Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-13 / 111. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 13. Kilépni a körből Akiket a képen látnak jeles ese­mény okán álltak a fényképezőgép elé. Az OTP tö­rökszentmiklósi fiókja hitel- és számlakezelési csoportjának tag­jai ők, akik tizen­két évvel ezelőtt alapították meg a Jelen idő szoci­alista brigádot. Azóta minden esztendőben ju­tott számukra va­lamilyen elisme­rés: ötször bronz­Régebben a város vagy a falu peremén mindig a szegények éltek. Az ő por­táik, viskójuk vagy kalyibá­juk állt a legmesszebb a fő­közlekedési úttól, vasútállo­mástól, iskolától, elöljáró­ságtól, templomtól. Elég volt tehát oda, kifelé mutatni a központból, hogy jelezzék: ott találhatók a legnehezebb helyzetűek. És persze ők voltak a legkevésbé szem előtt, így adva módot a tár­sadalom önképében a Po- tyemkin-szemlélet terjedé­sének. Ez egyébként oly ra­gyogóan működött, hogy a két világháború közötti Ma­gyarország vezető rétegei-, ben, csoportjaiban illúziók­ban gazdag volt a társadal­mi közérzet, s csökevényes a valóságismeret. Az ilyesféle arisztokrati­kus látásmód ismét felbuk­kant a hetvenes években, furcsa, torz tükörképeként társadalmi önismeretünknek. Ekkoriban fordultak erőtel­jesen a társadalomtudomá­nyok a társadalmi különbsé­gek vizsgálata felé, s mutat­ták be ezek mind szembeöt- lőbb létezését. Azóta lett ala­posabb önmagunkról és helyzetünkről valóságisme­retünk, bár a feltárt adatok jó része sokáig nem került nyilvánosság elé. Ma már megszokott társasági téma egyesek gazdagodása, mások szegényedése, de a szóbeszéd még mindig hiányos ismere­teket, illúziókkal és torzítá­sokkal elferdített nézeteket hordoz. Tudomást nem venni tár­sadalmi folyamatokról még mindig tetszetős és kényel­mes. Sokféle nézőpontból za­varó ez: akár a gyarapodás­ról, akár az érvényesülésről van szó, vagy például a tu­dás értékének megítéléséről, ez is, az is nyugtalanító. Ám a legveszélyesebb a halmo­zódó hátrányok tisztázatlan­sága, okainak elferdítése, egyes elemeinek ismeretlen­sége, vagy tudatunkból való kiszorítása. A halmozódó hátrányok mindig gyanússá teszik az érintetteket. Aki alacsony iskolázottságú, vagy a meg­szokottnál több gyereket ne­vel, s eközben jövedelme rendszertelen, vagy nagyon alacsony, s ráadásul éppen úgy, mint régen, a lakóhely pereme táján él, arra hamar ráfogható, hogy az életét ma­ga választotta, sorsát a maga akaratából fordítja szembe a többiekkel. Hogy e veszélyes szemléletet azonnal cáfoljuk, elegendő megemlíteni egyet­len érdekes jelenséget: a szintén előítéletekkel kezelt úgynevezett újgazdagok is többnyire a lakóhely szélén építkeznek. Az emeletes, pompásan tervezett és meg­épített villák gyakran a fa­lu szélén,vagy a főváros kör­nyéki községekben találha­tók. Mindez pedig arra kész­tet bennünket, hogy a pe­remre szorulás mögött tár­sadalmi okokat keressünk, a belső mozgásban, folyama­tokban kutassuk a beillesz­Az Országos Munkavédel­mi és Munkaügyi Főfelügye­lőség vezetői kedden sajtó- tájékoztatón ismertették a munkavédelem tapasztalata­it, feladatait. Török Dezső, az OMMF vezetője elmond­ta, hogy tavaly 9 százalék­kal kevesebb üzemi baleset történt, mint egy évvel ko­rábban, de még így is több mint 100 ezren szenvedtek kisebb-nagyobb sérülést munkavégzés közben, vagy munkába jövet-menet. Ja­vulás tapasztalható a fog­lalkozási megbetegedések megelőzésében: tavaly csak­nem 20 százalékkal kevesebb új megbetegedést jelentet­tek, mint 1985-ben. Ez azon­ban nagyobb részt a haté­konyabb orvosi szűrővizsgá­latnak köszönhető, mert az egészségre veszélyes munka­helyek száma évek óta alig csökken. Hazánkban még mindig csaknem félmillióan dolgoz­kedés zavarait, amelyek fel­tárása és megismerése, keze­lése és visszafordítása több mint kívánatos. Hiánya előbb-utóbb a fejlődés aka­dályává válhat. A hátrányok ugyanis örök­lődnek. Természetesen nem genetikai úton — bár ilyen téveszme is van közszájon —, hanem a társadalom belső folyamataiban. A felszaba­dulás után például a hajdani szegényparasztság tömege­sen indult meg a városok, az ipari körzetek felé, a megél­hetést keresve. Ezzel sem a lakásépítés, sem az ellátás és szolgáltatás nem számolt, ki­véve talán az új városokat, bár ott is némi késéssel. A régi életforma és az új lehe­tőség így szükségszerűen szembe kerültek egymással, az újonnan érkezők beillesz­kedése aránytalanul nehéz, nem egyszer lehetetlen lett. A kezdeti közérzetromlást szinte természetesen követte az erkölcsi lepusztulás, a társadalommal szembeni dac és ellenállás, az értékítélet torzulása. Ebbe a környezet­be érkeztek a megszülető gyerekek, itt nőttek fel. Helyzetük feltáratlanságia vagy elfedése tovább rontot­ta esélyeiket, így vált „örök­lődővé” az alacsony iskolá­zottság, a kvalifikálatlan munka, a rossz lakáskörül­mény, az alkoholizáló élet­mód, és a rendszertelen jö­vedelem. S mert ezekben a rétegekben a gyermekszapo­rulat magasabb volt, mint a hazai átlag, ez csak tovább növelte az ilyen helyzetűek újratermelődését. A társadalom megnöveke­dett igényei és ösztönzése ezekhez a rétegekhez jutott el legkevésbé. Miközben a nehezen megkapaszkodó ré­tegek a hatvanas évek végén kezdtek itt-ott egy szinttel följebb jutni a korábbinál, például tömegesen kaptak la­kásokat az új lakótelepeken, hiszen a szanálásra ítélt övezetekben tengődtek ad­dig, ez az előrelépés sem volt mindig gyümölcsöző. Törté­netesen a lakótelepek elspó­rolt oktatási, kulturális léte­sítményei, a kereskedelem és szolgáltatás későbbre progra­mozott, így elhalasztott ellá­tást javító lehetőségei miatt. Pedig időközben elindult a társadalomban egy további megosztást erősítő folyamat, s ez robbantott igazán a het­venes években. A fogyasztás­centrikus családi versenyben mind jobban kirajzolódott a lemaradók kontúrja, akik korábban is meglévő hátrá­nyaik, vagy fokozatosan rá­juk rakódó esélytelenségük miatt maradtak le — már az átlagtól is. A lemaradás okairól ren­geteg a téveszme az emberek fejében, jó lenne túljutni rajtuk. Az eddig vázoltakból is világos, hogy a lemaradás, vagyis a hátrányok halmo­zódásának okai többfélék. Egyes csoportok szintje vál­tozatlan maradt, másoké fo­kozatosan esett vissza, de még olyan csoportok is akad­nak, amelyek a korábbiak­nak igen kedvezőtlen, egész­ségüket veszélyeztető körül­mények között. Változatla­nul gondot jelent, hogy az iparban használt gépek és berendezések jórésze elavult, s a munkavédelmi minősíté­sek tapasztalatai szerint a vizsgált gépek csaknem 40 százaléka nem felel meg a biztonságtechnikai előírá­soknak. Ezért a főfelügyelő­ség szakemberei külön fi­gyelemmel ellenőrzik a gé­pek állapotát, a biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét. Országos vizsgálat keretében jelenleg is foly­tatnak ilyen ellenőrzéseket, hogy feltárják: a veszélyes technológiákat alkalmazó gyárakban, üzemekben min­dent megtesznek-e a dolgo­zók személyes épségének, egészségének védelméért. A főfelügyelőség vezetői beszámoltak korábbi célvizs­gálataik tapasztalatairól is. hoz képest előbbre jutottak, csak éppen a körből kilépni nem tudtak. Itt kellene megmagyaráz­nunk, mit is tekintünk hal­mozottan hátrányos helyzet­nek? A társadalmi hátrá­nyok alatt több elemet szo­kás érteni, ezek típusairól a szociológusok is többfélekép­pen gondolkodnak. A több­ség által elfogadott: a hiá­nyos iskolázottság, a foglal­koztatásbeli hátrány, a rend- szertelen vagy alacsony ke­reset, a rassz lakásviszonyok, az átlagosnál jóval nagyobb gyereklétszám, a helyi kire­kesztettség vagy elszigetelt­ség. Jól látható, hogy ezek némelyike az önhibán kívül esik, és kifejezetten a szo­ciálpolitika hiányosságai áll­nak a háttérben. Mások kul- túrálódási és (vagy) területi hátrányokból származnak, s ezeket sokszor súlyosbítják életmódbeli, magatartásbeli zavarok. Ha ezekből az ele­mekből több is befolyásolja például egy család életét, ilyenkor beszélünk halmo­zottan hátrányos helyzetről. Sok közülük azonban vonzza is egymást. Így például a hiányos iskolázottság követ­kezménye az alacsonyan kvalifikált munka, mellyel gyakran alacsony kereset jár, s ehhez adódik a rossz lakáskörülmény. Hiszen az ilyen sorsú emberek rend­szerint nincsenek otthonról jól eleresztve, s családalapí­táskor eleve hátránnyal in­dulnak. Kilépni a körből. Ezzel a gondolattal foglalhatjuk ösz- sze e jelenség feloldásának irányát. Mulaszthatatlan fel­adatai vannak ebben a szo­ciálpolitikának, például a gyermeknevelés feltételei­nek javításával, a lakáskö­rülmények igények szerinti alakításával, az elesettség- hez vezető helyzetek felszá­molásával. De más, a társa­dalompolitikára tartozó teen­dők is sorakoznak: az isko­lázottságra késztetés, a telje­sítményarányos jövedelem terjesztése, a lakóhelyi elszi­geteltség feloldása, a tech­nikai fejlődés meggyorsítá­sával a szakképzetlen mun­ka iránti igény csökkentése, a tehetség érvényesülésének fokozottabb támogatása. a hazai népesség többsége ma az átlagos élet- körülmények közé tartozik. A halmozottan hátrányosak közé a lakosság 15—20 szá­zaléka sorolható: többségé­ben a nyugdíjasok, a nagy- családosok, a kistelepülése­ken élők. Gyakran olyanok, akik a társadalom fejlődé­séért sokat tesznek vagy tet­tek. Hátrányaik megszünte­tése tehát e társadalom lel­kiismereti kötelessége is. Nem állami jótékonykodás­ról, hanem valamennyiünk jövőjének szóló teendőkről van szó, gyakran úgy, hogy a hátrányosak kilépve a kör­ből azután önerejükre tá­maszkodhassanak. Rege Sándor Levél és kérdezöbiztos megy Felmérés a fizető- vendéglátásról Az országban 75 ezren ad­nak ki magán vendégszobát a hazai és külföldi turisták­nak. A KSH az idén első íz­ben reprezentatív felmérést végez a fizetővendéglátás­ról. A vendéglátók közül mintegy 9 ezret keresnek fel a nyári hónapokban a Köz­ponti Statisztikai Hivatal kérdezőbiztosai, hogy tájé­kozódjanak e fontos szolgál­tatás jelenlegi helyzetéről, s a válaszok alapján a szak­emberek kidolgozhassák a feltételek jobb megteremté­sét. Az összeírt adatok átte­kintést adnak arról, milyen színvonalon szolgálja a bél­és külföldi vendégek igénye­it az a 328 ezer szálláshely, amelyet a 75 ezer magán vendéglátó biztosít. A fel­méréstől képet várnak arról js, mekkora a véndégforga- lom, milyen annak összeté­tele. koszorú, négyszer ezüst, két ízbein pedig arany- koszorú díszítette a jelvényt, amit munkájuk elismerése­ként nekik adományoztak. Tegnap délután pedig az OTP vezérigazgatója, dr. Tisza László nyújtotta át az eddigi legrangosabb ki­Percenkónt 450 leütés Mesterfokon gépel í Mesterfokon gépel Nagy Ferencné, a Tiszamenti Re­gionális Vízmű titkárnője. A címet nemrégiben a| Ma­gyar Gyorsírók és Gépírók Országos Szövetségének el­nöke adta át a szolnoki asz- szonynak, aki percenként négyszázötven betűt tud le­ütni hibátlanul. A mester­fokú gépíró címet mindö6z- sze negyvenegyen viselik eb­ben az országban. Szép időben, jó hangulat­ban ünnepelték Jászdózsa lakói május elsejét. Késő délutánra már megfáradt a tömeg a sátrak nézésében, a sergők, hinták forgatagában és estére lassan elcsendese­dett a falu, csak a kocsmá­ban és a presszóban folyt a szokásos élet. No meg a gyér világítású Piactér fái alatt, ahol fiatalok beszél­gettek, ugratták egymást. Csak úgy szolidan, mert Jászdózsán igen-igen békés természetű emberek élnek. A béketűrésüket azonban az elmúlt hónapokban több­ször is elveszítették, mert sorozatosan betörtek a nem­régiben átadott új kis ABC- áruházba. A falu közepén, a Tárná töltés mellett pénte­ken este is ártatlanul szuny- nyadt az ABC, hogy kora reggel ismét fogadja, ellás­sa a környékbelieket. Csö­mör Gyuláné, boltvezetőhe­lyettes a majális után még bement az üzletbe hóvégi zárást csinálni, megrendelé­seket előkészíteni, a szomba­ti bevásárláshoz felkészülni. Délután fél 7-kor nagy gond­dal zárta az üzletet, ellen­őrizte a világítást, a lám­pákat és úgy gondolta aznap már nem lesz gondja a bolt­tal. — Kiáltozásra, motorzú­gásra ébredtem. Zörgették az ablakot és a férjemet hív­ták, ő a boltvezető. Egy fia­talember mondta izgatottan, hogy megint betörtek a boltba. De már nyugtatott is rögtön, hogy nincs különö­sebb baj, mert a tolvajokat meg is fogták. Este 10 körül lehetett, éppen elalvás után, hihetetlennek tűnt az egész. Hamarosan meggyőződhet­tünk róla, hogy igazat be­szélt. Csomorék 1985 novemberé­ben költöztek át az akkor átadott új ABC-be. Koráb­ban 15 évig dolgoztak egy kis boltban, ahol az utóbbi félévben volt csak dolguk betörővel. Azóta pedig a fa­lu közepén, a legforgalma­sabb úton tavaly november végén, majd karácsony után, tüntetést: elnyerték a Vál­lalat Kiváló Brigádja címet. Szakmai munkájuk dicsére­te mellett szólni kell arról is, hogy kiveszik részüket ezek a lányok és asszonyok a város szépítéséből is, hi­szen tavaly kevés híján há­romszáz órát töltöttek tár­A Balatonnál az elmúlt napokban már megnyitottak néhány kempinget, s a fő­szezon kezdetére mindenütt be akarják fejezni a felújí­tási munkákat. A három parti megye ide­genforgalmi hivatalai — a Balatontourist, a Siótour és a Zala tour — az idén együt­végül február 28-án is meg­dézsmálták az üzletet. A tet­tesek (mint később kiderült ugyanazok) felfeszítették a hátsó ajtót és szabadon ga­rázdálkodtak odabent A 3 betörés 77 ezer forint köz­vetlen kárral járt, de egy­két napig a nyomozás és leltár miatt mindannyiszor még zárva is tartott az ABC. A kellemes első május éj­szakán hazafelé készülőd­tek már a legények, mikor fél 10 körül az egyikük is­meretlen zajra kapta fel a fejét. — Az ABC-nél van vala­mi —, mondta a többieknek és már indult is a bolt felé. Nem sokkal azután nagyot kiálltott: — Betörtek a bolt­ba, gyertek! Pillanatok alatt megele­venedett a tér, a presszó, a kocsma kiürült. A működés­be lépett riasztóberendezés vijjogására a házakból is előjöttek az emberek. Né­hány nap múlva egymás sza­vába vágva mesélik a fiata­lok a ritka eseményt: — Laci figyelt fel a riasz­tó jelzésére, s valóban látott is odabent mozgást. Erre körbevettük 10—15-en az ABC-t. Az egyikük menekül­ni próbált a hátsó ajtón, de látta, hogy bajban van, mert szaladozott a kerítések kö­zött, azután rövid dulakodás után letepertük. Közben lá­dák repültek, összetört né­hány üveg, de különösebb baj nem történt. A másikuk is egérszorítóban volt, de az ajtón már nem tudott meg­lépni, az ablakon keresztül próbálkozott Egy literes kólás üveget vágott neki a kirakatnak, hogy azon ke­resztül meneküljön. Az üveg ütötte résnek nekivetette magát, de a lyuk kicsire si­került és így véresen, a ki­rakatüvegtől felsebzett fej- bőrrrel esett ki a boltból. Egy harisnya is volt a kezén, de nem kellett már az újjle- nyomatoktól tartania. Akkorra már vagy félszázan vették körbe az üzletet, úgy hogy nem volt esély a me­nekülésre. Azon nyomban megkötözték egy padrág­sadalmi munkával. Teg­nap — munkaidő után — kis ünnepséget tartottak a törökszentmiklósi műve­lődési házban, a brigádveze­tő ott vette át a címet igazo­ló okiratot és zászlót. Amint az asszonyok mondták: a cím kötelez. Fotó: M. J. tesen 120 millió forintot köl­tenek a kempingek fejlesz­tésére, korszerűsítésére. Az összeg egy részét a háttér- területek kisegítő kemping­jeinek bővítésére fordítják, mivel vízvédelmi okok mi­att a parti táborokban nem kívánnak az eddiginél több vendéget fogadná. szíjjal, a körzeti megbízott­nak már csak a kedélyek csillapítása volt a feladata. Nem is volt az könnyű, mert a békés természetű dó- zsaiak igen tűzbe jöttek a gaztett hatásába. A Jászbe­rényből érkező rendőrök pe­dig már a körzeti megbízott irodáján találták a két lefü­lelt jómadarat. Szaniszló József, rendőr­hadnagy először egy közel­múltban rendezett bizton­ságtechnikai ankétról be­szélt. — Az üzletvezetőket, áfé- szeket győzködnünk kell, hogy ne sajnálják a pénzt a riasztóberendezésre. Akkor elmondtuk, hogy a legegy­szerűbb, de megbízhatóan működő szerkezet ára egy betörés alkalmával megté­rülhet. A berendezés a tol­vajt ugyan nem fogja meg, de megzavarja a ténykedé­sét, felhívja a figyelmet rá, és ez éppen elegendő. Az se haj, ha látható a szerkezet, mert pusztán a jelenlétével elriasztja a bolti betörőket. Nehezen értik meg a veze­tők, hogy a lakat és a vas­rács ma már nem jelent vé­delmet és, ha napokkal a betörés után értesítenek bennünket, akkor már bot­tal üthetjük a nyomukat. — A korábbi 77 ezer fo­rintos kár után, április ele­jén szereltük fel az Egyesült Jászsági Áfész szakcsoportja által gyártott és telepített biztonságtechnikai berende­zést, 46 ezer forintjába ke­rült az áfésznek, de megér­te, mert jól vizsgázott a szerkezet. Másnap rendes időben nyitott a bolt és a jászdózsaiak is megnyugod­tak, hogy ezekután elkerülik a falut a rossz szándékú em­berek. A bűncselekmény elköve­tésével alaposan gyanúsítha­tó két fiatalembert előzetes letartóztatásba helyezték és ügyükben folyik a vizsgálat. A rendőrség megköszöni a községi fiataloknak az elfo­gásban tanúsított bátor helytállást. — lukácsi — Csökkent a balesetek száma Tájékoztató a munkavédelem helyzetéről Balatoni kempingek Milliók fejlosztósekro Felvijjogott a sziréna — Körbevették az ABC-t Betörőt fogtak Jászdózsán Elismerés a Jelen időnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom