Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

1987. MÁJUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Emberséggel, meggyőzéssel Csendes, meggondolt em­ber. Olyan, akinek a puszta jelenléte csitítja az indulato­kat. Egész lénye azt sugall­ja: emberséggel, meggyőző­déssel többre lehet jutni, mint a hatalom minden áron való érvényesítésével. Volt pedig számára is olyan időszak, amikor köny- nyen ökölbe szorult a kéz. Nem sokkal az első termelő- szövetkezetek megalakulása után megtörtént például, hogy csépléskor egy házilag gyártott kézigránátot rejtet­tek kévébe a Jászság egyik köáös gazdaságában. A csép­lőgép dobja az asztag mellé vágta a füstölgő gránátot. A szövetkezet párttitkára oda­ment, hogy megakadályozza a termés elégését. Akkor robbant a gránát. A párttit­kárt nem tudták megmente­ni. Elvérzett, mire beszállí­tották a gyöngyösi kórházba. Amikor erről kerekedik a szó, Major Tibor, a jászbe­rényi városi pártbizottság titkára csendesen annyit mond: — Nem ez volt a jellemző. Ez csak szélsőséges eset. A jellemző az volt, hogy a já­szok is megértették az idők szavát. Nagyszerű, követke­zetes, dolgos emberek élnek itt. Nem csoda, hogy hatás­sal voltak rám, egy kicsit én is jász lettem. Pedig Major Tibor jóval odébb, Biharban látta meg a napvilágot. Cselédember fia­ként tudta: a rendszerválto­zás csak jót hozhat számára. Ezért kötelezte el magát a munkásmozgalom mellett már nagyon fiatalon. 1945 óta tagja a pártnak. A fé­nyes szelek nemzedékéhez tartozik. Azok közé, akik nemcsak énekelték, hanem hívő hittel hitték is azt, hogy .yholnapra megforgatjuk az egész világot”. — Meggyőződésem volt az, hogy jó az, amit pártmun­kásként teszek, az emberek javát szolgálom vele, —sum­mázta életútját. Lassan-lassan az ő számá­ra is elérkezik a „zárszám­adás”, hiszen októbertől nyugdíjba megy. Volt taná­csi dolgozó Kisújszálláson és Alattyánban. Ugyanitt, majd Jászárokszálláson községi párttitkár. Más világ volt még akkor, sok mindent uta­sításra csináltak. Még akkor is így volt egy ideig, amikor a jászberényi járási pártbi­zottság élére került. — Sosem engedtem, hogy papíron menjen ki a közsé­gekbe az utasítás mondjuk arról, hogy miből mennyit kell termelni. A meggyőzés híve vagyok. Munkánkban ezt tartom a legtöbbre. Az emberektől elszakadva nem lehet eredményeket elérni. Major Tibor nem is kere­sett soha más utat. Ez volt a természetes számára. — Mindig közel tudtam ke­rülni az emberekhez. Erre ösztönzött a környezetem is, hiszen a pártban mindig gzt láttam, hogy mindent az em­berekért tesz. 1972-ben lett a jászberé­nyi járási pártbizottság első titkára. Ezt a tisztet töltötte be jó egy évtizedig. — Életem legszebb idősza­ka volt az, — bizonygatja. Nem kell hozzáfűznie, hogy nem a rang miatt volt szá­mára a legemlékezetesebb évtized az az időszak, hanem azért, mert a legmaradan­dóbb tettekhez leginkább ak­kor volt köze. — Űj ipartelepeket hoz­tunk létre a Jászságban, ipa­ri szövetkezetek egyesültek. Akkor alapoztuk meg a me­zőgazdaság korszerű üzeme­it. Ennek érdekében huszon­kilenc tsz-bői tizenkettő lett. Ezek a gazdaságok aztán mindig az elsők között vol­tak a megyében. Meggondol­tan igyekeztünk elvégezni feladatainkat, elkerülni azt, hogy jogtalan sérelem érje az embereket. Ügy sikerűit meggyőzni a tagokat az egye­sülés fontosságáról, hogy egyetlen panaszos levél sem íródott. Amióta 1982-ben összevon­ták a várost és a járást, az­óta a jászberényi pártbizott­ság titkáraként dolgozik. — Nagyobb területen, szü- kebb témában szolgálom a párt politikáját, — mondja. Elkötelezettségét, hűségét a Munka Érdemrend arany fo­kozatával ismerték el a kö­zelmúltban. — Pártmunkásként már csak októberig tevékenyke­dik. És azután? — Azután is szeretnék, pártmunkát végezni, . ha egészségem engedi. Meg az­tán van három aranyos uno­kám, velük is szeretnék töb­bet foglalkozni. Várom, hogy azt mondja: végre lesz időm a pihenésre. De nem mondja, pedig tu­dom, hogy ráférne. Márcsak azért is, mert hosszú és ne­héz betegségen esett át. Teg­nap — egy injekció után — negyven fokra szaladt fel a láza. Más ember már otthon nyomná az ágyat. Ezért csó­válom a fejem, amikor azt mondja: — Igyekeztem mindent a legjobban csinláni. Csak önmaga kíméléséről nem mondhatja ezt el teljes meggyőződéssel. S. B. Május végéig Hulladékgyűjtési akció Ülésezett a HNF OT Titkársága A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Titkár­sága hétfőn kibővített ülést tartott. Dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes tá­jékoztatása alapján a részt­vevők megismerkedtek a nyugdíjrendszer változásá­nak és az adórendszer át­alakításának irányelveivel. A mélyreható eszmecseré­ben kialakult véleményeket az Országos Titkárság eljut­tatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a Miniszter- tanácsnak. A MÉH Nyersanyaghasz­nosító Tröszt május 4. és 30. között papír- és tiszta pa­muttextil hu lladék-gyű j tési akciót szervez az országban — jelentette be a MÉH ve­zérigazgatója hétfőn tartott sajtótájékoztatóján. A MÉH arra számít, hogy az akció eredményeként 9 ezer tonna papírhulladékkal és 40 ton­na tiszta pamuttextilhulla­dékkal többet gyűjt be, mint más hónapokban. A MÉH minden húsz fo­rint értékű papír- illetve tiszta háztartási pamuttex­tilhulladék átadásakor — a vételáron felül — sorsjegyet kap a beszállító. A nyilvá­nos ajándéksorsolás július 12-én, a csillebérci úttörő­táborban lesz. Egyebek kö­zött Wartburg személygép­kocsit, színes televíziót és csaknem ezer egyéb nyere­ményt sorsolnak ki. A Szolnok Megyei Tejipari Vállalat török szentmlklóei mélyhűtő üzemében naponta 5 ezer liter tejet tárolnak. Harminc kilométeres körzetből szállítják ide a tejet, amely megfe­lelő hűtőkezelés után a Budapesti Tejipari Vállalathoz kerül további feldolgozásra. Ké­pünkön Szabó Jolán a tej minőségét vizsgálja. (Fotó: Tarpai Zoltán) A Ganz Danubius tiszaifüredi gyárában szovjet exportra készülnek a portáldaruk. Ké­pünkön a szerelőtéren összeállítják a gémeket. (Fotó: T. Z.) Miniszteri elismerést kapott a Petőfi Tsz ünnepi tanácskozás Tószegen A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, vala­mint a TOT főtitkára az el- miúlt évi munkaversenyben elért eredmények alapján el­ismerő oklevéllel tüntette ki megyénk két közös gazdasá­gát, a Tószegi Petőfi és a Csenkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz-t, valamint a Kuntej Szövetkezeti Közös Vállalatot. Az országos elis­merések átadási ünnepségei­nek sorát a tószegi szövetke­zetben tegnap délután meg- tortott ünnepi tanácskozás nyitotta meg, amelyen részt vett és felszólalt Simon Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára, és jelen volt Varga Sándorné, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára is Kardos Sándor elnök is­mertette azokat a tavalyi gazdálkodási mutatókat, amelyekkel a megyeszékhely­hez közeli négy település, Tiszajenő, Vezseny, Tisza- várkony és Tószeg határá­ban gazdálkodó kollektíva rászolgált az országos kitün­tetésre. Elmondta többek kö­zött, hogy a nagyüzem nö­vénytermesztőinek a munka- időalap maximális kihaszná­lásával, a technológiai fe­gyelem megszilárdításával, a tápanyaggazdálkodás színvo­nalának javításával nagyobb­részt sikerült ellensúlyozni­uk a természeti csapások — az aszály, a belvíz és a jég­verés — okozta kieséseket. Az állattenyésztésben, ahol tavaly már egyetlen ágazat sem volt veszteséges, az egy tehénre jutó tejtermelést 600 literrel, a húsértékesítest 4,5 százalékkal növelték az előző évihez képest. A téesz ipari főágazatának 123 mil­liós árbevétele 13 millió fo­rinttal haladta meg az 1985. évit. Mindezek eredményekép­pen a Petőfi Tsz a tervezett­hez képest 14 százalékkal, az előző évihez hasonlítva pedig 23 százalékkal nagyobb nye­reséget ért el tavaly. Az idei terveket ismertetve az elnök elmondta, hogy a termelési értéket 5,8 százalékkal kíván­ják növelni. Az év eddig el­telt időszakának eredményei az állattenyésztésben és az alaptevékenységen kívüli ágazatokban biztatóak; az előbbi főágazatban 6,6 szá­zalékkal, az utóbbiban 10 százalékkal teljesítettek töb­bet a tavalyi hasonló idő­szaknál. Az 1986. évi szoci­alista munkaversenyben el­ért eredményekhez a tsz kol­lektívájának elsőként gratu­lált a megyei párt- és taná­csi szervek nevében Simon József, ö adta át Kardos Sándor elnöknek a miniszte­ri elismerést dokumentáló oklevelet is. Az ünnepi tanácskozás a munkában élenjáró szövet­kezetiek kitüntetésével ért véget. Simon Józseftől Kal­már József növénytermeszté­si főágazatvezető a TOT Ki­váló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetését, Bor­sos Lászlóné sertésgondozó és Vajda Lajosné orsózóüze­mi dolgozó a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetését vette át. A szövetkezet elnöke pe­dig huszonegy téesz-tagnak adta át a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója elismerést. 13 és félmillióért vásároltak az alsó napon Lakossági kötvényt bocsátott ki a Jászkun Volán Elemezte a TOT Iz állattenyésztés helyzete és lehetőségei A termelőszövetkezetek területi szövetségei az el­múlt évben számos vizsgá­lattal igyekeztek képet kap­ni arról, hogy a közös gaz­daságok állattenyésztő tele­peinek munkáját milyen tényezők hátráltatják, ho­gyan lehetne javítani a tel­jesítményeket. A vizsgála­tokba külső intézmények, vállalatok szakembereit is bevonták. Megállapították, hogy a szövetkezetek jó részében még mindig nem sikerült kialakítani a kellő összhan­got az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Ré­gi keletű gondról van szó, arról, hogy a növényter­mesztők sokhelyütt nem ér­dekeltek a jó minőségű ál­lati eleség előállításában. A takarmányozás színvonalát sem sikerült a kívánt mér­tékben javítani, mindenek­előtt azért, mert ugyan a takarmányok úgynevezett beltartalmi értékét — lé­nyegében tápanyagtartalmát — a legtöbb helyen nyilván­tartják, ezek a vizsgálatok azonban többnyire csak ál­talános iránymutatásul szol­gálnak. A VII. ötéves terv idején hitelből évente 10 millió fo­rintot kívánt járműparkjá­nak korszerűsítésére költeni a Jászkun Volán. A bankhi­tel felvételének esélyei azon­ban romlottak, a pénzintéze­tek ma inkább exportnövelő beruházásokra adnak köl­csönt. A közlekedési vállalat vezetősége éppen ezért dön­tött úgy, hogy lakossági köt­vényt bocsát ki, és az ebből származó pénzből az idén 40 millió forintot költ elhasz­nálódott autóbuszai, teher­gépkocsijai kicserélésére. A tervek szerint a 40 mil­lió forintból ebben az évben a szokásosnál tízzel több el­öregedett autóbuszt és húsz- szai több tehergépkocsit tud a Volán újra cserélni. (Csak saját erőből tavaly 50 teher­autó és 25 busz „leváltására” jutott pénz). A korszerűsí­tés után mérséklődik az úgynevezett „nullára leírt” járművek a vállalatnál most közel 40 százalékos aránya, javul a gépkocsik üzembiz­tonsága és ezzel a Volán szolgáltatásainak megbízha­tósága. A 10 ezer, illetve 50 ezer forintos kötvényeket tegnap óta lehet megvásárolni a Magyar Nemzeti Bank bu­dapesti főpénztárában, az MNB szolnoki pénztárában, illetve a kötvénykibocsátást szervező Országos Kereske­delmi és Hitelbank karcagi és kunszentmártoni pénztá­raiban. A kötvények lejárati ide­je öt év, évi kamatuk 11 szá­zalék, törlesztésük — a há­rom/ év türelmi idő után — két részletben, 1991, illetve 1992. május 4-én esedékes. Azt a kötvénytulajdonost, aki az összes kamat- és tör­lesztőszelvényt egyszerre és egybefüggően, a lejárati idő végén váltja be, a névérték kamatos kamattal megnö­velt összege — például 50 ezer forintos címlet esetén 84 253 forint — illeti meg. A kamat és törlesztőszelvényék beváltásáért a Jászkun Vo­lán teljes vagyonával és jö­vedelmével felel. Az első napon a Volán ér­tékpapírjaiból Szolnokon és Budapesten összesen 13,5 millió forintért adtak el, a kibocsátó vállalat Szolnok központjában tegnap műkö­dő, kihelyezett bankirodá­ban a Volán dolgozói 800 ezer forinttért vettek a köt­vényekből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom