Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-09 / 108. szám
1987. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tíz megye fiataljai tanácskoznak Szolnokon Tegnap kezdődött, és vasárnap délutánig bárt Szolnokon a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozó KISZ-titkárok regionális találkozója, ama egyben a hús- védnökségi napok zárása is. A tíz megye és a főváros fiataljai pénteken délután üzemlátogatások keretében ismerkedtek megyénk gazdaságával, ma és holnap pedig, a MÉM, a KISZ KB, A fiatalok és a róluk időben gondoskodó szülők körében egyre népszerűbb az ifjúsági takarékbetét, melyet több mint 15 éve hozott létre az OTP. Megyénkben az elmúlt év végén az OTP 24 135 ifjúsági takarékbetétet vezetett, ezen összesen 440 millió forint gyűlt ösz- sze. Tavaly áz ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők kövalamint az ágazati szakszervizetek — ÉDOSZ, MEDOSZ — meghívott képviselőinek részvételével hazánk élelmiszergazdaságának gondjairól tanácskoznak. A „komoly” programok mellett természetesen jut idő a szórakozásra és a játékra is. Az esemény színhelye a Helyőrségi Művelődési Otthon lesz. zül családi és társasház építéséhez százkilencvenöt, lakásvásárláshoz háromszáz- harmincötén igényeltek OTP-kölcsönt, további százhét fiatal pedig magántulajdonban lévő lakás megvételéhez vett fel kölcsönt. Az áruvásárláshoz, . szőnyeg, bútorok beszerzéséhez kölcsönt igénylők száma is meghaladta a háromszázat. Számítógépek az ügyintézéshez A jogalkalmazás jogpolitikai elveinek tanácsi szintű alkalmazásáról tárgyalt — Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökének vezetésével — pénteki parlamenti ülésén a Tanácsi Koordinációs Bizottság. A testület különösen időszerűnek minősítette az ügyintézés szakszerűbbé tételét, annak meggyorsítását, az ügyfelek udvarias fogadásál, eligazítását és pontos tájékoztatását, valamint az állami és az állampolgári fegyelem erősítését. A bizottság ezután a tanácsi informatikai számítás- technikai rendszer fejlesztésével, valamint a tanácsi nyilvántartások és adatszolgáltatások egyszerűsítésének feladataival foglalkozott. Indokoltnak tartotta az integrált tanácsi információs rendszer kiépítésének megkezdését, a tanácsoknál használt mikroszámítógépek programellátásának mielőbbi megoldását. Népszerű az ifjúsági takarékbetét HA AZT MONDOM: KÁBELTÉVÉ... A választék tizenkét rádió- és huszonkét tévéprogram Antennaerdő a Vízügyi Székház tetején. A Gelka Budapesti Antennaüzemének szerelői szerencsére már a szerdai eső előtt végeztek a „magaslati” munkálatokkal A professzionális Hirschmann berendezés beüzemelése is megkezdődött a héten. (Fotó: Dede Géza) A 83 méter ma- magas Vízügyi Székház * tetején három antennaárboc mered az égnek, rajtuk pontosan huszonnyolc antenna. — Ezeknek a speciális árbocoknak a felállítása volt a legnehezebb — mondja Nagy Sándor, a Gelka Budapesti Antennaüzemének szerelésvezetője. A Vízügyi Székház 15. emeletének 18-as szobájában beszélgetünk, a főállo'más műszaki helyiségében. Hogy miért volt nehéz? Mert lújdonságnak számítanak a tetőkön rögzített robusztus vasszerkezethez csatlakozó árbocok, mint ahogy újdonság hazánkban a Hirschmann főállomás is, azaz a professzionális berendezés, amely az antennák vette jeleket a kábelekbe továbbítja. Miről is van szó? Ne keverjük a dolgokat! Szerencsére gazdagok vagyunk; Szolnokon működik tudósítói irodája a TV Híradónak, a Széchenyi városrész egy részén vehetők a városi televízió adásai (figyelem, két különböző cégről, a Szolnok városi és a Magyar Televízióról volt eddig szó!). Ami pedig most épül — a városi tanács beruházásaként — az egy olyan antenna- és kábelrendszer, amelyet néhány év múltán talán az egész város használhat. Nézzük, mit tud ez a „kábeltelevízió”! Az antenna- rendszer és a berendezés veszi és továbbítja a magyar rádió URH programjait, tehát a Kossuthot, a Petőfit, a 3. műsort és a Danubius Rádió műsorát. A 4 osztrák, a 4 jugoszláv rádióprogramot — köztük az osztrákok zenei programját és a szabadkai magyar nyelvű adásokat —, ezenkívül három csehszlovák és egy román rádióprogramot, valamint igény esetén továbbíthatja a szolnoki rádió műsorát — közvetlenül a stúdióból, URH sávban, ami eleve jobb minőségű, mint a mostani, a középhullám. Ez utóbbi lehetőség kihasználása a Magyar Rádió illetékeseinek döntésén múlik. A tv adók: mindkét magyar műsor, a csehszlovák kettes program, a jugoszláv belgrádi főprogram — ez újdonság lesz Szolnokon — és az újvidéki tartományi program — amelynek a műsora a Néplapban régóta olvasható —, a moszkvai egyes és hetedikként a Szolnok Városi Televízió műsorait tovább- bítja kábelen a berendezés. Adókimaradás esetén folyamatos színes beállítóábrát sugároz a főállomás — ilyen sem volt még Szolnokon! összesen egyébként huszonkét tv műsor vételére és továbbítására alkalmas a berendezés — közöttük a majdani műholdas programéra is —, valamint elképzelhető, hogy a városi televízió szolgáltatásaként önálló „mozicsatorna’’ is lesz. A választék a „kábeles” szolgáltatások köre tehát igen bőséges. Mikoé lesz mindebből valóság? — kérdezheti az olvasó most, az antennarendszer kiépítésének, a főállomás üzembe helyezésének idején. És menynyibe fog kerülni a szolnokiaknak? — tehetik hozzá mindjárt a .zsebbevágó” kérdést is. Nos, az első kérdésre a válasz; folyamatosan építik ki az antennarendszert. A másodikra pedig; egészen biztos, hogy fizetni kell érte. Menjünk sorjában! A Vízügyi Székházban lévő főállomásról 4 törzsvonal indul, amelyek mentén — 5—600 méterenként erősítő szekrényeket helyeznek el — a kábelek onnan ágazhatnak le. Az egyik irány az Ady Endre úton és a Keskeny János úton vezet a Széchenyi városrészre a Rigó útig. A másik a főállomástól a Beloiannisz úton és a Tanács- köztársaság útján keresztül a vasútállomás környéki lakótelepre. Ennyi épül ki az idén, s ez összesen hétezer lakást jelent. Ez a második fővonal a későbbiekben a József Attila úton halad tovább a vegyiművekig, a harmadik fővonal a Zagyva közműhídján megy át és a Zagyván túli területeket kapcsolja a rendszerbe, a negyedik a Kossuth tér érintésével halad a Tisza-hídon át a Kertvárosba és Szanda- szölősne. A kábelrendszer közmű lesz, a tanács a kiépítése után határozza meg a közműfejlesztési hozzájárulás mértékét, a lakásokba vezetett kábelek használói a szolgáltatások választékával arányosan — lakásonként — fizetik majd a használati díjat. Hogy mit tud valójában a rendszer, arról már a nyáron ízelítőt láthatnak az érdeklődők a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban és a Centrum áruházban. — E — Zsebünkben vájkáló tolvajok Avagy biztonságban van-e, amit megtermelünk? Nem elég egy terméket előállítani, meg is kellene azt védeni — ez a kétszer kettőnek hangzó megállapítás motoszkál az ember fejében, amikor a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság népgazdasági és társadalomtulajdon védelmi osztályának munkatársaival beszélget. A gazdasági szféráA közelmúltban Fehér József alezredessel az osztály vezetőjével Jászberénybe indultunk. Hogy miért éppen oda? Erre sajnos, indíték volt bőven. Nemrég hozott ítéletet a bíróság Suba István és Terjéki György ügyében, akik hűtőgépeket loptak szériában. Arra lettünk volna kíváncsiak, milyen tanulságokat vontak le az esetből azok, akiknek a közvagyon megőrzése lenne a feladatuk. Első utunk a városi kapitányságra vezetett, ahol dr. Rolkó István százados, bűnügyi osztályvezető nem tudott túl sok szívderítőt mondani. — A gyárakban, munkahelyeken sok hiányossággal találkoztunk, sömmázta a kapitányság tapasztalatát dr. Rolkó István, aztán vélekedését tényekkel is megerősítette. — A Terjéki ügyben egy ellopott antenna vezetett nyomra: az égjük gépkocsiról eltűnt ez a tartozék és Terjéki autójának az ülésén bukkantunk nyomára. Egy ilyen „enyveskezű” embernek nem árt megnézni a környezetét: házkutatást tartottunk a jászjákóhalmi házában és 22 ezer 500 forint értékben találtunk hűtő-fagyasztó és egyéb készülékeket. Főnökénél, Suba Istvánnál 82 ezer forint érték— De még ennél is „szebb” az, ami a Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemében történt. Ceglédi Gyula rendész leíratott magának egy selejt palástot — és vadonatúj fn- gyasztóládákat hozott ki a papírral, mint mondotta, az orvosának. Ez a gyári vezetés tudomására jutott, lefolytatták a fegyelmi vizsgálatot és a tolvaj rendészt bércsökkentéssel „büntették”. De tudunk arról is, hogy a kötelékünkből íegyel- mileg elbocsátott rendőrrel folytattak előrehaladott tárgyalást: ugyan legyen már rendész a Hűtőgépgyárban... Hogy nemcsak a gyárban van számtalan veszélynek kitéve a termék, azt Rolkó százados egy szemléletes példával igazolta. Kocsiba ültünk és kimentünk a jászberényi vasútállomásra, ahol a teherárúk rakodók placca alaposan kiesik az ellenőrzés látószögéből. A húsvéti ünnepek alatt itt sorakozott több mint 20 hűtőláda. Egy láda súlya 60 kilogramm, így semmi nehézséget nem okozott a rakodótér mellé állni személygépkocsival és betenni egyet a csomagtartóba. Alighanem a locsolko- dók, nagyvonalú figyelmetlenségével magyarázható, hogy csak egyetlen egy hűtőláda talált így gazdára... A gépkocsiban a százados már-már anekdotába illő történetben mesélte el a ban legalább olyan felháborító „krimiknek’’ lehet ' tanúja az ember, akár az erő- szaLkps cselekmények műfajában. Sőt, az erkölcsi megrendülés talán elemibb erejű ott, ahol köztiszteletben álló vezetők nyúlnak a közöshöz, vagy azok lopják a gyári vagyont, akiknek egyéb iránt éppen az őrzés lenne a feladatuk. ben találtunk hűtőgépgyári termékeket. A módszerük nem volt túl szellemes; mi - után a szalagról lekerült termékeket nem vételezték be azonnal a raktárba, így egy ideig „senki földjén” álltak a szekrények. Ezalatt rakták meg velük Terjékiék a Nivát és vitték ki akadálytalanul a teherportán, ahol természetesen a portások sem álltak a helyzet magaslatán. Hogy aztán a szerkezetekhez gyári szám is kellett? Ezekből az öntapadós címkékből bárki vehetett amennyire szüksége volt. — Ez a duó elnyerte a büntetését, de vajon tanul- tak-e belőle a többiek? — kérdem dr. Rolkó Istvánt, amint utólag kiderült kissé naivul. A százados olyan ingerült lesz, mintha őt magát károsították volna meg: — Arról szó sincs, hogy nagyobb becsülete lenne a közös vagyonnak. A Suba eset után belebotlottunk egy újabb „gyűjtögetőbe”: négy kompresszort vittek ki a gyárból, egy IFA tehergépkocsi ülése mögött volt az „áru” egy kabáttal letakarva: Vagy: egy közúti ellenőrzés során olyan termékre leltünk a gépkocsin, ami nem állt rajta a szállítólevélen. Két palack és egy fagyasztópalást helyett csatlakozó dugvillák, fagyasztó ajtók, kosarak kerültek elő. jászfényszarui fiatalember esetét a Merkúrral. A vállalkozó szellemű férfi felutazott a csepeli telepre, besétált a portán, aztán beült egy Dáciába, és a gépkocsival hazajött Fényszarura — természetesen fizetés nélkül. A rendszám nélküli járművet nem tudta értékesíteni, a dolognak azonban itt még nincs vége. A kapitányságról telefonáltak a Merkúr telepre, hogy jöjjenek a megtalált gépkocsiért. Azt a választ kapták, hogy náluk bizony nem hiányzik egyetlen autó sem. Végül, csak sikerült őket rábeszélni, hogy elvigyék. Ugyancsak cifra a Szoltisz jászkiséri gázcseretelepének esete is. Ide tavaly májusban törtek be először és vittek el 10 palackot 20 ezer forintértékben. Az első sikereken felbuzdulva a következő hónapokba még ötször törtek be ide és a kár immár 100 ezer forint, miközben a Ti- gáz és a Szoltisz egymásra mutogat: ki a felelős azért, hogy a cseretelepet estére nem lehet kivilágítani? Érthető, hogy a dolgozók többsége mély felháborodással ítéli el az ügyeskedő szarkákat és a jobb érzésű munkások szeretnék biztonságban tudni az általuk megtermelt javakat. Hogy milyen rendszabályokat foganatosítanak hasonló esetek megőrzésére? Trencsán Gyula a gyár általános biztonsági főosztályvezetője elmondta, hogy néhány ügyviteli előírás megszigorításával megpróbálják elejét venni annak, hogy nem teljes értékű anyagok papírjával esetleg vadonatúj termékek hagyhassák el a gyárat. Véleménye szerint a rendészeti állomány jelenlegi összetételében nem felel meg valamennyi követelménynek, ám ezen az alacsony alapbérek miatt változtatni nem áll módjukban. Technika és összefogás Szóba jött egy fegyveres va- gyonőrség felállításának terve is, ezt azonban létszám problémák miatt elvetették és inkább a korszerű technikát állítják hadrendbe. Egy számítógéppel kombinált elektronikus őrzőrendszert építenek lk;i a kerítés mentén, amely rögzít minden gyanús tevékenységet, s az esetet visszajátszva rekonstruálhatnak minden vagyon elleni cselekményt. Megszigorították a motozást és az ellenőrzést a teherportán, ennek ellenére a főosztály- vezető továbbra is a rendészeti állomány tagjainak alkalmasságát és megbízhatóságát tartja döntő tényezőnek. Véleménye szerint a Suba-ügy azért okozhatott ilyen jelentős kárt a gyárnak, mert az őrzők között annál is nagyobb volt az összefonódás, ami az eset kapcsán felszínre került... Szabó Istvánt, a városi pártbizottság első titkárát kérdeztük meg, miként jut nyugvópontra véglegesen a közvagyon biztonságának dolga? — Valamennyi politikai fórumot felhasználunk a közgondolkodás formálására — kezdte egy szerteágazó stratégia ismertetését az első titkár. — A közelmúltban az ügyészség bevonásával elemzést készítettünk a hasonló esetek indítékairól. A vezetői megbeszéléseknek sűrűn napirendje a munkafegyelem szigorítása és a közvagyon őrzése. Az igazi frontáttörés azonban az, hogy a városi kapitányság személyi állománya ma már képes bármilyen feladat megoldására. Nem volt ez mindig így, ám az utóbbi egy-két évben megnőtt a bizalom a rendőrség iránt. Nem véletlenül, hiszen Jászberényben a kapitányság vezető posztjaira — a város nem kis áldozatvállalásával! — olyan szakembereket állítottunk, akik rendelkeznek az előírt képzettséggel, ráadásul valamennyien ambiciózusak, tennivágyóak, bizonyítani akarják elhivatottságukat Állíthatom, hogy az ő bűnüldöző, feltáró munkájuknak is nagy része van abban, hogy a köztulajdon ellen vétők elnyerték méltó büntetésüket. Mit lehet mindehhez hozzátenni? Minden egyes hűtő- szekrény vagy egyéb, kísértésre csábító termék mellé nem lehet egy-egy rendőrt állítani. Azoknak kell tehát szoros kordont vonni köré, akik kezük munkájával létrehozták. Hiszen a tolvajok mindannyiunk zsebében váj- kálnak, s törvénytelenül markolnak sokat mindannyiunkéból! Palágyl Bél» Lopott antenna vezetett nyomra Csoda, hogy csak egyet vittek el A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Gyermek és Munkahelyi Étkeztetési Leányvállalatának tűrkevei központi főzőkonyhája négyszeres kiváló egység. A konyha a Tiszántúli Autójavító Vállalat területén található, s mintegy 800 dolgozó munkahelyi étkeztetését biztosítja, valamint a diákoknak főznek ebédet. (Fotó: Nagy Zsolt)
