Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

1987. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Beleszülettem a mozgalomba” Beszélgetés Tímár Gyulával, a Járműjavító pártbizottsági titkárával Újra szolgálatban Justitia veterán papjai Justitia Most, május második felé­ben a harminc évvel ezelőt­ti májusra emlékezünk be­szélgetésünk elején. Tímár Gyulával, a MÁV Szolnoki Járműjavítójának pártbi­zottsági titkárával. Arra a májusra, amelynek első nap­ján Szolnok első KlSZ-alap- szervezetei vezették a dolgo­zók fölvonulási menetét. Az utóbbi hónapokban többek­kel beszélgettem az akkori fölvonulásról, s mindannyian jól emlékeztek a búzakék inges, KISZ emblémás fölvo­nuló fiatalokra. 1956 októbere után Szol­nok megyében a Járműjaví­tóban állt először talpra az ifjúsági mozgalom. 1957 ta­vaszán, egészen pontosan márciusában létrehozták a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség üzemi szervezetét. Tí­már Gyula is az alapítók kö­zölt volt. Fiatalon a kohó mellett — Nem szeretem ezt az „alapítót”, egyáltalán nem szeretem fetisizálni a múltat. Korábban volt egy nagyon jól működő DISZ szerveze­tünk félezer fiatallal akiket átmentettünk a KISZ-be. Nem nagyon foglalkoztunk mi akkor az „alakítgatás" gondolatával, csak csináltuk, amit abban a helyzetben a legjobbnak láttunk. — ön Szolnokon a Csalo­gány utcában született, va­sutasok közé. Ez határozta meg a pályaválasztását? — Ez is, meg a sport is! 1947-ben kivetődtem a MÁV- pályára labdaszedő gyerek­nek. Akkor a foci tetszett meg. azután meg az ökölví­vás. Ez a „jegyesség” aztán — úgy látszik — egy életre szólt. Ma társadalmi munká­ban a megyei ökölvívó szö­vetség elnöke vagyok. Akko­riban nagyon nagy ökölvívó csapata volt a Járműjavító­nak, én meg már egy éve bokszoltam, úgyhogy termé­szetesnek tűnt, hogy munka­helynek is a Járműjavítót zetője és énekelni is kellett. — Nos. fölvették tanonc- nak. — Tűzikovácsnak jelent­keztem, lehet, hogy azért vettek föl, mert akkoriban mindenki esztergályos, vagy lakatos szeretett volna len­ni. Mindenesetre a 120 je­lentkezőből húszunkat vettek föl. — Hogyhogy éppen a ko- vácsmesterséget választotta? — Ügy voltam vele, hogy az minden ipari szakmának az alapja. Meg aztán edzés­nek sem volt rossz a ráverő kalapács emelgetése. A ko­vácsműhelyben aztán nem­csak a kohó melegét érez­tem, hanem bekerültem a munkásmozgalom igazi ko­hójába is. Gondolja el: há­rom műszákban 130—140 tűzikovács dolgozott a jár­műben, a legkeményebb em­berek, szakmailag igen jól képzettek. Olyanok, akikre valóban „fölnéztek” a fiata­lok. Mindent gyártottak ak­kor a kovácsok; a gőzmoz­donyok, a teherkocsik leg­apróbb alkatrészeit is meg tudták csinálni. Játszva politizáltunk — Mit csinált szabad ide­jében az ifjúság? — Az egyik szombaton egésznapos sportfoglalkozá­sunk volt, a másikon önkép­zőkör, amolyan kultúrfoglal­rét volt a Balaton. Persze együtt voltunk, beszélget­tünk erről-arról. Sportolva, játékos körülmények között politizáltunk. Persze, hogy tartoztunk valahová. Nem mondtunk akkor elkötele­zettséget, de úgy éreztük. Hát engem is „megfogott’' a SZÍT, hamarosan kultúrfele- lős lettem. — És a kovácsműhely? — Nem dolgozhattam rosz- szul, mert a kovácsműhely kommunistái hamarosan a szakszervezet üzemi bizottsá­gába delegáltak. így forrt össze bennem a műhely és a mozgalom. 1952-ben sztaha­novisták lettünk, megalakí­tottuk az ifjúsági brigádot. Beléptem a pártba, a mű­helyben a DlSZ-alapszerve- zet titkára lettem. Sándor Laci — most a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára — volt az üzem DISZ-titkára. A legfőbb feladatunk a ta­nulás lett. Tényleg tanulni kellett; ki katonatiszti pá­lyára került, ki pedagógus­nak műszaki szakembernek készült. Sok „kádert” adott akkoriban az országnak a Járműjavító. 1956 elején tmk-lakatos lettem, amolyan örökmozgó az üzemben. A Járműjavító keleti kapujától a nyugatiig mindenütt megfordultam — illene tudnom, hány hektár; nagyon sok —, úgyhogy a munkám során hihetetlenül széles körű kapcsolatrend­szerem alakult ki. — Aztán jött ’56. majd a KISZ megalakítása. — Folytattuk tovább azt a munkát, amit a DISZ-ben végeztünk. Közben létrejött a Munkásőrség, mi pedig megalakítottuk az Ifjú Gár­dát. A Killiánról szereztünk katonai egyenruhát. Ficzere István lett a parancsnok. Moldvai Balázs a komisszár a gárdában. Sorra alakultak a KISZ-alapszervezetek az üzemben, hamarosan az üze­mi KISZ-bizottság titkárhe­lyettesévé választottak. — Apparátusi munka kö­vetkezett ezután a KISZ vá­rosi bizottságán. — Előbb még egy nagy él­mény: 1959 nyarán részt ve­hettem a bécsi világifjúsági találkozón Szolnok küldötte­ként. Hagyományokat teremtettek — Mennyiben különbözött az akkori, a hatvanas évek­beli apparátusi munka a mostanitól? — A mostanit csak hírből ismerem, ahogy a KISZ-esek elmesélik Egy biztos; akkor kevesebb volt a papírmunka, természetesen löbb időnk ju­tott egymásra, a fiatalokra, tehát jóval szélesebb körű közvetlen kapcsolatot épít­hettek ki a KISZ városi bi­zottságának munkatársai az alapszervezetekkel. És az alapszervezetek lelkesen dol­goztak. Munkaidő elteltével bejöttek az aktívák a KISZ- bizottságra, tulajdonképpen akkor szerveztünk, akkor dolgoztunk igazán. Mi min­den kezdődött el akkoriban? A lampionos fölvonulások a Tiszán, s kinőtt belőlük a vízikarnevál. Kitaláltuk a vacsorafőző versenyt a tiszai igeiben, így focrnálódot.t a rendezvény- sorozat - tiszaligeti napokká — Hagyományokat is te­remtettek tehát Tímár Gyu­la 1961-től '65-ig volt a KISZ Szolnok Városi Bizottságá­nak titkára, majd a városi pártbizottságon dolgozott munkatársként. 1976 óta is­mét a Járműjavító a mun­kahelye. azóta az üzemi párt- bizottság titkára. Nemcsak mozgalmas életút az övé. ha­nem a kezdetektől átszövi a mozgalom, a mozgalmi mun­ka. — Nem lehetek róla. bele­születtem. EgTi Sándor istenasszony nagyon meg­szokta válogatni, hogy kiket enged felkent papjainak so­raiba, ám ha valaki jól szol­gálja őt, élete fogytáig sem ereszti el a szolgálatból. Ügy is mondhatjuk: bírónak lenni nem foglalkozás, ha­nem hivatás. Mert bizony nem mindegy, hogy A Nép- köztársaság nevében! kezdő­szavakat milyen ítélet köve­ti. Mert akkor Justitia kezé­ben rezzenéstelennek kell maradnia a serpenyőnek, amelyben az Igazság mére­tik le. Csakhogy Justitiának mostanában egyre több a dolga. Nem azért, mintha, a „többszáz éves átlag”-nál nagyobb volna manapság a pereskedők száma (bár nem is kevesebb), hanem minde­nek előtt azért, mert a kor hozza magával, hogy mind a büntető, mind a polgári ügyek egyre bonyolultabbak, nagyobb körültekintést igé­nyelnek. S még ehhez járul — nem kis mértékben —, hogy a bírói kar elnőiese­dett. Jelenleg az első fokú bírák 70 százaléka tartozik a szebbik nemhez. Ez azzal jár, hogy évek esnek ki a bírói gyakorlatból, amíg a bírónő asszonvi-anyai köte­lességeit teljesíti. így jutott mind több mun­ka az idősebb, gyakorlot­tabb bíráknak. Az igazság szolgáltatása pedig felelős­ségteljesebb tevékenység, minthogy „futószalagon” le­hetne intézni. A peres (nem­egyszer bontóperes) felek életét is nehezítette, hogy ügyeink intézésére sokáig kell várniuk. Megoldást kel­lett keresni, s mert a gondok egyre súlyosbodtak — meg is találták. A megoldás: gyakorlott, tapasztalt. köztiszteletben álló bírák visszahívása nyugdíjból. Erre rájönni ter­mészetesen könnyebb volt, Szemet szúr, mert szembe­ötlő. A szakember szerint azért, mert a városképet alapvetően a horizontsáv szabja meg. S hogy mi az a horizontsáv? Ami az úton já­ró ember szemlélő tekinteté­be ötlik. Az utcák, járdák, terek tisztasága, rendje, az üzletsorok építészeti össz­hangja, hangulata alapján mondunk véleményt egy-egy városról. Szolnok horizontsávjáról újabban egyre több lehango­ló megjegyzést lehet hallani. És nemcsak az átutazó vagy hosszabb-iövidebb időt itt eltöltő vendégek szólnak el­marasztalóan, a helybeliek is sokszor szóváteszik; piszko­sak], elhanyagoltak, gondo­zatlanok, a kirakatok, portá­lok. Elég, ha csak a főutcán sé­tálunk végig nyitott szem­mel. Finoman fogalmazva is meglehetősen eklektikus kép tárul elénk. A portálok jobb esetben is jellegtelenek, de a legtöbb — a városképet ront­va — kirívóan elüt az épület építészeti stílusától. Harmo­nikus, a kialakult hagyomá­nyokhoz szervesen illeszkedő kirakat és épületegyüttessel csak elvétve találkozhatunk. A Hazafias Népfront vá­rosszépítő bizottsága a válto­zást, változtatást sürgetve fölmérést is készített a me­gyeszékhely üzleteiről. Ja­vaslatait eljuttatta az érin­tett vállalatok vezetőihez. Lényeges előrelépést azon­ban mindezideig nem sike­rült elérni ezzel a kezdemé­nyezéssel. A szemléletváltás ellenére a jószándékú, a vá­rost szebbé, otthonosabbá té- , vő indítványok döntően anyagi okok miatt megfenek- lenek, holtpontra jutnak. Pedig, időközben új jogsza­bály is életbe lépett. A váro­si tanács engedélyével lehet csak portálokat átalakítani, illetve újakat létesíteni. Ezzel a lehetőséggel élve törekszik a tanács arra. hogy mint megvalósítani, hiszen a nyugdíjba vonult bírák kö­zül sokan időközben elhe­lyezkedtek más területeken. Előfordult, hogy jónevű, közismert egykori tanács­vezető bíró — valami jelen­téktelen, kis vállalatnál ve­zette a jogsegélyszolgálatot. (Talán mondani sem kelle­ne, hogy azt is kitűnően, közmegelégedésre). Nagy tapintattal fordultak az igazságügy felelős tisztség- viselői hozzájuk, hiszen — Justitia anvagiakban nem áll olyan jól, mint némelyik vállalat. De — mint kiderült — vonzereje nagyobb. A nyug­díjba vonult bírák a hívó szóra igent mondtak. Akkor már ..csak" jogi akadályai maradtak a nyugdíjas bírák visszatérésének, hiszen őket az Elnöki Tanács választja meg és menti föl. Ezért hozta meg az Elnöki Tanács — egy korábbi tör­vényt módosítva — 1986. évi 30. törvényerejű rendeletét, amely most már lehetővé te­szi a bírák nyugállományba helyezését úgy is, hogy nem mentik fel őket automatiku­san bírói tisztük alól. Ma­radnak a bírói jogaik és kö­telezettségeik — vagyis nvitva áll a kapu a vissza­téréshez. i Az első 26 bírót ez év ja­nuárjában választotta újra az Elnöki Tanács. További­ak fogják követni őket — ha nem is nagyon sokan, hi­szen ennek is vannak korlá­tái. Nevezetesen az, hogy nincs mód számukra külön státus kialakítására, a tartó­san távollevők — vagyis el­sősorban a gyed-en, gyes-en lévő kismamabírák — helyét foglalják el átmenetileg. Külön anyagi keretet sem kapott az Igazságügyi Mi­nisztérium a nyugdíjas bí­rák foglalkoztatásához. Ha­a gombamód szaporodó ma­gánüzletek építésekor az ed­digieknél jobban vegyék fi­gyelembe az esztétikai szem­pontokat, magyarán a város­képbe illő üzletsorok építésé­hez járul hozzá. Építészber­kekben a mai kor igényének igazán megfelelő, sikeres és követendő megoldásnak tart­ják a Beloiannisz úti Ofotért bolt átépítését is. A vállalat az Iparterv tervei alapján mintegy hárommillió forin­tos költséggel újította fel a régi üzlethelyiséget, gondo­san vigyázva arra, hogy megőrizzék, pontosabban visszaállítsák az épület ere­deti stílusához tökéletesen alkalmazkodó patinás üzlet- homlokzatot. Ilyen dicséretes törekvés mondható el az Ingatlanke­zelő Vállalatról is. A közel­jövőben Szolnok belvárosá­nak talán legelhanyagoltabb környékét hozzák rendbe. A Beloiannisz út 3. számú épü­letének felújítási tervei már elkészültek. Az ott található üzletekből átmenetileg kiköl­tözött a FÉNYSZÖV, az Afész és a Minőségi Szabó­ság, hogy teret adjanak az átépítésnek. Az emeletráépí­téssel egyidőben — a tervek vi ötezer forintot tudnak ne­kik fizetni, egységesen. Ter­mészetesen emellett válto­zatlanul kapják a nyugdíjat. Mindez együttesen is jóval kevesebb, mint amennyit vállalatnál tudnának keres­ni. Ám, mint mondtuk Justi­tia szolgálata nem foglalko­zás, hanem hivatás. így fogják fel a bírói pulpitusra visszatérők. A legfontosabb — mind az ő számukra, mind a bírósá­goknak —, hogy tapasztala­taiknak, nagy gyakorlatuk­nak megfelelő munkát vé­gezzenek. Ezt pedig messze­menően szem előtt tartják a bíróságok vezetői. Rájuk osztják a „nagy ügyeket”, amelyekben sok szálat kell kibogozni, az ő ember- és jogismeretük, sok évtizedes gyakorlatuk szükséges ' ah­hoz, hogy valóban igazságot lehessen szolgáltatni. S va­lóban : a törvény betűjének és szellemének egyaránt ér­vényt szereznek Justitia ve­terán papjai. A fiatalabb sőt a legfiatalabb bírói kor­osztály tagjai mind nagyobb bizalommal és szeretettel fo­gadják a visszatérőket. S nemcsak azért, mert a szin­te mindenütt erősen felhal­mozódott munka egv részét átveszik tőlük. Legalább anny’ra azért is, mert sokat tudnak tanulni tőlük élet- szemléletben. hivatástudat­ban. etikai tartásban. Min­dezekre elengedhetetlenül nagy szükség van a bírásko­dásban. Így tudnak egyre jobban együtt dolgozni az igazság­szolgáltatás felelős munka­köreiben idősek és fiatalok. Amiről jónéhány más terü­leten is példát vehetnének... szerint — a Fehérkereszt pa­tika stílusjegyeit hordozó épülettömböt hoznak itt lét­re. Ugyancsak időszerű, hogy a Metál áruház melletti földszintes vályogépület is hamarosan eltűnik. Helyén a Mészöv építtet lakóházat, melynek földszintjén taka­rékszövetkezet nyílik. Szolnok úgynevezett hori- zontsávjában ezek valóban újszerű színt hoznak. A je­lenlegi gazdasági helyzetben azonban a portálok látvá­nyos színváltozására aligha számíthatunk. A városról al­kotott kép így alapvetően nem alakul át. Az üzletek tulajdonosai viszont a jelen­leginél jóval több figyelmet fordíthatnának a kirakatok, a portálok fokozottabb kar­bantartására. Üzleti érdekük is ezt diktálná. Hiszen a ki­rakat valóban része a város­képnek, de reklám és ezáltal kereskedelmi funkciót is be­tölt. Ha úgy tetszik, maga az üzlet képe jelenik meg a ki­rakatban. S ha igaz, hogy amilyen a kirakat, olyan az üzlet, akkor az is igaz, hogy a város olyan, amilyenek a kirakatai. Sz. Gy. válasszam — Ha jól tudom akkor — a negyvenes években — még fölvételi vizsgát kellett ten­niük a tanoncoknak jelent­kező fiataloknak. — De még milyen komoly vizsgát! És a szakmai alkal­masság mellett az általános műveltséget is nézték. Meg­kérdezték a fölvételizőt. sportol-e, aztán ott volt a Járműjavító kórusának a ve­kozas. A fiatalokat a spor­ton és a kultúrán keresztül — mintegy észrevétlenül — vették rá a mozgalmi mun­kára. Nagyon jól működött a SZÍT. a szakszervezeti ifjú­sági és tanoncmozgalom. — Vonzó programot kí­nált? — Nagyonis! Két hatal­mas 12 pár evezős örsi csó­nakkal végigjártuk a Tiszát, áradáskor nekünk a Szandai Szolnokra erkező Ilonotok (Folytatás a 4. oldalról) 9.40 gyv. Varna—Cluj Napóra 9.44 gyv. Békéscsaba 9.52 gyv. Burgas—Arad 20.00 szv. Szob—Bp. Nyug. pu. 20.05 szv. Bp. Nyugati pu. 20.13 szv. Békéscsaba 20.15 gyv. Bp. Nyugati pu. 20.24 gyv. Zajta—Mátészalka 20.30 szv. Bp. Józsefváros 20.54 gyv. Fonyód 21.05 szv. Cegléd 21.11 szv. Vásárosnamény— Nyíregyháza 21.25 exp. Sofia—Bucuresli— Arad 21.34 exp. Bp. Keleti pu. 21.37 gyv. Burgas—Cluj Napoca 21.40 szv. Záhony 21.41 szv. Bp. Józsefváros 22.10 szv. Hatvan 22.13 szv. Mátészalka 22.13 exp. Paris—Stuttgart­Wien—Bp. Keleti pu. 22.20 szv. Bp. Nyugati pu. 22.39 szv. Bp. Keleti pu. 22.50 szv. Kecskemét 23.12 szv. Bp. Nyugati pu. 23.18 gyv. Moszkva 23.36 szv. Bp. Keleti pu. 23.50 szv. Kecskemét TRAKIA Közi.: VI. 15-től IX. 19-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: V TRANSDANUBIUM Közi.: VI. 15-től IX. 19-ig' Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: Z és -r 2. o. Közi.: P, valamint XII. 20-ig és III. 5-től Z és i Közi.: V 2. o. Közi.: VI. 14-től VIII. 30-lg 2. O. Közi.: V PANNÓNIA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénvbe. TISZA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénybe. NORD-SÜD Közi.: VI. 4-tól IX. 26-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. 2. «>. 2. o. Közi.: V 2. o. ORIENT EXPRESSZ A hclyjegyváltás a Budapestről induló kocsikba kötelező, bel­földi utasok a részükre kijelölt kocsikban utazhatnak, helyjegy nélkül. Közi.: X Közi.: V 2. o. PUSKIN Belföldi utazásra nem vehető igénybe. 2. o. Koz.l.: X Várkonyi Endre Kirakat a kirakatban A Metál melletti viskó eltűn ik a horizontról

Next

/
Oldalképek
Tartalom