éppen az ő munkáját tartotta díjazásra legérdemesebbnek. Nem feszítve tovább a húrt, elárulom, hogy a tavalyi év legjobb alkotásáért járó díjat a megyei tanács mátraszentimrei üdülőjének rekonstrukciós munkálataiért ítélték oda, míg 1986 legjobb tervének díját a majdan felépülő kisújszállási autóbusz-pályaudvart papírra álmodó tervező kapta. Még ide kívánkozik az is, hogy ebben a versenyben a Jászberényi Tanítóképző Főiskola kollégiuma kiemelt dicséretet kapott; úgyhiszem nem véletlenül... Visszatérve az eredeti gondolathoz, de nem szaporítva tovább a szót. bizonyára egyetérthetünk abban, hogy az ilyen híreknek csak örülhetünk. Mivel így legalább megvan a remény arra, hogy egyre több olyan épület nő ki a földből, amelyek emberléptékűbekké válva közvetve ugyan, de mindenképpen kamatozhatnak. Hiszen ki merné kétségbe vonni, hogy ha jól érzi magát az ember otthon, az iskolában vagy a munkahelyén, akkor jobban megy a tanulás, és végsősoron jobban megy a munka is. S így nézve a dolgot ugye, hogy sok múlik a tervezőkön meg az építődás megkezdésének fél évszázados jubileumát idén ünneplő Oroszlányi Szénbányák meghívására több mint 100 szakember vett részt: az iparág központi irányító szerveinek, a kutatóintézej teknek, és a hazai szénbánya vállalatoknak képviselői. Mestersftges szivárvány Párolog a termőföld vízkészlete A hétvégére beköszöntött igazi nyári kánikulában gyors párolgásnak indult a talaj vízkészlete, ezért a Tisza II vízlépcső öntözőrendszerének a térségében megindultak a berendezések, intenzíven adagolják a vizet a fejlődő tavaszi kultúrákra. A 2—300 berendezésből kéttucat a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet határában dolgozott, az idényben 2500 hektár kukoricára, cukorrépára, kertészeti kultúrákra, rétre és legelőre adagolják a napi 5—10 milliméter csapadékot. Csak a fontos ipari növényből, a cukorrépából 450 hektárt locsolnak meg. A Cibakházi Vörös Csillag Tsz határában egyebek között a hatvan hektáros kertészeti kultúrákra szórják esőszerűen a vizet. Az uborka, paprika, paradicsom gyorsabb érésére azért is szükség van, mert rövidesen a gazdaság évi kétezer tonna kapacitású konzervipari savanyítóüzemében az uborkával indítják az első idényt. A Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben négyezer hektár vetésre készítették fel az öntözőgép sereget, és ennek több mint háromnegyedrésze már dolgozott a kánikulában. Szép természeti látvány a földek felett megjelenő mesterséges szivárvány, amelyet a víz permetező sugarain megtörő erős napfény idéz elő. A Mezővíz termelési társaság a nagy melegre 150 nagyteljesítményű osztrák öntözőberendezést szállított ki a taggazdaságaiba, az új gépek kétharmada a hétvégén már szórta a csapadékot a földekre. A Tisza II vízlépcső térségében eddig megközelítően ötvenezer hektár növényi kultúra rét és legelő öntözésére kértek és kaptak vízjogi engedélyt a gazdaságok. kön?! — n. t. — Bányabiztonsági konferencia Exportfejlesztési pályázat II kedvezmények milliókat érnek Idén ősökként az érdeklődés Az Ipari Minisztérium, valamint a külkereskedelmi tárca, a dollár-elszámolású exportunk növelése érdekében — a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal közösen — exportfejlesztési pályázatot írt ki 1986 elején. Az akció célja volt, és ma is az, hogy ösztönözzön minden olyan életképes kezdeményezést, ami a konvertibilis kivitel növelésére irányul, s ami így se- gíheti a népgazdaság külkereskedelmi egyensúlyának helyreállítását. A tavalyi évben összesen, mintegy háromszáz ipari gazdálkodó szervezet nyújtotta be a pályázatát és közülük tízen voltak Szolnok megyeiek. A megyebéli székhellyel rendelkező iparvállalatok 1985- ben termékeik 12 százalékát exportálták (az országos arány 25 százalék), s ennek több mint fele volt a dollár-elszámolású kivitel. A pályázati kedvezmények élénkítő hatásaként ezeknek az arányoknak a javulását várta a kormányzat. Az első Szolnok megyei pályázók zömmel a már korábban is jelentősebb exportot lebonyolító ipari gazdálkodó szervezetek közül . kerültek ki. Jellemző, hogy az 1986- ban jelentkezett tíz cég bonyolította 1985-ben a megye összes exportjának 42 százalékát, és a dollár-elszámolású kivitel egyharmadát. A benyújtott pályázatok értelmében az 1986 és 1990 közötti időszakra több mint ^2,8 milliárd forint értékű konvertibilis többletexportot vállaltak, mintegy 34,8 százalékos növelést. Megfigyelhető a pályázó vállalatoknál, hogy jobbára a már korábban is gyártott termékekre alapozták vállalásaikat, és a fejlesztéseket is ezekhez kapcsolták. Némelyiküknek viszont sikerült újabb piacokat is találni. A Mezőgép Vállalat Hollandiában és Angliában, az Ap- • rí,tógépgyár az NSZK-ban és Franciaországban, a Vöröst Csillag Ruhaipari Szövetkezet pedig Jemenben és Sza- úd-Arábiában alakított ki új üzleti kapcsolatokat. A „tízek” vállalásait átfutva szembetűnő, hogy a legnagyobb többletértékesítést a Mezőgép és a Tisza Cipőgyár ígéri a kedvezményekért cserében. (Előbbi cég a megyei többlet felét, utóbbi az egyharmadát). A legdinamikusabb változás viszont a Jászberényi Műszeripari Szövetkezetnél és a Karcagi Általános Technika Ipari Szövetkezetnél várható. 156 és 115 százalékos növekedéssel. A várható exporttöbletet, érdekes módon, csak két gazdálkodó szervezetnél kíséri jelentős termelés-növekedés, a többiek az értékesítés eddigi szerkezetén változtatnak a kivitel növelése érdekében. Ebben az esztendőben újabb megyei cégek nyújtották be pályázatukat, de már egyértelműen megfigyelhető, hogy a kedv és az érdeklődés alábbhagyott. Ügy tűnik, várakozó álláspontra helyezkedtek a vállalatok. Nem tudják pontosan, hogy milyen lesz az új adórendszer és mit tartogatnak a szabályozók. így inkább várnak, nem kötelezik el magukat. Az is gondolkodásra és fokozott óvatosságra késztdti a pályázat benyújtását fontolgató gazdálkodó szervezeteket, hogy már idén is nehezen lehetett hozzájutni tőkés importlehetőségekhez. Ez sok terméknél akadályozza a termelés felfuttatását, de még a szintentartást is. De nemcsak a többletimporttal voltak ilyen gondok. Gyakorlatilag mindegyik pályázati kedvezményforma elnyerésének esélyei csökkentek, így természetszerűleg a feltételek is jelentősen szigorodtak. Az 1987-es jelentkezésekből az is kitűnik, hogy idén főként kisebb cégek, vállalatok, ipari szövetkezetek pályáztak, és ennek megfelelően a vállalt fejlesztések nagyságrendje is kisebb lett. Elgondolkodtató tény, hogy a pályázati rendszer eddigi másfél esztendejében Szolnok megyéből egyetlen mezőgazdasági vagy élelmiszer- ipari üzem sem nyújtott be igényt az elnyerhető kedvezményekre. Lehetséges magyarázat több is van. Közülük az egyik mindenképpen az. hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi tárcához tartozó gazdálkodó szervezetek más támogatási formák — főként a különböző hitnek — felé fordultak; ez azonban önmagában semmiképpen sem jelenthet teljes indoklást. L M. L Hz emberi tudás erőforrásunk (Folytatás az 1. oldalról) ban rejlik — hangsúlyozta —, hogy képes összekapcsolni a tudományos aktualitásokat a társadalmi-gazdasági törekvésekkel és a kutatás átfogó folyamataival. Az ismeretterjesztést ugyanis nem lehet elszakítani a társadalmi kommunikáció egészétől, illetve a társadalmi- gazdasági mozgásoktól. A továbbiakban kifejtette: a társulat is egyetért azzal, hogy az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása alapján kidolgozott, a gazdasági-társadalmi kibontakozást segítő cselekvési program tervezete a műszaki fejlesztést és a szerkezet- váltást tekintse elsődleges prioritásnak. Ehhez azonban más tényezők mellett a művelődés és a széles értelemben vett kultúra területén is alapvető megújulásra van szükség. A műszaki fejlesztés megvalósításához pedig nem elegendő a reálértelmiség megnyerése és aktivizálása, hanem feltétlenül szükséges az egész társadalom műszaki-technológiai ,isme-i reteinek és általános műveltségi szintjének növelése. A TIT e téren is a felnőtt- oktatás egyik intézményes bázisa lehet. Az ismeretterjesztés módszereiről szólva végezetül rámutatott: a TIT-nek az elkövetkező években jelentős feladatokat kell vállalnia az általános műveltség bővítő, a hosszabb távon megtérülő tudás- terjesztésében. átfogó reformokra van szükség Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Pál Lé- nárd köszöntötte a TIT IX. küldöttgyűlését. Beszéde bevezetőjében kiemelte: a társulat mostani tanácskozása nemcsak a szervezet belső életének jelentős eseménye, hanem egyben az ismeret, a tudás elsajátításának fontosságát hangsúlyozó társadalmi fórum is. Majd kifejtette: a tudományos-technikai fejlődés következtében felértékelődik a tudás, a képességek, a személyiség szerepe. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az egyén autonóm módon, önállóságát és képességét fejlesztve, része egy széles körű társadalmi kooperációnak, amely cselekvésének természetes irányítója és hasznosítója. A személyiség nagyobb szerepének tehát együtt kell járnia a társadalom szolgálatának fokozottabb fegyelmével. A továbbiakban részletesen szólt az elmúlt 10 esztendő társadalomformáló folyamatairól, az átfogó reformokról, a régi módszerek megváltoztatásának szükségességéről. Rámutatott: a társadalmi termelés hatékonyságának javításában a legfontosabb tennivaló a termelési szerkezet megalkuvásoktól mentes, késlekedés nélküli, megfontolt átalakítása. Ebben az átalakításban, amely egyébként nem egyszeri, hanem szükség szerint rendszeresen megújuló, konfliktusokkal járó feladat, döntő fontossága van a műszaki fejlesztésnek, a technológia-korszerűsítésnek és annak a „szellemi infrastruktúrának”, amit a tudományos kutatás, az oktatás, a képzés és a továbbképzés teremt meg. A jelen helyzetben már nem elegendő határozott és következetes gaz-, daságpolitikai tevékenységet folytatni — mondta —, hanem fejleszteni kell a szocialista demokratizmust, korszerűsíteni szükséges a politikai intézményrendszer működését és fokozni a társadalmi nyilvánosság ellenőrző szerepót is. A gazdaság reformja feltételezi és egyben megköveteli a társadalmi megújulást, a szocializmusról alkotott felfogásunk tartalmi korszerűsítését. A magyar értelmiség most azzal szolgálhatja legjobban saját érdekeit, fejezheti ki hűségét a haza, a szocializmus iránt, ha tehetségét és erejét teljes meggyőződéssel a gazdasági és társadalmi kibontakozás szolgálatába állítja — mondta végezetül. A TIT küldöttgyűlés hozzászólásokkal, vitával folytatódott. Köpeczi Béla művelődési miniszter hozzászólásában a kultúra és az ismeretterjesztés kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy napjainkban a megváltozott életmód következtében csökkent a művelődésre fordított idő, a kulturális kiadásokra szánt pónzösszeg. Átrendeződött a kulturális érdeklődés, s ennek megfelelően átalakult az ismeretterjesztő munka is. Az újfajta, az érdeklődést jobban felkeltő ismeretterjesztésen túl különösen fontos a szemlélet-formálás, és ezzel a képességgel ténylegesen rendelkezik a TIT. Több fiatalt kell aktivizálni A művelődésügy és a TIT kapcsolatában célként jelölte meg, hogy az oktatás, a közművelődés területén dolgozók közül mind többen legyenek aktív tagjai a társulatnak. Különösen fontosnak vélte a fiatalok, az egyetemi és főiskolai hallgatók közötti tagtoborzást, hiszen az elmúlt ciklusban 50 százalékkal csökkent a tanulók száma a TIT-ben. Köpeczi Béla szavait követően folytatódtak a hozzászólások. A hozzászólások után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a főtitkári beszámolót, illetve a módosított alap>- szabályt, amely kiemeli a területi szervezetek önállóságát, és ezzel párhuzamosan a társulat önfenntartó kulturális szolgáltatásainak jelentőségét. A küldöttgyűlés az elnökség és az ellenőrző bizottság megválasztásával ért véget. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke ismét Ádám György, főtitkára Rottler Ferenc lett. Az ellenőrző bizottság elnökévé Bakó Károlyt választották.
