Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
10 Kulturális kilátó 1987. MÁJUS 9. Van miért elmenni... Kós-ház Miskolcon Miskolc építészetének „történelméről” adnak képet a fotók, a tervrajzok, a tárgyi emlékek a Kós-házban Városszépítők, építőművészek nem is kívánhatnának maguknak otthonul épületesebb, inspirálóbb házat, mint amilyet (nemrégiben) Miskolcon avattak. Kós-ház — így ismerték városszerte a Felszabadítók útja és a Mikes Kelemen utca sarkán álló, Kós Károly tervei alapján épült villát. Néhány éve a városi tanács megvásárolta tulajdonosaitól, s elkezdődhetett a renoválás, a kisebb átalakítás. Az avatóünnepségen Kovács László, Miskolc tanácselnöke megemlékezett az értékmegóvó, értékteremtő nagy közösségi összefogásról, hangsúlyozva, hogy ez a tett például szolgálhat arra, hogy a miskolciakban is megvan az elszánás az értelmes szépet létrehozó cselekvésre. A felújított épületet a Városszépítő Egyesület és az építőművészek helyi csoportjának elnökei vették át • megőrzésre és használatra, köszönetét is mondva mindazoknak, akik segítségül voltak e szép feladat megoldásában. Kós Károly soha nem lakott e miskolci épületben. Ha élne, s járhatna most az általa tervezett házban; ha körüljárná kívül, s bejárná bővül, bizonyára áldását adná a megtartott és felújított épületre; mindazokra a maiakra, akik gondolattal! és szívvel mindennek létrehozói voltak Miskolc építészettörténetével ismerkedhetünk a Kós-ház két földszinti termében. Századokat ível át az az anyag, ami szemünk elé tárul. Amint belépünk az ajtón, baloldalt azonnal a város belterületi térképe állít meg — 1759-ből való. S a másik teremben, jobbra ott a jelen a jövője — az épülő technika háza maketten. Amit látogató utunk során tapasztalunk, az nem csupán építészet és városépítés, nem szűkén vett szakmai információk történeti elrendeződése — hanem történelem is. Történelme a Miskolcon élők mindennapjainak ; küzdelmeinek és pusztításokon úrrá lett reményeinek Sokat szenvedett város Miskolc, mondják és üzenik a dokumentumok: „Tűzvész, árvíz, földrengés, háború, az elmúlt századokban sajnos nagyon gyakran pusztított. A legnagyobbat kiemelve: 1706-ban Rabutin császári generális porrá égette a virágzó települést. .. ” És sokáig állhatunk két nagyméretű fotó előtt is; alattuk újságok, könyvek tudósítanak „Miskolcz gyá- szá”-ról. A Szinva és a Pe- ce közti épületek nagy részét romba döntő, 1878. augusztus 30—31-i árvíz ugyancsak megpróbálta a város polgárainak újrakezdő. építő képességét. Természetesen „olvashatjuk” a kiállításon látható fotókon, tervrajzokon, tervdokumentációkon az építészet tárgyi emlékein azt is, hogy a békés időben hogyan alakították, rendezték, tervezték és építették Miskolcot. Mindez a szakembereknek mond elsősorban „használható” információkat, ám a városlakó polgár, a nem szakember látogató is bele tud kóstolni a törekvésekbe. A rég- és a közelebbi múlt történelmi anyaga mellett a második teremben már felsorakozik mindaz, ami a mi időnkben történt, s történik. Fotókon „elevenedik meg a jelen, illetve a közelmúlt, látható a szükségszerűen kötelező pusztítás, majd az újjáépítés annak mindenféle hátrányaival és előnyeivel egyetemben.” A polihisztor Kós Károly emlékének is teret szentelték a kiállítás rendezői. Tiszteleghetünk e ház egykori tervezője; az építőművész, kultúrtörténész, egyetemi tanár, író előtt, aki „hosszú élete folyamán népe sorsáért, jövőjéért nem csak aggódott, de mindvégig tett is.” A Kós-házban pinceklub várja majd az építészeket, városszépítőket, az emeleti teremben szakmai tanácskozások konferenciák rendezésére nyílik lehetőség. „Van-e Miskolc építészetének sajátos, megkülönböztető arculata, s ha van, akkor ez hogyan tükröződik az egyes korszakokban, kimutatható-e kontinuitás, harmonizál-e a múlt és a jelen építészeti törekvése? Ilyen, és ezekhez hasonló kérdéseken szeretnének elgondolkodtatni a kiállítás rendezői, amikor kinyilvánítják véleményüket, hogy e sokat szidott, szeretett városukat hibáival és előnyeivel, vétkeivel és áldásaival együtt magukénak érzik.” Meggyőződéssel és jó szívvel ajánljuk mindenkinek a miskolci Kós-ház és a miskolci építészettörténeti emlékeket bemutató kiállítás megtekintését. Van miért elmenni... (t. *>. j.) Színház Egerben A szükségből kovácsolt erényt a korábban veszélyeztetettnek látszó helyzetben lévő Egri Gárdonyi Géza Színház. Egy kívül-belül modern, esztétikus, bár nézőterét és színpadát tekintve nem túlméretezett épületben, állandó társulat nélkül kovácsolt össze ebben az évben egy, talán a színháztörténetben is páratlan gazdagságú évadot. Persze, nem magára hagyatva, hanem a budapesti és a vidéki együttesek jelentős részének segítségével. melyek rendszeresen térnek vissza vendég- szereplésre a Bükk kapujának is nevezett, kedves városba. Drámákat, vígjátékokat, musicaleket, operett-bemutatókat láthatott a közönség, emellett dzsessz-kon- certeknek és gyermekelőadásoknak is otthont adott a növekvő hírű színház. Utoljára április közepén rendeztek bemutatót, a következő premier a József Attila Színházzal együtt készített közös produkció lesz: Dario Fo Nem fizetünk, nem fizetünk című komédiája Gáli László rendezésében, május 15-én. Képeink a Katona József Színház társulatának ehavi előadásán készültek: O’Neill Utazás az éjszakába című drámáját játszották. Ol- savszky Éva, Mád! Szabó Gábor, Balkay Géza és Szacs- vay László főszereplésével. (Fotó: T. K. L.) Csillagtetős játékok ötvenhat éve Tizennyolc előadás lesz — Kilencvenezer nézőt várnak Szegedre „Szeged híres város” — a jól ismert népdal első taktusai hosszú ideje minden nyáron szignálként hangzanak el a Dóm téren, jelezve, hogy az ország legnar gyobb szabadtéri színháza ismét szélesre tárja kapuit. Azokat a jelképes kapukat, amelyeket 56 év óta egy nagyobb megszakítással minden nyáron megnyitnak, a kultúrára is szomjazó turistavendégek előtt. A Szegedi Szabadtéri Játékok első — még kísérleti — előadását 1931. július 13- án tartották. Az igazi premierre azonban Madách Az ember tragédiája című drámai költeményének Hont Ferenc által .rendezett 1933. augusztus 26-i előadásáig várni kellett. Ezzel a bemutatóval Szeged egy csapásra az érdeklődés homlokterébe került; jelentős színházi sikersorozat kezdődött, s mind többen zarándokoltak el a csillagtetős színházba, hazaiak és külföldiek egyaránt. A program egyre gazdagabbá és színesebbé vált. Fontos állomás 1935. augusztus 10-e, az első ope- rabemutató napja. A Parasztbecsületet játszották, s a darabot maga a szerző, Mascagni dirigálta — kitűnő olasz szólisták közreműködésével. Néhány év múlva azonban közbeszólt a háború: 1939 nyarán hosszú időre kihunytak a színház fényei. A felszabadulás után noha az „élesztési’’ kísérletek egymást érték — csak 1959-re alakultak kedvezően a feltételek. Július 25-én ismét benépesült a hatalmas, hat és fél ezer nézőt befogadó színház, s ezen az estén Erkel Hunyadi László című operája nyűgözte le a közönséget. Bebizonyosodott, hogy az új társadalmi rendnek megfelelő új színház született, amely azonban vállalta az előzményeket is: az első korszak haladó törekvéseinek, hagyományainak ápolását. Immár több, mint negyed százada ebben a szellemben térnek vissza a múzsák a Dóm térre minden nyáron. A Szegedi Szabadtéri Játékoknak a sokszínűség a legjellemzőbb vonása. Napjainkig mintegy kilencven művet — operát, drámát daljátékot, balettet, folklór- műsort — állítottak színpadra, s minderre kétmilliónál több néző volt kíváncsi. Az idén felújításának 29. évadját kezdi meg a színház, s a rendezők ezúttal július 17-e és augusztus 23-a között reménykednek esőmentes napokon. Ha a számíiá- sok beválnak, s közben nem kényszerülnek módosításokra — mint sok esetben már történt —, akkor a közönség 18 előadást láthat, mégpedig sorrendben a Cyrano de Bergerac-ot Huszti Péter és Moór Marianna főszereplésével; a Boszorkányok, varázslatok című táncjátékot (amely a Nemzetközi Szakszervezeti Néptáncfesztivál gálaestje lesz), tíz ország tánccsoportjainak részvételével; Verdi Rigolet- tóját nemzetközi szereposztásban. A darabban fellép Oberto Magro fiatal olasz tenorista is, aki — meredeken felfelé ívelő pályfutá- sát tekintve — akár az év felfedezettje is lehet. A Rockszínház társulata öt előadásban mutatja be a Nyomorultak című musicalt, amelyet — szemben a Jézus Krisztus Szupersztár című darab sokéves késésével — szinte a „világhódítással” egyidőben visznek színpadra. Webber Requiemje is kellemes kikapcsolódást ígér, csakúgy, mint Tolcsvayék által szerzett Magyar mise című rockopera, amelynek" itt lesz az ősbemutatója. A darabot egyébként Koltay Gábor rendezte. A Szegedi Szabadtéri Játékokkal párhuzamosan az Űjszegedi Szabadtéri Színpadon is folynak majd előadások. A kétezer nézőt befogadó színházban hat estén át prózai-, kabaré- sanzon-, opera-, dzsessz- és magyamóta-műsorokat lát- hat-hallhat a közönség. A Dóm téri játékokra máris igen nagy az érdeklődés; mintegy 60 000 jegy már elővételben elkelt. A belépők árai egyébként 60 és 200 forint között váltakoznak. (Az összes előadásnak 90 000 nézője lehet.) A hatalmas nézőteret ebben az évben is felújítják, erre négymillió forintot áldoznak a szervezők. Ez az összeg voltaképp egy teljes darab színpadra állítása költségeinek felel meg. Az akusztika javítása érdekében nybtlcszáz hangszórót cserélnek ki. A jegyvásárlás zökkenőmentes elősegítésére a közelmúltban jegyiroda nyílt a szegedi Klauzál téren. Érdekesség még, hogy a szervezők munkájának megkönnyítésére megalakult a Szegedi Szabadtéri Játékok Baráti Kör, amely Hont Ferencről kapta a nevét. Az előadások most is, mint minden évben, este fél kilenckor kezdődnek. A kézimunka szakkör egyik tagja egy ősi kirgiz mintán dolgozik (Fotó: APN) Gyermekképtárat aditak át a közelmúltban Kirgizia fővárosában, Frunzéban. Az új kulturális létesítmény az esztétikai nevelési központban kapott otthont. A képtár első látogatói természetesen gyerekek voltak. Az iskolai szünetekben és a hétvégeken a fiatalok nemcsak a köztársaságbeli ifjú tehetségek munkáival ismerkedhetnek meg, hanem külföldi gyerekek alkotásaival is. A frunzei esztétikai nevelési központban körülbelül száz különféle szakkör, stúdió, klub működik. Kedvükre dolgozhatnak itt azok a gyerekek, akik a festészettel, az építészettel, a formatervezéssel vagy a színházművészettel alaposabban szeretnének megismerkedni. A központ egyik fő feladata, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a nemzeti kultúra hagyományainak ápolása iránt. Többszáz például azoknak a száma, akik hímzéssel, szövéssel, fonással, fafaragással foglalkoznak. A gyerekek oktatását a köztársaság fiatal művészei vállalták: építészek, festőművészek, színházi szakemberek és filmművészek. Jelentős eseménynek számított a Raduga (Szivárvány) gyermekfilm-stúdió megszületése. Ennek keretében operatőri és rendezői szakkör, továbbá rajzfilm- és forgatókönyv-író szakkör is működik. A központ munkatársad szoros kapcsolatot tartanak fenn a köztársasági televízió ifjúsági adásainak szerkesztőségével. Részvételükkel a tévé gyermek- műsorai az utóbbi időben sokkal érdekesebbek, színesebbek lettek. Csütörtökön a Kossuth Filmszínházban nyitották meg a 27. Miskolci Film- fesztivált, a riport-, dokumentum-, népszerű-tudományos és animációs rövidfilmek seregszemléjét. Az egyhetes programban szerepel többek között egy köz- művelődési filmfórum is. Tegnap este a Thália Színházban a japán Bungei- za Gekidan Színház társulata vendégszerepeit. Pinczés István rendezésében Örkény István Tóték című tragikomédiáját adták elő, melynek bemutatója 1985 októberében volt Tornájában. i / A tiszakécskei, a lakitelki és kecskeméti gyermek fazekas szakkör anyagából válogatott kiállítást láthatnak az érdeklődők július 31-ig a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban. Október és a szocialista szellemi kultúra forradalma címmel nemzetközi konDióhéjban A kulturális ólet hírei ferenciát rendez ebben a hónapban Debrecenben a Szovjet irodalom című folyóirat szerkesztősége a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem Szláv Filológiai Intézetével és az MTA Modern Filológiai Társaságával közösen. Az idén harmadik alkalommal rendezi meg az Országos Karikatúra Biennálét a Művelődési Minisztérium képzőművészeti osztálya a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban. A kiállítás alkalmából — melyet szeptemberben nyitnak majd meg — reprezentatív katalógust is megjelentetnek. Békés megye tárgyalkotó népművészetét bemutató kiállítás látható május 17-ig Mezökovácsházán, a városi művelődési központban. Tíz nappal később zár a hajdúbihari népművészeti kiállítás a debreceni Kölcsey Művelődési Házban. A TIT Csongrád Megyei Szervezte művelődóselméleti nyári egyetemet rendez július 23 és 30 között Szegeden a művelődési'"és az innováció témakörében. Július 14- én indul ugyanitt a pedagógiai nyári egyetem, amely az oktatási törvény pedagógiai kérdéseinek elemzésére vállalkozik, ezen belül is elsősorban az iskola és a pedagógus önállósága közötti összefüggéseket vizsgálja. Május 18-án, a múzeumi világnap alkalmából nyitja meg újra a kapuit a látogatók előtt a budapesti Kína Múzeum, ahol a felújítás után a Kínai és japán n}üvé- szet című kiállítás látható. Művészet — gyerekeknek
