Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-09 / 84. szám
1987. ÁPRIIIS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Külföldi gyógyszerek 2. Mikor, mennyiért juthatunk hozzá? A Kecskeméti Tavaszi Napok egyik legsikeresebb kiállítása a városi tanács udvarán megrendezett harangkiállítás volt. Jeney Tibor és Oborzil Edit iparművészek új módszerrel, alumíniumból készült harangjait a látogatók is megszólaltathatták. (Fotó: KS) Szavamat adom Dr. Harangi Györggyel, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti főosztályának vezetőjével folytatjuk beszélgetésünket azon külföldi gyógyszerek egyedi importjáról, amelyek kiutalásához, a velük való ellátáshoz a minisztérium külön engedélye kell. Mint cikkünk első részében a főosztályvezető leszögezte: kizá— A minisztériumban kéthetenként összeülő szakértőkből álló bizottság működik, ez dönt az igénylések felől. Ha jogos, arról a kijelölt patika kap értesítést. Amennyiben a gyógyszertárnak ebből az orvosságból man némi készlete (hiszen ezek egy része rendszeresen visszatérő betegek gyógyítására szolgál), akkor ők értesítik az új beteget arról, hogy a minisztérium engedélyezte számára a külföldi készítményt, küldje be postán a receptet, vagy jelentkezzék személyesen, és a gyógyszert átveheti. Egyúttal a beteg számítógépes nyilvántartásba is kerül. Ha annyira speciális késztmény- ről van szó, amely csak néhány betegnek szükséges az országban, s így nem valószínű, hogy a gyógyszertár tartalékolna ilyet, akkor szintén értesítést kap az illető, hogy az engedélyezés rendben, s megrendelték számára a kért gyógyszert. A beérkezéskor a beteg újabb értesítést kap. Ilyen kis mennyiség esetében a megrendeléstől a szállításig sajnos két-három hónap is eltelhet. Sokkal könnyebb megkapni kétszázezer doboznyi késztíményt, mint kétszázat. — Ha a beteg egyedi import útján nem kapja meg azt a gyógyszert, amit orvosa szükségesnek vél számára, és nincs olyan tehetős külföldi rokona sem, aki ezt beszerezhetné, akkor mit tc- het? — Erre csak azt tudom válaszolni, hogy mindent behozunk egyedileg, aminek a hatása bizonyított, ami valóban nélkülözhetetlen az egészség megóvása szempontjából. De nem hozunk be például Bayer aspirint, bár az jobb, mint a magyar Istopirin — ám nem hiszem, hogy ez bárkinek is életbe vágó lenne. Vagy nem hozunk be a külföldön rendkívül divatos, s elég nagy számban megjelenő, de nagyon bizonytalan hatású vese- vagy epekőoldó növényi kivonatokból sem. Röviden: kidobott pénz, ha valaki ilyen, vagy hasonló divatos Kölnben Szépművészeti múzeum kiállítása A nyugatnémet szakemberek és a nagyközönség megkülönböztetett érdeklődésétől kísérve a Kölni Wallraf- Richartz Múzeumban kedd este megnyílt a Szépművészeti Múzeum „Holland festészet a 17. században” című kiállítása. Először fordul elő, hogy a budapesti múzeum világhírű holland festményeiből külföldön mutat be válogatást. Az eseményt Európa legújabb és egyik legkorszerűbb múzeumában Norbert Burger főpolgármester és dr. Heribert Blens polgármester köszöntője, valamint dr. Horváth István bonni magyar nagykövet szavai után dr. Ember Ildikónak, a Szépművészeti Múzeum főmunkatársának, a németalföldi festészet szakértőjének előadása vezette be. A kölni kiállítás június 1-ig tart nyitva, az anyagot június 13-tól az ut- rechti Centraal múzeumban is bemutatják. rólag a kórházak hatásköre a külföldi gyógyszerek névre szóló, egyedi behozatalára való javaslattevés. — Ki dönt a minisztériumban a kórházak beküldte egyedi gyógyszerimportra vonatkozó javaslatoktól, igénylésekről? — kérdeztük tovább a minisztérium illetékesét. — Mi a helyzet, ha a minisztérium bizottsága nem engedélyezi az illető beteg számára a külföldi gyógyszer egyedi behozatalát? — Akkor a kórházi orvost értesítjük erről, hogy rögtön módja legyen még tovább indokolni, miért kéri betege számára ezt a speciális készítményt, vagy módja legyen esetleg más gyógyszert javasolni. — Évente hány ezer egyedi gyógyszerimport iránti igénylés fut be a minisztériumi bizottsághoz? — Évente mintegy 15 ezer névre szóló import gyógyszerigénylést kapunk. Ez nem tizenötezer embert érint, mert van beteg, akinek két-háromféle külföldi gyógyszert is kérelmez kórházi orvosa. A 15 ezer igénylés körülbelül 400—500 gyógyszerre vonatkozik. — Az import gyógyszerekhez képest nagyságrendben és forintban hogyan aránylik az egyedi rendelésű gyógyszerek importja? — Az import gyógyszerekre évente fordíható keretösszegnek tíz százalékát sem költjük erre: így is 100 milliót tesz ki a névre szóló gyógyszerek importja. gyógyszereket magánúton akar behozatni. Ha valóban szüksége van rá, és életfontosságú gyógyszer, akkor az egyedi gyógyszerimport lehetősége megvan. Nagyon sokszor előfordul, hogy valaki rossz információ alapján, éveken keresztül szerez be nagy anyagi áldozattal valami úton-módon olyan külföldi gyógyszert, amihez, ha egy kórház javasolja számára, akkor itthon, forintért is, és a külföldi ár 15 százalékáért juthat hozzá. — Az idén vajon több vagy kevesebb forintot, illetve valutát fordíthat az egészségügy az egyedi gyógyszerimportra? — Az import a gyógyszerekre fordítható keretünk a népgazdasági költségvetés része. Nominál értékben — forintban számolva — keretünk magasabb az elmúlt évinél. Az már más kérdés, hogy a forintban megszavazott és megkapott keretösszegünk a valóságban mekkora vásárlóerőt képvisel, vagyis milyen a forintnak más valutához viszonyított aránya. A szintentartás az mindenképpen biztosított, vagyis: legalább annyi készítményt hozhatunk be egyedi gyógyszerimporttal, mint eddig... Nekünk persze nagyobb terveink, céljaink vannak... A cél mindenképpen az — folytatja a főosztályvezető — és remélhetőleg erre már az idén sor kerülhet, hogy rendezzük és egyszerűsítsük azoknak a készítményeknek a forgalmát, amelyek most ugyan még egyedi, névreszóló import révén érkeznek be, de sajnos mégis egyre több embernek lenne már szüksége rá. Daganatellenes gyógyszerekre, egyes veszélyes bőrgyógyászati megbetegedések gyógyítására szolgáló, különböző, a reumatológiában, valamint a szívgyógyászatban kiváló készítményekre gondolok. Meghatározott valutakeret A rendezés ez esetben azt jelenti, hogy Magyarországon törzskönyveztetjük a tőkés importból származó gyógyszereket, hogy minisztériumi engedély nélkül lehessen majd hozzájutni, s az import gyógyszerek rendes gyógyszertári forgalomba kerülve legyenek megvásárolhatók. A cél tehát nem annyira az egyedi gyógyszerimport bővítése, hanem a „szűkítése”, de úgy, hogy egyes, eddig névre szóló importként behozott orvosságokat mintegy „áthelyezzünk” a rendes gyógyszertári forgalomba. Említettem, hogy meghatározott valutakerettel gazdálkodunk. Ebből kell gondoskodnunk a rendes gyógyszertári forgalomba kerülő gyógyszerek importjáról csakúgy, mint az egyedi gyógyszerekéről, és bizonyos gyógyszer-alapanyagok behozataláról, sőt még különböző diagnosztikumok (elsősorban az izotóp-jellegű- ek, s egyéb, például az AIDS vagy fertőző májgyulladás szűrésére használatosak) behozataláról is. Az ezekre fordítható összeg mind-mind része a tőkés importra fordítható keretösszegünknek. De az már a mi kötelességünk és felelősségünk, hogy ezt a megadott keretet hogyan osztjuk fel és milyen arányban csoportosítjuk — mondotta befejezésül dr. Harangi György. (Vége) Cs. M. Ha „kopogtat” a baj... Tanácsadás a megyei művelődési központban — Nem bírok a gyerekkel... Nincsenek barátaim... Iszik a házastársam... Idősek a szüleim... Sokat veszekszünk... Kiborultam... — íme néhány ama lelki gondok közül, amelyek megkeseríthetik mindennapjainkat. Akik ilyen és hasonló problémákkal küszködnek, április 11- től minden szombaton 15 és 17 óra között felkereshetik a Kopogtató nevű tanácsadó szolgálatot a megyei művelődési központban. A szervezők — a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársai — már régebben tervezték a szolgálat megvalósítását. Kezdeményezésükhöz a megyei művelődési és ifjúsági központ támogatását sikerült megnyerni. A lelki, pszichológiai, szociális, jogi tanácsadó és információs szolgálat szakemberei segítenek választ, megoldást találni azokra a kérdésekre, amelyekkel az egyes ember nem, vagy csak nehezen boldogul. A tanácsadás ingyenes, titoktartást és névtelenséget biztosít. Szívesen látják azokat az intézményeket. egyéneket is akik úgy érzik, tudnák segíteni a tanácsadó munkáját. Tizenhat-tizenhét évesek lehetnek, s kicsit talán hangosabbak a megszokottnál: — Becsületszavamra visz- szahozom! — mondja a szemüveges fiú. — Rendben van — bólint a nyúlánkabb, szőke srác és a vállára akasztott egyen-zságból könyvet halász elő. Mondanám neki, hogy ez micsoda könnyelműség! Hát nem olvasol te újságot, nem nézed a televíziót? Te nem tudod, amit mindenki? Csak úgy, szíre-szóra odaadod azt a könyvet? Ki látta? És ha holnap vagy egy hét múlva a barátod azt is letagadja, hogy látott téged? Miféle könyvet? — kérdezi majd ártatlanul. Én tőled? Én ugyan semiféle könyvet nem kaptam, hagyj békén. De nincs időm szólni, szerencsére, mert leszállnak a zö- työgő buszról. Van időm, hát gondolkodhatok a dolgon. Eleget hallani mostanában — régebben se volt titok —, nálunk nem sok hitele van itt-ottaz adott szónak. Sokszor még az írottnak se! Hány és hány cég nem tartja be a szerződésben vállalt határidőt? Hány nem azt szállítja a megrendelőnek, amiben korábban megegyeztek? Ha valaki egyszer statisztikát készítene a korábban vállalt kötelezettségek alóli kibúvókról! Micsoda remek gyűjtemény lenne, akár kézikönyvként is árusítanák! Megígérem — mondja valaki és ez a leggyakrabban azt jelenti, hogy talán, vagy esetleg. Más esetben arra szolgál, hogy a „csak már szabaduljak tőled” helyett valamit mondjon a másik, netán a nem helyettesítésére való az igen. Bezzeg ott, arra... — játszhatnám el Rajkin híres fejmozdulatát. Ott azután van becse az adott szónak. Ha valaki azt mondja, hogy igen, akkor az igen, ha kis- balták potyognak is az égből. Mert ha valaki adott szavát ott, arra nem tartja meg, nézheti utána az eget. Üzlet már csak onnan, ama- gasságostól jöhet, hisz földi A Budapesti Tröténeti Múzeum Tájak-Korok-Múzeu- mok klubja rendszeresen járja az országot, ismerkedik a különböző tájegységek nevezetességeivel. Az elmúlt hét végén ötventagú csoportjukkal a Jászság bélyegzőhelyeit keresték fel. Megtekintették a jánoshidai románkori templomot, a jász- szentandrási Aha NovákVáltozó világ, változt tankönyvek Változó világ — változó tankönyvek címmel országos tanácskozás kezdődött szerdán a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Tan- könyvkiadó Vállalat és a Magyar Pedagógiai Társaság kétnapos rendezvényén — amelyet Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitott, meg — több mint másfélszáz hazai szakember: pedagógusok, tankönyvírók és -szerkesztők, az oktatásügy és a szaktárcák képviselői vitatják meg a tankönyv készítésének elméleti és metodikai kérdéseit. A magyar tankönyvkiadás fejlődését is áttekintő konferencia alkalmából szerdán kiállítás nyílt a Budapesti Tanítóképző Főiskolán. Mintegy 200 kiadvány és fotó eleveníti fel a felszabadulás óta eltelt négy évtized tankönyvkiadásának jelentős állomásait. ember többet nem törődik vele. Ott, arra. Mondhatja persze bárki, hogy álljon meg a menet Először is itt, erre sem mindenki kapcabetyár. Sőt! Azokból van kevesebb. Meg azután széles e hazában is ér valamit legalább az írott szó, ha a kimondott nem is mindig. Azt is joggal állíthatják: bőségében vagyunk a megbízható, pontos embereknek, szavahihető vállalatoknak, intézményeknek, testületeknek. Igaz. Ha nem így lenne, ha kölcsönös hitetlenséggel próbálkozna az ország, ugyancsak megnézhetnénk magunkat. De hát akkor miért ez a ketősség? Hát most szavahihetők vagyunk, ér valamit adót szavunk, vagy nem? Ér hát. Csakhogy hajlamosak vagyunk a rossz felől közelíteni dolgainkat. Az valóban természetes (kéne legyen), ha valaki megtartja adott szavát, s annak is vesszük, ha megtartja. Viszont apróbb tragédiaként éljük meg a becsapásokat, s nyomban általánosítunk: jobb öt pecséttel és tíz tanúval igazoltatni megbeszéléseinket, különben rajta veszthetünk. És akkor ebben a bonyolult helyzetben itt van ez a két kamasz. Becsületszavamra visszahozom — mondja az egyik és ez elég a másiknak. Hát hol élnek ezek a fiúk? Vagy a nyurga szőke ennyire bízik a szemüvegesben? Lehet, hogy tényleg visszahozza azt a könyvet? Lehet...? Visszaidézem őket magam elé. Megint itt állnak a buszon, a kopott farmerekben, edzőcipőkben, egyen-tarisz- nyákkal a vállukon. Ez egy másik generáció, ök úgy tudják, hogy hitele van az adott szónak. Szerencsém, köszönet a megállónak... ha szólok, még most is néznek: dilis ez a pasas? Ez egy másik generáció, ök nem suttognak majd az adott szóról. Nekik szavuk lesz. Hiteles. Higgyék el. (Ha ugyan van hitele a szavamnak, szavunknak.) Hortobágyi Zoltán freskókat, a Jászapáti Vele- mi Tsz tanyamúzeumát, a jászjákóhalmi helytörténeti gyűjteményt. Jászberény nevezetességeivel zárták az autóbuszos kirándulást a pesti országjárók, megbizonyosodva arról, hogy ez az idegenforgalmilag még kevésbé feltárt terület is tartogat értékes látnivalókat. Idén nem panaszkodhatunk a paprikaellátásra: a (Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat nagy mennyiségben és választékban is képes kielégíteni az igényeket, üt fajtából hatezer tonnát gyártanak ebben az évben, egy részét exportra. A különleges, a csemege, az édesnemes, a gulyás és a rózsapaprika folyamatosan kerül ki az üzletekbe. Képünkön a paprikamalom, amelyet Szalma Szilveszter kezel (MTI Fotó: — KS) A Jászság bólyegzöhelyeln Országjáró budapestiek Az igénylés sorsa Divatos gyógyszerek
