Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-27 / 123. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987 MÁJUS 27. Találkozó Santa Teresában Beszéd a bukaresti nagygyűlésen Az Argentína és Brazília közé beékelődött, területét és népességszámát tekintve is jóval kisebb Uruguay fővárosától majd 300 kilométerre lévő Santa Teresa erődítmény a helyszíne a délamerikai hármas csúcsértekezletnek. Függetlenségének kezdetén, a XIX. század első felében az uruguay-i lakosság harcát ebből az erődből irányították a külső hódító visszaverésére. Most viszont éppen az összefogás szándékát jelképezi a Santa Teresa: hétfő óta Sanguinetti elnök vendége Raul Alfonsin argentin államfős s a tervek szerint csatlakozik hozzájuk Jose Samey brazil elnök is. Az azonos gondokra, így az adósságválság nyomasztó terhére, a gazdasági növekedés lehetőségeinek feltárására kívánnak közös válaszokat keresni. Három latin-amerikai ország, amelynek történelmi múltja ugyan sok közös vonást mutat, ám 'problémáikra a megoldást eleddig sohasem kutatták együtt. Mindhárom államban a közelmúltban állították vissza az alkotmányos kormányzást a katonai diktatúrák után, Argentínában, Uruguayban, és Brazíliában egyaránt még kemény kihívással néz szembe a demokrácia. Brazília adóssága' meghaladja a 100 milliárd dollárt, az év elején a vezetés rákényszerült a kamattörlesztés felfüggesztésére is. Argentína külső tartozása több mint 50 milliárd, s a kis Uruguayé is hat milliárd. A regionális együttműködés és a politikai egyeztetés szükségességének felismerését tanúsítja a mostani találkozó. Mind több szó esik Dél- Amerika műszaki és tudományos együttműködéséről a kőolajkutatás, faz atom- energetika, avagy a mező- gazdaság terén. Ez is új vonás, hiszen eddig az Egyesült Államoktól avagy Nyugat-Európától várták a „csodát”. A dél-amerikai hármas csúcs időzítése ebben a vonatkozásban nem véletlen. Üzenet ez a fejlett tőkés országok június elején esedékes velencei tanácskozásához: vegyék figyelembe Latin-Amerika eladósodásából fakadó súlyos gazdasági, és következményeiben szociális problémákat, egyébként hatalmas megrázkódtatás érheti az egész nemzetközi gazdasági rendet. Ortutay L. Gyula (Folytatás az 1. oldalról) kell fejleszteni és tökéletesíteni őket. Szó esett a szovjet—román hosszú távú gazdasági, műszaki-tudományos együttműködésről, az együttműködés minőségi szintjének emeléséről. A felek nagy fontosságúnak mondták a dolgozó kollektívák közötti kapcsolatok kiépítését, és kifejezték azon törekvésüket, hogy a Szovjetunió és Románia együttműködése a két nép, a szocializmus és a béke érdekeit szolgálja. A nemzetközi helyzetről szólva ©orbacsov kijelentette, hogy a világban nemcsak egyes államok vagy államcsoportok érdekei érvényesülnek. Vannak ezeken kívül általános, egymással összefüggő érdekek, és meg kell találni ezek egyeztetésének útját, meg kell tanulni egymás érdekeinek tiszteletben tartását. Ennek az új gondolkodásmódnak fel kell váltania a nemzetközi élet kérdéseinek megítélésében korábban érvényesült, elavult régit — mondotta a szovjet vezető. Nicolae Ceausescu megállapította, hogy a megvitatott kérdésekben a Szovjetunió és Románia álláspontja megegyezik vagy közel áll egymáshoz. Az RKP főtitkára kitért a tőkés és a fejlődő országok közötti ellentétekre. Megállapította, hogy e kapcsolatrendszerben károsan hat az egyenlőtlen csere és az eladósodás növekvő üteme. Manapság a fegyverkezési verseny beszüntetése nélkül egyetlen állam sem képes megoldani fejlődésének kérdéseit. A nemzetközi helyzet áttekintése során Mihail Gorbacsov és vendéglátója rámutatott: nagy jelentőségűek a szocialista országok azon kezdeményezései, melyek a nukleáris háború elkerülésére, a leszerelésre és a katoMOSZKVA Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára vezeti a szovjet küldöttséget a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének május 28—29- én, Berlinben sorra kerülő ülésén — közölte keddi tájékoztatóján Jurij Gremitsz- kih, a szovjet külügyminisztérium információs főosztálya vezetőjének első helyettese. nai szembenállás szintjének csökkentésére irányulnak. A tárgyalások elvtársi légkörben, a nyíltság és a kölcsönös megértés légkörében folytak. Román—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak kedden délután Bukarestben az Államtanács palotájának kongreszusi termében Mihail Gorbacsov látogatása alkalmából. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet az SZKP Mihail Gorbacsov elégedetten szólt arról, hogy Románia és az RKP fejleszteni kívánja az együttműködést a Szovjetunióval, illetve az SZKP-val. Megállapította, hogy ennek minden feltétele megvan, s a Szovjetunió is kész mindent megtenni az együttműködés erősítéséért. Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a történészek a szocialista országok múltját elemezve bizonyára számos okot találnak majd egyes döntések bírálatára, de az együttműködés és az egység erősítésére irányuló politika helyessége vitán felül áll. Az SZKP KB főtitkára röviden elemezte azokat az okokat, amelyek a Szovjetunióban elkerülhetetlenné tették az átépítésnek nevezett reformokat. Ennek az elemzésnek a bevezetőjében Mihail Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunióban tudják, hogy Románia egész sor nehéz problémával küzd, és vannak olyan gondok, amelyek a mindennapi éleire is rányomják bélyegüket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a román kommunisták és dolgozók képieMihail Gorbacsov kedden este részt vett a Bukaresti Nemzeti Színházban tiszteletére rendezett gálaműsoron. Vele együtt megjelent KAIRÓ Kairó déli villanegyedében kedden reggel ismeretlen tetteseik rálőttek az amerikai nagykövetség egyik autójára. A merénylők egy gépkocsiból nyitottak tüzet az amerikaiakat — köztük két diplomatát — a nagyköKB főtitkára és felesége, Va- gyim Medvegyev. az SZKP KB titkára, valamint Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök és felesége, továbbá más román vezető személyiségek. A két ország himnuszának elhangzása és a nagygyűlés megnyitása után először Nicolae Ceausescu mondott beszédet. A román vezető után Mihail Gorbacsov emelkedett szólásra. sek lesznek megoldani ezeket a nehézségeket. Gorbacsov ezzel összefüggésben kiemelte, hogy az átalakítás koncepciója a Szovjetunióban nem egy valaki személyes akaratából, hanem a párt kollektív gondolkodása nyomán született. Ezután Mihail Gorbacsov többek között ezt mondotta: az átalakítás megvalósításánál az SZKP természetesen a Szovjetunió konkrét feltételeiből indul ki Ezzel együtt figyelmesen tanulmányozzuk barátaink tapasztalatait, kísérleteit, széles körben felhasználjuk mindazt, ami megfelel körülményeinknek. Másrészt örömmel tölt el bennünket, ha a testvéri országok a maguk számára hasznosnak találnak valamit abból az alkotó munkából, amit mi végzünk. Végezetül Mihail Gorbacsov szólt a Balkán-félsziget helyzetéről. A balkáni békeövezet megteremtésére vonatkozó, Románia és Bulgária által előterjesztett javaslatról szólva hangsúlyozta: a Szovjetunió kész biztosítani az éhhez szükséges garanciákat. az előadáson felesége, Ra- isza Gorbacsova, ott volt továbbá Nicolae Ceausescu és felesége, Elena Ceausescu is. vétségre szállító fekete Peugeot—505-ösre. Az autóban ülő három személy közül kettő könnyebben megsebesült. A tettesek elmenekültek a helyszínről. SZÖUL A dél-koreai rendőrség brutalitása ellen kibontakozott országos tiltakozás miatt kedden lemondásra kényszerült a dél-koreai kormány. Csőn Tu Hvan államfő a testületi lemondást azonnal elfogadta és új kormányt nevezett ki. Tanulmányozzuk barátaink tapasztalatait Az „Öböl-háború” háttere Az 1980. szeptemberben kirobbant iraki—iráni háborúnak mindig is tétje volt az olaj és a Perzsa (Arab)-öböl biztonsága, a térség egyensúlya, az ottani víziutak szabadsága, használhatósága Az öbölben cirkáló Stark amerikai fregatt 37 tengerészének tragédiája nyomán — egy véletlen iraki rakétatámadás miatt vesztették életüket a múlt héten — ez a lét most „emelkedett”. Reagan amerikai elnök elrendelte, hogy az Öbölben szolgálatot teljesítő amerikai hajókról ezentúl lőnek minden „gyanúsan, ellenségesen” viselkedő harcigépire, ha a pilóta nem igazolja magát és tevékenységét megfelelően. Szovjet politikai körökben — moszkvai Pravda vasárnapi hírmagyarázata útján — „vészjósló jelnek” minősítették az amerikai hadihajók öbölbeli őrjáratozását, olyan jelnek, amely „beláthatatlan következményekkel fenyeget”. Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium információs főosztá- jának vezetője már egy héttel korábban kijelentette: az öböl térségében lévő katonai feszültség csökkentésében való szovjet—amerikai együttműködés kialakításában „az első lépés az lehetne, hogy az Egyesült Államok csökkenti ottani katonai jelenlétét és aktivitását, és felhagy a térség agresszív irányvonalat követő erőinek támogatásával”. Miért fejlődtek idáig a dolgok? Az öböl térségében van a világ bizonyított olajtartalékának 56 százaléka. A hetvenes évek közepén még a világon kereskedelmi forgalomba került nyersolaj 41 százaléka haladt át a Hormuzi- szoroson, az öböl tengeri kijáratán, tavaly év elején már csak 15 százaléka. Ám tavaly fordult a kocka; az olaj olcsóbbodása miatt a nyugati félteke olajellátása a saját, drágábban termő forrásokból bizonytalanabbá vált. Az év végére ismét a Hormuzi-szoroson haladt át a kereskedelmi forgalomba kerülő olaj 35 százaléka. Az Egyesült Államok ellátásában 6-ról 15 százalékra nőtt az öböl-olaj aránya, Nyugat- Európában és Japánban még nagyobb jelentőségre tett szert. Az amerikai kormány a saját és szövetségesei érdekére egyaránt hivatkozik készültsége fokozásakor. Közben, ha lehetséges, még tovább nőtt az öböl katonai-stratégiai szerepe is az Egyesült Államok terveiben, bármilyen messze is van az öböl az amerikai szárazföldtől. Ennek ürügyéül a Szovjetunió 1979 óta tartó afganisztáni segítségnyújtására és az 1980-ban kitört iraki—iráni háborúra hivatkoznak Washingtonban. A nemzetközi politikai háttér előtt azonban nem elhanyagolható a helyi erők mozgása sem. Az iraki—iráni háborúban a felek kezdettől fogva törekednek egymás gazdasági életének megbénítására is — lévén OPEC-tag olajexportőr országok, a tüzet elsősorban az olajra összpontosítják. 1984. tavaszán megkezdődött a „tankhajóháború”: Iraki repülőgépek Irán öbölbeli olajlétesítményeit és az iránba tartó, vagy onnan jövő olajszállító hajókat lövik. az iráni haditengerészet pedig az Irakba tartó kereskedelmi hajókat támadja, tekintet nélkül, azok nemzetiségére. Irán tavaly ősszel az Irakot támogató kuvait hajóforgalmára is kiterjesztette támadásait. Idén eddig körülbelül 20 hajót ért az öbölben iráni támadás, 16 kuvaiti volt közülük. Kuvait a nagyhatalmak segítségét kérte. Nagy-Britannia és Franciaország elzárkózott. A Szovjetunió három olaj- szállító hajót adott bérbe Kuvaitnak, hogy azok, szovjet zászló alatt közlekedve, e tekintély révén megfontolásra késztessék az esetleges támadót. A szovjet fél az ezzel kapcsolatos iráni rosszallást is tudomásul vette, sőt, azután is vállalta a kuvaiti hajók „zá.sz- lóvédelmét”, hogy május elején egy szovjet kereskedelmi hajóra már iráni ágyútűz zúdult, ugyancsak Kuvaittól nem messze. Ám tíz napp»al ezelőtt az egyik szovjet tankhajó, a Csujkov Marsall, eltévedt aknára futott és megsérült nem messze kuvaittól. Emberéletben nem esett kár. Az akna hovatartozását ezúttal még nem sikerült kideríteni. Egy nappal később érte a nem szándékos iraki rakétatámadás az amerikai fregattot, majd következett az amerikai fenyegetés — pedig közben az amerikai kormány is tárgyal kuvaittal arról, hogy a 22 egységből álló kuvaiti tankhajóflottából 11 amerikai zászló alatt hajózhatna. Az öbölbeli békés szovjet—amerikai együttműködés, béketeremtő kiállás lehetősége így fajult egyik pillanatról a másikra veszéllyel terhes új helyzetté — annak nyomán, hogy az amerikai kormány reflexszerűen a katonai tevékenység fokozására használja ki a fejleményeket. A londoni stratégiai tanulmányok intézete szerint az amerikai flotta 1948 óta tevékenykedik az öbölben. s a mostanában ott cirkáló 15 külföldi hadihajó közül 7 amerikai, 2 brit. a többi pedig francia és szovjet, ám ez utóbbiak csak alkalmilag látogatnak be az Indiai-óceánról. E számok is jelzik, ki csökkenthetné a feszültséget. ha akarná. Téma a nemzeti megbékélés Szovjet-afgán diplomáciai csúcs Az afganisztáni nemzeti megbékélési program megvalósítása állt a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet kedden folytatott Moszkváiban Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter és Abdul Vakil, azANDP KB PB tagja, afganisztáni külügyminiszter. Vakil csehszlovákiai, lengyelországi és bulgáriai látogatásáról hazatérőiben állt meg a szovjet fővárosban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozó során az afgán külügyminiszter elmondta, hogy a megbékélési folyamat bővül. Több mint 1600 nemzeti megbékélési bizottságot hoztak létre, 1800 gyűlést tartottak. Sok vezető pKDsztna került párton kívüli személy. Mintegy ötvenezer menekült tért vissza Pakisztániból, Iránból és máshonnan az országba — mondotta a miniszter. A miniszter- tanács mellett a visszatérők ügyeivel, beilleszkedésük segítésének kérdéseivel foglalkozó irodát hoztak létre. Abdul Vakil beszámolt országa bővülő nemzetközi kapcsolatairól, hangsúlyozta mostani látogatásainak jelentőségét, külön szólt az afganisztáni—indiai kapcsolatok jelentőségéről. Eduard Sevardnadze kifejezte országa teljes támogatását az afganisztáni kormány politikája iránt és hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is segítséget fog nyújtani a barác-' Afganisztánnak. Szocialista tudósítók megkülönböztetése Egyoldalú megkülönböztető rendelkezésekkel korlátozza a szocialista országok újságíróinak tevékenységét az Egyesült Államok külügyminisztériuma. Az érintett országok nagykövetségeihez eljuttatott diplomáciai jegyzék szerint a szocialista országok — köztük hazánk — újságíróinak visz- sza kell szolgáltatniuk a külügyminisztérium épületébe szóló állandó belépőket, amellyel részt vehettek a minisztérium napi sajtótájékoztatóin. Ezentúl minden sajtórendezvényen csak előzetesen kért engedéllyel vehetnek részt, s csak meghatározott napszakban. A külügyminisztérium napi sajtótájékoztatói a külföldi tudósítók számára nyilvánosak, azokon eddig minden, a minisztériumhoz akkreditált tudósító szabadon részt vehetett, megfelelő igazolvány birtokában. A korlátozó rendelkezés nem tartalmaz érdemi indoklást, és kizárólag a szocialista országok tudósítóit érinti. Az intézkedés további kihatásai egyelőre nem ismeretesek. Mivel eddig a kül- ügyminisztériumi belépő megadása jelentette az ala- pot az egyéb akkreditálások — Kongresszus, Fehér Ház — engedélyének kérelmezéséhez, kérdéses, hogy a továbbiakban ez miiként valósul meg. A külügyminisztériumi intézkedéssel egyidejűleg korlátozták a tudósítók belépését a Pentagon sajtóirodájába is. * Moszkvában elmondták; a Szovjetunió nem a „szemet szemért, fogat fogért” elvből indul ki, és nem tesz hasonló megkülönböztető intézkedésekét az amerikai újságírókkal szemben. Súlyos tűzvész puszított a tokiói elektromos művekben. A vegyi oltóanyagok füstje elárasztotta a környéket. A tűz következtében hárman életüket vesztették (Telefotó — AP — MTI — KS) Nicaragua Ellenforradalmárok újabb szabotázsa Az Egyesült Államok támogatását élvező nicaraguai ellenforradalmárok felrobbantották Nicaragua Esteli nevű megyéjében a nagyfeszültségű távvezeték egyik tartóoszlopát. A szabotázs miatt áram nélkül maradt az ország négy északi megyéje — jelentette hétfőn este a „Voz de Nicaragua” nevű hivatalos rádióadó. A rádió emlékeztetett arra, hogy az elmúlt hónapwk- ban ellenforradalmárok már tucatnál több hasonló szabotázscselekményt hajtottak végre. A rádió szerint a sandinista rendszer ellen harcoló erők számára az amerikai titkosszolgálat új taktikát dolgozott ki: miután az ellenforradalmárok a fegyveres harcban súlyos vereségeket szenvedtek, most az ország gazdasági létesítményeit vették célba A nicaraguai nemzetvédelmi minisztérium hétfőn azt közölte, hogy a sandinista hadsereg járőrei az ország középső részén tűzharcba keveredtek egy ellenforradalmár csopjorttal. amelynek tagjai szintén távvezeték-oszlopot p*róbáltak felrobbantani. A katonák ezt megakadályozták és négy ellen forradalmárt megöltek.
