Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

1987. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A megyei nevelési-oktatási alapból Huszonkilenc pályázat megvalósítását segítik Mérlegen a diáknapok ' Fesztivál vagy verseny? Mint ismeretes, a megyei tanács évi egy millió forin­tos nevelési-oktatási, tudo­mányos alapot hozott létre a nevelők szakmai, pedagógiai kutató, kísérletező munkájá­nak segítésére, ösztönzésére. Az alap idén január 1-től lé­tesült, s az elosztásáról a kö­zelmúltban döntött egy erre a célra megalakított szakér­tői bizottság. A. lektori véle­mények alapján a hetvenki­lenc pályázó intézményből, alkotócsoportból illetve egyé­ni munkaprogrammal jelent­kező pedagógus közül hu­szonkilencet részesítenek anyagi támogatásban az 1987—88-as tanévben. A legmagasabb összeget, 170 ezer forintot a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium kapja. A tantestület a fakul­táció továbbfejlesztésének lehetőségeivel pályázott. A kutatást Botka Lajosné irá­nyítja. Az ötvenkilenc pályázó — ezek közül kettő tíz-tíz ne­velőből álló — alkotócso­portból huszonkettő munká­ját segítik az alapból szep­tembertől. Az intézmény ne­ve után a témavezető peda­gógust, valamint zárójelben a támogatás összegét jelöl­tük meg. Az óvodai nevelés egy-egy részterületének fejlesztését valamint a tankötelesek is­kolakezdésének megkönnyí­tését szolgáló munkatervért, részesül támogatásban a szolnoki 5. számú óvoda, Kollár Jánosné (86 ezer fo­rint), a szolnoki 9. számú óvoda, Balt Jánosné (85 ezer forint), a karcagi 2-es szá­mú óvoda, Fülöp Sándorné (15 ezer forint), a szolnoki 4-es számú óvoda, Orbán Józsefné (32 400 forint) és a szolnoki kisegítő iskola Fü­löp Lászióné munkacsoport­ja (17 400 forint). A tanulók differenciált képességfejlesztésére vonat­Csabal Wágner József fes­tőművész emlékkiállítása nyílt meg a napokban szülő­városa, Mezőtúr kiállítócsar­nokában. A tárlaton a húsz esztendeje elhunyt művész alkotásainak több mint fél­száz válogatott darabját, mo- notypiákat, olajfestménye­ket, grafikákat tártak a mű­vészetpártoló közönség elé, Kaposvári Gyula nyugalma­zott megyei múzeumi igazga­tó rendezésében. Immár egy évtizede, hogy május 18-án szerte a vilá­gon a múzeumok tevékeny­ségére irányul a figyelem: a Múzeumi világnapon a hazai intézmények , is új kiállítá­sokkal, megújult gyűjtemé­nyekkel és változatos prog­ramokkal várják a közönsé­get. Május 18-án nyílik meg Budapesten — több éves szünet után — a Kína Mú­zeum. A Gorkij fiasori egy­kori Ráth-villa mintegy 8 évig tartó külső-belső fel­újításának végeztével az Iparművészeti Múzeum gaz­dag távol-keleti gyűjtemé­nyét új állandó kiállításon tárják az érdeklődők elé. A neves műgyűjtő, az Iparmű­vészeti Múzeum egykori fő­igazgatója, Ráfih György házát és gyűjteményét 1906- ban özvegye adta át az ál­lamnak, s az 1880-ban épült klasszicista villa épületében 1955-ben nyílt meg a Kína Múzeum. A megújult intéz­mény most kézirattárral és restaurátorműhellyel gaz­dagodott, a földszinten kap helyet az új szerzemények­kel, valamint a korábban kozó program megvalósításá­ra kap anyagi segítséget a Szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Isko­la, Simon Józsefné (60 ezer forint), a Ságvári Körúti Ál­talános Iskola, Sulák István- né (18 500 forint), a Jászbe­rényi Palotásy János Zeneis­kola, Gulyás Ferencné (99 ezer forint), a Szolnoki Bar­tók Béla Zeneiskola, Labáth Valéria (66 700 forint) és a túrkevei gimnázium és szak- középiskola alkotócsoport­ja (30 ezer forint). A pályázatok jelentős há­nyada a számítógép, a video­technika alkalmazását, s az oktatástechnikai eszközök felhasználását tartalmazza. A szakértői bizottság véle­ménye alapján ezek közül a következő csoportokat része­sítik anyagi támogatásban: Szolnoki Ságvári Körúti Ál­talános Iskola, Román Béla (26 ezer forint), tiszafüredi Kossuth téri iskola. Varga András (15 ezer forint), Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola Szolnoki Ta­gozata, Cseh Erzsébet (26 ezer forint), és Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium, Bo- ross Dezső (33 800 forint). A helyi nevelési rendszer kialakításához, valamint az egésznapos nevelési program megvalósításához kap segít­séget a Szolnoki Kassai Üti Általános Iskola, Dunai Ko­vács Lajosné (65 ezer forint), a jászalsószentgyörgyi isko­la, Töröcsik Jenő (44 ezer fo­rint), a szolnoki Mátyás ki­rály Üti Általános Iskola, Misl$olczi Tamásné (66 ezer forint) és a Karcagi Zádor Üti Általános Iskola, Czine- ge Gyuláné (66 ezer forint). Kísérleti program szerinti orosz tanításához részesül' támogatásban a Szolnoki Tallinn Általános Iskola, Deák Lászlóné (50 ezer fo­rint), az iskola és a család Külföldön és számos hazai tárlaton nagy sikert aratott művész emlékkiállítása főleg a mezőtúri alkotó éveihez kötődő termékeny munkás­ságból ad ízelítőt. Finom pasztellszínekkel készült ké­pei, grafikái a túri embere­ket, a híres vásárokat, a vá­roskörnyék szép tájait, a Kö­röst, a Berettyót, a város egy-egy részletét ábrázolják. A kiállítás május 18-ig lát­ható. raktárban őrzött tárgyakkal bővült kínai, az emeleten pedig a japán anyag. Az eu­rópai tekintetben is ritka­ságnak számító ókori és kö­zépkori kézműves emléke­ket, falfestménytöredékeket, fa- és drágakőfaragványo- kat, valamint fametszeteket, a korabeli távol-keleti élet­módot reprezentáló haszná­lati és berendezési tárgyak egészítik ki. Ekkor avatják fel az «pusztaszeri nemzeti törté­nelmi emlékpark legújabb épületegyüttesét, a Tömör­kényből való egykori jegyző­házat, amelyben országos vi­szonylatban is jelentős köz- igazgatás- és postatörténeti állandó kiállítás látható majd. A Magyar Nemzeti Múze­um gazdag ékszergyűjtemé­nyéből állít össze bemutatót: a május 18-án nyíló tárlat 400 év jellegzetes ékszereit vonultatja fel a reneszánsz­tól napjainkig. A kiállítá­sokon ritkán látott anyag áttekintést nyújt egy-egy korszak díszítőiről és az ékszerkészítés fejlődéséről. együttműködésének tovább­fejlesztésére a Karcagi Arany János Általános Isko­la, Mándoki lmréné (55 ezer forint), a környezet és ter­mészetvédelmi munkaterv megvalósítására pedig a Szolnoki Varga Katalin Gimnázium, Juhászné Szlo­vák Marianna (42 ezer forint) és a tiszaföldvári gimnázi­um és szakközépiskola, Var­ga Csaba (32 500 forint). A tizennyolc egyéni pályá­zó közül hatan kapnak anya­gi ösztönzést munkájukhoz. Az olvasás-írás tanítás fej­lesztésére Kókai Nagy Ist­vánná a homoki kisegítő­foglalkoztató iskola (8 ezer forint), és Németh Julianna, a karcagi kisegítő-foglalkoz­tató iskola nevelője (6200 fo­rint), az irodalomtanítás ha­tékonyságának növelésére, pedig Pintér István, a kisúj­szállási ipari szakmunkás- képző intézet tanára (11 ezer forint). Oktatástechnikai esz­köz készítéséhez nyújtanak segítséget Rózsa Endrének, a mezőtúri gimnázium tanárá­nak (7300 forint), Pecse- nyánszki Sándornak, a Jász­berényi Erősáramú Szakkö­zépiskola tanárának (9 ezer forint), valamint a gépjár­mű szerkezettan technológia korszerűsítésére Cseh Sán­dornak, a túrkevei gimnázi­um és szakközépiskola igaz­gatójának (18 ezer forint). A pályázatok döntő több­ségénél a támogatás egy tan­évre szól. A hosszabb távú tervekkel pályázott munka- csoportok igényét, illetve a támogatás mértékét azonban jövőre újból elbírálja a szak­értői bizottság. A program megvalósításáról természe­tesen számot kell majd ad­niuk az alapból részesült pá­lyázóknak, de addig is a me­gyei pedagógiai intézet figye­lemmel kíséri, illetve szak­mai tanácsokkal segíti mun­kájukat. Hétfőn a Magyar Állami Operaház előcsarnokában megkezdődött az operaházi és Erkel Színházi bérletek megújítása. Május 20-ig a bérlettulajdonosok újíthat­ják meg bérleteiket, június 1. és június 17. között pedig azok vásárolhatnak bérletet, A munkásmozgalom dalainak ápolásáért Nitüntették a Gépipari fiúkórusát A megye amatőr művészeti mozgalmának egyik — és csaknem egyedülálló — szín­foltja a Szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépis­kola fiúkórusa, amely tizen­két évvel ezelőtt alakult meg Szokolyi Lajos vezetésével. Az együttes fennállása óta a munkásmozgalom dalainak ápolását tekinti elsődleges feladatának, ezen a téren is igen sok szép sikert mondhat magáénak. A középiskolások amatőr művészeti csoportjai között is elismert tevékeny­ségük újabb szép sikert ho­zott az együttesnek; tegnap délután vehették át a Szoci­alista Kultúráért kitüntetést Budapesten, a KISZ Közpon­ti Bizottsága székházában. A szegedi stúdió műsorán Genetikai kutatás A szegedi tv-stúdió ma es­ti regionális műsorában szó lesz a genetikai kutatásokról és azok gyakorlati alkalma­zásáról. Szegedi orvosok és biológusok beszélnek erről, annak kapcsán, hogy az el­múlt héten tartották a ma­gyar genetikusok első orszá­gos kongresszusát Budapes­ten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Kazán a föld alatt címen körképet adnak a geotermi­kus energia hasznosításáról és az ezzel kapcsolatos prob­lémákról —' Csongrád me­gyéből. Tudósítást láthatnak a gyu­lai Erkel diáknapokról, a sze­gedi SZUR-ról, a szentesi or­szágos aktfotó-kiállításról, a kecskeméti Hírős Kupa bú­várúszó-versenyéről és az operafesztiválról. A műsort szerkesztette és vezeti Olajos Csongor. akik eddig nem rendelkeztek azzal. Az Operaház a következő évadra egyébként 41 féle bérletet bocsátott ki. Az új évadtól kezdődően egyéb­ként minden bemutatóelő­adás helyára, így a Székely Mihály-bérleté is 100 száza­lékkal emelkedik. Amióta február közepén megkezdődtek az országos diáknapok megyei bemutatói, lapunk hasábja­in rendszeresen közzétettünk 'híreket, tudósításokat, egy- egy művészeti ág helyzetével foglalkozó cikkeket a közép­iskolák amatőr művészeti csoportjai kétévenként meg­rendezett találkozójáról. A legjobb produkciókból ösz- szeóllított gálaműsor alap­ján — melyet április köze­pén láthattunk a Szigligeti Színházban — többek kö­zött arról is képet kaphat­tunk, hogy milyen színvona­lon képviseli majd megyénk amatőr művészeti mozgal­mának kétségkívül egyik meghatározó részét az a há­romszáz diák, akik a kultu­rális delegáció tagjaként vesznek részt az országos diáknaptok hét bemutatójá­nak egyikén, az egri Gárdo­nyi Géza — fesztiválon. Há­rom megye: a házigazda He­ves, valamint Nógrád és Szolnok, illetve Budapest diák-küldötteinek részvé­telével április 30—május 3 között zajlott le a találkozó a vendégszeretetéről már ré­gen elhíresült városban, ez­zel együtt lezárult a csak­nem négy hónapig tartó ren­dezvénysorozat. Az országos döntőnek is nevezhető egri vendégszereplés jó alkalom arra, hogy elfogultságoktól mentesen vonjuk meg az események — a középiskolá­sok kulturális tevékenysé­gének mérlegét. Először talán nézzünk szét saját házunk táján. Kétség­telen tény, hogy az amatőr művészeti csoportok között a legerősebb mezőnyt a kóru­sok és a néptáncosok mond­hatják magukénak. Ez nem­csak a megyei — nevezzük így — versenyeken, de a me­gyei delegáció kétszer egy­órás szerkesztett műsorában — melyet pénteken a Dobó téren felállított szabadtéri színpadon, szombaton fjedig az igencsak szűkre mérete­zett Gárdonyi Géza Színház­ban mutattak be — látvá­nyosan bebizonyosodott. A küldöttség legnépesebb ré­sze, a dalosok: a gépipari szakközépiskola fiúkórusa, a jászberényi vegyeskar, a Ti- szaparti (gimnázium Kodály kórusa és a tiszaföldvári kamarakórus nemcsak az előadásokból, de a közön- ségtoborzó portyázásban is sikerrel, derekasan vette ki a részét Ennek tudatában lehet elgondolkodtató az a tény, hogy a fesztiváldíj odaítélésére elsősorban ille­tékes zsűri egyben a megye országos hírű kórusmozgal­mát is reprezentáló együtte­sek teljesítményét kevésbé méltányolta. Ügy tűnt, a hallgatóság sem „vette” elég­gé ezt a — diáknapjok törté­netében is már klasszikussá vált — műfajt. A jelenség okaival, a további teendők­kel mindenképpen érdemes lesz a jövőben számot vetni, hisz ebben az esetben nem csup>án egy fesztiválsiker tétjéről van szó. Az összes bemutatót vé­gignézve vonhattuk le a má­sik következtetést: a megye ifjú néptáncosai, a tiszafü­rediek, a tiszaföldváriak és a szolnoki Tisza táncegyüt­tes középiskolás korú tagjai a legjobb profi táncosokhoz méltó felkészültséggel, im- provizatív készséggel tud­Április hónapban kezdő­dött a háromrészesre terve­zett sorozat, amelynek szer­zői az új családjogi tör­vény részletes ismertetését tűzték ki célul. Szó esik a házasság létrejöttéről, érvé­nyességéről, akadályairól, a házastársak jogairól és kö­telességeiről, a házastársi tartásból, az apaságról, az nak színpjadra lépni. Még egy végeredményben vélet­lenszerű összeállításban is olyan színvonalú műsort tudnak produkálni, amellyel eredetiségben, lendületben, szépségben és dinamizmus­ban nagyon nehéz a versenyt felvenni. (Teljesítményük értékét a fesztivál egyik ní­vódíja is jelzi). így az is ter­mészetes, hogy elfoglaltsá­gaik, lekötött műsoraik szá­ma sikereikkel egyenes arányban és állandóan nő. Az azonban már kevésbé érthető, hogy a tiszafüre­diek a fesztiválsikert voltak kénytelenek kockáztatni, — ezzel együtt persze az egész delegáció eredményes sze­replését is —, mert rajtuk kívül álló okok miatt szin­te az utolsó pillanatban ér­keztek meg Egerbe, nem kis gondot, fejfájást okozva ez­zel a műsor összeállításáért felelős szakembereknek. (Az eset nem volt egyedi.) A ta­nulság kézenfekvő: a két­éves szívós munkáért mint­egy ajándékba is kapjott uta­zást, a diákélet felejthetet­len élményét is jelentő klasszikus diákhagyományt, az egri fesztivált mindenki­nek, de legfőképpjen az ille­tékes felettes szerveknek mindenképpen tiszteletben kellene tartani. A megyei delegáció mű­sorainak legfőbb erénye volt a műfaji változatosság. A legjobb versmondók köziül Völgyi Csaba aratta a leg­nagyobb sikert, aki Arany János Vörös rébék című balladájának előadásáért kapta meg a fesztivál nívó­díját. Nagy tetszéssel fogad­ta a város lakóiból és a töb­bi résztvevőből verbuváló­dott nézősereg a karcagi Yorick KHT rendkívül szel­lemes Rómeó és Júlia elő­adását és a mezőtúri Bélák maguk komponálta mai da­lait. A szólóénekesek, a ka­marazenészek legjobbjai léptek föl Egerben, repre­zentálva a zeneiskolák te­hetséggondozó tevékenységé­nek eredményeit is. Összességében is igen át­gondolt, jól szerkesztett, ke­rek, diákos lendületes és di­namikus műsorokat muta­tott be a Szolnok megyei küldöttség. Joggal teheti fel tehát az olvasó a kérdést — melynek lényegét az egyik résztvevő lakonikusan egy szóval, lepontoztak, jegyez­te meg — mindezek ellené­re miért lett a delegáció a sorrendiben harmadik? Az elégedetlenek ezek után joggal tehetnek fel kereszt­kérdéseket; vajon nem elfo­gult-e a krónikás vélemé­nye, mi történt valójában Egerben? A válasz rövid és egyszerű. Amire a Szol­nok megyeiek is készültek, a fesztivált, az egymásnak va­ló jókedvű bemutatkozást, a felhőtlen élményt és a hosz- szú időre töltést adó karne­vált felváltotta a szigorú mércével mért verseny, a mindenre elszánt, kis létszá­mú csapiatok szívós győzni- akarása. Nem tudni, jó-e ez, vagy sem, s azt sem, hogy a rendezők, a győztesek csak a kor szavát értették-e meg. De az talán valószínű, hogy a diákélet szépségét nem­csak a szigorú megméretés­ben találhatni meg. — Bálint Judit — örökbefogadásról, a házassá­gon kívüli családi kapjcsola- tokról, hogy csak dióhéjban foglaljuk össze az első rész tartalmát. A későbbiekben tér ki a sorozat a válásra, az új va­gyonjogi rendelkezésekre, a házassági szerződésre, a gye­rektartásra, a lakáshaszná­latra, a láthatásra. Gyöngyösön a Népművészek Háziipari Szövetkezetében több száz remekműnek is beillő csikóbőrös kulacsot ké­szít az idegenforgalmi szezonra Molnár Sándorné, aki a népművészet mestere megtisztelő címet mondhatja ma­gáénak. (MTI fotó: Szabó Sándor) Mezőtúron Csabai Wágner József tárlata Megkezdődött az operabórletek megújítása Május 18-án Múzeumi világnap A Házi Jogtanácsadóból Családi kapcsolatok, örökbefogadás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom