Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

1987. MÁJUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Mátyás király úti „modell** Tanárok, kutatók közös kísérlete A kunhegyesi művelődési központ kul­túrtermében Szabó Ágnes grafikusmű­vész mutatja be munkáit. Á kiállítást má­jus 15-ig te­kinthetik meg az érdeklődők Fotó; Dede Géza Várakhoz, kastélyokhoz Műemlék téglák Mezőtúrról Az Alföldi Téglaipari Vál­lalat mezőtúri gyáregységé­ben közismert burkolótég­lákat gyártanak, melyek a mechanikus hatásoknak el­lenállnak és az időjárás vi­szontagságait is jól viselik. A feladatuk is általában az, hogy az épületek legjobban, igénybevett részét, a lábaza­tát védjék a fagytól, a kül­ső nedvességtől, csapóesőtől. Ezen túl a kedvező esztéti­kai megjelenése miatt az építészek előszeretettel al­kalmazzák a kislakásépítés­nél csakúgy, mint az ipari létesítményeknél. A mezőtúri (téglagyárban negyedes, feles, kétnegyedes iker és négynegyedes (egész) burkolótéglákat készítenek, ezen kívül padlóburkoló la­pokat, pillértéglákat és 1984. óta a szigorú hőtechnikai követelményeknek is megfe­lelő thermoton téglákat gyártanak. Jó tulajdonságai és a természetes égetett ke­rámia színe miatt a keresett építési anyagok a mai építé­szetben egyre nagyobb sze­rephez jutnak. A gyár egyedi igények ki­elégítésére is felkészült. Az Országos Műemléki Felügye­lőséggel két évtizedes kap­csolatuk van, az országban egyedül Mezőtúron gyárta­nak műemlék téglákat. A korábbi hagyományos üze­mű téglagyár helyett 1981- ben kezdte meg a termelést a jelenlegi korszerű gyár, ahol szintén megteremtették az úgynevezett különleges téglák gyártásának a felté­teleit. Hozott minta, vagy rajz alapján egy gmk elké­szíti a célszerszámokat és az alapján megkezdődhet a so­rozatgyártás. Várak, kasté­lyok műemléki helyreállítá­sához a néhány tízből több ezer darabig szállítanak egyedi formájú téglákat. Mezőtúron készültek a Bu- da-vári sikló burkolótéglái, jelenleg pedig a Budapest; Orvostudományi Egyetem rekontsrukciójá'hoz szállíta­nak különleges elemeket. Köteles Lajos, szállítási vezető elmondta, hogy min­den speciális igényt ki tud­nak elégíteni, és a már le­gyártott különleges profilú téglákból a lakosságot is kiszolgálják, összesen több mint 10 fajta egyedi égetett kerámia termék közül lehet válogatni, kaphatók boltív­hez éktéglák, párkány- és pillérelemek is. A műem­lék téglák gyártása iránt az igény növekszik, jelenleg az éves termelésüknek mintegy 5 százalékát feszi ki. — lp — Fafaragó a szerencse szomszédjában Varga József jászberényi fafaragót Sárospatakon is­mertem meg. A hetvenes évek elején a város régi kul- túrházának porosodó kiraka­tában állították ki a fafara­gótábor lakóinak munkáit. A faragványok aztán valami­lyen oknál fogva ott felej- tődtek a vitrinben, és por­lepte, napszítta mivoltukban dacoltak az idővel — min­denesetre alkotóik nevét volt ideje megjegyezni a csendes városka ráérő sétálóinak. Aztán Varga József a kö­zelmúltban a Szakszerveze­tek Szolnok Megyei Taná­csának Művészeti díját kap­ta. Mire vitte az egykori tá­Táncoló paraszt — a hagyo­mányos megmunkálás jegye­it őrzi a faragás Három a kislány — kicsit költészet, kicsit virág, de va­lahol ott az ember is borlakó az eltelt másfél év­tized alatt? — erre szeret­tem volna választ kapni, amikor beültem a jászberé­nyi totózóba Varga József munkahelyére. — Sárospatak... Félelme­tesen szép kezdet volt. Ami­kor meghívtak a fafaragótá­borba és körülnézve csak népművészeket láttam ma­gam körül, haza akartam jönni. Aztán ők bátorítottak, maradjak. Tizenegy éven ke­resztül vendégeskedtem nya­ranta, Sárospatakon, aztán Vásárosnaményban, Rudabá- nyán tanultam a szakmából azt, amit tanulni lehet és ér­demes. — A műhelye? — Egy szellős garázs, ami­ben nyáron még csak eldol­gozgat az ember, de télre be­húzódok a konyhába, ahol Commodore-klub A fogyasztási szövetkeze­tek vezetőinek, szakemberei­nek továbbképzését a koráb­binál változatosabb oktatást formákkal, időszerű ismere­teket adó tanfolyamokkal se­gíti a Szövosz. Továbbképzé­si és Oktatási Központja. A budafoki intézményben éven­te mintegy 2—2,5 ezer szö­vetkezeti vezető és válasz­tott tisztségviselő oktatására vállalkoznak, s kétezren pe­dig a vidéki, kihelyezett tan­folyamokon vesznek részt. Mind többen kapnak árufor­galmi, vendéglátói, felvásár­lási, takarékszövetkezeti, költséggazdálkodási és _szá- mítógépes ügyvitelszervezői képesítést. A továbbképző központ megalapította a Commodore Klubot, amelynek munkája iránt a számviteli szakembe­rek körében nagy érdeklődés mutatkozik. Létrehozását el­sősorban az indokolta, hogy nagyon sok szövetkezet még nem rendelkezik a speciális számítógépes programokkal, holott már igen keresettek az áfészek áruforgalmát, anyag­nyilvántartását, a statiszti­kai adatok rögzítését, mun­kaügyi nyilvántartásokat korszerűsítő programcsoma­gok. apróbb munkákkal bíbelő­döm. Úgy érzem, amit csi­nálok több mint farigcsálás, barkácsolás, de azért a hob­binál — a leghasznosabbak közül való hobbinál — néni taksálom többre a munká­mat — mondja szerény ön­becsüléssel Varga József. A jászberényi lakótelepi lakás előszobájában látható a faragásainak amolyan he­venyészett kiállítása. Az út, amit a hetvenes évek eleje óta megtett, meglehetősen merész ívű. A kezdet: bics­kával faragott ülő paraszt arasznyi szobra. A ma: ékro­vás technikájával „versbe szedett” mesemotívumok, a realitástól messzeszaladó A faragás helyett a díszitő- művészet dominál e táblaké­pen Bizonyára jó oka volt rá a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nevelés- tudományi tanszékének, hogy öt évvel ezelőtt kapcso­latot alakítson ki a Szolnoki Mátyás király Üti Általános Iskolával, ahol a nevelésel­mélet gyakorlati megvalósí­tását kutatják az egyetem szakemberei. Mint azt Mis- kolczi Tamásné, az iskola i gazgató j a hangs úlyozta: nem kísérleti, hanem fejlesz­tő kutatásról van szó. Sok minden beletartozik, a nevelés tudományába, a gyermekek munkához való viszonyának fejlesztésétől a tantestület és az iskolaveze­tés kapcsolatának demokra­tizmusán át a tárgyi feltéte­lek megteremtéséig. Az egyetem minden évben más­más városban rendez iskola­konferenciát — márciusban Szolnokon tartották — aho­vá meghívják azoknak az al­só fokú oktatási intézmé­nyeknek a pedagógusait, amelyekkel kutató-fejlesztő viszonyban állnak. Ezek az öt éve rendszeresített össze­jövetelek jó alkalmat terem­tenek a tapasztalatcserére, az elmélet gyakorlati megol­dása módszereinek megis­merésére. Pedagógiai tanács, munkacsoport A Mátyás király úti isko­lában pedagógiai tanács ala­kult, amelynek tagjai részt vesznek az intézmény életét befolyásoló döntésekben, fe­lelősséget vállalnak a neve­lő-oktató tevékenység haté­konyságáért. Működik a tan­testületben egy alkotó mun­kacsoport is: a neveltségi szint időnkénti mérését, ér­tékelését végzi. A csoport­nak bárki tagja lehet, ko­rántsem zárt közösség és nincsenek „bérelt” helyei. Az ötven tanár és tanító, amennyiben támad egy hasznosítható ötlete, a cso­port tagjának érezheti ma­gát. Rendkívül nehezen körül­határolható téma a neveltsé­gi szint, amit különböző módszerekkel igyekeznek balladai témák. Helyet ke­resni az indázó vonalszöve­vényeknek abban a műfaj­ban, ahol elementáris élet­érzések feszítik a fa göcsört- jei ellenébe a bicskát, fara­gókést, vésőt, vagy — mint Pólyák Ferenc esetében — a baltát, nem könnyű. Az 53 éves fafaragó talán itt, a raj­zos vonalvezetésnél kanya­rodik vissza a grafikával ka­cérkodó, fényképező, agya­got formázó önmagához — a kezdethez. Hogy itt ragad-e, kissé távol a klasszikus fa­faragástól, közelében a sok­szorosító technika dúcainak — nem tudni. Mindenesetre továbblépését érdeklődéssel várjuk. — Almai? — A Kapoli-díj, a Nép­művészet mestere cím. — És itt a totózóban? — A legnagyobb nyeremé­nyem 6 ezer 400 forint volt, egy tizenkettessel, de töltöt­tek már itt ki 3 milliót érő szelvényt is. Miért ne teljesülnének Varga József álmai? Hiszen a szerencse közvetlen köze­lében él. — Pb — vizsgálni: kérdőíveket oszta­nak ki a tanulók között, in­terjúkat készítenek velük, hogy minél alaposabban megtudják: a nevelő és ok­tató munkának mely terüle­tein vannak hiányosságok. Természetesen, nem csupán a tanulóközösséggel foglal­koznak, hanem mint például idén januárban, a pedagógu­sok közösségével is, a kettő ugyanis hatással van egy­másra. Az egyetem nevelés- tudományi tanszéke segítsé­gével készült már helyzet- elemzés az iskolavezetés de­mokratizmusáról, a tantestü­let egységéről, aktivitásáról, az intézmény külső — a csa­láddal, a szülőkkel kialakí­A jó munkahelyi közérzet egyik elengedhetetlen felté­tele, hogy a pedagógusokat új ötleteik megvalósítására serkentsék, felkeltsék ben­nük a szakmai előbbre lépés iránti igényt. Mindehhez persze pénz is kell. Ezügy- ben a Mátyás király úti is­kola sokat tett: a megyei ta­nács által kiírt pályázaton elegendő összeget nyertek ahhoz, hogy a tantestület tagjai az eddigieknél gyak­rabban eljussanak a külön­böző továbbképzésekre. A pályadíjból fedezni tudják a pedagógusok pályázati anya­gainak sokszorosítását, a pá­lyaművek terjesztését. Máris Akár szundikálhatnak is egyet ebéd után, igaz, a ké­nyelmes alváshoz nincsenek meg a feltételek, hiányoznak a heverők. Ezért minden kisdiák hazulról hozott kis­párnájára hajthatja le a fe­jét. Elérték, hogy a tanítás nem megszakítás nélkül fo­lyik, gyakran adnak időt né­mi üdítő levegőzésre, futká- rozásra, játékra, hogy ké­sőbb jobban fogjon az agy. Az iskola-otthon tapasztala­tai kedvezőek: a gyerekek kiegyensúlyozottabbak, nyu- godtabbak, a pedagógusok­kal bensőségesebb viszonyba Két pályázatot hirdet a Szolnok Megyei Tanács VB művelődési osztálya, a Ha- zaifas Népfront Szolnok Megyei Bizottsága és a Szol­nok Megyei Múzeumok Igaz­gatósága. Az egyik néprajzi tárgyú, amelyen eredeti helyszíni témájú vagy levéltári gyűj­tést tartalmazó pályamun­kával lehet indulni. Kiemelt témaként javasolják a szer­vezők a folklór gyűjtést, hogy a Szolnok megyei folk- lórkutatások szélesebb kör­ben is meginduljanak. Ünne­pi szokások története, az emberélet nagy fordulóihoz kötődő népszokások, gyer­mekjátékok, népzenei gyűj­tés, építkezés, lakáskultúra, népviselet, táplálkozás, kis- i párok története, paraszti önéletrajzok lehetnek a mé­lyebb vizsgálatok tárgyai. A másik pályázat me­gyénk új- és legújabbkori •történelmét állítja a közép­pontba. Itt a javasolt té­mák: a kiemelkedő helyi személyiségek életútja, a társadalmi szervezetek tör­ténete, a közművelődési in­tézmények története, egy- egy üzem fejlődésének útja, a né píron tmozgal om 50 éve. Ezeken kívül a pályázó fog­lalkozhat Szolnok megye du­alizmus kori történelmével, az 1918—19-es polgári de­mokratikus és szocialista forradalom időszakával, a két világháború közötti he­tott — kapcsolatáról. Ebbe a vizsgálatba hetvenegy isko­lát vont be az egyetem, az eredményt valamennyi érin­tett kézhez kapta, így lehe­tősége volt az összehasonlí­tásra. Alighanem a vizsgála­tot végzők nem eléggé pon­tos kérdezésének tudható be, hogy a pedagógusok többsé­ge nem tudott válaszolni a demokráciát firtató kérdé­sekre. Az is feltételezhető, hogy a tantestületek tagjai nincsenek kellően tisztában a véleményezés, egyetértési és döntési jogaikkal. Ezért határozott úgy a neveléstu­dományi tanszék, hogy erről a témáról két éven belül to­vábbá öt felmérést végez. több javaslat került az isko­la vezetőinek asztalára; fog­lalkoznak a képességfejlesz­téssel, a tehetséggondozás­sal, az ellenőrzéssel, az érté­keléssel és az osztályozással, a társadalmi-nemzeti ünne­pek érzelemfejlesztő hatásá­val. Helyi, és egyelőre kevés követőre talált ötlete volt az iskolának az alsótagozatos osztályok iskola-otthonos rendszerbe történt „átszer­vezése”. Az ötlet lényege, hogy miután a gyerekek reg­geltől koraestéig az iskolá­ban töltik az idejüket, érez­zék magukat otthon az in­tézmény falai között. kerültek. És ami örvendetes, javult a tanulmányi eredmé­nyük. A rendszer tehát be­vált, a folytatás valamivel könnyebbnek látszik, hiszen csökken a körzet tanulói lét­száma, azaz enyhül a zsú­foltság. Lehet, hogy túlzás Mátyás király úti modellről beszél­ni, az viszont biztos; ebben az iskolában jó kezekben van a hatszázharminckilenc nebuló jövője, kutató-meg- újító kedvű pedagógusoktól kapják meg a továbbiakhoz szükséges segítséget. B. J. lyi történelemmel: ezen be­lül is a helységek gazdasá­gi, társadalmi helyzetével, a rétegek életmódjával, a vá­rosi és falusi kézműipar, kisipar történetével, az ol­vasókörök, kulturális egye­sületek fejlődésével. A népi demokratikus forradalomról is gyűjthetnek anyagot a pá­lyázók egy-egy nagyobb köz- igazgatási egység keretein belül. Feldolgozhatják a szo­cializmus épülésének idősza­kát egy-egy helységben, a szervezetek mozgalmi tevé­kenységét, a rétegszerveze­teket. E pályázat alapkövetel­ménye, hogy a szerző köz- gyűjteményben megtalálha­tó és az oda még be nem nyújtott történeti források­ra, muzeális értékű tárgyak­ra, dokumentumokra, fotók­ra, visszaemlékezésekre tá­maszkodjék, azok pontos le­lőhelyének feltüntetésével. Mindkét pályázaton csak azok vehetnek részt, akik múzeumi gyűjtéssel és törté­netírással hivatásszerűen nem foglalkoznak. Csak nyomtatásban meg nem je­lent, kiadás alatt nem álló munkákat lehet beküldeni két példányban, jeligével a Szolnok Megyei Múzeu­mok Igazgatósága címére: A beküldési határidő 1987. szeptember 20. A megyei pá­lyázatok eredményhirdetése 1987. októberében lesz. Mire int a pályadíjból? Múzeumi pályázat Téma: megyénk néprajza és történelme Kispáraák a padokén

Next

/
Oldalképek
Tartalom