Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-13 / 138. szám
10 1987. JONIÜS 13. Kulturális kilátó Szomszédolás négy városban Nyári kulturális programok a Tiszán innen Az idegen országba vivő turistaút, autós kirándulás helyett bizonyára ezen a nyáron is sokan választják a hazai tájakon való pihenést, kikapcsolódást, barangolást. Számukra is maradandó, szép élményeket tartogat a jó előre megszervezett, megtervezett vakáció, annál is inkább, mert az ország bármelyik részében is tölti el valaki jól megérdemelt nyári szabadságát, mindenütt talál az igényeinek, kedvteléseinek megfelelő programot. Igaz ez abban az értelemben is, hogy a legkisebb idegenforgalmú városok, üdülőhelyek kulturális életében sem lesz az idén uborkaszezon. Vegyük hát szem ügyre az Alföld közepéhez legközelebb eső városok — kedvelt turistacélpontok — három nyári hónapra tervezett kulturális eseményeit, segítségül a Szolnok megyéből ide látogatóknak, illetve kedvcsinálóul azoknak akik szándékuk szerint otthon maradnak. Észak- és Kelet-Magyaror- szágon tett képzeletbeli barangolásunk első célpontja Eger. Az Agria Játékok keretében a Liceun udvarán három alkalommal, július 2, 4, 5-én mutatják be Szi- netár Miklós rendezésében, a Miskolci Szimfonikus Zenekar közreműködésével Rossini A sevillai borbély című vígoperáját; ugyanitt állítják színpadra Tamási Áron Énekes madár című három felvonásos székely népi játékát — Szemes Marival és Berek Katival a főbb szerepekben — július 17. és 29, között tíz alkalommal. Az előadások előtt egy órával a Liceum előtti téren térzenét ad az egri helyőrségi zenekar. A Gárdonyi Géza Színházban a debreceni Csokonai Színház és a Televízió közös produkcióját, a Tom Sawyer mint detektív című darabot mutatják be július 21-től délelőttönként. A várban július 8-tól Bubik István, Funtek Frigyes és Kiss Mari főszereplésével játsszák az Enyém a vár című, lovagi tornával fűszerezett mesejátékot, illetve az Egriek, vitézek című ünnepi várjátékot, Paskándi Géza Ki- éheztetés című műve alapján, Eger visszavételének 300. évfordulója tiszteletére. A Harlekin Bábszínház az Űttörőházban lép fel július 27—31 között Az égig érő fa című mesével. A Bazilikában július 6-án kezdődnek az orgonahangversenyek, melyeknek vendégművésze lesz többek között Lehotka Gábor és Kovács Endre. * • • A Miskolci Nyár programján is lesznek színházi előadások. A tapolcai szabadtéri színpadon július 3— 12-ig játsszák a Charley nén- je című zenés játékot, a belvárosban található Hősök terén július 21-től a Lili bárónő című operettet, a diósgyőri várban pedig a Színezüst csehó című darabot. Július 11-én kezdődik ugyancsak a várban a nemzetközi Kaláka Folkfesztivál, augusztus 14—16 között a városi sportcsarnokban zajlik majd le a nemzetközi cigány folklór-fesztivál. A nyári zenei estek keretében várkoncertek, barokk zene-. Mocart- és orgonaestek várják a városba látogató zeneszerető közönséget. A sokféle gyerekeiknek szánt műsor közül említést érdemel a június 21-i Koldus és királyfi és a július 19-i Kis herceg előadás. A Mini galériában rendezett kiállítások közül elsősorban a szentendrei művészek június 6-tól nyitva tartó tárlata érdemel figyelmet, külföldi vendégeket is várnak a nyár végén a fotó- művészeti és diaporáma alkotótáborba. Mit ígér a debreceni nyár? Június 26—28 között rendezik meg immár hatodik alkalommal a katonazenekarok fesztiválját, ezt követően országos népzenei alkotótábor lesz a Kölcsey Művelődési Központban. Július 23—26 között a Magyar Rádióval közösen szervezik meg a zenerajongók körében igen népszerű dzsessz-napokat. A Kisvárdai Nyári Színház előadásában a nagyerdei szabadtéri színpadon mutatják be Móricz Zsigmond Sári bíró című művét, a hagyományos virágkarneválra augusztus 20-án kerül majd sor. A Hortobágyi Nemzeti Parikban húszadikától kétnapos eseménysorozat, az országhatáron túl is nevezetes Hídi vásár várja majd a látogatókat. A legmelegebb évszakban sokak kedvelt üdülőhelye a Debrecenhez közeli Hajdúszoboszló. A város szabadtéri színpadán lép fel július 7-én az amerikai NJYS Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, George Maull karmester vezetésével. Ugyanebben a hónapban fogathajtó és díjugrató lovasverseny lesz az újvárosi lovaspályán. Augusztus 12-én, a Hotel Délibáb pódiumtermében Latin-Amerikai ritmusok címmel ad majd hangversenyt a Debreceni Ütőhangszeres Együttes. Az Alkotmány ünnepiének előestjén a város az Edinburgh}/ Skót Táncegyüttest látja vendégül. — bálint — A bronzöntés új Iskolája lehet Képzőművészeti alkotótelep Nyíregyházán Tíz évvel ezelőtt Nyíregyháza—Sóstón, a Blaha Lujza sétányon létrejött egy képzőművészeti alkotótelep, amelynek évente változó lakói elejétől fogva az éremművészetet és a kisplasztikát tekintették művészi ars poétikájuknak. Az alkotótelep fennállása óta mintegy nyoilcszáz képzőművészeti alkotás született itt magyar és külföldi művészek keze nyomán. Kezdetben fémmunka nem foly itt, a művészek gipszből formázták a plasztikákat,, majd a fővárosban öntötték bronzba. A nehézkes eljárás kétségkívül megnövelte egy-egy műalkotás születésének idejét. Egy esztendővel a tábor megnyitása után azonban „színre lépett” az akkor ötödéves képzőművészeti főiskolás Győrfi Sándor, akit a Magyar Képzőművészek Szövetsége kért fel műhelymunka alapítására. A fiatal karcagi szobrász tüstént munkához látott, és bevezette az otthoni műtermében már kikísérletezett viaszvesztéses bronzöntési eljárást. Ennélfogva lényegesen lerövidült egy-egy kisplasztika vagy érem készítési ideje, ezen túlmenően p>edig százszorta biztonságosabbá vált az addig „rettegett” bronzöntés. A technológiának — Győrfi Sándor szellemi termékének — az a lényege, hogy a művész viaszból mintázza meg a figurát vagy az érmet, amelyet gipsszel kevert samottba ágyaz mégpedig úgy, hogy egy öntőnyílást hagy a samott-téglán. Ezek után villamos kemencébe helyezik a darabokat, és 6—700 Celsius fokon kiégetik. Közben természetesen elpárolog belőlük a viasz — hű lenyomatot hagyva maga után. A mintát tartalmazó samottokat ezt követően bronzzal kiöntik, így voltaképp készen áll a mű, csupán a patiná- zás marad hátra. (Ezzel az eljárással készült Győrfi Sándor Bajcsy-Zsilinszky Endrét ábrázoló szobra is, amely Budapesten a Deák téren áll.) Kovács Gyula művészet- történész ezt írta a bronzöntés megújítójárói: „Győrfi Sándor, a művésztelep vezetője, mestere ennek a hazánkban megújított öntéstechnikának. Az öntés, a szobor átlényegülése, bronz anyagúvá válása ünnepélyes, szertartásos pillanata az alkotótelep életének. Győrfi az öntési szertartások celebrálása mellett... egy kisplasztikát is készített, amelynek címe „A játszma vége”. Megbillent sakkasztalt ábrázol, amin eldőlnek, majd legurulnak a sakkfigurák. Ez a játék vége ábrázolás a játék kezdete ábrázolását is jelenti, új kezdést, az előzőek tanulságainak figyelembevételével.” Új játék kezdődött tehát Nyíregyházán, miután az öntési művelet is meghonosodott, és az alkotók közvetlen közelről szemlélhetik munkáik bronzzá válásét. Korábban ez hiányzott. Hogy hová kerülnek az itt készült bronzmunkák? Természetesen egy nagy kiállítás anyagát gyarapítják, s jut belőlük nemzetközi kiállításokra is. Az idei turnus — május 4-én kezdődött és tegnap zárult — egy nagyszabású kiállítással; búcsúzott a sóstói alkotóteleptől, amelyet egyébként most hat magyar és hét külföldi (német, lengyel, bolgár, szovjet, svéd, mongol és cseh) szobrász választott ideiglenes otthonulA szakma általános véleménye szerint lassan iskolává érik a kilenc év óta új technológiái alapokon működő nyíregyházi alkotótelep. Ez pedig nem akármilyen elismerés az itt alkotó szobrászok és a művészeti vezetők számára. Az öntési művelet egyik döntő pillanata Kilenc külföldi és négy hazai együttes részvételével Több száz táncos, több ezer néző izgulja, tapsolja végig minden alkalommal az amatőr együttesek részvételével Szegeden rendezett nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál folklórestjein, a nemzeti napokon délutánonként és a találkozó gálaestjein bemutatott műsorokat. Amikor huszonegy évvel ezelőtt megrendezték az első szegedi fesztivált, már többé-kevésbé ismert volt Magyarországon a néptáncosok pécsi, szolnoki, zalaegerszegi seregszemléje. A szegedi is a hazai együttesek találkozójának indult. Itt a szakszervezeti együttesek számára nyílt lehetőség eredményeik rendszeres, nyilvános bemutatására, gondjaik, nehézségeik feltárására. E találkozó művelődéspolitikai jelentőségét nemcsak az adta, hogy alkalmat teremtett a szakszervezeti együtteseknek tapasztalatcserére, összehasonlításra, az egymással való megismerkedésre, hanem az a tény is, hogy olyan városban gyökeresedett meg ez a fesztivál, amelynek igényes közönsége a Szegedi Nemzetközi szakszervezeti néptáncfesztivál Szegeden Szabadtéri Játékokon akkor már több éven keresztül láthatta az Állami Népi Együttes és más rangos külföldi csoport produkcióját. Az amatőr tánccsoportoknak ilyen körülmények között kellett helytállniuk. A szegedi találkozó 1970- től lett nemzetközi fesztivál. Az idén már tizenegyedszer találkoznak olyan országok együttesei, amelyek folklór-hagyományaikban éppúgy mint táncművészetükben számos ' hasonló vonást mutatnak. Szeged ezeken túl most is lehetőséget ad arra, hogy az európai szocialista országok együttesei mellett más népek táncosai is bemutatkozhassanak. A hazai együttesek közül részt vesz a fesztiválon a HVDSZ Bihari, a dunaújvárosi Vasas, a Gutenberg Nyomdász és a DÉLÉP Napsugár együttese. A SZOT meghívásiára előreláthatóan kilenc országból érkeznek külföldi tánccsoportok: Bulgáriából, Ciprusról, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, Franciaországból, a Német Demokratikus Köztársaságból, Romániából és a Szovjetunióból. A július 17-től 25-ig tartó XI. nemzetközi szak- szervezeti néptáncfesztivál ebben az esztendőben második alkalommal a CIOFF, a Néptáncfesztiválok és Folklórszervezetek Nemzetközi Tanácsa rendezvényeként is szerepel. A találkozót egyébként- a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa, a Csongrád Megyei és a Szegedi Városi Tanács rendezi. A külföldi együttesek a nemzeti napokon délutánonként a Móra Ferenc Múzeum előtt és a Dugonics téren 40-40 perces műsorokkal mutatkoznak be a nagyközönségnek. Az űj- szegedi szabadtéri színpadon pedig három alkalommal, július 17, 18, 19-én nagyszabású folklór-esteken lépnek fel a fesztiválon szereplő együttesek. Az előadások után az újszegedi vigadóban — a béke és barátság jegyében — táncház lesz. A külföldi együttesek arra is szakítanak majd időt, hogy más megyékben, városokban, községekben is fellépjenek, bemutathassák egész estét betöltő műsorukat. BÉKÉS-TARHOSI ZENEI NAPOK Továbbképző tanfolyam, mesterkurzus Az idén június 20 és 28-a között tizenegyedszer rendezik meg Békés—Tarhoson az országos hírű Békés-tar- hosi zenei napokat. A nagymúltú intézmény falai között több mint egy héten át zajlanak a rangosabbnál rangosabb zenei események. Mindjárt az első napon Ec- ce Homo — Szokolay Sándor címmel Németh István fotóművész kiállítása nyílik meg a nemzetközi hírű alkotóról, akinek ezt követően Istár pokoljárása című művét Gulyás György Liszt-díjas karnagy vezényli. A hét többi napján az egykor Tarhoson végzett diákok találkoznak egymással, a békési református műemlék templomban felcsendül Verdi Requiemje; tudományos előadás hangzik el Érték, értékőrzés címmel zenei kultúránk mai álla♦ potáról. Továbbá hangversenyt ad Baróti István orgonaművész, a MÁV Szimfonikus Zenekar Gorenstein Márk vezényletével, valamint más meghívott kórusok. Az utolsó napon rendezik meg a kórusversenyek döntőjét, majd a Zenepavilon előtti téren Gulyás György vezényli az összkart, amely Kodály Budavári Te Deum című művét adja elő. Valamennyi program este 7 órakor kezdődik majd. A zenei napokkal párhuzamosan június 22-től július 6-ig tart a karvezetőknek szóló továbbképző tanfolyam és mesterkurzus. Június 19-én nyitókoncerttel indul a Margit-szl- geti Szabadtéri Színpad nyári programja, amelynek keretében több alkalommal fellép a Magyar, valamint a Grúziái Abház Állami Népi Együttes és a száztagú cigányzenekar. Ezenkívül júliusban mutatják be Verdi Aida című operáját és Webber Requiem, ill. Tolcsvay Magyar mise című musicaljét. Fotótörténet—családtörténet címmel nyílt kiállítás a debreceni Déri Múzeumban az elmúlt héten. Az augusztus 2-ig látható tárlaton a városban 1863 és 1918 között dolgozó fényképészek munkáiból álló érdekes, kortörténeti jelentőségű válogatást mutatnak be. Az Európa Kiadó jövő évi terveiben a világirodalom klasszikus műveinek újabb kiadásai mellett szerepelnek előszór megjelenő regények, novellásikötetek is. Várhatóan jövőre lát napvilágot Borisz Paszternák Doktor Zsivágó című regénye. Graham Greene A brightoni szikla, Irwin Shaw Pap, katona, ,kondás, John Updike Nyúlketrec című műve. Üjra megjelenik Thomas Mann A varázshegy című regénye is. Ezen a nyáron kilencedik alkalommal rendezi meg Bács-Kiskun és Tolna megye Kalocsán a Duna-menti folklórfesztivált. mákkal fejezik ki az ebből táplálkozó reménytelenséget. Az 1968- tól indult második alkotói periódusának modern, sokféle technikával készült darabjait is felvonultatja a kiállítás. Felvételeinken a Szalmakalapos önarckép és az Olvasó férfi című képei láthatók. (Fotó; K. S.) Rokonszenves kortárs művész, Gedő Ilka munkáit ismerheti meg a közönség a Műcsarnokban rendezett emlékkiállításon. Az 1985-ben elhunyt grafikusművész egyéniségének döntő élményeit a gettóélet szörnyűségei határozták meg. Modig- lianisan megnyúlt figurái reszketeg forDióhéjban B kulturális ólul hírei
