Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-08 / 83. szám
1987. ÁPRILIS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén A pártcsoportok munkája Túrkevén A város 29 pártalapszer- vezetében 133 pártcsoport tevékenykedik, amelyek alapvetően betöltik hivatásukat, — állapította meg a megyei párt-végrehaj tóbizottság tegnapi ülésén, azoknak a tapasztalatoknak ismeretében, amelyekről a túrkevei párt-vb a pártcsoportok életét összefoglalva és értékelve beszámolt. A testület elsősorban azt vizsgálta meg, hogy a párt határozatainak végrehajtásában és a párttagok gon- dolgodásmódjának, magatartásának formálásában milyen szerepet játszanak a pártcsoportok. A példákkal alátámasztott elemzésből kitűnik: a pártcsoportok mind aktívabban veszik ki részüket a központi határozatok feldolgozásából, saját tennivalóik meghatározásából és megvalósításából. Kezde- ményezőek voltak és konkrét javaslatokat tettek a Központi Bizottság 1986. november 19—20-i határozatából eredő helyi feladatok kijelölésében. A példák közül néhány: A sütőüzemi pártcsoportban a fűtési energia 2—3 százalékának megtakarítására, a Tiszántúli Autójavító Vállalatnál a szolgáltatás bővítésére, a hatékonyabb eszközkihasználásra, a Vörös Csillag Tsz-ben a sokirányú takarékosságra születtek javaslatok, amelyeket a munkahelyeken hasznosítanak is. , Kezd meghonosodni az a gyakorlat, hogy pártcsoport- értekezleteken megbeszélik az adott határozatból az egyes tagokra háruló tennivalókat. A párttagok megbízatásaik teljesítésével a feladatok elvégzését segítik, bár még nem vállalkozik minden pártcsoport egyéni pártmegbízatás adására. A párttagok környezetükben, a munkahelyek különböző fórumain is szószólói a párt- határozatoknak, mozgósítják ezáltal a pártonkívülieket is a helyi feladatok végrehajtására. A pártcsoportok felelősséget éreznek tagjaik neveléséért, magatartásuk formálásáért és egyéni problémáik — a családi élet, a gyermeknevelés gondjai megoldásához is — igyekeznek segítséget nyújtani. Van, aki ettől eleinte idegenkedett, de tapasztalva a kel.ő tapintatot és segítőkészséget, megváltoztatta véleményét. A pártbizalmiak és a pártvezetőségek többsége között ha élő a kapcsolat, jó forrás lehet a kölcsönös tájékoztatásnak is — hívta fel erre a megyei testület a figyelmet. Azt is hangsúlyozta, hogy bírálni kell az olyan vezetők magatartását, akik nem vesznek részt a pártcsoport munkájában. A túrkevei városi párt-vb javaslatait a pártcsoportmunka továbbfejlesztésére a megyei testület jóváhagyólag tudomásul vette. Az 1987. évi tagdíjbesorolás tapasztalatairól készült tájékoztatót ugyancsak jóvá hagyta a végrehajtó bizottság. Boltokban, vendéglátósban Árkialakítás A bolti ármunkáról, az üzletvezetők árkialakítási gyakorlatának tapasztalatairól sajtótájékoztatót tartottak kedden a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondották, hogy a korábbiakhoz képest lényegesen megnövekedett az üzletvezetők döntési szabadsága az árak kialakításában, különösen a szerződéses, jövedelemérdekeltségű és a magánüzletekben, amelyekből jelenleg mintegy 42 ezer van az országban. A vásárlók tapasztal- talhatják, hogy ezekben a boltokban az úgynevezett szabadáras termékek árai gyakran eltérnek — s többnyire felfelé — az egyéb üzletekben megszokottól. Pedig — hangsúlyozták a tájékoztatón — ugyanazok a szabályok vonatkoznak az árkalkulációban önállóan döntő üzletvezetőkre, tulajdonosokra is, mint egy kereskedelmi vállalat vezetőjére. Azaz, az árat a beszerzési, illetve kereskedelmi ráfordításnak, a használati értéknek és a kereslet-kínálat alakulásának megfelelően kell meghatározni. A továbbiakban elmondották, hogy az árkialakítással sok a gond a vendéglátásban is. Különösen a szerződéses és jövedelemérdekeltségű üzletek állapítják meg önkényesen a felszolgált ételek, italok árát, s ennek megakadályozására nem állnak rendelkezésre kellő eszközök. Ezért most átdolgozzák a vendéglátóhelyek osztályba sorolásának követelmény-rendszerét, s ennek alapján határozzák meg hogy hol milyen haszonkulcsot alkalmazhatnak, illetve milyen szempontok alapján alakíthatják ki az árakat. Tanzániai pártküldöttség látogatása a megyében A delegáció a Cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tszben az újfajta szőlőtelepítéssel ismerkedik (Folytatás az 1. oldalról) vényvédő szerekig sok minden érdekelte. Kérdéseikre szabatos válaszokat kaptak. A háztájiból a termelőszövetkezet homokos területére kísérték a vendéglátók a delegációt, és újfajta szőlőültetést mutattak be számukra, melynek lényege, hogy az ültetéskor engedik a vizet a gyökérhez, nem utólag isza- polják be az oltványt. így sokkal biztosabban megered. A vendégek itt is több kérdést tették fel, többek között azt, hogy milyen tám- rendszer lesz azon a területen. Elmondták nekik, hogy fakarókat raknak le, mert azok nem rongálják majd annyira a szőlőkombájnt. Igaz, most még ilyen nincs a gazdaságban, de mire az a tábla termőre fordul, addig fokozni kell a gépesítést, mert a munkaerő egyre kevesebb. A vendégeknek tetszett a szövetkezeti vezetők előrelátása. A tsz-ben történt látogatás után a küldöttség felkereste Martfűn az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárat. Az üzem bejáratánál Györfi György, a mezőtúri városi pártbizottság első titkára; Marinka Zsigmond, a Mező- héki Táncsics Tsz elnökhelyettese és Mlinárcsek János, az üzemi pártbizottság titkára fogadta a vendégeket. Üzemlátogatás után a tsz életéről hangzott el tájékoztató. Azt követően a küldöttség visszautazott Szolnokra. Onnan pedig ma délelőtt térnek vissza Budapestre. Az egészségügyi világnap megyei megnyitója (Folytatás az 1. oldalról) jának különös aktualitása van éppen az idén. Ugyanis tíz évvel ezelőtt, 1977-ben az Egészségügyi Világszervezet azt a célt tűzte ki, hogy 1990-re a világon élő minden gyermeknek meg kell kapnia a szükséges védőoltásokat a kanyaró, a torokgyík, a tetanusz, 'a gyermekbénulás, a tuberkulózis és a szamárköhögés ellen. Akkoriban a világon évente ötmillió gyermek halt meg és ugyanennyi vált nyomorékká e betegségek miatt. A program első tíz évében — mondta dr. Pápay Dénes — hazánk másfél millió adag oltóanyaggal járult hozzá, hogy a hátrányos helyzetben lévő országok gyermekei is megkaphassák a védőoltásokat. Annak ellenére, hogy a fejlődő országokat segítik, a világon még mindig évente három és fél millió gyerek hal meg e betegségekben, és kétmillió betegszik meg té- bécében. Hazánkban a kötelező védőoltásokat a gyerekek 98 százaléka megkapja. így a fertőző betegségek csak szórványosan fordulnak elő, míg korábban évi 20—50 ezer megbetegedés is volt, amely közül néhány száz halállal végződött. A minisztérium főosztály- vezetője beszélt arról is, hogy milyen védőoltásokat fognak bevezetni. El kell érni, hogy mindenki védve legyen a tetanusz betegség ellen — hangsúlyozta. Tervezik továbbá, hogy bevezetik a rózsahimlő elleni védőoltást (fiatal nőknek), a hepatitis—B vírus elleni védőoltást (a veszélyeztetett egészségügyi dolgozóknak), valamint az influenza elleni védőoltást (egészségügyi, közegészségügyi-járványügyi dolgozóknak). Az ünnepség dr. Simon Gyulának, a mezőtúri városi kórház igazgatójának zárszavával ért véget. A gépipar „úri szabósága" Csak az a biztos, amit magunk csinálunk Beszélgetés Szabó Lajossal, az Április 4. Gépipari Müvek vezérigazgatójával Mostanában ha a gépiparról esik szó, gyakran hallani olyan véleményeket, hogy miközben a világ egyrésze ugrásszerűen halad előre a technikai korszerűsödés útján, addig a magyar gépipar enyhén szólva nem tud megfelelő sebességre kapcsolni. Ezért aztán egyre nő a távolság hazánk és a fejlettebb országok gépipara között. Hogyan látja ezt a kérdést a szakember? Többek között erről beszélgettünk Szabó Lajossal, a háromezerkétszáz dolgozót foglalkoztató Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatójával, a cég kiskunfélegyházi központjában. — A bevezetőben említettekkel nem teljesen értek egyet — kezdte válaszát a vezérigazgató —, mivel a gépipar több ágazatból tevődik össze, és számtalan termékcsoportot állít elő, hiszen a nagy egyedi beruházási elemektől a legapróbb csavarokig, a tartós fogyasztási cikkeket gyártó iparágakon keresztül a járműiparig, minden a gépiparhoz tartozik. S ebben az iparágban az idők folyamán óriási értékek halmozódtak fel. így aztán nehéz, levonni általáMindentudó — Az iparág sokszínű palettáján hol helyezné el az Április 4 Gépipari Műveket? — A mi cégünk az egyedi gépgyártás területén tevékenykedik, ezen belül a beruházási — tehát nagyértékű — termékeket gyártó vállalatok sorában kedvező pozíciót tölt be. Igaz, nem tudjuk és nem is akarjuk összehasonlítani magunkat mondjuk a Rábával, mi a teljesítményünket a felhasználók igényeinek gyors és pontos kielégítésében, technológiai és üzemeltetési előnyökben, és minőségben mérjük. Magunk között a vállalatot csak afféle „úri szabóságként” emlegetjük, hiszen hozott anyagból mindenkinek testre szabottan gyártunk. Nemcsak típustermékeket készítünk, mert nálunk univerzális technológia áll rendelkezésre, s konstruktőreink, tervezőink képesek bármilyen megrendelést teljesíteni. Nekünk éppen az az előnyünk, hogy minden iparágnak tudunk gépeket, berendezéseket gyártani. Ennek bizonyítására talán elég, ha annyit nos következtetéseket, és nagyfokú tájékozatlanságra vall, ha valaki csak úgy általában mond elmarasztaló véleményt a gépiparról. Erről a kérdésről csak úgy lehet beszélni, ha először meghatározzuk, hogy az ágazat melyik területét vesz- szük nagyító alá. Hiszen nyugodtan kijelenthetem, hogy a gépiparon belül is vannak húzóágazatok, amelyek még a nemzetközi ösz- szehasonlításban is megállják a helyüket. Talán elég, ha az Ikarus autóbuszait, vagy a Hajdúsági Iparművek mosógépeit említem. Az természetesen igaz, hogy az iparág egyes területeinek még fel kell nőniük az új igényekhez, ugyanakkor pedig tudomásul kell vennünk azt is. hogy más területeken meg nem szabad a világpiaccal mérni magunkat, mert be kell látnunk, hogy például a tömegárukban nem vagyunk versenyképesek. Így elsősorban kisszériás termékekkel kell betömnünk a keletkező réseket. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy lehetünk mi a világ kisiparosai, ha azt jól megfizetik. technológia megemlítek, hogy a vegyipar részére gyártunk komplett vízkezelő berendezéseket, tartályokat, ugyanakkor az élelmiszeriparnak meg bor, sör, és üdítőital gyártó gépsorokat. — Említette, hogy az önök által gyártott berendezések beruházás igényesek. Akkor azok itthon nem lehetnek túlságosan keresettek, hiszen az utóbbi években kevesebb beruházás valósult meg. — Ebben igaza van, de mi nemcsak a hazai piacokon vagyunk jelen. így a hazai beruházások visszafogása nekünk nem jelentett különösebb gondot, mert külföldre szállítottunk és szállítunk is. S hogy mennyire nem érezzük az itthoni beruházások csökkenését, ennek bizonyítására mondanék néhány számot: míg 1975-ben a vállalat árbevétele egymilliárd forint közelében volt, addig ’80-ban már elértük a másfél milliárdot, tavaly pedig már túljutottunk a kétmilliárdon is. Tehát tíz év alatt a vállalat árbevétele megduplázódott. Recept a hatékonyságra — Hogyan lehetett ezt elérni? — Megfelelő piacpolitikával. Ám, hogy ez megvalósuljon két-három alapvető dolgot idejében látni és teljesíteni kellett. Először: termékszerkezetet váltottunk, majd bekapcsolódtunk a KGST atomerőművi építési programjába, és szakosodtunk a speciális vízkezelővíztisztító berendezések gyártására. Másodszor: végrehajtottunk olyan technikai korszerűsítést, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a minőséget garantálni. Ez egy szolid mértékű, csupán háromszázmillió forin-' tos beruházás volt. A szolid jelzőt úgy értse, hogy* annak a pénznek a dupláját is el tudtuk volna költeni, hiszen az anyagmozgatás, a raktározás a régi maradt. Harmadszor: nagyarányú szervezeti változást végeztünk. Ez úgy kezdődött, hogy ’80 január elsejével a vezér- igazgatóság Budapestről Kiskunfélegyházára költözött. Következő lépésben a gyáregységeket gyárakká, majd leányvállalatokká fejlesztettük, és megteremtettük a teljes körű önállóság feltételeit. Nos ezt a három dolgot tartom én annak a „receptnek”, melynek eredményeként a vállalat hatékonysága sokat javult. Ám ez a hatékonyság az iparágon belül jobb is lehetne, ha a vállalatok még jobban kihasználnák a szakosításban és a kooperációban rejlő gazdasági előnyöket. — Ez így igaz. Csakhogy van néhány bökkenő. Például az alapanyagellátás területén volna mit javítani. Arra gondolok, hogy a magyar kohászat sem határidőre, sem minőségben nem tudja kielégíteni az igényeket. Ezért aztán nekünk többnyire külföldről kell beszereznünk az alapanyagokat. Nézze, a magyar feldolgozó ipart addig nem lehet igazán versenyképessé tenni, amíg az alapanyagokat előállító iparág a füle botját sem mozdítja. Ami pedig a belső kooperációkat illeti; nos, ott sem jobb a helyzet, hiszen a hazai vállalatok sem határidőben, sem minőségben. sem árban nem megbízhatóak. Tehát csak az biztos, amit saját magunk csinálunk. Ez pedig rossz dolog, hiszen fékezi fejlődésünket. — Pedig éppen a fejlődés gyorsítása érdekében erre az ötéves tervre a gépipar egészét átfogó kutatás fejlesztési programot dolgoztak ki. Részt vesz-e ebben az Április 4. Gépipari Müvek? — Természetesen. Nekünk ebben a programban való részvételünk ’86—’87-re tízmillió forint műszaki-fejlesztési támogatást jelent. Ennek segítségével jutottunk hozzá például a Bioflamm hulladéktüzelő berendezés licencéhez, amelyet az idén kezdünk gyártani. Elöl a rangsorban — A cég hat leányvállalata közül egy Szolnok megyében, örményesen található. Hogyan értékeli az ottaniak tevékenységét? — Ha rangsort kellene felállítanom a leányvállalatok sorában az örményesieket az első helyre tenném. Hogy miért? Nos, egész egyszerűen azért, mert az ott dolgozók az innovációban, az új iránti fogékonyságban mindig is rugalmasak voltak és élen jártak. Hiszen a nehéz helyzetben — a beszélgetésünk elején már említett termékszerkezet váltás időszakában — nem erőszakra és nem győzködésre fogtak bele egy teljesen új technológia bevezetésébe és elsajátításába. Vállalták az atomerőművi berendezések gyártásával járó magasabb minőségi követelmények betartását, új hegesztési eljárások elsajátítását, és megtanultak olyan anyagokkal bánni, amelyekkel addig sosem volt dolguk, összegezve: az ör- ményesiek eddig minden szempontból megfeleltek a követelményeknek. Nagy Tibor Kisújszálláson a Kunszöv tanműhelyében közel száz lány tanulja a női szabó és a bőrdíszműves szakmát. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a végzős diákok közel fele a szövetkezetnél kezdi el a termelőmunkát. (Fotó: T. K. L.)
