Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

1987. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Egyeztető tárgyaláson ■ I megye iparának néhány problémája Tegnap Szolnokon tárgyalt a megye iparának időszerű kérdéseiről Körtvélyes Ist­ván ipari miniszterhelyettes. A feladategyeztető megbeszé­lésen Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Simon József megyei pártbizottsági titkár és Bugán Mihály tanácsel­nök-helyettes képviselte a megyét. Bevezetőül Bugán Mihály tájékoztatta a vendéget és munkatársait az 1986-os év ipari ágazati eredményeiről, és kitért 1987 első negyedé­nek főbb jelenségeire is. El­mondta egyebek között, hogy Szolnok megye ipari terme­lése a kedvezőtlen országos folyamatok ellenére is 4,9 százalékkal bővült tavaly, az idei első negyedév eredmé­nyei is jobbak, mint amelye­ket 1986 első negyedében re­gisztráltak. A megyei tájé­koztatót követően a minisz­terhelyettes adott rövid átte­kintést 1987 első négy hó­napjának országos tapaszta­latairól. A tanácskozás második ré­szében Szolnok megye ipa­rának konkrét kérdései és a megoldásra váró feladatok kerültek terítékre. Közöttük is talán legfontosabb problé­maként a foglalkoztatás, és az ehhez kapcsolódó iparte­lepítés. A megye több térsé­gében is foglalkoztatási gon­dokkal kell megküzdeni, így készek lennénk Budapestről kitelepülő ipari üzemeket fo­gadni. Ehhez több települé­sen a szükséges feltételek is rendelkezésre állnak. Felve­tődött továbbá, hogy a fővá­rosi nagyvállalatok átadná­nak a kisebb vidéki cégek­nek (kisvállalatoknak, ipari szövetkezeteknek) olyan te­vékenységeket, amelyek ná­luk, nagyüzemi körülmények között már nem nyeresége­sek. A tapasztalatok szerint jelenleg mindkét fajta át­csoportosítás csak nehézke­sen, lassan bonyolódik. A miniszterhelyettes ezzel kap­csolatban elmondta, hogy Budapest ipari tehermente­sítése továbbra is napiren­den van, és a legkülönfélébb okok — környezetvédelem, munkaerő-biztosítás stb. — miatt szükséges a további decentralizálás. Az új mun­kahelyek létesítéséhez azon­ban — a fővárosból való ki­településhez — jelentős be­ruházások is szükségessé vál­hatnak, ezeknek a pénzügyi fedezete nem minden eset­ben biztosítható. Az ipar de­centralizációsprogramja ' je­lenleg átdolgozás alatt áll, és az új elképzeléseket a közel­jövőben tárgyalják. A tanácskozáson a másik súlyponti kérdés a szénhidro­gén-ágazat helyzete volt. A kőolaj világpiaci árának ta­valyi erőteljes csökkenése ugyanis súlyosan érintette az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztöt, és az elszenvedett árveszteségeiknek csak egy részét pótolták a múlt évi kormányzati intézkedések. A tröszt csak a beruházások erőteljes visszafogásával, a keresetek befagyasztásával és az összes tartalékok bevo­násával tudta elkerülni az alaphiányt. Ez az út a mi­nisztérium értékelése sze­rint tovább már nem járha­tó. mert a gazdálkodás alap­jait veszélyezteti az ágazat­ban. Ez vonatkozik a szén- hidrogén-ákazat két megye­beli cégére, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalatra, valamint a Kő­olajkutató Vállalatra is. Je­lenleg a kormányzati támo­gatás mértékének egyeztetése folyik, az érintett tárcák be­vonásával. A feladategyeztető tanács­kozás résztvevői részletesen tárgyaltak a Tiszamenti Ve­gyiművek granulált szuper- foszfát értékesítésének gond­jairól és importnehézségeiről is, illetve a megoldásuk le­hetőségeiről. Gáspár Sándor kitüntetése Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának elnökét 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barát­ság és együttműködés meg­szilárdításában, a nemzetkö­zi munkásmozgalomban ki­fejtett sokéves aktív tevé­kenysége elismeréseként a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­jével tüntette ki. A kitünte­tést Borisz Sztukalin, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te csütörtökön adta át a nagyikövetségen. Jelen volt Övári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Baranyai Tibor, a SZOT fő­titkára, Kótai Géza. az MSZMP KB külügyi osztá­lyának vezetője, a KB tag­jai, valamint a politikai és társadalmi élet több más ve­zető személyisége. Pártbizottsági ülés a KÖTIVIZIG-nél Tegnap délután soronkí- vüli pártbizottsági ülést tar­tottak a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál. Az ülés napirendjén személyi kérdések szerepeltek. A testület Semsei Imrét, a pártbizottság titkárát nyug­állományba vonulása miatt, érdemeinek elismérésével fölmentette tisztségéből, és a pártbizottság titkárának megválasztotta Dénes Ist­vánt, a Politikai Főiskola végzős hallgatóját, a Kötl- vizig dolgozóját. A pártbizottsági ülésen Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára meleg szavakkal méltatta a nyugdíjba vonuló Semsei Imre érdemeit, s átadta ne­ki az Elnöki Tanács kitün­tetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát. A Jászkiseri Vas- és Fémipari Kisszövetkezet kapacitásának felét különböző típusú jármű vízhűtőkeretek gyártása köti le, amelyeket a Hűtőgépgyár részére készítenek dolgozói. Felvételünkön a termék alapozó festését végzik (Fotó: D. G.) Haza! oentrlfugával Importot takarítanak meg Ipari szövetkezőtök Bővült a piac Az Ipari Szövetkezetek Or­szágos Tanácsa csütörtökön ülést tartott, értékelte az 1986. évi gazdálkodás ered­ményeit és megvitatta az idei gazdasági munka ta­pasztalatait. Az országos tanács megál­lapította, hogy az ipari szö­vetkezetek növelték konver­tibilis exportjukat. Mind a gépipari, mind a könnyűipa­ri szövetkezetek dinamiku­san bővítették piaci kapcso­lataikat, így a korábbiaknál több és nagyobb értékű ter­méket szállítottak külföldre. Az export növelését jól se­gíti a pályázati rendszer is, lehetőséget adva a jelentő­sebb műszaki fejlesztésre. Számottevő importmegta- karítást tesz lehetővé a Bu­dapesti Vegyipari Gépgyár új terméke, a mikroprocesz- szoros vezérlésű vegyipari centrifuga, amelynek belső felületeit Svájcban, a legkü­lönfélébb vegyi anyagoknak is ellenálló HALAR mű­anyagbevonattal látják el. Eddig az ilyen különleges bevonatot tartalmazó beren­dezések teljes egészét kon­vertibilis valutáért vásárol­ták a hazai vállalatok. A Budapesti Vegyipari Gép­gyár ezentúl csak a centri­fuga nagyobb belső elemei­nek HALAR műanyagbevo­nását rendeli meg. s ez a díjtétel a centrifugák össz­költségének csupán 6—7 szá­zaléka. A berendezés mikro­processzoros vezérlése lehe­tővé teszi, hogy a centrifu­gát automatizált gyártósorba is beépíthessék. A vállalat javította régeb­bi terméke, a kézi kiszolgá­lásé centrifuga üzembizton­ságát is. Ezt a berendezést is alkalmassá tették a különle­ges anyagok robbanásve­szély-mentes centrifugálásá- ra. Az anyagmegtakarítást szolgálva a mechanikus fék­szerkezetet is lecserélték en­nél a gépnél, s a szolgálati szabadalomként bejelentett speciális tengelykapcsolóval elérték, hogy ezentúl maga az elektromos motor végzi a centrifugális erő fékezését. Lesz-e lépésváltás Tiszafüreden? Szanálás után - új vezetéssel Huszonnegyedik órában a Hámán Kató Tsz A küldöttgyűlésen mindössze egy hozzászólás hang­zott el. Hogy miért csak annyi, azt a szünetben az ud­varon fogalmazta meg egy tsz-tag: „Mit lehet ehhez hozzászólni? Ezek kész tények. Idáig jutottunk, és a sza­nálási bizottság már nem kérdez, hanem csak utasít és számon kér. . Az udvaron persze voltak azért vélemények. Eredőjük gyakorlatilag egyetlen mon­datban összegezhető: legyen már vége a vesszőfutásnak, következzen végre egy más időszak. Amikor a február óta pozíciójában lévő új ve­zetésről kérdezősködtem, az emberek jobbára csak hüm- mögtefc és a fejüket vakar- gatták: „majd viselve tud­juk meg, hogy milyen is az új kabát...” Minden gesztu­sukon világosan átütött, hogy bizalmukat erősen megren­dítette az előző — egymást sűrűn váltogató — vezetői Bár a szanálási bizottság vizsgálati anyaga csak 1984- től származtatja a szövetke­zet gazdasági bajait, aki is­meri a Hámán Kató újabb- kori históriáját, áz tudja: a széthúzás és torzsalkodás gyökerei egészen a jogelőd téeszek egyesüléséig, 1975-ig nyúlnak vissza. A két, korábban közepe­sen gazdálkodó szövetkezet fúziója nem váltotta be azo­kat a reményeket, amelyeket az egyesülés szorgalmazói joggal fűztek a dologhoz. Az erők koncentrálása nem ho­zott stabil gazdálkodást. Nem túlzás, ha azt állítjuk: a Hámán Kató Tsz utóbbi évtizede tulajdonképpen a sorozatos vezetőváltások je­gyében telt, s a folyamatos belső intrikák és hatalmi harcok teljesen demorali­zálták a tagságot. Minden­nél többet mond, hogy az el­múlt tíz év alatt a jelenlegi elnök már a negyedik a ve­zetői székben. „Hoztak" el­nököt idegenből, választot­tak „saját” embert, egyik sem bírta soká. Tovább súlyosbította a helyzetet, hogy nem alakult — nem alakulhatott! — ki erős. stabil középvezetői gár­da sem. Az új elnökök első dolga ugyanis mindig az volt, hogy lecseréljék a ve­zetői garnitúrát, és a leg­fontosabb posztokra a saját embereiket állítsák. Meg­döbbentő méreteket öltött a felsőfokú végzettségű szak­emberek cserélődése. (A sza­nálási bizottság jelentése szerint, csak 1983-tól hu­szonhat ilyen képesítésű em­ber távozott a szövetkezet­ből, és a szanálást megelőző­en egy évig például egysze­rűen nem volt termelésirá­nyító vezetője — elnökhe­A szanálás időpontjára a termelés anyagi és műszaki megalapozottsága soha nem látott alacsony szintre esett vissza, és a szántóterület ter­mőképessége teljesen lerom­lott. Az állattartó épületek szétszórtan helyezkednek el. felújításuk égetően szüksé­ges lenne. (A modernebb tartástechnológiai követel­ményeknek megfelelő szako­sított telep nincs a szövet­kezetben.) Az erő- és mun­kagépállomány sem mennyi­ségileg, sem minőségileg nem képes kielégíteni még n minimális agrotechnikai igé­nyeket sem. A költséggaz­dálkodás színvonala meg sem közelítette az elvárható minimumot, üzemgazdasági elemző munka pedig egysze­rűen nem folyt a szövetke­zetben. Még egv elgondol­koztató tény: a központi irá- "vitás költségei tették ki a téeszben az összköltségek több mint 10 százalékát. Ezek egytől-egyig olvan ada­lékok. amelyeket már nem lehet a kedvezőtlen adottsá­gokra és az aszályos időjá­rásra visszavezetni. Pontos garnitúrák áldásosnak ko­rántsem nevezhető működé­se. Szakmai berkekben már a múlt esztendő végén felröp­pent a hír. hogy a Tiszafü­redi Hámán Kató Termelő­szövetkezetet valószínűleg szanálni kell, mivel a ’86-os évet újra nagy veszteséggel zárja. Az előzetes sejtések beigazolódtak, és mivel a ’85-ös' veszteségek rendezése során a gazdaság saját tar­talékai teljesen kimerültek, az abszolút mélypontra ke­rült szövetkezet bajain most immár csak a szanálás se­gíthetett. lyettese vagy főmérnöke — a gazdaságnak. A szanálás során lefolyta­tott pénzügyi vizsgálat csak­nem 11,5 millió forint vesz­teséget mutatott ki a téesz ’86-os gazdálkodásában, ami kevesebb ugyan a ’85-ös veszteségnél (13,8 millió fo­rint). de az azt megelőző két nyereséges esztendővel nem állja az összehasonlítást. Hozzá tartozik persze a képhez az is, hogy egyedi el­bírálás alapján 1986-ban aszálykárosnak minősítették a szövetkezetét, mivel a rendkívül száraz időjárás 14,8 millió forint értékű ter­méskiesést okozott náluk. Többet tehát, mint a kimu­tatott pénzügyi veszteség összege. Ide érvén a gondo­latsorban. idézzük most a szanálási bizottság jelenté­sét: „Annak ellenére, hogy az aszálykár nagysága meg­haladja a veszteséget, a sza­nálási bizottság vizsgálata indokolt, az általános hely­zetértékelés alapján. A sza­nálás során a jelenlegi veze­téssel (már) nem dolgoztat­tuk ki javaslataikat a vesz­teségforrások felszámolásá­ra. .., mert szükségesnek ítéljük a tsz elnökének le­váltását és a szakvezetés megerős í tését. ’ ’ Az általános helyzetérté­kelés igen kritikus. A szö­vetkezet 5708 hektár szántó­jának átlagos aranykorona- értéke mindössze 13,48. ami eleve a kedvezőtlen adottsá­gú téeszek közé sorol ja be a gazdaságot. Ez a tény már önmagában olyan körülmé­nyeket teremt, amelyeken csak igazán fegyelmezett, jó gazdálkodással lehet úrrá lenni. Erről azonban Tisza­füreden szó sem volt. értékelése nyomán érthető, hogy a szanálási bizottság a veszteség rendezésével kap­csolatos mindennemű meg­állapodáshoz kiindulópont­ként a vezetőcserét tette kö­telezővé a szövetkezet tag­ságának. Az új elnök. Kalmár Fe­renc a szomszédvárból. az Abádszalóki Lenin Termelő- szövetkezetből érkezett: ott elnökhelyettesként irányí­totta a termelést. — Nem ért teljesen várat­lanul a felkérés — mondta az elnök néhány nappal a már említett „lezáró” kül­döttgyűlés után. — Nem most először került szóba az, hogy vállaljak tisztséget a környék kedvezőtlen adottságú szövetkezeteinek valamelyikében. A szövetke­zet helyzetét már korábban is jól ismertem. Tudtam, hogy kedvezőtlenek az adott­ságok. de a kialakult hely­zet okai közé legalább olyan erősen odasoroltam a szub­jektív tényezőiket, a gyakori vezetőváltásokat is. A Há­mán Kató Tsz-ben megáll; az idő, ez nem túlzás. Leg­alább tíz-tizenöt évvel le va­gyunk maradva minden te­kintetben, még a középme­zőnytől is. Becsléseim sze­rint például, 1982 óta mint­egy 30 millió forint értékű gépvásárlás maradt el. — Ha ilyen sötét a kép. akkor miért vállalta mégis? Miben bízik ebben a hely­zetben ? — Én végigdolgoztam már Abádszalókon egy hasonló üzemi rekonstrukciót, ami­nek tapasztalatait itt is sze­retném hasznosítani. .Miben bízom? Először is abhan, hogy sikerül rövid időn be­lül egységes és cselekvőké­pes vezetői gárdát kialakíta­ni, amelyik képes lesz moz­gósítani és irányítani a tag­ságot. Mert úgy látom, hogy a tagsággal nincs különösebb baj, hajlandók dolgozni, ha értelmét látják. Ezt egyéb­ként bizonyították már az idei tavaszi munkák során is. Fegyelmezettek voltak, és a körülményekhez képest jól elvégezték a rájuk bízott feladatokat. Az már más kérdés persze, hogy mindez mire elegendő. A gyenge géppark, miatt ugyanis már az őszi munkákat sem végez­ték el teljesen. Területek maradtak szántatlanul, a meglévő szántások p>edig jó­részt elmunkálatlanul telel­tek át. Ezeket a hiányossá­gokat az idén tavasszal pó­toltuk. persze óriási költsé­gekkel és gyenge minőség­ben. A tavaszi pótlás már csak ilyen... Merre a kiüt 7 — Kialakultak-e már a konkrét elképzelései a kive­zető útról? Mik lesznek a legsürgetőbb feladatok? — Először is vállalnom kell egy roppant népszerűt­len szerepet; a szövetkezet vezetői és tagjai körében tu­datosítani kell, hogy a kö­zösben végzett munka az el­ső, aminek a háztáji nem mehet a rovására. A téesz termelési szerkezetét módo­sítanunk kell, a meglévő adottságokhoz és feltételek­hez kell igazítanunk. Ész- szerűsíteni kell ugyanakkor a vezetés szervezetét, mert a sok átfedés és áttétel miatt eltorzulnak az utasítások, a felelősség pedig csaknem nyomon követhetetlen. Be­látható időn belül ki kell alakítanunk egy hatékony belső érdekeltségi rendszert, mivel eddig ilyen még egy­általán nem volt a szövetke­zetben. .. A mielőbbi talp- raálláshoz egy erőteljesebb műszaki fejlesztésre lett vol­na szükségünk, amihez azon­ban nincsenek meg a forrá­saink. Ez évben legalább 15 millió forintért kellett volna gépeket vennünk, hogy vala­melyest pótoljuk a hiányzó alaprvető munka- és erőgépe­ket. A gondot így kölcsön, úgynevezett liesing formájá­ban kell megoldanunk, ami jelentősen növeli a termelé­si költségeinket... Az elnök még sokáig so­rolta a feladatokat. Monda­taiban bizony fellelhető volt a feltételes mód. és a „kell” mellett sűrűn előfordult a „ha” is. Ezeket jobbára az óvatosság, s nem annyira a bizonytalanság diktálta. Sok ideje azonban nincs az új vezetésnek, nincs lehetőség a hosszas kísérletezgetésre. A veszteséget ugyanis most jóváírták — úgynevezett „ingyenes juttatással” ren­dezték —, de maradt még a szövetkezeten elég teher. Nem lehet megfeledkezni például az 52 ezer forintot alig meghaladó keresetszint­ről, amellyel jelenleg a me­gye téeszeinek rangsorában az utolsó helyen szerényked­nek. Mind közül most talán ez a továbblépésit legjobban sürgető kényszer. L. Murányi László Intrikák, hatalmi harcok Elnök a szomszédból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom