Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-28 / 124. szám
1987. MÁJUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Beleszülettem a mozgalomba” Beszélgetés Tímár Gyulával, a Járműjavító pártbizottsági titkárával Újra szolgálatban Justitia veterán papjai Justitia Most, május második felében a harminc évvel ezelőtti májusra emlékezünk beszélgetésünk elején. Tímár Gyulával, a MÁV Szolnoki Járműjavítójának pártbizottsági titkárával. Arra a májusra, amelynek első napján Szolnok első KlSZ-alap- szervezetei vezették a dolgozók fölvonulási menetét. Az utóbbi hónapokban többekkel beszélgettem az akkori fölvonulásról, s mindannyian jól emlékeztek a búzakék inges, KISZ emblémás fölvonuló fiatalokra. 1956 októbere után Szolnok megyében a Járműjavítóban állt először talpra az ifjúsági mozgalom. 1957 tavaszán, egészen pontosan márciusában létrehozták a Kommunista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetét. Tímár Gyula is az alapítók közölt volt. Fiatalon a kohó mellett — Nem szeretem ezt az „alapítót”, egyáltalán nem szeretem fetisizálni a múltat. Korábban volt egy nagyon jól működő DISZ szervezetünk félezer fiatallal akiket átmentettünk a KISZ-be. Nem nagyon foglalkoztunk mi akkor az „alakítgatás" gondolatával, csak csináltuk, amit abban a helyzetben a legjobbnak láttunk. — ön Szolnokon a Csalogány utcában született, vasutasok közé. Ez határozta meg a pályaválasztását? — Ez is, meg a sport is! 1947-ben kivetődtem a MÁV- pályára labdaszedő gyereknek. Akkor a foci tetszett meg. azután meg az ökölvívás. Ez a „jegyesség” aztán — úgy látszik — egy életre szólt. Ma társadalmi munkában a megyei ökölvívó szövetség elnöke vagyok. Akkoriban nagyon nagy ökölvívó csapata volt a Járműjavítónak, én meg már egy éve bokszoltam, úgyhogy természetesnek tűnt, hogy munkahelynek is a Járműjavítót zetője és énekelni is kellett. — Nos. fölvették tanonc- nak. — Tűzikovácsnak jelentkeztem, lehet, hogy azért vettek föl, mert akkoriban mindenki esztergályos, vagy lakatos szeretett volna lenni. Mindenesetre a 120 jelentkezőből húszunkat vettek föl. — Hogyhogy éppen a ko- vácsmesterséget választotta? — Ügy voltam vele, hogy az minden ipari szakmának az alapja. Meg aztán edzésnek sem volt rossz a ráverő kalapács emelgetése. A kovácsműhelyben aztán nemcsak a kohó melegét éreztem, hanem bekerültem a munkásmozgalom igazi kohójába is. Gondolja el: három műszákban 130—140 tűzikovács dolgozott a járműben, a legkeményebb emberek, szakmailag igen jól képzettek. Olyanok, akikre valóban „fölnéztek” a fiatalok. Mindent gyártottak akkor a kovácsok; a gőzmozdonyok, a teherkocsik legapróbb alkatrészeit is meg tudták csinálni. Játszva politizáltunk — Mit csinált szabad idejében az ifjúság? — Az egyik szombaton egésznapos sportfoglalkozásunk volt, a másikon önképzőkör, amolyan kultúrfoglalrét volt a Balaton. Persze együtt voltunk, beszélgettünk erről-arról. Sportolva, játékos körülmények között politizáltunk. Persze, hogy tartoztunk valahová. Nem mondtunk akkor elkötelezettséget, de úgy éreztük. Hát engem is „megfogott’' a SZÍT, hamarosan kultúrfele- lős lettem. — És a kovácsműhely? — Nem dolgozhattam rosz- szul, mert a kovácsműhely kommunistái hamarosan a szakszervezet üzemi bizottságába delegáltak. így forrt össze bennem a műhely és a mozgalom. 1952-ben sztahanovisták lettünk, megalakítottuk az ifjúsági brigádot. Beléptem a pártba, a műhelyben a DlSZ-alapszerve- zet titkára lettem. Sándor Laci — most a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára — volt az üzem DISZ-titkára. A legfőbb feladatunk a tanulás lett. Tényleg tanulni kellett; ki katonatiszti pályára került, ki pedagógusnak műszaki szakembernek készült. Sok „kádert” adott akkoriban az országnak a Járműjavító. 1956 elején tmk-lakatos lettem, amolyan örökmozgó az üzemben. A Járműjavító keleti kapujától a nyugatiig mindenütt megfordultam — illene tudnom, hány hektár; nagyon sok —, úgyhogy a munkám során hihetetlenül széles körű kapcsolatrendszerem alakult ki. — Aztán jött ’56. majd a KISZ megalakítása. — Folytattuk tovább azt a munkát, amit a DISZ-ben végeztünk. Közben létrejött a Munkásőrség, mi pedig megalakítottuk az Ifjú Gárdát. A Killiánról szereztünk katonai egyenruhát. Ficzere István lett a parancsnok. Moldvai Balázs a komisszár a gárdában. Sorra alakultak a KISZ-alapszervezetek az üzemben, hamarosan az üzemi KISZ-bizottság titkárhelyettesévé választottak. — Apparátusi munka következett ezután a KISZ városi bizottságán. — Előbb még egy nagy élmény: 1959 nyarán részt vehettem a bécsi világifjúsági találkozón Szolnok küldötteként. Hagyományokat teremtettek — Mennyiben különbözött az akkori, a hatvanas évekbeli apparátusi munka a mostanitól? — A mostanit csak hírből ismerem, ahogy a KISZ-esek elmesélik Egy biztos; akkor kevesebb volt a papírmunka, természetesen löbb időnk jutott egymásra, a fiatalokra, tehát jóval szélesebb körű közvetlen kapcsolatot építhettek ki a KISZ városi bizottságának munkatársai az alapszervezetekkel. És az alapszervezetek lelkesen dolgoztak. Munkaidő elteltével bejöttek az aktívák a KISZ- bizottságra, tulajdonképpen akkor szerveztünk, akkor dolgoztunk igazán. Mi minden kezdődött el akkoriban? A lampionos fölvonulások a Tiszán, s kinőtt belőlük a vízikarnevál. Kitaláltuk a vacsorafőző versenyt a tiszai igeiben, így focrnálódot.t a rendezvény- sorozat - tiszaligeti napokká — Hagyományokat is teremtettek tehát Tímár Gyula 1961-től '65-ig volt a KISZ Szolnok Városi Bizottságának titkára, majd a városi pártbizottságon dolgozott munkatársként. 1976 óta ismét a Járműjavító a munkahelye. azóta az üzemi párt- bizottság titkára. Nemcsak mozgalmas életút az övé. hanem a kezdetektől átszövi a mozgalom, a mozgalmi munka. — Nem lehetek róla. beleszülettem. EgTi Sándor istenasszony nagyon megszokta válogatni, hogy kiket enged felkent papjainak soraiba, ám ha valaki jól szolgálja őt, élete fogytáig sem ereszti el a szolgálatból. Ügy is mondhatjuk: bírónak lenni nem foglalkozás, hanem hivatás. Mert bizony nem mindegy, hogy A Nép- köztársaság nevében! kezdőszavakat milyen ítélet követi. Mert akkor Justitia kezében rezzenéstelennek kell maradnia a serpenyőnek, amelyben az Igazság méretik le. Csakhogy Justitiának mostanában egyre több a dolga. Nem azért, mintha, a „többszáz éves átlag”-nál nagyobb volna manapság a pereskedők száma (bár nem is kevesebb), hanem mindenek előtt azért, mert a kor hozza magával, hogy mind a büntető, mind a polgári ügyek egyre bonyolultabbak, nagyobb körültekintést igényelnek. S még ehhez járul — nem kis mértékben —, hogy a bírói kar elnőiesedett. Jelenleg az első fokú bírák 70 százaléka tartozik a szebbik nemhez. Ez azzal jár, hogy évek esnek ki a bírói gyakorlatból, amíg a bírónő asszonvi-anyai kötelességeit teljesíti. így jutott mind több munka az idősebb, gyakorlottabb bíráknak. Az igazság szolgáltatása pedig felelősségteljesebb tevékenység, minthogy „futószalagon” lehetne intézni. A peres (nemegyszer bontóperes) felek életét is nehezítette, hogy ügyeink intézésére sokáig kell várniuk. Megoldást kellett keresni, s mert a gondok egyre súlyosbodtak — meg is találták. A megoldás: gyakorlott, tapasztalt. köztiszteletben álló bírák visszahívása nyugdíjból. Erre rájönni természetesen könnyebb volt, Szemet szúr, mert szembeötlő. A szakember szerint azért, mert a városképet alapvetően a horizontsáv szabja meg. S hogy mi az a horizontsáv? Ami az úton járó ember szemlélő tekintetébe ötlik. Az utcák, járdák, terek tisztasága, rendje, az üzletsorok építészeti összhangja, hangulata alapján mondunk véleményt egy-egy városról. Szolnok horizontsávjáról újabban egyre több lehangoló megjegyzést lehet hallani. És nemcsak az átutazó vagy hosszabb-iövidebb időt itt eltöltő vendégek szólnak elmarasztalóan, a helybeliek is sokszor szóváteszik; piszkosak], elhanyagoltak, gondozatlanok, a kirakatok, portálok. Elég, ha csak a főutcán sétálunk végig nyitott szemmel. Finoman fogalmazva is meglehetősen eklektikus kép tárul elénk. A portálok jobb esetben is jellegtelenek, de a legtöbb — a városképet rontva — kirívóan elüt az épület építészeti stílusától. Harmonikus, a kialakult hagyományokhoz szervesen illeszkedő kirakat és épületegyüttessel csak elvétve találkozhatunk. A Hazafias Népfront városszépítő bizottsága a változást, változtatást sürgetve fölmérést is készített a megyeszékhely üzleteiről. Javaslatait eljuttatta az érintett vállalatok vezetőihez. Lényeges előrelépést azonban mindezideig nem sikerült elérni ezzel a kezdeményezéssel. A szemléletváltás ellenére a jószándékú, a várost szebbé, otthonosabbá té- , vő indítványok döntően anyagi okok miatt megfenek- lenek, holtpontra jutnak. Pedig, időközben új jogszabály is életbe lépett. A városi tanács engedélyével lehet csak portálokat átalakítani, illetve újakat létesíteni. Ezzel a lehetőséggel élve törekszik a tanács arra. hogy mint megvalósítani, hiszen a nyugdíjba vonult bírák közül sokan időközben elhelyezkedtek más területeken. Előfordult, hogy jónevű, közismert egykori tanácsvezető bíró — valami jelentéktelen, kis vállalatnál vezette a jogsegélyszolgálatot. (Talán mondani sem kellene, hogy azt is kitűnően, közmegelégedésre). Nagy tapintattal fordultak az igazságügy felelős tisztség- viselői hozzájuk, hiszen — Justitia anvagiakban nem áll olyan jól, mint némelyik vállalat. De — mint kiderült — vonzereje nagyobb. A nyugdíjba vonult bírák a hívó szóra igent mondtak. Akkor már ..csak" jogi akadályai maradtak a nyugdíjas bírák visszatérésének, hiszen őket az Elnöki Tanács választja meg és menti föl. Ezért hozta meg az Elnöki Tanács — egy korábbi törvényt módosítva — 1986. évi 30. törvényerejű rendeletét, amely most már lehetővé teszi a bírák nyugállományba helyezését úgy is, hogy nem mentik fel őket automatikusan bírói tisztük alól. Maradnak a bírói jogaik és kötelezettségeik — vagyis nvitva áll a kapu a visszatéréshez. i Az első 26 bírót ez év januárjában választotta újra az Elnöki Tanács. Továbbiak fogják követni őket — ha nem is nagyon sokan, hiszen ennek is vannak korlátái. Nevezetesen az, hogy nincs mód számukra külön státus kialakítására, a tartósan távollevők — vagyis elsősorban a gyed-en, gyes-en lévő kismamabírák — helyét foglalják el átmenetileg. Külön anyagi keretet sem kapott az Igazságügyi Minisztérium a nyugdíjas bírák foglalkoztatásához. Haa gombamód szaporodó magánüzletek építésekor az eddigieknél jobban vegyék figyelembe az esztétikai szempontokat, magyarán a városképbe illő üzletsorok építéséhez járul hozzá. Építészberkekben a mai kor igényének igazán megfelelő, sikeres és követendő megoldásnak tartják a Beloiannisz úti Ofotért bolt átépítését is. A vállalat az Iparterv tervei alapján mintegy hárommillió forintos költséggel újította fel a régi üzlethelyiséget, gondosan vigyázva arra, hogy megőrizzék, pontosabban visszaállítsák az épület eredeti stílusához tökéletesen alkalmazkodó patinás üzlet- homlokzatot. Ilyen dicséretes törekvés mondható el az Ingatlankezelő Vállalatról is. A közeljövőben Szolnok belvárosának talán legelhanyagoltabb környékét hozzák rendbe. A Beloiannisz út 3. számú épületének felújítási tervei már elkészültek. Az ott található üzletekből átmenetileg kiköltözött a FÉNYSZÖV, az Afész és a Minőségi Szabóság, hogy teret adjanak az átépítésnek. Az emeletráépítéssel egyidőben — a tervek vi ötezer forintot tudnak nekik fizetni, egységesen. Természetesen emellett változatlanul kapják a nyugdíjat. Mindez együttesen is jóval kevesebb, mint amennyit vállalatnál tudnának keresni. Ám, mint mondtuk Justitia szolgálata nem foglalkozás, hanem hivatás. így fogják fel a bírói pulpitusra visszatérők. A legfontosabb — mind az ő számukra, mind a bíróságoknak —, hogy tapasztalataiknak, nagy gyakorlatuknak megfelelő munkát végezzenek. Ezt pedig messzemenően szem előtt tartják a bíróságok vezetői. Rájuk osztják a „nagy ügyeket”, amelyekben sok szálat kell kibogozni, az ő ember- és jogismeretük, sok évtizedes gyakorlatuk szükséges ' ahhoz, hogy valóban igazságot lehessen szolgáltatni. S valóban : a törvény betűjének és szellemének egyaránt érvényt szereznek Justitia veterán papjai. A fiatalabb sőt a legfiatalabb bírói korosztály tagjai mind nagyobb bizalommal és szeretettel fogadják a visszatérőket. S nemcsak azért, mert a szinte mindenütt erősen felhalmozódott munka egv részét átveszik tőlük. Legalább anny’ra azért is, mert sokat tudnak tanulni tőlük élet- szemléletben. hivatástudatban. etikai tartásban. Mindezekre elengedhetetlenül nagy szükség van a bíráskodásban. Így tudnak egyre jobban együtt dolgozni az igazságszolgáltatás felelős munkaköreiben idősek és fiatalok. Amiről jónéhány más területen is példát vehetnének... szerint — a Fehérkereszt patika stílusjegyeit hordozó épülettömböt hoznak itt létre. Ugyancsak időszerű, hogy a Metál áruház melletti földszintes vályogépület is hamarosan eltűnik. Helyén a Mészöv építtet lakóházat, melynek földszintjén takarékszövetkezet nyílik. Szolnok úgynevezett hori- zontsávjában ezek valóban újszerű színt hoznak. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban a portálok látványos színváltozására aligha számíthatunk. A városról alkotott kép így alapvetően nem alakul át. Az üzletek tulajdonosai viszont a jelenleginél jóval több figyelmet fordíthatnának a kirakatok, a portálok fokozottabb karbantartására. Üzleti érdekük is ezt diktálná. Hiszen a kirakat valóban része a városképnek, de reklám és ezáltal kereskedelmi funkciót is betölt. Ha úgy tetszik, maga az üzlet képe jelenik meg a kirakatban. S ha igaz, hogy amilyen a kirakat, olyan az üzlet, akkor az is igaz, hogy a város olyan, amilyenek a kirakatai. Sz. Gy. válasszam — Ha jól tudom akkor — a negyvenes években — még fölvételi vizsgát kellett tenniük a tanoncoknak jelentkező fiataloknak. — De még milyen komoly vizsgát! És a szakmai alkalmasság mellett az általános műveltséget is nézték. Megkérdezték a fölvételizőt. sportol-e, aztán ott volt a Járműjavító kórusának a vekozas. A fiatalokat a sporton és a kultúrán keresztül — mintegy észrevétlenül — vették rá a mozgalmi munkára. Nagyon jól működött a SZÍT. a szakszervezeti ifjúsági és tanoncmozgalom. — Vonzó programot kínált? — Nagyonis! Két hatalmas 12 pár evezős örsi csónakkal végigjártuk a Tiszát, áradáskor nekünk a Szandai Szolnokra erkező Ilonotok (Folytatás a 4. oldalról) 9.40 gyv. Varna—Cluj Napóra 9.44 gyv. Békéscsaba 9.52 gyv. Burgas—Arad 20.00 szv. Szob—Bp. Nyug. pu. 20.05 szv. Bp. Nyugati pu. 20.13 szv. Békéscsaba 20.15 gyv. Bp. Nyugati pu. 20.24 gyv. Zajta—Mátészalka 20.30 szv. Bp. Józsefváros 20.54 gyv. Fonyód 21.05 szv. Cegléd 21.11 szv. Vásárosnamény— Nyíregyháza 21.25 exp. Sofia—Bucuresli— Arad 21.34 exp. Bp. Keleti pu. 21.37 gyv. Burgas—Cluj Napoca 21.40 szv. Záhony 21.41 szv. Bp. Józsefváros 22.10 szv. Hatvan 22.13 szv. Mátészalka 22.13 exp. Paris—StuttgartWien—Bp. Keleti pu. 22.20 szv. Bp. Nyugati pu. 22.39 szv. Bp. Keleti pu. 22.50 szv. Kecskemét 23.12 szv. Bp. Nyugati pu. 23.18 gyv. Moszkva 23.36 szv. Bp. Keleti pu. 23.50 szv. Kecskemét TRAKIA Közi.: VI. 15-től IX. 19-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: V TRANSDANUBIUM Közi.: VI. 15-től IX. 19-ig' Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: Z és -r 2. o. Közi.: P, valamint XII. 20-ig és III. 5-től Z és i Közi.: V 2. o. Közi.: VI. 14-től VIII. 30-lg 2. O. Közi.: V PANNÓNIA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénvbe. TISZA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénybe. NORD-SÜD Közi.: VI. 4-tól IX. 26-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. 2. «>. 2. o. Közi.: V 2. o. ORIENT EXPRESSZ A hclyjegyváltás a Budapestről induló kocsikba kötelező, belföldi utasok a részükre kijelölt kocsikban utazhatnak, helyjegy nélkül. Közi.: X Közi.: V 2. o. PUSKIN Belföldi utazásra nem vehető igénybe. 2. o. Koz.l.: X Várkonyi Endre Kirakat a kirakatban A Metál melletti viskó eltűn ik a horizontról
