Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének üléséről 1987, május 28—29-én Berlinben ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműkö­dési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szer­ződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vett; a Bol­gár Népköztársaság küldöttsége Todor Zsivkovnak a BKP KB főtitkárának, az Államtanács elnökének vezetésével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kül­döttsége Gustáv Husáknak a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a ve­zetésével, a Lengyel Népköztársaság kül­döttsége Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, az államtanács elnö­kének vezetésével, a Magyar Népköztársa­ság küldöttsége Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az államtanács elnökének veze­tésével, a Román Szocialista Köztársaság küldöttsége Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, köztársasági elnöknek a ve­zetésével, a Szovjetunió küldöttsége Mi­hail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárá­nak vezetésével. I Az ülés résztvevői *■ részletesen áttekin­tették az európai és a világ- helyzetet. Ügy vélik: a vi­lágesemények alakulása, a nemzetközi kapcsolatokban bekövetkezett változások, az államok növekvő egymásra­utaltsága, a tudományos­műszaki fejlődés, eddig még nem ismert pusztító erejű fegyverek létrehozása új gondolkodásmódot követel meg. Le kell mondani a „nukleáris elrettentés” kon­cepciójáról, amely szerint az államok biztonságát a nuk­leáris fegyver szavatolja. A nukleáris háborúnak nem lehet győztese. Ismételten hangsúlyozták: alapvető fontosságú a háború meg­akadályozása és az emberi­ség életéből egyszer és min­denkorra történő kiiktatása, a fegyverkezési verseny be­szüntetése és az áttérés az általános és teljes leszerelést célzó konkrét intézkedések­re, mindenekelőtt nukleáris téren. Ehhez egyesíteni kell valamennyi állam, minden békeszerető erő erőfeszítése­it, növelni kell az államok közötti bizalmat. A Varsói Szerződés tagál­lamai ismét kijelentik, hogy katonai doktrínájuk védel­mi jellegű. Kiindulópontja az, hogy az erőegyensúlyt a lehető legalacsonyabb szin­ten kell fenntartani, a kato­nai potenciálokat a védelmi szükségleteknek megfelelő, elégséges szintre célszerű csökkenteni. A tanácskozá­son e kérdésről dokumentu­mot fogadtak el, amelyet nyilvánosságra hoznak. — Az emberiséget fenye- gető nukleáris kataszt­rófa elhárítása érdekében az ülés résztvevői szerint ma a nukleáris leszerelés terén a következő gyakorlati lépé­sek lehetségesek: — Haladéktalanul egyez­ményt kell kötni az Európá­ban lévő összes amerikai és szovjet közép-hatótávolságú rakéta felszámolásáról. En­nek aláírását követően Cseh­szlovákia és az NDK terüle­téről, egyeztetve ezen orszá­gok kormányaival, kivonják azokat a szovjet rakétákat, amelyeket az amerikai kö­zép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai elhelyezésére adott válaszintézkedésként telepítettek. — Az Európában lévő szovjet és amerikai hadmű­veleti-harcászati rakétákat egyidejűleg kell felszámolni és tárgyalásokat kell folytat­ni a Szovjetunió keleti ré­szén és az Egyesült Államok területén elhelyezett ilyen rakétákról. — A Varsói Szerződés tag­államai budapesti kezdemé­nyezésének szellemében, sokoldalú tárgyalások útján meg kell oldani az európai harcászati nukleáris eszkö­zök, köztük a harcászati ra­kéták kérdését. — Meg kell állapodni a hadászati támadó fegyverek radikális csökkentéséről, megerősítve egyben az ABM-szerződésben foglalt rendszert. A szövetséges szo­cialista államok síkraszáll- nak a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó fegyvereinek 5 éven belüli 50 százalékos csök­kentése és a további csök­kentéseket célzó tárgyalások mellett. — A nukleáris fegyverek kidolgozásának, gyártásá­nak, tökéletesítésének be­szüntetése, valamint csök­kentésük és megsemmisíté­sük érdekében kezdeti intéz­kedésként el kell érni a nuk­leáris kísérletek teljes betil­tását. A Varsói Szerződés tagállamai javasolják, hogy haladéktalanul kezdjenek átfogó tárgyalásokat megál­lapodások elérése céljából ebben a kérdésben. Az ülés résztvevői hatá­rozottan síkraszálltak a fegyverek világűrben törté­nő telepítésének megakadá­lyozásáért, az ABM-szerző- dés szigorú betartásáért, a műholdelhárító rendszereket és a „világűr—föld” típusú fegyvereket betiltó megálla­podásokért, az űrfegyverke­zés megakadályozásáért, a világűr kizárólag békés cé­lú, az emberiség egésze ér­dekében történő ésszerű hasznosításáért. . Az ülésen résztvevő államok állást foglal­nak a vegyi fegyverek mi­előbbi felszámolása mellett. Megerősítik: készek már ez évben befejezni a vegyi fegyverek betiltásáról, az ilyen fegyverek meglevő készleteinek megsemmisíté­séről és az előállításukat szolgáló ipari bázis felszá­molásáról szóló nemzetközi konvenció kidolgozását. . Megvitatták annak a programnak a megva­lósítási módjait, amelyet a Varsói Szerződés tagállamai 1986. júniusában terjesztet­tek elő az európai fegyveres erőknek és hagyományos fegyverzetnek a kilencvenes évek elejéig történő, 25 szá­zalékos csökkentéséről. Ilyen csökkentésekre a harcászati nukleáris eszközökével egy­idejűleg és azokkal szoros összefüggésben kerülne sor. A Varsói Szerződés tagál­lamai szerint az európai ka­tonai szembenállás szintjé­nek csökkentését folyamato­san, az egyensúlyt minden szakaszban a lehető legala­csonyabb szinten fenntartva kell végrehajtani. Figyelem­be véve a két fél európai fegyveres erőiben történel­mi, földrajzi és egyéb ténye­zők által előidézett asszi- metriát, készségüket fejezik ki az egyenlőtlenségek fel­számolására, a fölényben lévő fél által végrehajtott, megfelelő csökkentések út­ján. Az ülésen képviselt álla­mok azzal a javaslattal for­dulnak az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezleten résztvevő vala­mennyi államhoz, hogy tart­sanak külügyminiszteri ta­lálkozót, amely határozatot hozna azoknak a tárgyalá­soknak a megkezdéséről, amelyek az európai fegyve­res erők és a hagyományos fegyverzet, valamint a har­cászati nukleáris fegyverek radikális csökkentéséről szólnának. Ezeken a tárgya­lásokon meg kellene vitatni a katonai szembenállás szintjének csökkentését és a meglepetésszerű támadás ve­szélyének elhárítását, a leg­veszélyesebb támadó jellegű fegyverek kölcsönös kivoná­sát a két katonai szövetség közvetlen érintkezési öveze­téből, a fegyveres erők és a fegyverzet e térségben lét­rejött koncentrációjának csökkentését egyeztetett, mi­nimális szintre. Ezen kérdések megvitatá­sára a legmegfelelőbb fórum az európai bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedések­kel és leszereléssel foglalko­zó konferencia második sza­kasza lenne. A leszerelési kérdések megvitatása el­képzelhető ugyanakkor más módon, például egy külön fórum összehívásával is. A Varsói Szerződés tagál­lamai kijelentik: készek maximális önmérsékletet ta­núsítani katonai potenciál­juk fejlesztésében, a köl­csönösség alapján lemonda­ni fegyveres erőik és ha­gyományos fegyverzetük nö­veléséről és 1—2 éves idő­tartamra moratóriumot hirdetni a katonai kiadások növelésére. Felhívják a NATO-országokat, hogy ugyanígy járjanak el. A Varsái Szerződés tagállamai nagy je­lentőséget tulajdonítanak a katonai szembenállás csökkentésére és Európa egyes térségei biztonságá­nak erősítésére irányuló lé­péseknek, nukeláris- és ve­gyifegyver-mentes övezetek létrehozásának a Balkánon, a kontinens középső és észa­ki részén. Az NDK és Csehszlovákia azon javaslata, hogy létesít­senek atomfegyvermentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vo­nala mentén 300 kilométeres (mindkét oldalon 150 km) szélességben, előirányoz­za, hogy onnan kölcsönösen vonják ki az összes nukleá­ris fegyvert — a nukleáris lőszert, (beleértve az atom­aknákat), a hadműveleti­harcászati és harcászati rakétákat, az atomtü­zérséget, a csapásmérő harcászati légierő nukleá­ris eszközöket hordozó re­pülőgépeit, valamint a nuk­leáris töltetekkel felszerelt légvédelmi komplexumokat. A Varsói Szerződés álla­mai ugyancsak síkraszállnak a balkáni nukeláris- és ve- gyifegyver-mentes övezet létrehozásáról szóló sokolda­lú párbeszéd folytatásáért és elmélyítéséért. Az ülésen képviselt álla­mok teljes mértékben támo­gatják Lengyelországnak a közép-európai fegyverzet­leépítésről és bizalomerősí­tésről előterjesztett tervét. 6 A leszerelési intézke- • dések megvalósítását a tartalmuknak megfelelő, a helyszíni ellenőrzést is ma­gában foglaló, hatékony el­lenőrzési rendszer szavatol­ná. Ezért a Varsói Szerződés tagállamai állást foglaltak a fegyverzetcsökkentés vala­mennyi szakaszát átfogó, a legszigorúbb ellenőrzési, in­tézkedésekből álló rendszer kidolgozása mellett. A nukeláris-rakétaíegyve- rek csökkentésének ellenőr­zését mindenütt biztosítani kell — a rakéták szétszere­lésének. és megsemmisítésé­nek helyszínén, a lőtereken és a katonai támaszponto­kon, ideértve a harmadik or­szágban levőket is, a kikép­zési. központokban, a raktá­rakban és a gyártó üzemek­ben, az államiakban és a magántulajdonban levőkben egyaránt. A hagyományos fegyverzet terén a csökkentés ellenőr­zésén túl megfigyelés alá es­ne a csökkentés után meg­maradó csapatok katonai te­vékenysége is. — Áttekintették a bécsi utó- » ‘találkozó menetét és meg­állapították, hogy a találko­zó a kölcsönösen elfogadha­tó megállapodások kidolgo­zásának felelősségteljes sza­kaszába lépett. Az ülésen képviselt államok olyan tar­talmas és kiegyensúlyozott határozatok elfogadását szor­galmazzák, amelyek hozzá­járulnak a tényleges előreha­ladáshoz a leszerelés terén, a résztvevő államok közötti bizalom erősítéséhez és kap­csolataik fejlesztéséhez poli­tikai, gazdasági és humani­tárius téren. Ellenzik a föld­rész egymással szemben álló katonai tömbökre osztottsá­gának fennmaradását, fel­lépnek a ' katonai tömbök egyidejű feloszlatásáért. A berlini ülés résztvevői egyetértettek abban, hogy Európában a szilárd békét és a jószomszédi kapcsolatokat csak a földrészen kialakult területi-politikai realitások tiszteletben tartásával lehet biztosítani. A revansista erők tevékenysége, mindenekelőtt a Német Szövetségi Köztár­saságban, és a revansizmus ösztönzése, bárhol történjék is az, ellentmond az enyhü­lés és a biztonság érdekei­nek, a helsinki záróokmány szellemének és betűjének. Az ilyen tevékenységgel a jövőben is a leghatározot­tabban szembe fognak száll­ni. A béke, a népek közötti bi­zalom, a kölcsönös tisztelet és a barátság légkörének megteremtése megköveteli, hogy hagyjanak fel a gyű­lölködést szító politika foly­tatását, az antikommunizmus terjesztését, a fajgyűlölet hirdetését, a diszkrimináció minden formájának alkal­mazását, a soviniszta és a nacionalista nézetek propa­gálását célzó bármiféle kí­sérlettel. q A Varsói Szerződés tagállamai készek va­lamennyi állammal közösen keresni a kölcsönösen elő­nyös gazdasági és műszaki- tudományos együttműködés további fejlesztésének útjait. A Varsói Szerződés tagál­lamai humanitárius területen síkraszállnak a széles körű együttműködésért. ták az afgán nemzeti megbé­kélés elérésére irányuló po­litikát, amelynek célja, hogy az Afganisztán körül kiala­kult helyzetet minél előbb, politikai úton. az ország bel- ügyeibe való bármilyen be­avatkozás beszüntetése, füg­getlenségének és szuvereni­tásának tiszteletben tartása alapján rendezzék. Kifeje­zésre juttatták érdekeltsé­güket abban, hogy a politi­kai rendezés keretében mi­előbb megvalósuljon a szov­jet csapiatok kivonására vo­natkozó szovjet—afgán meg­állapodás. Az ülés résztvevői teljes támogatásukról biztosították azokat az erőfeszítéseket, amelyek az igazságos politi­kai rendezésre irányulnak Közép-Amerikában. Síkra­szálltak a Nicaragua elleni agressziós cselekmények be­szüntetéséért.­Az ülés résztvevői átte­kintettek néhány világgaz­dasági kérdést, többek kö­zött a gyengénfejlettség fel­számolásával, az új gazda­sági világrend megteremté­sével kapcsolatban. E kérdé­sekről dokumentumot fogad­tak el, amelyet nyilvános­ságra fognak hozni. q Az ülésen képviselt ál- lamok megerősítik azt az elhatározásukat, hogy a nemzetközi béke és bizton­ságot átfogó, a katonai, a po­litikai, a gazdasági és a hu­manitárius területre egy­aránt kiterjedőrendszeré­nek létrehozására fognak tö­rekedni. Az ülés résztvevői üdvö­zölték az ENSZ-ben e kér­désekről kezdett széles körű véleménycserét. A Varsói Szerződés • tagállamainak vezetői véleményt cseréltek a meg­lévő feszültséggócokról és konfliktusokról, megerősítet­ték eltökéltségüket, hogy ak­tívan hozzájárulnak azok igazságos, politikai, tárgya­lások útján történő rendezé­séhez. A Közel-Keleten az átfo­gó rendezés és a szilárd bé­ke szempontjából nagy je­lentőségű lenne egy ENSZ- védnökséggel rendezendő nemzetközi konferencia, amelyen egyenjogú résztve­vő lenne valamennyi érde­kelt fél, beleértve a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zetet, a palesztin nép egyet­len törvényes képviselőié*« Egy ilyen konferencia ösz- szehívását elősegítené, ha előkészítő bizottságot hoz­nának létre az ENSZ Bizton­sági Tanácsának öt állandó tagja és valamennyi érde­kelt fél részvételével. A nemzetközi béke érde­keit szolgálná az Irak és Irán közötti konfliktus mie­lőbbi befejezése és a vitás kérdések tárgyalásos meg­oldása. Az ülés résztvevői üdvö­zölték az atomfegyvermentes övezet létrehozását a Csen­des-óceán déli részén. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a nemzetközi bizton­ság érdekeit szolgálná a Koreai-félsziget békéjének megszilárdítása, valamennyi délkelet-ázsiai konfliktus és probléma politikai eszközök­kel, és minden ország füg­getlenségének, szuverenitá­sának tiszteletben tartásával történő megoldása. Támogatásukról biztosítot­n Az ülésen mélyreható • véleménycserét foly­tattak a szövetséges szocia­lista államok közötti együtt­működés fejlesztéséről. Ked­vezően értékelték a külügy­miniszteri bizottság és a honvédelmi miniszteri bi­zottság által a PTT buda­pesti ülése óta eltelt időben végzett munkát és megha­tározták további feladatai­kat. Az ülés résztvevői síkra - száltak VSZ-tagállamok kül­politikai együttműködésé­nek lendületesebbé tételéért, az egyenjogúság és a köl­csönös felelősség elvének maradéktalan tiszteletben tartásáért a szövetséges ál­lamok közötti politikai kap­csolatok rendszerében. Fon­tosnak tartják minden szö­vetséges állam aktivitásának és kezdeményezőkészségének fokozását a nemzetközi ügyekben. az egyeztetett külpolitikai irányvonal meg­valósítása érdekében. Döntés született a Varsói Szerződés tagállamainak képviselőiből álló, sokoldalú, a folyamatos kölcsönös tá­jékoztatást szolgáló csoport létrehozásáról. Határozatot hoztak arról is. hogy létrehozzák a Var­sói Szerződés tagállamainak leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó különleges bizottsá­gát. Ennek munkájában a külügyminisztériumok és a honvédelmi minisztériumok képviselői vesznek részt. A bizottság létrehozásának cél­ja, hogy elsősegítse a Var­sói Szerződés tagállamainak még tevékenyebb részvételét a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén kifejtett közös erőfeszítésekben. A Politikai Tanácskozó Testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői fő­parancsnokának jelentését a parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról és ha­tározatot hozott arról. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében zajlott le. Minden megvitatott kérdésben a né­zetek azonossága nyilvánult meg. Kádár János köszöneté őszinte köszönetemet fejezem ki a párt-, állami és tár­sadalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelő- szövetkezetek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 75. születésnapom alkalmá­ból kollektív vagy egyéni jókívánságaikkal, figyelmességük más megnyilvánulásaival megtiszteltek. Ezúton köszönöm meg a születésnapom alkalmából kül­földről, pártoktól, állami és társadalmi szervezetektől és ma­gánszemélyektől kapott üdvözleteket, jókívánságokat. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára Kádár Jánosnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának 75. születésnap­ja alkalmából számos kö­szöntő táviratot küldtek kül­földről is. Az SZKP Központi Bizott­ságának szívélyes üdvözletét és jókívánságait korábban már ismertettük. Meleg­hangú üdvözletét küldött: Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Gus­táv Musák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának főtitkára, Wojciech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottságának főtitkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­bízott főtitkára, Milanko Re- novica, a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének el­nöke, Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bi­zottságának főtitkára, Fidel Castro Ruz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, Kaysone Phomvihane, a Lao­szi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának fő­titkára, Dzsambin Batmönh, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának főtitkára, Nguyen Van Linh, a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, valamint a szocia­lista országok több vezető politikusa, közéleti szemé­lyisége. Szívélyes üdvözletét kül­dött Kádár Jánosnak: Mau- no Koivisto, a Finn Köztár­saság elnöke, Radzsiv Gand­hi, India miniszterelnöke, Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnöke, Helmut Kohl, az NSZK kancellárja, dr. Franz Wranitzky, osztrák kancel­lár, Ingvar Carlsson, Svéd­ország miniszterelnöke, to­vábbá a világ számos más politikai és közéleti szemé­lyisége. WASHINGTON Ideiglenesen meghátrált a törvényhozás ellenállása előtt a Reagan-kormányzat. A Perzsa-öbölre vonatkozó harcias kijelentések, az amerikai erők azonnali meg­növelése terveinek hangoz­tatása ellenére bejelentették: egyelőre nem növelik meg az öbölben állomásozó ame­rikai hajók számát. ŰJ-DELHI Radzsiv Gandhi indiai mi­niszterelnök felszólította a Sri Lanka-i kormányt, hogy azonnal szüntesse be a tamil szakadórok ellen indított ka­tonai támadást. Gandhi sze­rint a tamilok elleni fegy­veres megtorlás semmit nem old meg Sri Innka belső gondjaiból, sőt a fegyveres harc az ország egységét és integritását veszélyezteti. TOKIÓ Pénteken hivatalos láto­gatásra Pekingbe utazott Kurihara Juko, a japán Nemzetvédelmi Hivatal ve­zetője (hadügyminiszter). A kínai fővárosban Csang Aj- Ping honvédelmi miniszter­rel folytat megbeszéléseket. és előreláthatólag felkeres néhány katonai létesítményt is. LIMA Mintegy 400 küldött rész­véteiével megkezdte munká­ját a Perui Kommunista Párt IX. kongresszusa. A ta­nácskozáson 26 ország kom­munista és munkáspártjai és nemzeti felszabadítási moz­galmai képviseltetik magu­kat. BUENOS AIRES Pokolgép robbant Buenos Airesben, az argentin nem­zetgyűlés épülete mellett lé­vő földalatti garázsban. Há­rom ember megsebesült, több tucat gépkocsi lángra lobbant. BOGOTA A kolumbiai fővárosban megkezdődött a közép-ame­rikai válságban közvetítő latin-amerikai államok — a Contadora-csoport és az azt támogató országok — kül­ügyminiszter-helyettesei­nek tanácskozása. A mostani találkozón a közép-amerikai államfő júniusra .tervezett guatemalai csúcstalálkozójá­val kapcsolatos kérdéseket vitatják meg. MANAGUA Az Egyesült Államok azok­kal a fegyverekkel szereli fel a nicaraguai ellenforradal­márokat, amelyeket az ame­rikai katonák a most véget ért hundurasi—amerikai hadgyakorlaton használtak — jelentette be Managuában a nicaraguai Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front képviselője. PÁRIZS Az Üj-Kaledónia függet­lenségért küzdő Kanak Szo­cialista Nemzeti Felszabadí­tási Front (FLNKS) Goában tartott kongresszusán úgy döntött, hogy bojkottálja a nyárra tervezett népszava­zást az önrendelkezésről, he­lyette aktív mozgalmat kezd a Chirac-kormány új-kale- dóniai stratégiájának alá- ásására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom