Szolnok Megyei Néplap, 1987. június (38. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-02 / 128. szám
1987. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megalakult a Flexys A baromfifeldolgozás biztos alapanyagháttere a háztáji (Folytatás az 1. oldalról) szelektálni, csakis szabvány- minőségű vágóbaromfit fogadnak. Az év első négy hónapjának termelési és értékesítési mutatóival részint elégedettek lehetnek a vállalatnál, hiszen a felvásárlás harminc százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszakét. A rendkívüli tél .miatt akadozó alapanyag-szállítás sem okozott nagyobb gondot a cégnek, mert gyors munkaerő- és munkanap átcsoportosítással be tudták hozni a háromnapos termeléskiesést. Mennyiségében nőtt a belföldi értékesítés, tizennégy százalékkal az export is, viszont mindezzel a tavalyi időarányosnál szerényebb jövedelem párosult. A broylercsirke export kedvezőtlen alakulását nem tudta teljesen ellensúlyozni a gazdaságosabb májliba- és galambkivitel. A jövedelem- csökkenés mérsékléséhez valamelyest hozzájárult a vállalat úgynevezett továbbfeldolgozott termékeinek a hazai népszerűsége is. Amíg tavaly egész évben mintegy Oktatástechnológiai konferencia Hétfőn Syőrött megkezdődött az oktatástechnológiát oktatók VIII. országos konferenciája. A háromnapos eszmecserén mintegy nyolcvan egyetemi, főiskolai, óvónőképzői oktató vesz részt. Mint a megnyitón többek között hangsúlyozták, az iskolákban is folyamatban van a korszerű technika térhódítása, s ez most már elodázhatatlanná teszi az oktatástechnika megújítását. ötven tonnát, addig idén az első négy hónapban 242 tonnát tudtak eladni a Ripp- Ropp termékcsaládból, a parírozott csirkecombból és szárnyból, valamint az elősütött baromfivagdaltból. Az év hátralévő részében is a biztos hazai piacon minél jobb pozíciók elérésével igyekszik a feldolgozó üzem ..kivédeni” a kedvezőtlen külpiaci hatásokat. Ezt a célt szolgálja a vállalat gyártás- és gyártmányfejlesztési stratégiája is. A baromfihús sokrétű felhasználhatóságát kiaknázva bővíteni kívánják a továbbfeldolgozott termékek körét. Az őszi BNV-n már bemutatkozik majd a törökszentmiklósi cég a különböző zöldségfélékkel — például káposztával, karfiollal, zöldpaprikával — ízesített baromfi kro- kettjeivel. A biztos nagy- és kisüzemi alapanyagellátáson túl a kölcsönös előnyökön alapuló térségi és szű- kebb együttműködések kezdeményezésével, azokban vi- ló részvétellel is megfelelő hátteret teremt a vállalat a növekvő termeléshez. A gesztorságával működő Szegeden, az újjáépített Nemzeti Színház épületében rendezik meg június 4. és 6. között a 8. színháztechnikai napokat. Hasonló rendezvényt először 1973-ban, Sopronban, a helyi színház felújítását követően tartottak. Ezután is mindig olyan város adott otthont e rendezvénynek, ahol éppen valamilyen szakmai újdonsággal lehetett megismerkedni. A tanácskozáson szó lesz — baromfitartó nagyüzemekből, keltetőüzemekből, takarmánygyártókból ás forgalmazókból álló — tizennyolc tagú Broyler Gazdasági Társaság biztosítja például az idén felvásárlásra tervezett csirke nyolcvan százalékát. Nyolc másik baromfi- feldolgozó vállalattal összefogva eredményesen pályázott meg a vállalat egy állami kölcsönt, amelynek a segítségével ugyancsak gazdasági társaság keretében, egy 3500 tonna kapacitású hűtőházat építenek Törökszent- miklóson. . A városi együttműködés jó példáját adta a baromfifeldolgozó és a helyi állami gazdaság a melléktermék hasznosításban és a környezetvédelemben azzal, hogy közösen létrehoztak egy évente hatezer tonna takarmányhúspépet előállító kisüzemet. A baromfifeldolgozás hulladékainak, mellék- termékeinek hasznosításával készülő, értékes takarmány a sertéshizlalás gazdaságosságát javítja a mező- zőgazdasági nagyüzemben. T. F. többek között arról, hogy az elmúlt két évben milyen műszaki fejlesztési eredmények valósultak meg a magyar színházakban, s meghatározzák a századfordulóig szóló tennivalókat. Ez utóbbiak között nagy hangsúllyal szerepel majd az elektronika és a számítástechnika alkalmazása a színházakban, valamint a szakemberutánpótlás és a szakmai továbbképzés. Vegyesvállalat részvénytársasági formában Aláírták azokat az okmányokat, amelyek tanúsítják: Magyarországon létrejött az első részvénytársasági formában működő vegyes vállalat. A hónap első napján aláírt szerződés szerint a részvénytársaság neve: Flexys Gyártásautomatizálási Részvénytársaság, Tagjai: A Transmerx GmbH, az österreichische Landesbank leányvállalata, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, valamint az Állami Fejlesztési Bank. Az új vegyes vállalat feladata nem kevesebb, mint a magas szinten automatizált, számítógéppel irányított gyártórendszerek és-technológiák alkalmazásának Magyarországon és Ausztriában való széles körű elterjesztése, továbbá a harmadik piacon történő együttes fellépés elősegítése. A részvénytársaság alaptőkéje 150 millió forint, a részvények névértéke ötszázezer forint. S figyelemre méltó az is, hogy az alaptőke 34 százaléka külföldi eredetű, ennek nagyobb hányada működő tőkeként áll majd a társaság rendelkezésére. Számítástechnika a színházakban Telefonközpontok sorozatban A BHG Híradástechnikai Vállalat kunhegyest gyára ATSZK 100/2000 típusú telefonközpontokat gyárt szovjet megrendelésre. Negyedévente 50—60 közpo„nt készül el a gyárban, amely 30—35 ezer vonalnak telel meg. A kábeUforma-készítés nagy gyakorlatot és figyelmet igénylő munka Ellenőrzik a helyben készült nyomtatott áramköröket. Az áramköri sávokba több száz vezetéket és alkatrészt forrasztanak bel Az ATSZK-központok szerelés alatt. Az áramköri egységeket beépítés előtt beállítják és ellenőrzik. (Fotó: Dede Géza) IPAR 1987 , Lépnünk kell! bban bizonyára sokan egyetértenek, hogy az eltelt negyvenkét évnek nem volt olyan sűrűn, szinte óráról órára értékelt időszaka, mint a magunk mögött hagyott hét-nyolc esztendő. Mára már világossá vált: rendkívüli időket élünk, hiszen gazdaságunk éppen akkor kényszerül egy új és minden eddiginél magasabb szintű pályára állni, amikor a nemzetközi feltételek, nem a legkedvezőbbek számunkra. Az alkalmazkodás az útkeresés kívánalom helyett mára parancsoló szükségletté, sőt követelménnyé vált. Tetszik vagy nem lépnünk kell, ha azt akarjuk, hogy a magyar gazdasággal még hosszú távon számoljon a világpiac. Nos, ezt a törekvést jelzik többek között az olyan tanácskozások is, mint amit nemrég Budapesten a Kongresszusi központban tartottak, s amelyen — ipari értekezlet lévén — túlzás nélkül állíthatjuk, hogy honi iparunk teljes skálája képviseltette magát. Több mint 200 iparvállalat, valamint ipari szövetkezet gazdasági, társadalmi vezetői, a vállalati tanácsok elnökei vettek részt a tanácskozáson. Az érdeklődés nem volt véletlen, és két dolog miatt is fontosnak mondható. Egyrészt azért, mert előadások hangzottak el az ipar időszerű feladatairól, a termelési szerkezet átalakításának céljáról — fogalmazhatnánk úgy is, hogy a magyar ipar sorskérdéseit boncolgatták az előadók — másrészt pedig, a nagy érdeklő- és azért is örvendetes mert a koncepciók, elgondolások, tervek — valljuk meg — fabatkát sem érnek és meg sem valósíthatók, ha nem találnak utat az emberekhez. Márpedig ha valamikor fontos volt elfogadtatni a szóban forgó terveket most valóban az, mivel az ipar szerkezeti, átalakítása, a modernizálás szükségképpen emberek százezreinek sorsát is érinti. Persze, ez nem azt jelenti, hogy munkanélküliséggel kell számolni, azonban az előfordul, hogy új munkahelyet kell keresniük, vagy esetleg új szakmát kell tanulniuk az embereknek, fezt a folyamatot egyébként az átképzési és elhelyezkedési támogatás bevezetéséről szóló rendeletek igyekeznek minél zökkenőmentesebbé tenni. De valójában mi is teszi szükségessé a magyar ipar szerkezetének mihamarabbi átalakítását? A kérdésre a tanácskozás egyértelmű választ adott, hiszen mint a felszólalók közül sokan hangsúlyozták gondjaink nem mai keletűek, hanem hosszú évek alatt halmozódtak fel. Ilyen például, hogy nem javult a külgazdasági egyensúly, s a világgazdaság változásaira továbbra is lassan reagálunk. Évek óta csökken a kereslet az általunk exportált cikkek iránt, és még sorolhatnánk... Éppen ezért alapvető megújulásra van szükség a magyar gazdaságban, amelynek szerves része az ipar három évre szóló középtávú programja. Abban többek között szerepel, hogy a konvertibilis exportnak legalább olyan mértékben kell növekednie, hogy ezáltal lehetővé váljék az elkerülhetetlenül szükséges technikai berendezések, eszközök tőkés országokból való beszerzése. Vagyis először exportálnunk kell, ahhoz, hogy utána importálhassunk, és nem fordítva! A szerkezetátalakítás során fontos követelmény, hogy a kitermelő ipar és a feldolgozó ágazatok közötti arány jobban igazodjon adottságainkhoz és — ami lényeg — a külpiaci követelményekhez. Ennek megfelelően az alap- anyaggyártó, iparágakat kevésbé, míg a feldolgozóipart dinamikusabban kell fejlesz- leszteni és munkánkat mindenkor az egészséges piaci szemléletnek kell irányítani. Így aztán egyszer s mindenkorra szakítani kell az olyan hibás beidegződésekkel, mint a három — így a hazai, a szocialista és a tőkés — pdac elve. Mert még manapság is gyakorta hallani olyan megnyilvánulásokat miszerint, ha valamilyen áru nem felel meg a tőkés partnernek az még itthon jó pénzért eladható. Nos, tudomásul kell venni, hogy mindhárom piacon azonosak a követelmények. S hogy azokat magas színvonalon kielégíthessük gyorsított ütemben meg kell honosítanunk a termelésben az elektronikai eszközöket és a robottechnikát Az alapanyaggyártó és energiatermelő ágazat részaránya a termelésben 1990- re a jelenlegi 37 százalékról 35 százalékra csökken s ugyanannyival nő a feldolgozóiparé, amelynek aránya az ezredfordulóra várhatóan a 70 százalékot éri majd el. Ezt a törekvést többen helyeselték, mondván, hogy az olyan termékeket, amelyek előállítása számunkra nem gazdaságos azokat ne is gyártsuk. Persze, nem mindenki értett egyet ezzel, s azzal érveltek, hogy ha valamit nem gyártunk akkor azt a terméket külföldről kell beszereznünk1. S mint ahogy az lenni szokott; az import rendszeresen drágább, mint a nem gazdaságos hazai termelés. Nos, mindezeket figyelembe kell venni mielőtt egy-egy termék hazai gyártását beindítanák. Az egésznapos tanácskozáson sok szó esett — és nem véletlenül — arról is, hogy a szabályozórendszer mára már teljesen áttekinthetetlenné vált, s a vállalatok zsebében egy gazdaságirányító szerv helyett jelenleg hét-nyolc szerv kotorászik. S ráadásul az alkalmazott ad hoc megoldások, a gyakori és inkább szorító, mint segítő rendelkezések, intézkedések operatív jellegűek^ ké, kapkodókká váltak, s a vezetőkben bizalmatlanságot keltettek. A jövőben ezen mindenképpen változtatni kell. Erre bizony már jócskán megérett az idő — s mint ahogy az egyik nagy- vállalat vezérigazgatója fogalmazott — nem kérnek ők semmi mást, csak biztonságérzetet, s olyan szabályozó- rendszert, amelyben köny- nyen eligazodhatnak a cégek, miközben növelhetik termelésüket és javíthatják piaci pozíciói Irat. bben mindenki egyetértett —hiszen végül is ez acél — így aztán az egyes felszólalásoknak nemcsak a hangneme, hanem a „dallama” is hasonló volt, sőt itt ott még a szöveg „rokonságát” is felfedezhette az ember. Ami ebben az esetben nem tekinthető rossz dolognak, hiszen azon a tanácskozáson mindenki a magyar ipar alapvető megújulásának, szerkezeti átalakításának szükségességéről, fontosságáról beszélt. Nagy Tibor Emelkednek a hitelkamatok A vállalatok és szövetkezetek hitelkeresletének befolyásolása és az egyensúly javítása érdekében a Magyar Nemzeti Bank június 1-i hatállyal két százalékkal megemelte a bankok és pénzintézetek által igénybe vett rövid lejáratú refinanszírozási hitelek kamatát. Ugyanilyen mértékben emelkedik a június 1-je után viszontleszámítol ásna benyújtott váltók kamatlába is. Nem módosul az exportból származó követeléseket finanszírozó jegybanki hitelek kamatlába. Az intézkedés a lakosság által igénybe vett hitelek kamatait nem érinti.
