Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-04 / 103. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁJUS 4. IA szerkesztőség postájából 8 Zöldségtermesztő tanulók versenye Szttnőben a por, a sár Április 22-én kezdődött Gyulán az a kétnapos ver­seny, amelyen az ország minden kertészeti szakmun­kásképző intézete képvisel­tette magát. A Jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Intézetből két tanuló vett részt, és szép eredmé­nyeket értek el. Feladataik között szerepelt többek kö­zött zöldség, gyomnövény és vetőmag felismerése, paradi- csomtüzdelés, a munka mi­nőségének megállapítása; szóbelin pedig vöröshagyma- és őszibaracktermesztés, gyökeres szőlőoltványok elő­állítása stb. Jakab Erzsébet, iskolánk harmadéves tanulója harma­dik lett, amiért elnyerte a KISZ KB-, a TOT-, vala­mint a Békés Megyei Terme­lőszövetkezetek Szövetségé­nek különdíját. A pénzjuta­lom és ajándéktárgyak mel­lé az a megtiszteltetés érte, hogy szakmai tárgyakból nem kell vizsgáznia. Iskolánk másik tanulója, Utasi And­rea a nyolcadik Jett, ami ugyancsak figyelemre méltó eredmény, hiszen a kertésze­ti szak nem tartozik a köny- nyü szakmák közé. Az isko­lák közötti versenyben inté­zetünk a második lett, ami­ért diszserleget, oklevelet és pénzjutalmat kaptunk — ir­ta Acs Tünde és Deák Agnes Jászapátiból. ' | A jászjákóhalmi községi tanács ebben az évben is kér­te a gazdálkodó egységeket, hogy segítsék a helyi köz­ségpolitikai célok megvalósí­tását. A kérés meghallgatás­ra talált, például a Jászkun Volán ezerötszáz tonna kö­vet ajánlott fel térítésmen­tesen az utcák portalanítá­Beteg kislányomat a Heté- nyi kórház gyermekosztá­lyán kezelték, gyógyították lelkiismeretesen. Egyik láto­gatásom alkalmával a kór­házban felejtettem azt a tás­kámat, amiben a postai be­fizetésre szánt pénzem és la­káskulcsom volt. Stefanidesz Pálné főnővér az ottfelejtett sara. Ezt a mennyiséget már kiszállították a József Attila útra, így hamarosan szám­űzhetik a község második leghosszabb utcájáról a port és a sarat; a víztoronytól egészen az utca végéig. Fodor István Jászjákóhalma dolgaimat taxival hozta utá­nam a vasútállomásra, hogy még elérjen. Gyors segítsé­gével nagy-nagy idegesség­től. visszautazástól mentett meg, amiért a nyilvánosság előtt szeretnék köszönetét mondani. Tarján Károlyné Mezőtúr Nagy idegességtől mentett meg Hozzászólás cikkünkhöz Hol vannak a májusfák? Az utóbbi időben sok szó esik rádióban, újságban egy­aránt a régi népszokásokról, amiket már csak imitt-amott lehet tetten érni. A Néplap április 21-i számában Szürke himes tojások címmel a hús­véti szokások lanyhulásáról, méginkább kihalásáról olvas­hattunk. Ugyanezt mondhat­juk el a hajdani májusfa ál­lításáról is, ami kellemes, kedves színfoltja volt a lá­nyos házak virágos kertjé­nek, udvarának. De hol van­nak már ezek a kis házak, a virágos ablakok, kertek és udvarok, amikor eltűnőben a falu is. A kis házak helyé­be a több emeletes, mindig bezárt ajtajú bérlakások lép­nek, amiben az emberek új környezetükhöz idomulnak szokásaikkal együtt. Az a véleményem, hogy ma már sok mindennel foglalko­zunk ahhoz (a fiatalok is), hogy akár falun, akár város­ban igazi, régimódi ünnepet varázsoljunk családunk, ba­rátaink számára. Gyorsan változó, rohanó világunkban a gyerekeknek is élményt nyújtó szép népszokásainkat lassacskán elhagyjuk, mert helyébe lép a mához tartozó, igazodó életvitel, ünnepi szo­kás — írta E. N. törökszent­miklósi olvasónk. Örömmel láttak, hogy a szolnoki TIsza-parti sétány nyitott lejárataihoz védőkorlátot helyeztek (régi mulasztást pótol­va) a gyerekek védelmében. (Fotó: Csíkos) Macskabarátok csoportja A Magyar Macskabarátok és Tenyésztők Országos Egyesülete április 27-én meg­alakította Szolnokon vidéki csoportját, amelynek az a feladata, hogy a megye te­nyésztőit összefogja. Azóta élő kapcsolatot alakítottak több díszmacskatartóval, s a megyeszékhelyen kívül tö­rökszentmiklósi, jászapáti te­nyésztőkkel is. Minden hó­nap harmadik hétfőjén 18 órakor tartják összejövete­lüket (MMOE Jászkun cso­port néven) a MÁV Vasúti Csomóponti Művelődési Há­zában. Állatorvosi, szakmai és értékesítési tanácsokat ad­nak a megye valamennyi ér­deklődője számára. Terveik között szerepel, hogy rövide­sen kiállítást is rendeznek — írta levelében Pólyák Miklósné, a csoport vezetője. Komáromi Jánosné, Kun- szentmárton: A gyermek- gondozási segélyen töltött időre járó szabadság megál­lapításánál a 14 éven aluli gyermekek után járó gondo­zási pótszabadságot is figye­lembe kell venni. A gyesen töltött időből egy év arányá­ban jár az alap- és pótsza­badság. Az alapszabadságot, az évek utáni pótszabadságot és a gyermekgondozási pót- szabadságot egybe kell szá­mítani. özv. Durucz Kálmánná, Jászberény: Az ösztönző nyugdíjpótlék azokat a fizi­A Jászberényi Kókal László Üttörőház vendége volt nemrég a Kaláka együttes. Is­mert költők állatokról szóló, megzenésített verseiből adtak műsort a figyelmes gyer­mekközönségnek — írta Faragó László, s az eseményről képet is küldött. kai munkakörben dolgozókat illeti meg;, akik nyugdíjuk megállapítása nélkül 55., il­letve 60. ételévükön túl is munkaviszonyban állnak. Akinek öregségi nyugdíjat folyósítanak, azokra ez a ren­delkezés nem vonatkozik még abban az esetben sem, ha mint nyugdíjasok — akár tel­jes munkaidőben — tovább­ra is dolgoznak. Barna Zoltán, Jászkisér: A vállalati nyereségből kép­zett részesedési alap felhasz­nálásáról, ezen belül a jogo­sultságról — a szakszerveze­ti bizottság egyetértésével — minden munkáltató maga dönt. Olvasónk ügyében is volt munkahelyének kollek­tív szerződés^, részesedési szabályzata az irányadó. Nánási Illés, Szolnok: A csendrendelet értelmében la­kóházban senki nem folytat­hat olyan zajos tevékenysé­get, amellyel szomszédait, lakótársait zavarja. Aki má­sok nyugalmát akár nappal, akár éjjel zavarja, az sza­bálysértést követ el, és ezért pénzbírsággal sújtható. Kiss Tibor, Mezőtúr: A nyugdíjazás évében esedé­kessé váló jubileumi jutal­mat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni akkor is, ha a jubi­leum napja a nyugdíjazást követő időre esik. Mivel jú­niusban lesz 25 éve, hogy dolgozik, májusban — nyug­díjazásakor — megkapja a jubileumi jutalmat. Veres Lászlóné, Kunhe­gyes: Ha az elhunyt terme­lőszövetkezeti tag özvegye a személyi tulajdonában lévő földet elidegeníti vagy azt másra átruházza, helyette a termelőszövetkezettől özve­gyi jogon földhasználatra vagy természetbeni juttatás­ra nem tarthat igényt.--L ö sszeállította: Csankó Miklósné A tárgyalóteremből I Az erőszak útja a börtönbe vezet Hogy ki milyen indítékból vetemedik erőszakra olykor, azit embere válogatja. Van, akit a másik zsebében lapu­ló pénzköteg csábít ellenáll­hatatlanul, van, akit egy 80 éves asszony „bájai” szé­dítenek meg, és amikor úgy érzi, eljött az idő, cselek­szik. A zagyvarékasi Schléder Molnár József tavaly má­jusban a szolnoki sertéspiac körül őgyelgett egyik isme­rősével. Iszogattak, tanakod­tak. miként kellene haszno­sítani magukat ebben a nagy sokadalomban. Feltűnt a vá­sáron N. I., akiről lesírt, hogy remek üzletet kötött, hiszen elégedetten dörzsöl- gette a kezét, amikor túl­adott a visító jószágokon. Schléder Molnár üzletet szi­matolt, távolról ismerte a kereskedőt, így menten fel­ajánlkozott, hogy segít a vevőkhöz elszállítani a jó­szágokat. így lón, majd a sikeres akciót természetesen áldomás követte. Egyik kor­só sör a másik után csúszott le a torkukon, természetesen pálinkával „bélelve”. Ami­kor a malacok egykori gaz­dája már-már pilledni lát­szott, Schléder Molnár hu­mánusnak tűnő ötlettel állt elő: ugyan sziesztázzanak egyet, minek ez az állandó rohanás? Pihenőhelyül a tá­voli Zagyva-hid környékét választották, ahol a fűbe he- veredtek le. Emberünk a malacok árával zsebében már-már elszundított, ám Schléder Molnár csak erre várt. A pénztárca után kez­dett kotorászni, mire az ivótárs szeméből egyből ki­röppent az álom. Schléder Molnárt már teljesen hatal­mába kerítette a pénzszerzés szenvedélye, nem volt szíve otthagyni a szépen hasasodó bukszát, fejberúgta hát a tulajdonosát, és a 3450 fo­rintjával kereket oldott. Nem jutott messzire — a Szolnoki Városi Bíróság mlint többszörös visszaesőt, rablás bűntettéért 5 év és 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte. A 60 éves túrkevei Tóth Sándor a tavalyi karácso­nyon elviselhetetlenül egye­dül érezte magát. Ügy talál­ta, leginkább női társaság­ban telne el leghangulato­sabban a szenteste. Bemá­szott egy 80-on felül járó asszony kapuján, és az ab­lakon bekopogva a megtért fiának adta ki magát. Az asszony jó ideig gyanako­dott, villanyt akart gyújtani, aztán gyufát sercintett, gyer­tya is került, de a vendég nem várta meg az azonosí­tást. Elfújta a gyertyát, erő­szakoskodni kezdett, majd a vendégjoggal gáládul visz- szaélve, jótékony álomba szenderült. Az asszony a szomszédo­kat hívta segítségül, akik munkásőr és önkéntes rend­őri erősítésssel állították elő a rendőrségre az álmából felvert Tóth Sándort, aki ott azonban már semmire nem akart emlékezni. Valamiféle bevett gyógyszerekről mesélt, ám a tények megcáfolhatat- lanul vallottak ellene. A büntetését erőszakos nemi közösülés miatt szab­ta ki elsősorban a bíróság, és 2 év 3 hónapi szabadság- vesztésre ítélte, ám ezzel mind a vádlott, mind a sér­tett elégedetlen volt. — Pb — JOGI TANÁCS A házastársak közös és külön vagyona Az új családjogi törvény, mely ez év július elsejével lép hatályba, érintette a há­zassági vagyonjogi rendsze­rünket is. Ennek értelmé­ben a házasulok házasságkö­tés előtt, és a házasság fenn­állása alatt is rendezhetik egymás között vagyoni vi­szonyaikat. Hogy miért volt erre szükség, e tájékozta­tónk igyekszik rávilágítani: A gazdasági viszonyok fej­lődésével szükségessé vált annak a lehetősége, hogy a házastársak előre megálla­podhassanak abban: egy esetleges vállalkozás során ki milyen kockázatot, fele­lősséget vállal. Ugyanis ed­dig az egyetemleges felelős­ség rendszerében a kocká­zattal járó tevékenységet nem végző, abba esetleges beleegyezését sem adó há­zastársnak is anyagi fele­lősséget kellett vállalnia. Még az is előfordulhatott, hogy a házastárs sikertelen gazdasági 1 tevékenységének következményei őt sújtják. Magyarán: a másik tönkre­ment, ő fizet. Nem vitás tehát, hogy szükséges annak lehetőségét biztosítani, hogy a házastár­sak maguk döntsék el, mi kerül a közös, illetőleg a külön vagyonba. Az egymás közötti vagyoni viszonyaik rendezésére akár a házasság fennállása alatt, akár annak megkötése előtt mód lesz. Az alapszabály ezután is a házastársi vagyonközösség. Ezt szükséges hangsúlyozni azért, hogy ne támasszon előre bizonytalanságot pél­dául azokban, akik eleve ar­ra vállalkoznak, hogy a gyermekek nevelésének, a család körüli teendőknek szentelik idejüket, energiá­jukat. Annak érdekében, hogy a házasfelek vagyoni szerződé­sének tartalma vita esetén pontosan megállapítható le­gyen, a jogszabály feltételt ír elő.. A szerződés megköté­séhez, esetleges módosítá­sához netán megszüntetésé­hez nem elegendő, ha a há­zasfelek papírt tollat ragad­nak, és írásba foglalják el­határozásukat. A magán­okirat csak akkor érvényes, ha a jogi képviselő ellen­jegyezte. Készíthető köz­okirat is a közjegyző előtt. Nem szükséges okiratot készíteni az ingó dolgok ajándékozása esetén, illető­leg akkor sem, ha már meg­szűnt a házastársi életkö­zösség, és a felek a közös vagyon megosztásáról készí­tenek megállapodást. A forgalom biztonsága, és a házasfelek érdeke is meg­követelheti, hogy ha a fe­lekkel harmadik személy ügyletet köt (például bérbe adják valakinek az üzlethe­lyiségüket stb.), az ügylet­tel érintett vagyontárgy kö­zös, illetőleg különvagyoni jellegéről a velük szerződőt tájékoztassák. A bírói gyakorlatban kia­lakult rendezés jogszabályi rangot nyert. Nevezetesen: a külöhvagyonnak az életkö­zösség alatt keletkezett tisz­ta haszna a közös vagyont gyarapítja, például ha az egyik házastárs különvagyo­nába tartozó ingatlan hasz­not hoz. Nem érdektelen hangsúlyozni, hogy a jog­szabály szerint közös va­gyonnak számít a feltaláló­nak, újítónak, a szerzőnek és más szellemi alkotást lét­rehozó személynek a házas­sági életközösség fennállása alatt járó díj. Szerkesztői üzenetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom