Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-10 / 85. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 10. Gorbacsov Prágában Mihail Gorbacsov Prágában. A képen: a szovjet párt vezető­je Gtistáv Husák társaságában köszönti a csehszlovák fővá­ros lakóit. (Telefotó—KS) (Folytatás az 1. oldalról) sítani az ország gazdasági és társadalmi fejlődését, s az ehhez vezető utat a tömegek, aktivizálásában, a szocialista politikai rendszer és a de­mokratikus intézmények to­vábbi fejlesztésében látja. Hangoztatta: a csehszlovák kommunisták egyértelműen támogatják az SZKP KB januári ülésének határoza­tait és ösztönzést merítenek belőlük saját munkájukhoz. Mihail Gorbacsov a Szov­jetunióban végbemenő át­alakítási folyamatról szólva rámutatott annak fontossá­gára, hogy ez a folyamat a -párt kezdeményezésére in­dult el, és jellegét a kommu­nisták, a pártszervezetek ha­tározzák meg. A szovjet ve­zető beszélt a gazdasági re­form lépéseiről és az egész közélet önigazgatási elemei­nek erősödéséről, majd meg­állapította: a gyorsítást és átalakítást az egész szovjet nép a maga ügyének tekinti, s tevékenyen támogatja. A pártfőtitkárok kedvező­en értékelték a két párt és ország együttműködésének helyzetét. Megállapodtak, hogy tovább kell mélyíteni az állami és társadalmi szer­vezetek közötti kapcsolato­kat, gyorsítani a termelési szakosítás éa kooperáció fej­lődési ütemét, bővíteni a tu­dományos, kulturális és egyéb irányú együttműkö­dést. Mindkét fél hangoz­tatta, hogy kész előmozdíta­ni a csehszlovák—szovjet ba­rátság erősítését, közösen munkálkodni a szocialista fejlődés új eredményeiért. A szovjet és a csehszlovák vezető nemzetközi kérdése­ket érintve különösen nagy figyelmet fordított a köze­pes hatótávolságú európai rakéták felszámolásával, az európai béke és együttmű­ködés szilárdításával össze­függő kérdésekre. A Mihail Gorbacsov kísé­retében Prágába érkezett Vagyim Medvegyev KB tit­kár megbeszélést tartott Va- szil Bilaikkal és Milos Jakes- sel, a CSKP KB titkáraival az ideológiai és a gazdasági együttműködésről. Később a két pártfőtitkár kíséretével sétát tett Prága belvárosában. Az egész út­vonalon prágai járókelők és külföldi turisták ezrei vet­ték körül és köszöntötték a sétáló vezetőket. ftaisza Gorbacsova ugyan­ezekben az órákban külön programot bonyolított le. Az SZKP KB főtitkárának fe­lesége felkereste a Szent Ag­nes kolostor híres középkori műemlék-épületét, s megte­kintette a XIX. századi cseh képzőművészet itt látható állandó kiállítását. A kép­tárból Gorbacsova asszony a Károly1 egyetemre látogatott, megismerkedett az 1348-ban alapított intézmény múltjá­val és mai tevékenységével. Gustáv Husák este a Prá­gai Várban díszvacsorát adott Mihail Gorbacsov tisz­teletére. A vacsorán részt vett Lubomir Strougal mi­niszterelnök, a CSKP KB Elnökségének többi tagja, valamint számos más vezető. A vacsorán a két főtitkár mondott pohárköszöntőt. Javaslat a Varsói Szerződés tagállamai és a NATO-országok katonai kiadásainak moratériumárél A Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizott­ságának március 24—25-1 moszkvai ülésén elfogadták a VSZ tagállamainak a NATO-országokhoz intézett javaslatát a két katonai-politikai szövetség katonai kiadásainak morató­riumáról. A Somán Szocialista Köztársaság április 9-én jut­tatta el a javaslatot a címzettekhez. | A Varsói Szerződés " tagállamai szilárdan és következetesen síkraszáll- nak határozott lépésekért és konkrét intézkedésekért a fegyverkezési hajsza megfé­kezése terén, a tényleges le­szerelésre való áttérésért és a háborús veszély felszámo­lásáért. A leszerelési kérdé­sek áttekintésének komplex megközelítését tartják szük­ségesnek, hogy a nukleáris és más tömegpusztító fegy­verek felszámolását a fegy­veres erők és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése kísérje, a katonai kiadások megfelelő csökkentésével együtt. A katonai kiadások gyors növekedése fokozza a fegy­verkezési hajszát, s ez komo­lyan veszélyezteti a nemzet­közi békét és biztonságot; súlyos tehertételt jelent min­den ország népének, függet­lenül azok gazdasági fejlett­ségétől, fékezi a gazdasági és társadalmi haladást. A Varsói Szerződés tagállamai efölötti mély aggodalmukat kifejezve úgy vélik, hogy a katonai kiadások csökkenté­se, mindenekelőtt az atom­fegyverrel és a jelentős ka­tonai potenciállal rendelke­ző államok részéről, hatéko­nyan hozzájárulna a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séhez és a leszerelésre való áttéréshez. A felszabaduló eszközöket a társadalmi-gaz­dasági fejlődés — beleértve a fejlődő országokat — szük­ségleteire kellene felhasz­nálni. 2. Ezen megfontolásból kiindulva a Varsói Szerződés tagállami a Poli­tikai Tanácskozó Testület 1983. január 5-i, prágai ülé­sén elfogadott politikai nyi­latkozatban javaslatot tettek arra, hogy a Varsói Szerző­dés tagállamai és a NATO- országok kezdjenek közvet­len tárgyalásokat abból a célból, hogy gyakorlati meg­állapodást érjenek el a ka­tonai kiadások befagyasztá­sáról, majd azt követő — százalékos vagy abszolút mértékű — csökkentéséről. Ezt a kezdeményezést megerősítette és konkreti­zálta a Bolgár Népköztársa­ság, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége párt- és állami vezetőinek 1983. július 28-i moszkvai talál­kozója. A tanácskozás részt­vevői ismételten felhívással fordultak a NATO-országok­hoz, hogy kezdődjenek tár­gyalások, és jöjjön létre megállapodás a katonai kia­dások 1984. január 1-jétől kezdődő befagyasztásáról, és ezeknek az azt követő idő­szakban történő tényleges, kölcsönös csökkentésére vo­natkozó konkrét intézkedé­sekről. 1984. március 5-én a Var­sói Szerződés tagállamai ja­vaslatot juttattak el a NATO-országoknak, hogy haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalásokat a katonai kiadások befagyasz­tásáról és csökkentéséről. Rámutattak az adott kérdés megoldásához vezető lehetsé­ges lépésekre is. A Politikai Tanácskozó Testület 1985. október 24-i, szófiai ülésének nyilatkoza­tában a Varsói Szerződés tagállamai megerősítették a NATO-országoknak tett ja­vaslatot a katonai kiadások befagyasztásáról és csökken­téséről folytatandó tárgyalá­sokra. 3. A Politikai Tanácsko­zó Testület 1986. júni­us 11-i, budapesti ülésén el­fogadott, a NATO-országok­hoz, valamennyi európai ál­lamhoz intézett, az európai fegyveres erők és a hagyo­mányos fegyverzet csökken­tésének programját tartal­mazó felhívásban a Varsói Szerződés síkraszállt azért, hogy a nukleáris leszerelés terén hozott konkrét intéz­kedésekkel egyidejűleg csök­kentsék a fegyveres erőket és hagyományos fegyverze­tet, az államok katonai kia­dásaival együtt. A csökken­tések eredményeként fel­szabaduló eszközöket nem lenne szabad új fegyverfaj­ták létrehozására vagy más katonai célra fordítani; azo­kat a gazdasági és társadal­mi fejlődés szükségleteire kell felhasználni. 4. A leszerelés problé­májára irányuló elvi megközelítéstől vezérelve a Varsói Szerződés tagállamai (felhívással fordulnak a NATO-országokhoz; a köl­csönösség alapján mindkét katonai szövetség államai 'hirdessenek 1—2 évre mora­tóriumot katonai kiadásaik­ra. Egy ilyen intézkedés elő­mozdítaná az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzet csökkentéséről fo­lyó konkrét tárgyalások meg­kezdését, megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy áttérjenek mindkét ka­tonai-politikai szövetség tag­államai katonai kiadásainak tényleges csökkentésére. Hozzájárulna az államok közötti bizalom erősödésé­hez, a világban kialakult gazdasági és politikai hely­zet javításához. A Varsói Szerződés tagál­lamai kifejezik reményüket, hogy a NATO-országok a le­hető legrövidebb időn belül kedvezően válaszolnak erre a javaslatra. Moszkvai út előtt Shultz sajtóértekezlete Nemcsak az Európában te­lepített közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakétákról (INF), hanem a fegyverzet­korlátozás körébe tartozó és a két világhatalom kapcso­latait érintő egyéb kérdé­sekről is tárgyalni kíván szovjet vendéglátóival Geor­ge Shultz amerikai külügy­miniszter, aki április 13—16. között látogat Moszkvába. George Shultz erről szerdán washingtoni sajtóértekez­letén beszélt. Az amerikai politikust — aki kollégájával, Eduard Se- vardnadzével folytat megbe­széléseket — a tervek sze­rint fogadja Mihail Gorba­csov főtitkár. Shultz szerint Reagan el­nök ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok — bizo­nyos feltételekkel — folytas­sa a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat. Mint Shultz elmondta, moszkvai útja előtti utolsó, szerdai megbe­szélésük alkalmával Reagan elnök felhatalmazást adott neki arra, hogy az INF-ra- kéták kérdése mellett tár­gyaljon a hadászati fegyve­rek csökkentéséről, az űr­fegyverekről, a vegyi fegy­verekről, a nukleáris kísér­letekről és a hagyományos fegyverzetről is. Harmadik szakaszába lépett a bécsi utétalálkozé A második szakasz tárgy­szerű vitái után meghatározó lesz a harmadik, amikor ösz- sze kell egyeztetni a javas­latokat és ki kell alakítani a bécsi találkozó záródokumen­tumát — jelentette ki az MTI-nek adott nyilatkozatá­ban Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség vezető­je. Az utókonferencia pén­tektől szünetet tart, a tanács­kozások május 4-én folyta­tódnak. — Az utótalálkozó január vegén nyílt második szaka­szát tárgyilagos, az éles vi­táktól mentes légkör jelle­mezte, amelyben a küldött­ségek indokolták, elemezték, bírálták a beterjesztett 135 javaslatot. Az eredeti tervek szerint ebben a szakaszban már meg kellett volna kez­deni a záróokmány fejezetei­nek szerkesztését, a NATO- országok azonban nem kíván­ták ezt, így a semleges és el nem kötelezett államok im­már hagyományos közvetítő szerepe sem bontakozhatott ki. A következő szakaszban várhatóan megkezdődik a szerkesztés, azaz az érdemi tárgyalás, a kompromisszu­mok keresése. MOSZKVA Moszkvai idő szerint haj­nali 4 óra 36 perc óta együtt repül a Mir űrállomás és a Kvant asztrofizikai űrlabora­tórium. Az összekapcsolás előtti keresési művelet, a közelítés és az egymás mellé állás a két űrberendezés au­tomatikus rendszereinek irá­nyításával ment végbe. BAGDAD A szovjet—iraki kapcsola­tok fejlődésének távalatairól és az iraki—iráni konfliktus feloldásának lehetőségeiről tárgyalt csütörtökön Bagdad­ban Pjotr Gyemicsev, az Irakban tartózkodó szovjet állami küldöttség vezetője, az SZKP KB PB póttagja Taha Mohieddin Maaruffal, az iraki Forradalmi Parancs­noki Tanács tagjával, az or­szág alelnökével. A megbeszélésen Maaruf méltatta az iraki—iráni konfliktus és a közel-keleti helyzet békés rendezését szorgalmazó szovjet állás­pont jelentőségét. Elhunyt Győri Imre Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hog Győri Imre elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Ma gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának vo titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőri Bizottságának tagja, április 9-én, hosszan tartó betegsé után elhunyt. Győri Imre elvtárs temetése április 14-én, kedden 14.0 órakor lesz a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Pai teonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt műnk: társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre ú temető fedett díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Győri Imre 1924. április 21-én született Hódmezővá­sárhelyen, ötgyermekes munkáscsaládban. 1938-ban a Gyomai KMER Nyomdába került tanoncnak. 1942-ben lépett be a Szociáldemokrata Pártba és a nyomdász szak- szervezetbe. A felszabadulás után Békés megyében járási párttitkár. 1946-tól a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége Ifjúsági Titkár­ságának munkatársa, majd az EPOSZ főtitkárhelyettese, 1951-től a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége agitációs és propaganda osz­tályának alosztályvezetője, 1954-től az SZKP-főiskOla hallgatója. 1957-től 1962-ig az MSZMP KB munkatársa, majd az agitációs és propa­ganda osztály helyettes veze­tője 1962-től 1974-ig a MSZMP Csongrád Megy« Bizottságának első titkái tisztjét töltötte be. Ezt köve tőén 1980-ig az MSZMP KÖ2 ponti Bizottságának titkár volt, 1980 és 1982 között a MSZMP KB agitációs é propaganda osztályának ve zetője. 1986-ig, nyugdíjazásé ig az Országos Közművelődé si Tanács elnöke. Győri lm re 1966-tól 1985-ig tagja vo] az MSZMP Központi Bízott ságának. 1963-tól, 1985-ig a Országgyűlésben képvisel te Csongrád megye lakossá gát. Munkásságát számo kitüntetéssel, többek között Szocialista Magyarországéi Érdemrenddel és a Műnk Vörös Zászló Érdemrendjé vei ismerték el. fi Elektronikus behatolás »i Sajtótájékoztató az USH-ban dolgozó szovjet állampolgárok elleni provokációkról Az Egyesült Államokban dolgozó szovjet állampolgá­rok elleni prokovatív lépé­sek, elsősorban a szovjet kép­viseletek helyiségeibe és a szovjet alkalmazottak laká­saiba történő szüntelen „elektronikus behatolás” volt a témája a moszkvai sajtó- központban csütörtökön tar­tott tájékoztatónak. Ezen Bo­risz Pjadisev, a külügymi­nisztérium információs fő­osztályának helyettes vezető­je nyilatkozatot tett, amely — mint mondotta — egyben válasz Reagan elnöknek a napokban tett szovjetellenes, kémhisztériát szító kijelenté­seire. A szóvivő közölte, hogy az amerikai titkosszolgálatok jogellenesen lehallgató be­rendezéseket helyeznek el a Szovjetunió diplomáciai é konzuli képviseletein Ws shingtonban, New Yorkbai San Franciscóban. E csele kedetek fényében különöse szembetűnőek a szovjet fe címére intézett vádaákodásol amelyek célja a figyelem e terelése a saját tettekrő amelyek durván megsértik nemzetközi jog lés erkölc normáit. Ivan Miroskin, a szovje külügyminisztérium bizton sági szolgálatának képviselő je öt tablón mutatott be né hányat a szolgálat által fel fedezett amerikai lehallgaté berendezések közül. Az ú nagykövetség épületében a ajtók és ablakok hőszigeteié sére használt műanyagcsí kokban voltak ilyen bérén dezések. Lengyel—bolgár csúcstalálkozá A Varsó környéki Otwock műemlék kastélyában csü­törtökön megkezdődtek a legfelsőbb szintű lengyel— bolgár tárgyalások. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt főtitkára, a Bol­gár Államtanács elnöke, aki a nap során érkezett Varsóba, és Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkás­párt első titkára, az Állam­tanács elnöke mindenekelőt országaik — hagyományosai jó — politikai, gazdasági é: kulturális kapcsolatait te kintik majd át, különös fi' gyeimet szentelve pártjai! együttműködésének, de nyil ván szót ejtenek majd £ nemzetközi élet legfontosabt kérdéseiről, mindenekelőtt a: európai biztonság és együtt működés problémáiról. állampolgár, akiket a fran­cia hatóságok a múlt héten kémkedés vádjával kiutasí­tottak. A három szovjet ál­lampolgár közül kettő diplo­mata, a harmadik a nagykö­vetség alkalmazottjaként dolgozott. TEHERÁN Szerdán az iraki Bászra közelében folytatódott az iráni erők „Kerbala—8” el­nevezésű offenzívája — kö­zölték Teheránban. E jelen­tés szerint az iráni erők két kilométert haladtak előre Bászra felé; az offenzíva kezdete, kedd óta 4000 iraki katona vált harcképtelenné — állítja az iráni fél hadi­jelentése. Bagdadban ezzel szemben arról számoltak be, hogy az iraki csapatok tel­jesen kiszorították az iránia­kat abból a Bászra melletti térségből, amelyet azok ked­den, támadásuk első óráiban foglaltak el. ROMA Az olasz fővárosban csü­törtökön befejezte munká­ját a Szocialista Intemacdo- nálé tanácsának kétnapos ülése, amelyen a jelenlévők négy témakör megvitatására összpontosították figyel­müket. Ezek: a földközi­tengeri és a közel-keleti tér- 'ség helyzete, a fegyverzetel­lenőrzéssel kapcsolatos ke­let-nyugati párbeszéd, Latin- Amerika gondjai és a dél- afrikai helyzet problémái. PÁRIZS Mint a párizsi szovjet nagykövetség csütörtökön közölte, elhagyta Franciaror- szágot az a három szovjet BEJRÜT Izraeli katonai helikopte­rek csütörtök délután a Szaida környéki palesztin célpontokat támadták. Az év eleje óta az is először for­dul elő, hogy izraeli gépek a Bekaa-völgyben, Szíriái el­lenőrzés alatt levő területek fölé hatoltak be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom