Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-13 / 111. szám
1987. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Mezőtúri Fazekasok Háziipari Szövetkezete jó eredménnyel zárta az első negyedévet. A kerámia termékek közei ötven százaléka exportra kerül, ennek felét nyugati országokba szállítják. Jelenleg többek között NSZK-beli megrendelésre 4 millió forint értékben készítenek vázákat. kantákat, tányérokat és poharakat Fotó: D. G. Tejma, hűaoa a ikerek Szarvasmarha-tenyésztők vetélkedése Értékelték a versenyt, átadták a díjakat A mezőgazdasági nagyüzemek közötti tej- és hústermelési versenynek megyénkben régi hagyományai vannak. Több, a térségben gazdálkodó nagyüzem és tehéntartással foglalkozó kistermelői ért el az utóbbi években országosan is elismert eredményeket. Tavaly a megyei mezőgazdasági koordinációs bizottság a tejtermelési verseny két kategóriájában 41 nagyüzem, a kistermelők versenyében 168 tehéntartó a hústermelési versenyben 8 nagyüzem eredményeit értékelte. Az országos verseny eredményhirdetésére Budapesten, az Áliatorvostudományi Egyetemen került sor. A Holstein-friz fajtatiszta állománnyal rendelkező nagyüzemek közül, a vöröstarka törzsállományának 6408 kilogrammos átlagos laktációs tejtermelésével harmadik díjat nyert a Héki Állami Gazdaság. A kistermelők országos versenyében az 1986-ban értékesített összes tej meny- nyiség alapján Csernák Béla kungyalui kistermelő első helyezést ért el, 232 ezer 570 liter tejet értékesített. Az egy tehén után legtöbb tejet értékesítő kistermelők kategóriájában pedig harmadik díjat nyert Bene Ferenc, ti- saaderzsi lakos. A megyei tej- és hústermelési verseny értékelését tegnap délután tartották meg Jászberényben. A tejtermelési verseny első kategóriájában, az 500-nál nagyobb magyar tejelő állománnyal versenyző üzemek közül első helyezést ért el a Héki Állami Gazdaság, az 1513 tehén átlagában elért 6130 kilogrammos laktációs tejmeny- nyiséggel. Az 500-nál kevesebb magyar tejelőállománynyal rendelkező üzemek közül a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz ért el első helyezést; 5293 kilogrammos termelésével. A tejtermelési verseny második kategóriájában, az egy tehénre jutó tejzsír termelésben első díjat nyert a Palotási Állami Gazdaság, tehénállományának 218,6 kilogrammos átlagos tejzsírtermelésével. Tavalyi tej zsírtermelése alapján különdíjban részesítették a Cserkeszőlői Magyar— Román Barátság Tsz-t. Az elmúlt évben értékesített összes árutejmennyiség alapján a kistermelők megyei versenyében első lett Simái József túrkevei gazda, aki 9 tehene után 67 és félezer liter tejet adott át a feldolgozóiparnak 1986-ban. A megyei kistermelői verseny másik kategóriájában, az egy tehénre jutó átlagos tejértékesítésben a két tehene utáni 8205 literes tejértékesítéssel Kiss László alattyáni kistermelő lett az első. A hústermelési versenyben a 400-nál kisebb tehénállománnyal nevezett üzemek közül országosan második helyezést ért el az öcsödi Szabadság Tsz limousin keresztezett húshasznú tehén- állományával. A 400 tehénnél több tehenet tartó gazdaságok közül ugyancsak második díjat nyert a Mezőhéki Táncsics Tsz. Most, amikor már nem kell annyira dideregni a kinti átlaghőmérséklet miatt, s a rádió, a televízió meg az líjságok hírei sem a hócsata résztvevőiről és a hideg szorításairól szólnak — így jóval nyugodtabban ültünk le beszélgetni a minap a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat, a Tigáz, vezető szakembereivel, ezzel is megtörve egy réginek mondható gyakorlatot. Hiszen az újságokat lapozgatva azokból egyértelműen kiderült, hogy főként a téli hónapokban sokasodtak meg a róluk szóló cikkek, s azok is akkor születtek, amikor a gázszolgáltatásban valamilyen gond, baj vagy nehézség támadt. Persze, ha jól belegondolunk ez természetes is, mivel a fogyasztók a szó szoros értelmében télen érzékelik leginkább munkájukat, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a lakásban ingujjra vetkőzve vagy dideregve — ha csak időlegesen is, de — kabátokba meg plédekbe bugyolálva tartózkodhat az ember. Nos, az utóbbi csoportba tartozók szájából gyakran hangzott el olyan vélemény, hogy a gázosok tavasztól őszig karba tett kézzel ülnek. Az effajta kijelentéseket cáfolja meg például az a tény, hogy a vállalat dolgozói éppen a tavasztól őszig terjedő időszakban vizsgálják át és készítik föl a következő télre a megye több mint .310 kilométeres gázvezetékhálózatát. amelyből 120 kilométernyi Szolnokon található. Erre annál is inkább szükség van, mivel szőkébb pátriánk vezeték- hálózatának a fele már jócskán „benne van a korban” — elérte a huszonöt évet — ami azt is jelenti, hogy tényleg cserére szorul. A vezetékhálózat másik felét az .ívek során már műanyagcsövekre cserélték, amelyek jóval biztonságosabbak és hosszabb életűek, mint a régi acélcsövek. Az ellenőrzések, karbantartások, felújítások mellett szerelési munkáik is jelentősek, hiszen évenként újabb és újabb területeket; településeket kapcsolnak be a gázszolgáltatásba. Ennek igazolására talán elég annyit megemlíteni, hogy 1986-ban több mint ötezer új fogyasztóhoz juttatták el a földgázt és negyven kilométerrel bővítették a már meglévő vezetékhálózatot. így ma már elmondhatjuk, hogy a megyében lévő fogyasztók száma meghaladja a harmincezret, s ebből mindössze százhatvan az ipari üzem. Éppen azért, hogy a fűtési idényben egyre kevesebbszer essen szó róluk, már most is javában végzik az utcai hálózat fölkészítését a hideg napokra, annak érdekében, hogy a lakásokba, az intézményekbe, iskolákba, gyárakba, üzemekbe akadálytalanul eljuthasson a meleget adó gáz, melynek mennyisége sem elenyésző. Tavaly például a háztartások 35 millió 229 ezer, a különböző intézmények 18 millió 33 ezer, a nagyüzemek pedig 151 millió 663 ezer köbméter gázt használtak fel. A vállalatiak — mint hallottuk — valóban azt szeretnék, ha a munkájukról kevesebb szó esne, mert ők akkor dolgoznak megfelelően, ha a fogyasztók tudomást sem szereznek róluk. Ennek ellenére előfordulhatnak gondok a jövőben is — mint ahogy az elmúlt télen többször is megtörtént — és bizony föl kell majd bontaniuk az utat, járdát, ha valahol gázszivárgást észlelnek. S az is megtörténhet, hogy a hiba elhárítása után egy darabig még kerülgetni kell a buckákat. Persze nem azért, hogy bosszantsák az arrajá- rókat, hanem meglehet, hogy amiatt hagyják félbe a munkát, mert egy újabb szivárgáshoz riasztják őket. Erre már sok példa adódott. — nt — A brigádok erejével Baazó/getéa Nagy Sándorral, a SZOT titkárával Kell-e nekünk munkaverseny? Ilyen című cikkeket olvashatunk a magyar sajtóban, éppen abban az esztendőben, amikor a szocialista brigádmozgalom megszületésének, kibontakozásának 25. évét ünnepeljük. Bár sohasem lehetett egyenlőségjelet tenni a brigádmozgalom és a munka verseny közé (a munkaversenyben egyének is részt vettek, tehát tágabb fogalom volt a brigádmozgalomnál), mégis ténykérdés: maga a munkaverseny is a szocialista brigád kezdeményezésére, tömegbázisára, dinamizmusára épült elsősorban. Aki tehát azt kérdi, kell-e nekünk munkaverseny, arra is elkerülhetetlenül rákérdez: kell-e nekünk brigádmozgalom? Talán ez a néhány soros bevezető is érzékelteti: van miről beszélgetni Nagy Sándorral, a SZÓT titkárával. Mit mutat a mérleg: milyen eredmények és fogyatékosságok jellemzik a szocialista brigádmozgalom 25 évét? Hány ilyen brigádunk van ma, mennyi taggal? Mennyire nevezhető ma élőnek a brigádmozgalom? — Nem titkolva a gondokat, az elvitathatatlan érdemek és értékek túlsúlya jellemzi ezt a negyedszázadot. Végtére is egy olyan — alulról kezdeményezett, az öntevékenységre épülő — tömeg- mozgalom bontakozott ki, amely még ma is 126 ezer kollektívát egyesít, mintegy 1,4 millió taggal. — Vállalatvezetőink mindig biztosan számíthattak a legtöbb kollektívánk munka- és áldozatkészségére. Nemes szándékú kommunista szombatokat kezdeményeztek. Segítséget nyújtottak a pályakezdőknek: a brigádok nem fogadták el az „inasok meg- leckéztetésének’’ hagyományát. Az ismert hármas jelszó szellemében — szocialista módon dolgozni, élni és tanulni — a többi között szorgalmazták, hogy a brigádtagok szerezzenek második, esetleg harmadik szakmát. Ösztönzésükre több százezer felnőtt ült be az iskolapadba, hogy elvégezze az általános iskola hetediknyolcadik osztályát, leérettségizzen, illetve tanuljon a marxizmus-leninizmus esti egyetemen. — Társadalmi munka- és egyéb akciók sokasága fűződik e közösségek nevéhez. Védnökséget vállaltak például az iskolák, óvodák, gyermek-, illetve szociális otthonok felett. Elesett öregeket, rokkantakat, árvákat karoltak fel — a szocialista emberségből is példát adtak. — Bár ekkor sem volt gondokban hiány, (túlszabályozottság, bizonyos formális, bürokratikus vonások eluralkodása), mégis elsősorban a gazdaságirányítási reform kibontakoztatása teremtett új helyzetet a brigádmozgalom számára. Különösen a 80-as években derült ki, hogy e mozgalom akkor élte fénykorát, amikor a könnyen és jól áttekinthető mennyiségi célok, tennivalók voltak a jellemzők. A gazdasági fejlődés intenzív szakaszához, annak velejáróihoz (előtérbe került a minőség, gazdaságosság, általában a megújuló, illetve vállalkozó készség, összefoglalva a hatékonyság) a brigádok jelentős része máig sem tudott jól alkalmazkodni. Megjegyezzük, a gazdasági vezetés sem tárta fel, hogyan lehetne az új viszonyok között a brigádok létét, munkakészségét előnyösen felhasználni, kamatoztatni. — A gazdaságirányítási reform továbbfejlesztése egyfelől kedvez a brigádönállóság kibontakoztatásának, másfelől viszont jobban a felszínre hozza, ütközteti egymással a brigádokon belüli egyéni, illetve brigádok közötti csoportérdekeket. Ügy hallottuk, az a SZOT álláspontja, hogy szolidaritássá kell változtatni ezt a szembenállást. A kérdés: hogyan? — Ténykérdés, hogy a teljesítmény szerinti bérdifferenciálás valóban szembeállíthatja egymással a közösségeket, illetve a brigádokat. Ha nőnek a teljesítmény követelmények, még fokozódhat is ez a szembenállás. Mégsem volna okos dolog eltúlozni ezt a jelenséget, hiszen nem az érdekellentétek a meghatározók, hanem az érdekazonosság. A legjobb vgmk-kban sem a veszekedés a jellemző, mert többnyire olyan dolgok teljesítésére vállalkoznak, amelyek megvalósítása a közösség minden tagja számára előnyös. (Ezekhez mérten a belső konfliktusok súlya, jelentősége eltörpül.) Hasonlóképpen jó néhány olyan szocialista brigádunk van már, amely meghatározott feladatra vállalkozik. illetve köt munka- szerződést. — Gáspár Sándor, a SZOT elnöke is aláhúzta a szocialista brigádmozgalom önszervező, önirányító szerepét, s elmarasztalt mindenféle agyonszabályozást, uniformi- zálási törekvést. Mélyen egyet lehet érteni ezzel az állásponttal. Csakhogy mégis szüksége lesz a brigádmozgalomnak valamiféle központi támogatásra, e támogatás pedig — attól függően, Cj élelmiszerboltot nyitottak meg tegnap délelőtt Zagyvarékason a vasúti újtelepen. A 100 négyzetméter alapterületű tetszetős épületet a helyi tanács és az Áfész 1,6 millió forintos támogatása mellett jelentős társadalmi munkában építették fel. Ezentúl kényelmes körülmények között vásárolhatnak élelmiszer- és háztartási cikkeket a környék lakói Fotó: Mészáros hogy mi mellett voksol — egyúttal már állásfoglalás is. Hogyan oldja fel a szakszervezeti mozgalom ezt az ellentmondást? — Való igaz, egy másik szélsőség volna, ha a szak- szervezetek a jövőben már semmiben nem foglalnának állást a brigádmozgalom kapcsán, ha nem támogatnának semmiféle jó törekvést. Nem erről van szó. Mégcsak nem is arról, hogy elmarasztalunk mindenféle kicsinyes bábáskodást. Ez ugyanis — bármennyire fontos — csak a felszín. A lényeg: ha őszintén valljuk, akarjuk a vállalatok növekvő önállóságát (s akarjuk), akkor amellett is ki kell állni, ami velejár: a munkaverseny, így a szocialista brigádmozgalom is vállalati kategória. Következésképp nem lehet valahonnan fentről, a „magasból” azt mondani:ezt tegyétek, azt tegyétek. Sőt, az is meggondolandó, célsze- rű-e, hogy X vállalat valamelyik brigádja országos versenyfelhívást tegyen közzé, hiszen ami X vállalatnál hasznos, üdvös, nem biztos, hogy az Y-nál is. A vállalatonként eltérő módszerek a brigádmozgalom sokszínűségét, tartalmi és formai gazdagodását eredményezik majd. Természetesen vannak, lesznek azért központi tennivalók is.. Ügy véljük, nem vétünk a vállalati önállóság ellen, ha például népszerűsítjük a bti- gádönkormányzatot és autonómiát, ha —a sajtó nyilvánosságát is felhasználva — megdicsérjük azokat a kollektívákat, amelyek valami ötletes, eredeti módszert ta-, láltak ki a minőség javítására, az innováció jobb kibontakoztatására, stb. Elképzelhető, hogy mégcsak nem is a módszerre, hanem az eredetiségre, a találékonyság elismerésére helyezzük a hangsúlyt, vagyis arra, amelyre minden gazdálkodó szervezetnél szükség van. — Nem kellene összehívni a szocialista brigádvezetők tanácskozását? Nem is any- nyira a jubileum kedvéért, hanem a tapasztalatok kicserélése végett. Végtére is, lenne mit megvitatni!... — Még március elején elkezdődtek, s május végéig előreláthatólag befejeződnek a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásai. Élénk figyelemmel kísérjük az ottani vitákat, kíváncsiak lévén arra: hogyan látják ők a helyzetüket, a kibontakozás útját-módját? Való igaz, egyszer célszerű volna összehívni az országos tanácskozást is. De hogy mikor, arra még nem lehet választ adni. Ez a vállalati tanácskozások állásfoglalásától függ: akarják-e egyáltalán, ha igen, mire gondolnak közelebbről? Nem akarunk a véleményük ismerete nélkül szólni és állást foglalni. — Már hónapok óta tart a vita: kell-e munkaverseny, illetve szocialista brigádmozgalom? Hogyan összegezné a véleményét? — Szerintem nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem az, hogy miképp újuljon meg ez a mozgalom? Mély meggyőződéssel vallom, hogy még a legtökéletesebb szabályozó, illetve érdekeltségi rendszer sem lehet mindenható. Bár az anyagi érdekeltség a meghatározó, azért a jövőben sem lesz mellékes az emberi kiteljesedés önmegvalósítás vágya, a tudásszomj, az ösz- szetartozás érzése és öröme, a szolidaritás. Az ember nem utcai automata, amely bizonyos pénzmennyiség bedobása után ilyen-olyan szolgáltatást nyújt: az ember érző lény, személyiség, akit nem csak az anyagi érvényesülés vágya vezérel. Szeret környezete alakítója, formálója is lenni, maga és környezete számára nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értékeket is teremteni. Magyar László I télre készül a Tigáz Melegben a hideg napokról
