Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 27. fl válságból kivezető út A számítás módjától függ csak, hogy húsz- vagy negy­venévesnek minősítjük a kö­zel-keleti válságot. Akár­hogy is, mindenképpen ko­runk egyik legsúlyosabb és leghosszabb kríziséről van szó, amely sokmillió ember életét keserítette meg már eddig is — nem is szólva a halálos áldozatok számáról. Hafez Asszad Szíriái állam­főnek a múlt hét második felében Moszkvában tett lá­togatása egyértelműen a válságból kivezető út kere­sésének jegyében telt el. Mihail Gorbacsov és Asz- szad elnök, valamint a két külügyminiszter, Eduard Sevardnadze és Faruk As- Saara megbeszélésein egyet­értett abban, hogy elsődleges feladat egy olyan nemzetkö­zi konferencia összehívása, amelyen minden érdekelt fél és a nagyhatalmak képvise­lői vennének részt. Csakis egy ilyen értekezletnek len­ne esélye arra, hogy politikai megoldást találjon a közel- keleti problémák sokaságá­ra. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Ál­lamok és Izrael ellenkezé­sén kívül az arab országok közti ellentétek is hátráltat­ják egy ilyen nemzetközi fó­rum összehívásának esélyeit. Mégis, ha az arab országok el akarják foglalni a világ­ban az őket népességüknél és valós gazdasági erejüknél fogva megillető helyet, min­denekelőtt saját soraikban kell egységre jutniuk. Ez a szükségszerűség nagy hang­súlyt kapott a legfelső szin­tű szovjet—szír tárgyaláso­kon éppúgy, mint a két ve­zető politikus pohárköszön­tőjében. Szíria a Közel-Keleten a Szovjetunió legfontosabb szövetségese, s egyszersmind a válság egyik kulcsországa. Ezért különösen nagy nem­zetközi figyelmet váltottak ki azok az utalások, amelyek a szír honvédelmi képesség fenntartásához nyújtott szovjet segítségről szóltak a kiadott dokumentumokban és sajtóközleményekben. Moszkvában komoly fi­gyelmet szenteltek azoknak a pozitív változásoknak is, amelyek a palesztin mozgal­mon belül mentek végbe — éppen Asszad látogatásának előestéjén. A PFSZ egységé­nek helyreállítása szintén egyik előfeltétele a követke­ző feladatok sikeres megol­dásának. Asszad és vendég­látói ebben a sokáig bizony­talanul kezelt kérdésben is egyetértettek, s ez komoly reményekre jogosít a jövőt illetően. Ma még nehéz felmérni, hogy Asszad moszkvai tár­gyalásai milyen változásokat hoznak a közel-keleti hely­zetben. A szíriai elnök két év óta most első ízben uta­zott a szovjet fővárosba, s az elmúlt időszak bizony éppen elég viharos volt. Remélhe­tőleg most békésebb hónapok következnek — talán némi haladással a cél, a béke fe­lé. Horváth Gábor Kádár János találkozója Jegor Ligacsovval (Folytatás az 1. oldalról) legfontosabb vonásait vázol­ta fel budapesti sajtóérte­kezletén Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Az Átrium Hyatt Szállóban tartott nem­zetközi sajtókonferencián. Elöljáróban kiemelte, hogy hosszú, tartalmas és érdekes beszélgetést folyta­tott Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával. A ta­lálkozón ismét megerősítet­tek a két párt teljes nézet- azonosságát a megvitatott kérdésekben. Külpolitikai kérdéseket érintve kiemelte, hogy a Szovjetunió a szocialista or­szágokkal kialakított kap­csolatok fejlesztését tekinti elsőrendű fontosságúnak. E kapcsolatrendszerben új szakasz kezdődik, együttmű­ködésünket új szintre kell emelni. Külön szólt a Szov­jetunió közelmúltban tett leszerelési kezdeményezései­ről. Kiemelte: ezek célja az, hogy Európát minél előbb megszabadíthassák az atom­fegyverektől. Hinnék érde­kében vette ki a Szovjet­unió a közepes hatótávolsá­gú rakéták problémáját a nukleáris leszerelés egész kérdésköréből. „Látogatásom egyik célja az volt, hogy áttekintsük: hogyan teljesülnek az ak­kor született magas szintű megállapodások” — mon­dotta. Ezután Ligacsov a két or­szág közötti gazdasági együttműködés új formáinak távlatairól beszélt. Kifejtette, hogy a szoci­alista országok közösségét a célok, az ideológiai azonos­ság jellemzi. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szo­cialista építés alapelveit szem előtt tartva minden or­szág kidolgozza saját poli­tikáját. A szocialista orszá­gok egyenjogúsága és önál­lósága különösen a mostani évtizedben kapott hangsúlyt. Lényeges, hogy mindenki megértse: a szocialista épí­tés irányvonalának kidolgo­zása nem lehet egy — úgy­mond — vezető párt mono­póliuma. Az utunk során eddig felhalmozódott rend­kívül gazdag tapasztalatokat tanulmányozni, megfelelő módon hasznosítani, s nem pedig lemásolni kell. Ismételten a szocialista országok testvérpártjainak önállóságát hangsúlyozta az SZKP KB titkára, amikor egy amerikai tudósító érdek­lődésére a magyar—román viszonyban felmerült vitás kérdésekről szólt. Leszögez­te: a nemzeti kérdésben tá­madt nézeteltérések a ma­gyar és a román párt, a két testvéri ország és nép ügyét jelentik. A Szovjetunió eb­ben a kérdésben sem kiván döntőbírói szerepet játsza­ni. A sajtóértekezlet után Je­gor Ligacsov budapesti vá­rosnézésen vett részit. Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vasárnap elutazott hazánkból. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, Petrovsz- ki István, a Központi Bizott­ság párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője és Őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tője. Jelen volt Borisz Sztuka- lin, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Jugoszláv bányászsztrájk A labini szénmedence bá­nyászainak 19 napja tartó sztrájkja minőségileg új sza­kaszához érkezett: a „Rasa’’ kombinát munkástanácsa maratoni ülésén úgy döntött, hogy a helyi képviselőtestü­lettől (városi-községi közös tanácstól) kéri a rendkívüli, úgynevezett társadalmi-vé­delmi intézkedések bevezeté­sét. Ezek életbe léptetése egyebek között azt jelenti, hogy azok a bányászok, akik hétfőn sem veszik fel a mun­kát, igazolatlanul hiányzók­nak számítanak, s a törvé­nyes rendelkezések szerint ötnapi távolmaradásuk ese­tén munkaviszonyuk meg? szűnik. A munkástanács határoza­tában ugyanakkor állást fog­lalt amellett, hogy módosít­sák a bányászok bérezési rendszerét, érévényesüljön a tárnákban dolgozók eddiginél fokozottabb anyagi érdekelt­ségének elve, továbbá a vál­lalat Labin városon és kör­zeten kívül építendő bá­nyászlakásokhoz is folyósít­son kölcsönt, vizsgálják meg az igazgató és néhány vezető munkatársa leváltására vo­natkozó követelést, lényege­sen csökkentsék a bánya ad­minisztratív dolgozóinak szá­mát. A sztrájkról közölt jelen­tések egyébként kiemelik, hogy a „Rasa” kombinátban a sztrájk kezdete óta, az oly­kor pattanásig feszült hely­zet ellenére sem voltak inci­densek, verekedések, vagy összetűzések. Uj finn kormányfő A konzervatív Harri Hol- kerit — a finn központi bank eddigi igazgatóját — kérte fel hivatalosan is az új koa­líciós kormány megalakításá­ra Mauno Koivisto, Finnor­szág köztársasági elnöke. Holkeri, aki korábban a konzervatív Nemzeti Koalí­ciós Párt elnöki tisztét is be­töltötte, a március 15—16-án tartott parlamenti választá­sok óta próbálkozik olyan kabinet összeállitásával, amely szilárd parlamenti többséget tudhat maga mö­gött. Holkeri vezérlete alatt a konzervatívok huszonegy év után első ízben jutottak is­mét a hatalomba, de szoci­áldemokrata—konzervatív koalícióra eddig még nem volt példa Finnország törté­netében. HAVANNA Szombaton Havannában 79 éves korában elhunyt Bias Roca Calderio, a kubai kom­munista mozgalom kiemel­kedő személyisége. Halála miatt háromnapos hivatalos gyászt rendeltek el Kubá­ban. LONDON Biztonsági „csúcsértekez­letet” hívott össze hétfőre Tom King, a brit kormány észak-írországi ügyekkel foglalkozó minisztere az IRA szombati bombamerénylete ügyében, amelynek Észak-ír- ország második legmagasabb rangú bírája és felesége esett áldozatul. BRÜSSZEL Május első felében a NATO nagyszabású hadgya­korlatot tart Dél-Európában — jelentette be a hét végén a NATO európai haderői Belgiumban székelő főpa­rancsnoksága. A szóvivő kü­lön fontosságot tulajdonított annak, hogy a gyakorlatba bekapcsolódnak a NATO egyesített katonai haderejé­be nem integrált francia hadsereg csapatai is „a szö­vetséges hadseregekkel való normális együttműködés ke­retében”. MOSZKVA összesen 522,1 millió rubel folyt be eddig a csernobili katasztrófa károsultjainak támogatására a Szovjetunió állami bankjához, részben magánszemélyektől, részben pedig munkakollektíváktól — írja a Komszomolszkaja Pravda című lap vasárnapi számában. A segélyalapot a banknál tavaly május 16-án nyitották. Vezetőségválasztás a palesztin parlamentben Arafat a PFSZ élén Vasárnapra virradóra, nagy éljenzés és kölcsönös szerencsekívánatok közepet­te, kulcshatározatot hozott a Palesztin Nemzeti Tanács (PNT), a száműzött parla­ment ülése. A nemzeti ta­nácsba, amely az Algír köze­li Club des Pins konferencia­csarnokban majdnem egy hé­ten át ülésezett, végülis visz- szatért a PFSZ szinte min­den frakciója. Ezek közül kettő — a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért, il­letve a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért — Damaszkuszba n székel. Vezetője dr. George H abbas, illetve Najef Havatme. A PVSZ-nek körülbelül a nyolcvan százaléka talált új­ra közös programot. A Palesztinái Nemzeti Ta­nács hétfőre virradóra meg­tartott záróülésén ismét Jasszer Arafatot választották meg a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet (PFSZ) vég­rehajtó bizottságának élére. A küldöttek közfelkiáltás­sal választották meg a vég­rehajtó bizottság elnökét és tagjait. A testület összetéte­le csaknem változatlan. Tag­jainak számát 14-ről 15-re bővítették, és beválasztották Szulejman an-Nadzsabot, a Palesztin Kommunista Párt főtitkárának helyettesét. A Palesztin KP az algíri ülés­szakon került be teljes jogú tagként a palesztin parla­mentbe. Az Arafat vezette legna­gyobb tagszervezet, a Fatah a PFSZ VB elnökén kivül két személlyel képviselteti magát. A VB tagjai a Népi Front Palesztina Felszabadí­tásáért és a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­tásáért nevű damaszkuszi szervezetek második számú vezetői is. A testületben hét független palesztin személyi­ség is helyet foglal. A záróülésen megválasz­tották a PFSZ központi ta­nácsának 25 tagját. A 75 ta­gú testület a PNT funkcióit látja el a palesztin parla­ment ülésszakai között. A központi tanács további öt­ven tagját a különféle pa­lesztin szervezetek jelölik majd ki. Sevardnadze és Chnoupek megbeszélései Eduard Sevardnadze, az SZKp KB PB tagja, külügy­miniszter szombaton este Moszkvában találkozott Bo- huslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszterrel, aki útban Kabul felé rövid idő­re megállt a szovjet főváros­ban. A megbeszélésen a kül­ügyminiszterek megelégedés­sel állapították meg, hogy a szovjet—csehszlovák kap­csolatok minden területen tovább fejlődnek. Síkraszáll- tak a szocialista közösség or­szágai egységének és össze- forrottságánafc, elmélyítésé­ért, a VSZ-tagállamok együttműködésének erősíté­séért a békéért és haladásért folytatott küzdelemben. Sevardnadze és Chnoupek rámutatott: késedelem nél­kül, a közeljövőben megál­lapodást kell kötni a szovjet és amerikai közép-hatótávol­ságú rakéták megsemmisíté­séről Európában, s meg kell állapodni a hadműveleti­harcászati rakétákról. A Szovjetunió az utóbbi napokban részletes tájékoz­tatást adott a szövetséges or­szágok, a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek azok­ról a tárgyalásokról, amelye­ket a szovjet vezetők Shultz amerikai külügyminiszterrel folytattak Moszkvában — jelentették be szombaton Moszkvában. A TASZSZ szovjet hírügynökség beszá­molója szerint ezt a témakört megvitatta Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és iWojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára moszkvai megbeszélésük ide­jén. Budapestre, Berlinbe, Prágába, Szófiába és Buka­restbe a szovjet vezetés kü- lönmegbízottakat küldött. A VSZ tagállamainak ve­zetői teljes mértékben támo­gatják és üdvözlik a Mihail Gorbacsov által a nukleáris leszerelés kulcskérdéseiben előterjesztett új, nagyszabá­sú javaslatokat, amelyek Shultz külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén fo­galmazott meg. Támogatá­sukról biztosították a Szov­jetunió külpolitikáját, amely szilárdan védelmezi a szövet­séges országok érdekeit, s ugyanakkor határozott, újító szellemű erőfeszítéseket tesz a nemzetközi légkör javítása érdekében — emeli ki a TASZSZ. Szervezetünk megkezdte a motorkerékpár gyorsasági vb-re (május 1—3), a május 16—17-én megrendezésre kerülő kamion gyorsasági EB-futamra, valamint az augusztusi FORMA—1 versenyekre (aug. 7—9.) A BELÉPŐ JEGYEK ÁRUSÍTÁSÁT. A FORMA—1 futamokra április 25-ig megvásárolt jegyekre kedvezményt adunk. Érdeklődés-vásárlás Szolnok Thököly u. 48—56. Népesedési problémák Argentínában Ellentétben a harmadik világ sok más országával, melyek népességrob­banással küzdenek, Argentínának né­pesedési gondjai vannak. Az évszázad kezdete óta az ország lassanként kihalt pusztasággá változott, gigantikus mé­retűvé duzzadt fővárosában viszont a lakosságnak 40 százaléka él. Az Európából történő hagyományos bevándorlás elapadt, gyakorlattá vált a születésszabályozás, a gazdasági válság és a diktatúra sokakat kivándorlásra késztetett és fokozódott a vidékről a fő­városba özönlés. Ma az akkora méretű országban, mint Spanyolország, Fran­ciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Norvégia, Lengyelország, Jugoszlávia és Japán együttvéve, csupán 30 mil­liónyi ember él, azaz egy négyzetkilo­méterre 11 lakos jut. Egyedül Buenos Airesban és elővárosaiban 12 millióan élnek, ami a lakosság példátlan méretű összpontosulását jelenti. A fővárosba való özönlés még a múlt század végén megkezdődött, az 1929-es gazdasági világválság után pe­dig felgyorsult, amikor Argentína maga kezdte meg hagyományos importcikkek gyártását. Egyidejűleg szinte egycsa­pásra megszűnt az Európából való be­vándorlás. Azóta a népesség növekedé­se nagyjából a születések és a halálo­zások közötti különbségnek felel meg. A születési ráta az 1869-es 50 ezrelék­ről 1980-ra 22 ezrelékre csökkent. En­nek fő oka a szociális viszonyoknak a városiasodással együttjáró változása: miközben a mezőgazdaságban sok segí­tőkézre volt szükség, a városban a gyermekek táplálása, öltöztetése, elhe­lyezése és oktatása irdatlan összegeket követelt. Így manapság a népesség több mint 10 százaléka 65 évnél idősebb, szemben az 1960-as 5,8 százalékkal. A XX. század második felének gya­kori politikai változásai 700 ezer ar­gentin kivándorlásához vezettek, akik közül a demokrácia 1983-as visszaállí­tása óta is csak 6 ezren tértek vissza. A hazájukat elhagyók a száműzetést gazdasági okokból választották. Gazda­sági okok adták az indítékot Raul Ai- fonsin argentin államelnöknek is nem­régiben, hogy a közigazgatási fővárost Buenos Airesből a patagóniai. Viedma- Carmenbe helyezze át. Ezzel az ország déli része is megerősödne gazdaságilag, és így sokak számára vonzóvá válna. Az ördögi körből azonban nehéz kitör­ni, ha a gazdasági fellendülés a felté­tele az új főváros számbeli gyarapodá­sának, ez addig mégsem fog bekövet­kezni, amíg ott munkahelyeket és gaz­dasági potenciált nem teremtenek. Or­szágos méretekben is hasonlóképpen látja a problémát a bevándorlási hiva­tal igazgatója, aki szerint most is szá­mítani lehetne a bevándorlók özönére Európából — ahol jelenleg 20 millió munkanélküli van, amennyiben Argen­tína a gazdasági fellendülés idejét élné. A bevándorlást a szomszédos orszá­gokból ugyanakkor ''gazdasági okokból korlátozták. Hogy ne kelljen az állam­háztartást a rászorulóknak kifizetendő támogatásokkal terhelni, csak azok be­vándorlását engedélyezik, akik megfe­lelő mennyiségű pénzösszeget tudnak felmutatni. így egy maroknyi dél-ko­reai és nyugatnémet letelepedhetett, miközben bolíviai parasztok, chilei marhatenyésztők és paraguayi háztar­tási alkalmazottak tízezrei előtt zárva maradtak a kapuk. Amennyiben nincs gazdasági növe­kedés, a népesség gyarapodása is vá­ratni fog magára, ami viszont a gaz­dasági élet fellendítéséhez lenne szük­séges. Ebből az ördögi körből kell ki­törni, ha Argentína fejlődni akar. Szovjet konzultációk

Next

/
Oldalképek
Tartalom