Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYET NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 2. Nem csupán „chip”-kelödés A japán külkereskedelmi és ipari minisztérium rend­kívüli találkozót kért az Egyesült Államok kormány­zatától, hogy elejét vegyék a japán félvezetőket — chipe- ket — tartalmazó cikkekre kivetendő amerikai büntető­vámnak. Washington elfo­gadta Tokió kérését, így fel­tehető, hogy a közeli napok­ban rendeződik a két ország már-már vámháborúvá szé­lesedő vitája a piciny elekt­ronikai alkatrészek kereske­delméről. Az amerikai kormány a múlt hét végén jelentette be: százszázalékos vámot vet ki egyes japán cikkekre, s a büntető vámok összege együttesen eléri az évi 300 millió dollárt. Washington szerint ugyanis Tokió nem tartja be a tavaly kötött chip-kereskedelmi megálla­podást. azaz továbbra is méltánytalanul olcsón árusít, és nem vesz elég amerikai félvezetőt. Az amerikaiak azt mondják, hogy a japán vállalatok a megállapodás egyik pontját sem tartották be, s ez súlyos károkat okoz a hasonló termékeket gyártó amerikai iparnak; mintegy harmincezer munkahely el­vesztését hozta magával. Tokiói lapértesülések sze­rint a büntetővámok elejtése fejében a japán kormány több nagy teljesítményű, egyenként húszmillió dollár értékű amerikai számítógé­pet vásárolna, szerződéseket adna amerikai cégeknek az osakai repülőtér tervezett megépítésére, és megenged­né, hogy amerikai vállalatok is bekapcsolódjanak a gép­kocsiba szerelt telefonok há­lózatának megvalósításába. Japán azonban állítólag nemcsak a mézesmadzagot húzná el az amerikaiak orra előtt, hanem meglengetné a bunkósbotot is; a chip-keres­kedelmi megállapodás teljes felrúgását is kilátásba helye­zi a tárgyalásokon. A vita persze aligha mér­gesedik idáig. New York és Tokió az elmúlt napokban ugyanis már ízelítőt kapott abból, milyen hatással járna egy kereskedelmi háború. A Wall Streeten minden idők harmadik, a japán főváros­ban pedig második legna­gyobb részvényár-csökkené­sét jegyezték fel. Hasonlóan alakult a dollár árfolyama: a jennel szemben rekordala­csony szintre esett, s süly- lyedt a nyugat-európai va­lutákhoz képest is. Persze ha sikerül is meg­állapodni a chipekről, az még mindig csak az ameri­kai—japán kereskedelmi front átmeneti nyugalmát jelenthetné. A Japánban most véget ért pénzügyi év­ben az Egyesült Államokkal szembeni mérlegtöbblet 59 milliárd dollárra rúgott, azaz ismét tíz százalékkal gyara­podott a megelőző esztendő­höz képest. Így aztán érthető Washington idegessége, noha kétségtelen: büntető intézke­désekkel aligha köszörülhető ki az amerikai versenyképes­ségen esett csorba. Laczik Zoltán Rakéták, kereskedelem, adósság, RIDS Chirac Washingtonban Reagan elnök mengyugtat- ta Chirac francia miniszter- elnököt, hogy az Egyesült Államok „nem hagyja véd­telenül Nyugat-Európát” ab­ban az esetben, ha megegye­zésre jutna a Szovjetunió­val az Európában lévő köze­pes hatótávolságú nukleá­ris rakéták és robotrepülő­gépek felszámolásáról. Mint mondotta, megegyezésre tö­rekszik ugyan e kérdésről a szovjet féllel, de nem hoz „elsietett” döntést és „nem hagyja szövetségeseit védte­lenül”. Az elnök azt is kijelentet­te, hogy Washington ez eset­ben meg kívánná növelni rövidebb hatótávolságú nuk­leáris rakétáinak számát a kontinensen. Chirac válaszában kijelen­tette, hogy a francia kor­mány „bízik az Egyesült Ál­lamokban”. A francia kor­mányfő korábban fenntartá­sokat hangoztatott az ame­rikai állásponttal kapcso­latban. Az egyéb kérdések között szó volt néhány regionális problémáról, Chirac terve­zett moszkvai látogatásáról és kereskedelmi kérdésekről is. Ez utóbbival kapcsolatban Chirac kifejtette azt, hogy nézete szerint az Egyesült Államokban megnövekedett a protekcionista kereskede­lempolitika alkalmazásának veszélye, Reagan azonban kijelentette, hogy Washing­tonnak nincs szándékában ebbe az irányba haladni. Az amerikai elnök viszont nem volt hajlandó megvitatni a francia kormányfőnek azo­kat az elképzeléseit, amelyek a fejlődő országok adósság­gondjainak csökkentésére vonatkoznak. Reagan és Chirac bejelen­tette: a két ország megálla­podásra jutott az AIDS-ví- rus kutatása terén kialakí­tandó együttműködésben. (Korábban komoly feszültsé­get okozott, hogy a vírus felfedezését mindkét ország magáénak tulajdonította, sőt, francia tudósok felvetették, hogy az ezzel kapcsolatos amerikai kutatások jogtala­nul eltulajdonított francia eredményekre alapozódnak). Jurij Romanyenko (balról) és Alekszandr fcavejkin szovjet űrhajós újabb geofizikai és műszaki kísérletsorozatot hajtott végre a MIR űrállomás fedélzetén (Telefotó — KS) Katonai érdekeltség Délkelet-Ózsiában 0 brit hadügyminiszter nyilatkozata Nagy-Britannia Hongkong­ról történő — tíz év múlva esedékes — végleges kivonu­lása sem fogja megszüntetni London katonai érdekeltsé­gét Délkelet-Ázsiában és a Csendes-óceán térségében — jelentette ki szerdán újság­írók előtt a Szingapúrban tartózkodó George Younger brit hadügyminiszter. Younger állítása szerint a Szovjetunió egyre erőtelje­sebben törekszik arra, hogy növelje befolyását ebben az övezetben, s részben emiatt Nagy-Britannia a jövőben is szoros „védelmi” kapcsolato­kat akar fenntartani a dél­kelet-ázsiai országokkal. Ausztriában Módosított gazdasági előrejelzés Várhatóan csak egy száza­lékkal nő idén az osztrák gazdaság teljesítménye, míg a munkanélküliség tovább emelkedik, és eléri a hat százalékot. Az adatokat az Osztrák Gazdaságkutató In­tézet hozta nyilvánosságra, egyúttal módosítva korábbi, derűlátóbb becsléseit, ame­lyekben a gazdaság kétszá­zalékos növekedésére számí­tottak. A szakemberek szerint a világgazdasági pangás mel­lett az osztrák gazdaság szerkezeti nehézségei állnak a rosszabbodó helyzet mö­gött; a kivitel, amely tavaly csak 0,1 százalékkal nőtt, idén nem, vagy csak mini­málisan emelkedik. WASHINGTON Reagan elnök Carl Vuono tábornokot szándékozik ki­nevezni a szárazföldi erők vezérkari főnökévé a nyug­díjba vonuló John Wiokham tábornok helyébe. Az 53 éves Vuono tábornok jelenleg a szárazföldi erők kiképzési parancsnokságát vezeti, ki­nevezését még meg kell erő­sítenie a szenátusnak. ISZTAMBUL Befejezte törökországi lá­togatását, és visszaindult a szovjet vizekre az Ocsakov tengeralattjáró-elhárító és a Bezzavetnij kísérőhajó. A Bezzavetnij fedélzetén Isz­tambulban járt a fekete-ten­geri szovjet flotta parancs­noka, Hnonopulo tenger­nagy, aki találkozott a török katonai parancsnokság kép­viselőivel. TEHERAN Több ezer ember vonult fel szerdán Teheránban, hogy megünnepelje az iráni „Isz­lám forradalom” nyolcadik évfordulóját. Az ünnepség­ről beszámoló teheráni rá­dió szerint többek között a „forradalmi” gárdisták is részt vettek a parádén, fegy­vereikkel együtt. MAPUTO A Szovjetunió változatla­nul szolidáris a mozambiki néppel — jelentette ki Ma- putóban Nyikolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, első miniszterelnök-helyettes, a tervhivatal elnöke. Talizin szovjet párt- és állami kül­döttség élén tartózkodik Mo- zambikban, a szovjet—mo­zambiki barátsági és együtt­működési szerződés aláírá­sának 10. évfordulója alkal­mából. Talizint fogadta Joaquim Chissano mozambi­ki elnök. Pakisztáni cáfolat az afgán gép ügyében A pakisztáni külügymi­nisztérium szóvivője szerdán cáfolta, hogy pakisztáni va­dászgépek hétfőn lelőttek egy afganisztáni utasszállító repülőgépet. A szóvivő azt állította, hogy az Afganisz­tán fölött lelőtt repülőgép, amelynek mind a negyven utasa, köztük két gyermek életét vesztette, „katonai gép” volt, s „lehetséges, hogy felderítő berendezéseket vagy bombákat szállított”. A repülőgép katasztrófájá­nak körülményeiről szerdán újabb részleteket közlő afga­nisztáni lapok szerint a pa­kisztáni légierő két F—16-os vadászgépe hétfőn behatolt Paktia tartomány fölött az afgán légtérbe, s útvonalá­nak megváltoztatására kény­szerítette a Kabulból Hoszt felé tartó AN—26-os utas- szállító repülőgépet, majd lelőtte azt. Camkan körzeté­ben a repülőgépet amerikai rakétákkal semmisítették meg. Ez a légi kalózakció lelep­lezte a pakisztáni hivatalos körök állításait, amelyek szerint „az Egyesült Álla­mokból beszerzett fegyvere­ket kizárólag külső agresszi- ós cselekmények elleni véde­lemre használják fel” — ál­lapította meg a TASZSZ hír- magyarázata. A szovjet hír- ügynökség emlékeztetett ar­ra is, hogy eddig már kétszer lőttek le afganisztáni utas- szállító gépet Pakisztán által támogatott ellenforradalmár csoportok, s ennél jóval több meghiúsult kísérletet tettek. Terrorista csoportok 1985- ben nagyerejű pokolgépet robbantottak fel a kabuli re­pülőtéren is. Az efféle cselekmények és provokációk, amelyek végre­hajtását ma már nyíltan tá­mogatják a pakisztáni kato­nai körök, épp most, a genfi afganisztáni—pakisztáni közvetett tárgyalások újabb fordulója előtt szaporod­tak meg. Az Afganisztán el­len irányuló akciókat ösztön­ző Egyesült Államok számá­ra kedvező, ha fennmarad * feszültség a térségben — ír­ta a TASZSZ. Provokáció Zaharov ellen Csalódott „kettős ügynök” Az amerikai titkosszolgála­tok módszereit leleplező val­lomást tett New York-i saj­tóértekezletén az az ügynök, akinek segítségével tavaly az Egyesült Államokban „kém­mé akarták nyilvánítani” Gennagyij Zaharov szovjet ENSZ-tisztviselőt. Miután az amerikai szövet­ségi nyomozóiroda, az FBI ügynökei augusztus 23-án kémkedés vádjával letartóz­tatták az Egyesült Államok­ban tanulmányokat folytató Zaharovot — az ENSZ titkár­ságának munkatársát — az amerikai sajtó azt írta róla, hogy egy „kettős ügynök” se­gítségével leplezték le. Nos, minapi sajtóértekezletén La­ke Bough guayanai beván­dorló elmondta: ő volt az az állítólagos „kettős ügy­nök”. Mint elbeszéléséből kitűnt. Bough érintkezésbe lépett az FBI-jal, és felajánlotta: információkat szolgáltat Za- harovról. Az FBI elfogadta Bough ajánlatát, és ellátta őt min­eW* .n\ ,setWr Az anyagában színezett, nagy szilárdságú betoncserép piros és barna színben meg­rendelhető a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat telephelyein. A termék átvehető a Dunakeszi Cserép­gyárban, vagy igény szerint házhozszál- lítjuk. (1163) Moszkvai vélemény szerint Margaret Thatcher brit kormányfő szovjetunió­beli látogatása nagy jelentőségű a két­oldalú viszony fejlesztése és a nemzet­közi politika szempontjából. A moszk­vai tárgyalások megerősítették, hogy a két ország vezetői a gyümölcsöző pár­beszéd folytatására, az időszerű prob­lémák megoldását célzó együttműkö­désre törekszenek. Így értékelte a brit miniszterelnököt búcsúztató Mihail Gorbacsov a szovjet—brit eszmecserét. A párbeszéd tehát — a kölcsönös szán­dék szerint — folytatódik. A látogatás világszerte érdeklődést keltett, elsősorban azért, mert a meg­beszélések középpontjában a háborús veszély megszüntetésének, a fegyver­kezési hajsza megfékezésének, a lesze­relési folyamatok előmozdításának kér­dései álltak. Ami a közepes hatótávol­ságú rakétákat illeti, a brit kormány­fő sajtóértekezletén reményét fejezte ki, hogy még az idén létrejöhet a szov­jet—amerikai megállapodás. Hangoz­tatta, hogy a rakéták felszámolásának szigorú ellenőrzésére van szükség, s a továbbiakban megállapodásra kell jut­ni a kisebb hatótávolságú rakétákról is. A tárgyalásokon egyetértettek abban, hogy csak fokozatosan lehet előrehalad­ni a fegyverzetellenőrzés terén, s eköz­ben mindig ki kell jelölni az elsődle­ges feladatokat. Mint a sajtóból is kiderült, szovjet részről tisztában vannak azzal, hogy elsősorban az amerikai féllel kell meg­állapodásra jutni, de Moszkvában már a látogatás előtt is hangsúlyozták: nem mindegy, hogy milyen véleményt kép­viselnek a nyugat-európai vezető ha-, talmak, köztük az atomfegyverrel ren­folytatódik delkező Nagy-Britannia és Franciaor­szág, valamint az NSZK. Margaret Thatcher látogatása éppen arra adott alkalmat, hogy a brit kormányfő köz­vetlenül megismerje a szovjet nézete­ket, és kifejtse országa álláspontját. A leszerelés témakörében — egyet­értés mellett — súlyos nézetkülönbsé­gek, egymásnak gyökeresen ellentmon­dó nézetek is mutatkoztak. A brit kor­mányfő végcélként sem ért egyet va­lamennyi európai nukleáris fegyver fel­számolásának gondolatával. Szerinte az atomfegyverekre szükség van a bé­ke megőrzéséhez: az elrettentési poli­tika nem helyettesíthető. így a kisebb hatótávolságú rakéták kérdésében az általa javasolt megoldás nem a befa­gyasztás, majd a leszerelés, hanem „a fegyverzetek egyenlő szintjének a kia­lakítása” vagyis egyfajta nyugati pót­fegyverkezés. Ebben a vonatkozásban Washington és Moszkva között nagyobb az egyetér­tés: Reagan elnöknek, saját szavai sze­rint, az a legnagyobb álma, hogy atom­fegyverektől mentes világiján élhes­sen — emlékeztetett Geraszimov szó­vivő. A látogatás idején több hivatalos megnyilatkozásból is kitűnt, hogy a Szovjetunió egyelőre félretette a brit és a francia nukleáris erők kérdését. Meg­volt tehát az alap a kellő rugalmasság­hoz. Figyelemreméltó, hogy Margaret Thatcher — az előzetes beharangozás­hoz képest — mérsékelt hangnemben szólt az emberi jogok, vagy éppen Af­ganisztán kérdéséről, legalábbis a nvil- vánosság előtt. Nem használt éles kife­jezéseket sem pohárköszöntőjében, amelyet a szovjet sajtó teljes terjede­lemben közölt, sem sajtóértekezletén, sem pedig a szovjet televíziónak adott interjújában. Kézzelfogható eredményeket a kétol­dalú kapcsolatokban hozott a látoga­tás. Rizskov miniszterelnökkel Mar­garet Thatcher megállapodott abban, hogy 1990-ig 2,5 milliárd rubelre kell növelni az árucsereforgalmat. Ez mind­két fél számára 350—400 millió fontos exportnövelést tesz lehetővé. Szovjet részről hangsúlyozták, hogy a szilárd gazdasági kapcsolatok érdekében fel kell számolni a Szovjetunióra nézve hátrányos megkülönböztető intézkedé­seket, a brit cégeknek pedig verseny- képes ajánlatokkal kell jelentkezniük. Fontos esemény volt a szovjet—brit kereskedelmi kamara képviseletének a megnyitása; ez a szervezet több száz brit és több tucat szovjet vállalatot tö­mörít. Megállapodás született az űrku­tatási együttműködésről, továbbá a tá­jékoztatási, a kulturális és az oktatási együttműködés új irányairól. Megálla­podtak abbán is, hogy közvetlen táv­közlési összeköttetést hoznak létre a Kreml és a londoni miniszterelnöki hi­vatal között, és kölcsönösen telket biz­tosítanak új nagykövetségek építésé­hez. Moszkvában a látogatás idején mind­végig hangsúlyozták a tárgyalások ba­ráti légkörét és hangnemét. Noha a nézetkülönbségek fennmaradtak, Mar­garet Thatcher elégedettségének adott hangot, és elismeréssel szólt Mihail Gorbacsovról. Elmondta, hogy még egyik külföldi útján sem folytatott olyan tartalmas megbeszéléseket, mint most az SZKP főtitkárával, akivel ösz- szesen tíz órán át tárgyalt. A brit ven­dég pozitívan nyilatkozott a Szovjet­unióban végbemenő átalakításról is. M. (Lengyel László aenféle, a feladatra alkal­masnak látszó felszereléssel, egyebek között egy lehallga­tó készülékkel. Arra az eset­re, ha sikerül lelepleznie a „szovjet kémet”, 200 ezer dollár jutalmat, jó állást és kitüntetést ígértek neki. Hiá­ba követett el azonban min­dent Bough három és fél éven át a szovjet ENSZ-al- kalmazott semmi olyant sem tett vagy mondott, amit fel­használhatott volna ellene. Végül, amikor az FBI-nál- is elvesztették a reményt, hogy „hagyományos módszerekkel leleplezik” Zaharovot, az amerikai nyomozóiroda al­kalmazottai maguk adták oda Bough-nak a szovjet ál­lampolgárt kompromittálni hivatott „titkos iratokat”. Ez­után került sor a letartózta­tásra. Bough a sajtóértekezletet, ahol mindezt elmondta, el­keseredettségében hívta ösz- sze: a megígért 200 ezer dol­lár helyett ugyanis csak húsz­ezret kapott, jó állásról, ki­tüntetésről Dedie szó sincsen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom