Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-06 / 105. szám
1987. MÁJUS 6 SZOLNOK MEGYEf NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Önállóan gazdálkodik a húsipari vállalat KGST-bizottság napirendjén Élelmiszertermelési együttműködés Központi intézkedések születtek a húsipari ágazat fejlesztésére: 1987. január 1-ével felemelték a mező- gazdasági felvásárlási árakat, a beruházási támogatásokat, és határozatot hoztak a húsipar átszervezésére. Megszűnt a. Húsipari Tröszt és önállóak lettek a vállalatok, így a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat is. Az önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtéséről, a termelés, a gazdálkodás és a fejlesztés további feladatairól készült vállalati beszámolót vitatta meg tegnapi ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság. Megállapította a testület, hogy az önálló gazdálkodásra való áttérés nem érte váratlanul a vállalat kollektíváját. Az új helyzetben megvolt az elgondolásuk a hogyan továbbra, és célkitűzéseiket következetesen meg is valósítják. A központi döntések, a szabályozók módosítása, az önállóság és a hatékonysági tartalékok feltárása tette lehetővé, hogy 1987-re 143 millió, forint eredményt tervezhessenek a múlt évi 91,7 millióval szemben, ami nemcsak a hitelek törlesztését, hanem saját alapok képzését is biztosítja a további fejlesztésekhez. Az önállósággal járó új és többletfeladatok a vállalati szervezet korszerűsítését is szükségessé tették. Ennek, révén nőtt a vállalati egységek önállósága és érdekeltsége a jövedelmező gazdálkodásban. A kereskedelmi és közgazda- sági területekre megfelelő felkészültségű dolgozókat állítottak be. Megteremtették az alapjait a számítógépes program bevezetésének. A vállalat a húsipar technológiailag közepesen fejlett nagyvállalata. Részesedése az országos felvásárlásból a vágósertésnél 7,5 %, a vágómarhánál 6,1 %, vágó- juh esetében 8,7 %. Bruttó termelési értéke 6,2 %-a az állami húsiparnak. A megye mezőgazdaságának jellegéből adódóan a vállalat tevékenységében meghatározó szerepe van az alapanyagtermeltetésnek és felvásárlásnak. A termelési és értékesítési biztonság növelése érdekében a mezőgazdasági nagyüzemek többségével öt évre szóló keretszerződést kötöttek. Folytatják a kedvezményes és minőségjavító tenyészállat-kihelyezési akciót. Megszüntették az esetenként előforduló átvételi vagy fizetési késedelmet. Korszerűsítették termék- szerkezetüket is, mind a külföldi, mind a belföldi piac igényeire figyelve. Ez csak úgy vált lehetővé, hogy a vállalati fejlesztések átgondolt célok szerint történnek. A húsiparban először a Szolnok megyei vállalat alakított ki komplett biotechnológiai rendszert, ami az itt szabadalmaztatott technológiai eljárásból, újításként megvalósult érlelő berendezésből és az ugyancsak itt gyártott — importot megtakarító — baktériumok biztosításából áll. Rekonstrukció keretében elkezdődött a gyorsérlelő üzem építése is, amely a tervezett ütem szerint halad, 1988-ban már termelni kelil benne. A 'vállalat sokat tett a megye településeinek húsiparig termékekkel való jobb ellátásáért. Tovább emelné az ellátás színvonalát, ha a vállalat saját boltokat létesítene. Egy mintabolt mindenképpen elkelne a megye- székhelyen. A testület megállapította, hogy a vállalat helyesen jelölte ki a következő időszakokra vonatkozó feladatait, és az eddigi tevékenységük garancia a sikeres végrehajtásukra. Az elmúlt év eredményes munkájáért kiváló címet nyert el a kollektíva, a kitüntetéshez a vb is gratulált. A végrehajtó bizottság megvitatta és jóváhagyta a lakóterületi politikai munka helyzetéről, a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság működési területén összegyűjtött tapasztalatokból előterjesztett jelentést. Kedden Balatonszemesen megkezdődött a KGST mezőgazdasági együttműködési állandó bizottságának 66. ülésszaka. A tanácskozáson KGST-országok küldöttségein kívül Jugoszlávia és — megfigyelőként — a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság delegációja is részt vesz. Az ülést Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg; a kormány nevében köszöntötte a résztvevőket, majd hangsúlyozta: a KGST-országok, így hazánk is fontos intézkedéseket tettek az élelmiszertermelésben való együttműködés fejlesztésére. Egyebek között koordinálták a távlati termelési célokat, bővítették a szakosítási és a kooperációs együttműködést és közös munkával fáradoznak a főbb tudományos kérdések megoldásán. Az együttműködés nyomán a szocialista országokban széles körben elterjedtek a nagyüzemi technológiák, a növénytermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás komplex módszerei. Az ülésszakon megvizsgálják a KGST-tagországok 2000-ig szóló műszaki-tudományos együttműködési komplex programjának végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket. Megvitatják, hogy az európai KGST-tagországok miképpen segíthetnék a Vietnami Szocialista Köztársaság és Mongólia agrárgazdaságának feljeszté- sét. Megtárgyalják a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítése, villamosítása és automatizálása terén elért eredményeket és meghatározzák a soron következő feladatokat. Elemzik a növénynemesítés és a vetőmagtermelés elméleti kérdéseit, valamint a KGST-tagországok ASRO- INFORM elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági információszolgáltató rendszerének tevékenységét. Tárgyalnak a KGST-tagországok és Jugoszlávia sokoldalú növényfajta-jogvédelmi egyezményének tervezetéről. Energetikai tanácskozás Szolnokon Értékeltén a gazdálkodási versenyt Energetikai tanácskozást rendezett tegnap Szolnokon, a Technika Házában az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület szolnoki csoportja. A rendezvényen jelen volt Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. Telt ház előtt Csuti József, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet osztályvezetője tartott tájékoztatót az 1986—87. évi téli energiaellátás tapasztalatairól. Egyebek között szólt arról, hogy az átlagosnál keményebb és hosszabb tél szükségessé tette a nagyobb energiafelhasználást, a hazai energiarendszer azonban korlátozások nélkül biztosította a népgazdaság szükségletét, csupán néhány alkalommal, az időjárás viszontagságai miatt volt helyenként, rövidebb ideig tartó áramkimaradás. A zavarmentes ellátást segítette az olaj- és földgázipar felkészültsége is, a korábbi évek 4—500 millió köbméteres készletével szemben az elmúlt télre már egymilliárd- kétszázmillió köbméter földgázt tartalékoltak a földalatti tárolókba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a téli többletenergia-felhasználást az év folyamán gazdaságosabb, takarékosabb fogyasztással kell pótolni elsősorban a termelői szférában. A beruházási korlátok ugyanis nem tesznek lehetővé újabb fejlesztéseket és nincs mód az energiaimport növelésére sem. Elek János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság képviselője a világenergiai konferenciáról tájékoztatta a meghívott szakembereket. A rendezvény második részében kihirdették a tanácsi intézmények és vállalatok, illetve az ipari szövetkezetek 1986. évi energiagazdálkodási versenyének eredményét. A tanácsi szervek „Á” kategóriájában, ahová a vállalatokat és költségvetési üzemeket sorolták kilencven ponttal első lett a Szolnok Megyei Tanács Gyógyszertári Központja, második helyre a Karcagi Városgazdálkodási Vállalat 84,05, harmadik helyre a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat került 47,91 ponttal. A „B” kategóriába sorolt önálló költségvetési intézmények, GAMESZ-ek versengésében 102 ponttal a Já- noshidai Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet vitte el a pálmát. Második lett a Mezőtúri Kulturális Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet 73,21 ponttal, míg harmadik helyre a Karcagi 629. Számú Ragó Antal Ipari Szakmunkásképző Intézet került 28,9 ponttal. A megye 44 ipari szövetkezete közül 38 küldte be pályázatát. Az „A” csoportban a gépgyártó, villamos, híradástechnikai, fatömegcikk-gyártó, építő- és egyéb ágazatok, szakmák művelői vetélkedtek. A bíráló bizottság első helyre a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezetét sorolta. Második lett a Kunszentmártoni Fafeldolgozó Ipari és Szolgáltató Szövetkezet, míg harmadik helyen a Tisza- földvári Építő Vasipari Szolgáltató Szövetkezet végzett. A ,,B” kategóriába sorolt bútor, bőr, cipő, textil, háziipari, valamint szolgáltató szövetkezetek közül a Jászberényi Jászsági Cipőipari Szövetkezet lett az első, második helyre a Szolnok megyei Minőségi Szabók Ruházati Ipari Szövetkezete került, míg harmadik a szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet lett. A vállalatok, intézmények, illetve szövetkezetek energiaracionalizálási eredményének csak egynegyede származott közvetlen energia-megtakarításból, egyötödét az anyagtakarékosság tette ki, többmint a fele pedig kevesebb energiát igénylő termelési szerkezet váltásból fakadt. A VII. 5 éves terv energiatakarékossági programjának végrehajtása során is hasonló arányok elérésére lehet számítani. Nemzeti Zászlóval tüntették ki a nagyközséget Papp Lajos (Jobb oldalt) átadja a kitüntetést Nagy József tanácselnöknek (Folytatás az 1. oldalról) zötti versenyben megyei szinten első, országos szinten második helyezést értek el. — Mindenekelőtt megkö - szőnöm a meghívást, azt, hogy osztozhatom az újszá- sziak emberi örömében, hogy részese lehetek alkotó munkájuk elismerésének — mondotta Papp Lajos, majd a nagyközség lakóinak elmúlt évi eredményeit méltatta. — Ebben a széles körű ösz- szefogásban — állapította meg — kifejeződik a szűkebb pátria, a lakóhely szeretete, megbecsülése. A lakosság együttműködése, a helyi tar„talékok feltárása és mozgósítása eredményesen egészítette ki a közös célokra, fejlesztésre fordítható összegeket. bizonyítva, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben is javíthatnak lehetőségeiken a cselekvőképes közösségek. Ezt követően arról beszélt, hogy Szolnok megyében mindenütt példás lelkesedéssel vettek részt a Hazafias Népfront által kezdeményezett versenyben. A megye társadalmi munkájának egy lakosra jutó értéke tavaly meghaladta a háromezer forintot, ezzel a megyék közötti versenyben Szolnok megye a második helyen végzett. — Szolnok megye szép sikerében Üjszász is szorgalmasan kivette a részét — mondta Papp Lajos. — Áldozatvállalásuk tavalyi 58 millió forintos értéke őszinte elismerést érdemel. Űj- szász lakóinak cselekvőképessége mutatja, milyen kimeríthetetlen az emberek jobbra való törekvése, ha ezt a tetterőt értelmes célok elérésének szolgálatába állítják. Az újszászi példából kiindulva szólt ezután arról, hogy a településfejlesztési mozgalom egyre inkább kiteljesedik, hiszen amíg 1985-ben 14,3 millárd forint volt a társadalmi munka értéke, addig tavaly már 16 milliárdot ért el, ennyivel is gazdagodott a nemzeti vagyon. * Beszéde végén a nagyközség lakóinak, politikai, társadalmi, gazdasági szervezeteinek munkáját megköszönve adta át Nagy József tanácselnöknek a HNF Országos Tanácsa Nemzeti Zászlaját, az ezt igazoló oklevelet, a kitüntetéssel járó másfél millió forintot. A megyei versenyben első helyezést elért nagyközségi tanács elnöke ezután Mohácsi Ottótól vehette át a Vándorzászlót és az oklevelet, valamint a hatszázezer forintos első díjat. Az ünnepi tanácsülés kitüntetések és jutalmak átadásával ért véget. ♦ Sz. Gy ELISMERÉS ÉLENJÁRÓ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓKNAK Megyei tanácskozás az anya- és gyermekvédelemről Tegnap megyei nő-, anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munkaértekezletet tartott a Szolnok Megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztálya. A munkaértekezleten azoknak a megyei egészségügyi intézményeknek a dolgozói vettek részt, akiknek hivatásuk a nő-, anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munka; bölcsődei gondozónők, gyermekorvosok, ápolónők, szülésznők, körzeti orvosok, nőgyógyászok és aktivisták. Több napirendi téma is értékelte az e területen dolgozók munkáját, az előrelépéseket és a lemaradásokat Dr. Koncz József, a Bölcsődei Igazgatóság igazgató főorvosa a bölcsődékben végzett munkáról szólt. Itt a fő problémát többnyire a személyi és a tárgyi feltételek hiányossága jelenti. Tavaly a megye hatvanegy bölcsődéjében csaknem kétezer- nyolcszáz gyerek töltötte napjait. Gondot jelent a szakképzett gondozónők utánpótlása, a megyében van olyan bölcsőde (Öcsödön), ahol a megbízott vezetőnek sincs szakképesítése. Néhány településen öreg, elavult a gvermekintézmény épülete. Rákóczifalván például ideiglenes helyen van/a bölcsőde, a korábbi épületet ugyanis nem használhatják. mert életveszélyes. Mezőtúron egy bölcsődével kevesebb működik. mint korábban, mert az egyik öreg, rossz épületből szántén ki kellett költözni. Persze, gyermekeink egészséges neveléséért nemcsak a bölcsődékben kellene többet tenni; a szülőktől is több odafigyelést kíván az apró ember fejlődése; nagyobb gondot szükséges fordítani például az otthoni étkezésekre. Dr. Pohánka Ödön, a megyei kórház szülészeti osztályának vezető főorvosa a nő-, anyavédelmi és a szülészeti ellátásról számolt be. Míg 1982-ben a csecsemők 10,6 százaléka volt koraszülött, tavaly 9,4 százaléka. A csökkenés a koraszülött prevenciós program első eredménye. A programot azért dolgozták ki, hogy megelőzzék a koraszüléseket. íme két rész a programból: a korábbi módszereknél kíméletesebb eljárást alkalmaznak a terhesség megszakításakor; gondozzák azokat az anyákat, akiknek egészségi állapota és életkörülményei miatt esélyük van a koraszülésre, figyelemmel (megkülönböztetett figyelemmel) kísérik sorsukat. A koraszülések veszélyességét támasztotta alá dr. Pintér Sándor megyei gyermek- gyógyász szakfőorvos beszámolója is. Elmondta, hogy tavaly megyénkben ötezer-hat- százhetvenhárom gyerek született, ötszáznegyvennyolc volt a koraszülött és százhat a csecsemőhalottak száma. A meghalt csecsemők kétharmada a két és fél kilónál kisebb testsúllyal született gyerekek közül kerül ki. Egy másik problémára is felhívta a figyelmet a főorvos; a megyében lévő gyermekorvosi állások huszonkét százaléka betöltetlen. A gyermek- orvosok ugyanis — elsősorban anyagi és presztízs okokból — gyakran felnőtt körzetben helyezkednek el. A munkaértekezleten kitüntetéseket, elismeréseket adtak át azoknak, akik kiváló teljesítményt nyújtottak a nő-, anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munkában. Több évtizedes kiemelkedő orvosi munkájáért Semmelweis Emlékérmet kapott dr. Bene Zoltán, a megyei kórház szülészeti osztályának nyugalmazott vezetője. A miniszter Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott Budai Istvánná jászapáti körzeti védőnőnek; Pál Károlyné karcagi vezető védőnőnek; dr. Feledi László tiszakürti ügyvezető körzeti főorvosnak; Piri Sándorné kunszentmártoni vezető védőnőnek; Vincze Zoltánná újszászi körzeti védőnőnek; dr. Mészáros Márta megyei gyermekkardiol'ögus főorvosnak; Tarjányi Jánosné szülésznőnek; aki a megyei kórház szülészeti osztályán dolgozik és dr. Keller Emesének, a megyei tanács egészségügyi osztálya szakorvosának. A kitüntetéseket dr. Pintér Attila, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője adta át. Miniszteri dicséretben tízen részesültek. P. C.
