Szolnok Megyei Néplap, 1987. május (38. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

1987. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Távol Afrikától Csodálatos, lelkendezett is­merősöm a moziból kifelé jövet Amit az amerikai opa- ratőrök nem tudnak a kame­ra művészetrétől, azt nem is érdemes tudni, tette hozzá. Motoszkált bennem, hogy volna azért az eminensek névsorához néhány magyar nevem is, de végül is rá­hagytam. Annyit azonban megjegyeztem, hogy no, jó; a technikai lehetőségeik fe­lülmúlhatatlanok! Már mint az amerikai operatőröké, filmkészítőké, jobb iparoso­ké... Tudja, folytatta a cseve­gést ismerősöm, gyermekko­romban szenvedélyesen sze­rettem az állatkertbe járni. Valószínű, a sok útleírás hatására imádtam a termé­szetet, benne persze elsősor­ban az állatokat. De mi eb­ben az érdekes? Az, hogy szinte kezdettől fogva Afri­ka érdekelt. Megnéztem én, ki tudja hányszor a Mauglit is, de valahogy nem volt az igazi. Ügy tűnt, nem eredeti. De láttam most ezeket a fen­séges szavannákat? Azokat a pompás jószágokat! Ezzel nem versenyezhet se a bra­zil, se az indiai őserdő. Gyermekkoromban meg- éreztem, hogy Afrika vadál­latai valahogy egészen má­sok, magukon viselik a ha­talmas földrész stílusjegyeit, büszkeségét, sokszínűségét. Biztos így is van, felnőtt fej­jel ugyan nem ellenőriztem, mert leszoktam az állatkert­be járásról. De nem is ez a megfelelő kifejezés, hogy le­szoktam, inkább megiszo­nyodtam az állatkerttől, sőt létezésüket az emberiség egyik szégyenének tartom. Micsoda önző dolog, egész életükre rács mögé, ketrec­be zárni a szerencsétlen jó­szágokat csak azért, hogy eleven oroszlánt, elefántot láthassunk. Ezek az állatok már nem az igaziak ám, a valódinak csupán kényszerű, torz hamisítványai, így aztán átpártoltam a természeti fil­mekhez. A rejtett kamera előtt az állatok nem saját- magúk idomított másolatai, hanem igaziak, ahogy ebben a filmben is. És minden ter­mészeti filmet megnézek, különösen ha Afrikáról szól, mint ez... Van benne valami, — gon­doltam végig ismerősöm esz­mefuttatását, hiszen a fejlett filmtechnika szinte odaviszi az embert jószágok fészkébe, mindennapi életük részeseivé válunk. Tényleg, micsoda felvételek! A zsiráfok szinte kinyújtják a nyakukat a né­zőtérre, lelkesedtem, de az­tán igencsak gyorsan elbú­csúztam ismerősömtől, mert azért mégis eszembe jutott Sydney Pollack neve, a Tá­vol Afrikától című filmjének sok-sok Oscarja, a film vi­lághíre. S micsoda színé­szek: Robert Redford, Klaus- Maria Brandauer! Hát még a kiismerhetetlen arcú Me­ryl Streep! És azok a csodá­latos tájak, a naplementék, a napnyugták... A pompás állatokról ne is szóljak... De majd, hogy ugyanúgy hozzáfogtam lel­kendezni, mint az imént hosszasan megidézett termé- szetfilm-rajongó... Persze, azért győzött a jegyzetíró számára kötelező komoly­ság. Utóvégre a Távol Afri­kától nem természetrajzi film, hanem az utóbbi évek legragyogóbb mozijának ki­kiáltott filmdráma. Méltá­nyolta és elismerte az Oscar- díj bizottság is, — és ez azért nem akármi. Ha jól visszidézem a lá­tottakat, tulajdonképpen tör­ténete is van ennek a csodá­latos szépségű filmnek, me­ditáltam tovább ismerősöm stílusában. A kitűnő színé­szek nagyszerűen játszanak, s valójában megható annak az úriasszonynak az élete, a szerelmi vívódása! Bár nem túl eredeti, mert ebben a szerelmi háromszögben még Sydney Pollack sem tudott újat felfedezni. Ügy tűnik, mintha őt is lebilincselte volna Afrika varázsa, s be­látta, hogy a természeti táj szépségeinél érdemlegeseb­bet, maradandóbbat e törté­net keretében úgy sem tud mutatni. — ti — Könyvespolc Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk .Bokáig fogok élni . Ha kell, angyal leszek. Nincs tü­relmem a stílushoz. Szenve­déllyel vagyok rakva, csak erővel nem. Con amove. Egyenest vagyok. Nincsen valaki megösmeme.” Az idei könyvhét egyik legnagyobb meglepetése lesz Csokonai Lili Tizenhét haty- tyúk című könyve — regé­nye, a XVII. századi prédi­kátorok nyelvén megírt ön­életírása, curriculum vitae- je. Több szempontból is hi­hetetlen a teljesítmény: egy huszonkét éves sincs, árván maradt csepeli lány szenve­délyekkel, vágyakozásokkal megáldott-megvert, egy bal­eset következtében ma már tolószékhez láncolt, hánya­tott élete elevenedik meg lapjain, a mindnyájunk át­élt, de így meg nem szenve­dett fiatalság. (Csak arra kell gondolnunk — sok más példa mellett: huszonöt éves volt Thomas Mann, ,amikor napvilágot látott a Buddenbrook-ház, hitetlen­ségünket tehát hiába táplál­ja a szerző fiatalságát firta­tó tamáskodás.) Nincs türelmem a stílus­hoz — mondja egyhelyütt, kibújva egy pillanatra • az archaikus, már-már szakrá­lis nyelvhasználat számára fantasztikusan természetes közegéből. S bizony az olva­só elképedéssel veszi tudo­másul: Pázmány Péter, Te­mesvári Pelbárt és Laskai Osvát ma már nehezen ol­vasható, artisztikus nyelve a huszadik század második fe­lében mennyire helyénvaló, mondhatni az egyetlen lehet­séges. Igen, csodálkozással elegy hitetlenségük ebben az esetben már indokolt: mégis hogyan képzelhető el egy fi­atal szerzőtől egy ilyen stí­lusbravúr? Nincsen valaki megösmer- ne — jelenti ki másutt, a történet végén, amikor már azt hisszük, mindent tudunk róla, mert szégyenkezés nél­kül mondja el legféltettebb titkait is. A kötetet egy- szuszra elolvasva mi azt kérdezzük, vajon lesz-e, aki valóban megismeri? II téves mozdulat végzetes lehet Attila, a „másik” motoros kaszkadőr Indulás egy keréken... Körmendy Attila „különle­ges” ember. Rajta kívül ha­zánkban csak Kökényesi György, a magyar moto- krossz válogatott szakveze­tője rendelkezik motoros kaszkadőr vizsgával. Köké­nyesi hosszú ideig krosszo- zott, volt magyar bajnak is és számos nemzetközi sikert ért el. Hát a 31 éves Kör­mendy Attila? — Én is megpróbálkoztam a motorversenyzéssel túra és motokrossz szakágban. Nem is teljesen sikertelenül: egy­szer országos második let­tem a magyar túrahajnok- ságban, az utcai motorok ka­tegóriájában. — Hogy lesz egy túraver- senyzőbői vizsgázott kaszka­dőr? — Jómagam hat évig vol­tam motoros postás Pesten, motoroztam eleget télben- nyárban. 1981-ben kerestek motorost a Tigris autós-mo­toros kaszkadőr csoportba, s beváltam. A motoros kasz­kadőr vizsgát az ŐRI szer­vezte, közösen a csomó más szervvel. Rengetegen próbál­koztunk, végül csak Köké­nyesi és én kaptuk meg a vizsga sikeréről szóló igazo­lást. — Miből áll ez a motoros kaszkadőrség? — Tavasztól őszig járjuk az országot, s fellépünk, ahol megengedik. — Szolnokon már jártak egyszer. — Igen, elég régen, már ta­lán 5 éve is van. — Miből áll egy ilyen be­mutató? — Autós és motoros verse­nyekből és ugrásokból, ko­mikus jelenetekből, motoros akrobatikából. — Mi a „frontember" dol­ga? — Jómagam egykeréken száguldozok 500 köbcentis krössz Czetkámon és csiná­lom a „halálugrást” is tíz autó fölött motorral. — Félelem? — Feledteti a rutin, igaz már többször összetörtem magam. Bármikor előfordul­hat egy váratlan műszaki hi­ba, de hát az ember igyek­szik nem gondolni rá. Leg­fontosabb a pillanatnyi össz­pontosítás, hogy jól gyorsul­jak, helyesen találjam el az ívet — hiszen mégiscsak tíz autó fölött kell átugranom. Egy apró, téves mozdulat is végzetes lehet. — Meg lehet ebből élni? — Ha nem akarok Merce­dest venni, tulajdonképpen meg. — Ha ép-pen nincs bemu­tató? — Most fejeztük be az El­varázsolt dollár című Bujtor filmet, amelynek története tulajdonképpen a mi autós­motoros akrobata jelenete­ink körül forog. Csak Bujtor Pici nem szereti a kaszkadőr kifejezést, mert hát ő min­dig kaszkadőr nélkül dolgo­zik. — Lehet ezt hosszhí ideig csinálni? — Szeretném. Ezzel a beszélgetésnek vé­ge, csak hát a fotó . Most már elkerülhetetlen a kér­dés: — A kopaszság is a kasz­kadőrség kelléke? — Nálam igen. Idegesített, hogy a bukósisak alatt min­dig összeizzadt a hajam, az­tán úgy néztem ki. mint egy ázott eb. Egy reggel, hirte­len elhatározásból levágtam, így kényelmesebb. A bemu­tatón, ha bukósisak van a fejemen úgyse látszik. — E — Egészségvédelem és néprajz Genetikai vizsgálat a jászokról Elemzések külföldi közreműködőkkel Az Országos Közegészség- ügyi Intézet humángenetikai laboratóriuma a hamburgi egyetem humángenetikai intézetével közösen egy, Ma­gyarországon eddig egyedül­álló orvosi szűrővizsgálatot végez. Dr. Czeizel Endre or- vosgenetikus vezetésével a több éve folyó vizsgálat célja kettős. Egyrészt tisz­tázni szeretnék, hogy az em­beri szervezetet érő külön­böző hatásokra (például nö­vényvédő szerekre, levegő- szennyeződésre, alkoholra, stb) egyes emberek miért érzékenyek, mások pedig miért ellenállók. Másrészt ezt a vizsgálatot szeretnék összekapcsolni a hazánkban még fellelhető népcsoportok vizsgálatával, hogy geneti­kai jellegzetességeiket meg­állapíthassák. Ilyen kutatá­sokra anyagi fedezet és meg­felelő műszerezettség híján Magyarországon nincs lehe­tőség, így kapóra jött az NSZK-beli kutatócsoport ajánlata, akik a nemzetközi összehasonlíthatóság érde­kében a hazai vizsgálatokat laboratóriumi költségeit is vállalják. A felszabadulás után be­következett társadalmi moz­gások erőteljes hatással vol­tak a különböző népcsopor­tokra is, ezért valószínűleg az utolsó pillanatban va­gyunk ahhoz, hogy a ma­gyarság etnikai (néprajzi) egységeinek öröklődési jel­legzetességeit meghatároz­zák. A kutatási csoport há­rom évvel ezelőtt a mezőkö­vesdi matyókat, a szabolcsi cigányokat és a budapesti vegyes népességet, majd 1986-ban a csángókat, bara­nyai cigányokat és a feltéte­lezhetően a honfoglaló ma­gyarság génjeit legtisztáb­ban hordozó őriszentpéteri „ős” lakosokat vizsgálta meg. Idén a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a kis- és nagy kunok, a jászok és a bukovinai székelyek ke­rülnek sorra. A napokban Jászboldoghá- zán dr. Czeizel Endre rövid tájékoztatója után mintegy száz embert vizsgáltak meg. Pontosabban vért és néhány hajhagymát vettek a vizsgá­latok lefolytatásához. Ennek eredménye tehát az általá­nos egészségvédelmi követ­keztetéseken túl a XIII. szá­zad közepén betelepült já­szok etnikai sajátosságaira is fényt deríthet. Antropoló­giai vizsgálatot dr. Henkey Gyula és Szabó László ko­rábban már végeztek! Jász- boldogházán (nagyrészt most is az akkor megvizsgáltakat kérték fel a részvételre), ami valóban kimutatta, hogy itt, ezen a földön a környe­zettől részben eltérő sajátos­ságú (termetű, test és fejfor­májú) népesség él. Szabó László néprajzi kutatásai később megállapították, hogy a Jászság mai lakói­nak, a történelem viharai el­lenére, közvetlen kulturális kapcsolata van a Kaukázus mellől elvándorolt alán ere­detű jászokkal. A jelenlegi genetikai vizsgálat tehát, más fontos megállapításai mellett, újabb adatokat szol­gáltathat a jász múlt isme­retlen területednek megvilá­gításához. — Ip — Munkásénekkari szemle Szolnokon Tizennyolc kórus versenyben A szolnoki kulturális hetek rendezvénysorozat az elmúlt hétvégén újabb rangos ze­nei programot kínált; pén­teken és szombaton a MÁV Járműjavító Művelődési Központban a Vándor Sán­dor nevét viselő munkás­énekkari szemlére gyűlt ösz- sze szűkebb pátriánk tizen­nyolc kórusa. Az első napon a köszön­tő szavak után a házigazdák együttese, a Járműjavító Férfikara lépett színpadra Buday Péter vezényletével. Hangulatosan összeállított műsorukat érett hangzással szólaltatták meg. Ezt követően az összes fér­fikórus Szabó András ve­zényletével dunántúli népda­lokat adott elő Dobray Ist­ván feldolgozásában. A Ti- szaföldvári Nagyközségi Ta­nács és Szövetkezet Férfika­ra zömmel magyar zeneszer­zők műveit interpretálta. Előadásukban helyenként a rezonancia hiánya mutatko­zott meg. Műsorukban a So­mogyi nóták című népdal­összeállítás üdítően hatott. A Bozorádi János vezette Martfűi Művelődési Központ Nőikara Liszt Vidáman játsz­va űzzük a bút című szer­zeményét magabiztosan ad­ta elő, ugyanakkor Bartók Bánat című darabjában a megfelelő megszólaltatással adósak maradtak, a mű ne­héznek bizonyult a kórus számára. A Mezőtúri Petőfi Dalkör meggyőzően tolmá­csolta a Túri dalok című népdalcsokrát. Az újjáala­kult Karcagi Városi Vegyes­kar határozottan, jó formá­ban lépett a közönség elé. A szombati folytatásban a Bártané Góhér Edit vezet­te Szolnoki Volán Vásárhe­lyi Kamarakórus szép hang­zást produkált. A Jászberé­nyi Vasas Munkáskórus is egységes hangzást nyújtott, a szólamokon az alapos kidol­gozottság érződött. A Kis­újszállási Városi és Szövet­kezeti Phoenix Kórus a má­sodik versenynap egyik leg­jobbjának bizonyult. A kétnapos rendezvény nagyszabású összénekléssel zárult, melynek során a résztvevő kórusok előadásá­ban Békét a Földnek című Lóránd-darab hangzott el. A szemle befejeztével a zsűri nem hirdetett eredményt; a november 7-én, 8-án három megyeszékhelyen megrende­zendő Országos Vándor Sán­dor fesztiválra szóló meghí­vókat június 30-ig postázzák a kiemelkedően szereplő kó­rusoknak. J. J. Az ünnepelt dolgozott Születésnapi szolgáltatás az éteren át Tisza füreden Volt Szolnok megyeiek látogatása A Szolnok Megyeiek Bará­ti Körének tagjai szombaton Tiszafüredre látogattak. A megye legifjabb városának tanácselnöke, Rente Ferenc tájékoztatta őket a város fej­lődéséről, társadalmi-gazda­sági életéről, majd diasoro­zatot tekintettek meg többek között az idegenforgalmi lé­tesítményekről, események­ről, a várossá avatás ünnep­ségéről. Ezután városnézésen vettek részt. Ellátogattak a Ganz Danubius tiszafüredi gyárába, megnézték a kem­pinget, az ifjúsági kiránduló­centrumot. Mezőgazdaság diákszemmel Szombaton a Mezőgazda- sági Múzeumban átadták a „Hazánk mezőgazdasága di- ákszemmel” című pályázat középiskolások számára oda­ítélt díjait. Az intézmény 17. alkalommal írt ki országos pályázatot, amelyre a gim­náziumok, a szakközépisko­lák és a szakmunkásképző intézetek diákjai, tanulócso­portjai és szakkörei írásbeli dolgozatokat küldhették. A pályázatra 78 középisko­lából 322 dolgozat érkezett. A zsűri 17 tanuló munkáját első díjjal jutalmazta. Kü- löndíjat a gyöngyösi szakkö­zépiskola fiataljai kaptak. A múzeum fődíját a szegedi Radnóti Miklós Gimnázium diákjai vehették át. Aligha választhatott volna jobb időpontot hatvankette­dik születésnapja megünnep­lésére a Magyar Rádió. Szombaton fázott az ország, mindenfelé zuhogott az eső, s érthetően a hétvégét csak azok töltötték a szabadban, akiknek feltétlenül muszáj volt. Így szólhatott a rádió, s az avatott rádióhallgató va­karhatta a fejebúbját; me­lyiket szeresse? Május 23-án, szombaton ugyanis mindhá­rom adón rádiónap volt. A Magyar Rádió műsorkezdé­sének hatvankettedik évfor­dulóján a Magyar Rádió bi­zonyítani akarta, hogy nem öreg még, nincs kedve nyug­díjba vonulni. A Kossuth, a Petőfi és a harmadik műsor egész adásidejében váloga­tott műsorokkal, összeállítá­sokkal szolgálta a hallgatót. Különben nem pontos az adók megnevezése, hiszen nincs már harmadik műsor. Szombaton reggel 7 óra 50 perckor névadó volt a rádió­ban: a harmadik műsornak ezentúl Bartók a neve. A Rádió- és tévéújságban három egész oldalit foglalt el a május 23-i műsor. Kicsit minden felborult, ami meg­szokott volt és mégis minden megszokott műsor jelentke­zett. Hajnalban a legközked­veltebb műsorvezetők jelent­keztek, hogy később átadják a szót a Kossuthon a Családi délelőttnek, a Petőfin a fia­talok Juvenálisának, a Bar­tókon pedig az igényes, ze­nés műsoroknak. A szomba­tonként oly nagy hallgatott­ságnak örvendő 168 óra Mes­ter Ákos szerkesztésében mi­niszterek fórumaként délben jelentkezett. Kaptunk új, a megszokott­nál is tartalmasabb hírössze­foglalókat és riportműsoro­kat, nyilvános élő adásban Angyalföldről a Szabó csalá­dot, a hétfői helyett szomba­ton Kívánságműsort a Pető­fin és természetesen volt Sportdélután, Poptarisznya, Rádióalbum és a rossz alvók nagy örömére ismét huhogott a Bagoly. Egy rádióhallgató hatvan­két óráról sajnos nem tud hűen beszámolni. Ehhez leg­alább három, egész nap fi­gyelő, s a rádió műsorait jól ismerő ember kellene. így hát csak bele-belehallgat- tunk a rádiónap programjá­ba. Kaptunk rengeteg új is­meretet, értékes irodalmi, ze­nei élményt, s szórakoztunk kedvünkre például a Hu­morfórumon, amelyben a hatvankét éves nem átallotta önnön paródiáját közre adni. S aki a kisebb testvér, a jövőre harmincötödik évét betöltő szolnoki stúdió mű­sorainak is rég hallgatója, örömmel látta a rádiónap ki­nyomtatott programjában tíz volt szolnoki rádiós nevét főszerkesztőtől bemondóig, sportriportertől zened szer­kesztőig, riportertől a Vála­szolunk hallgatóinknak mun­katársáig. Meglehet, sok szolnoki ezt- is örömmel fe­dezte fel a hatvankét éves Magyar Rádió születésnapi műsoraiban. (SJ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom