Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-21 / 93. szám
xxxvm. ért. m. n, 1M7. iprflu ti, kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János Svédországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja Ingvar Carlsson-nak, Svédország miniszterelnökének, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökének meghívására, ma hivatalos látogatásra Svédországba utazik. Mlnsakben ülésezett A VSZ tagállamainak katonai tanácsa Húsvéti békemenetek azNSZK-ban I szakszervezetek és az egyházak a békéért A rendezők várakozásának megfelelően az NSZK-ban a húsvét hétfőig tartó békemeneteken országszerte több tízezer ember tüntetett az atomleszerelés és a nemzetközi békét szavatoló erőfeszítések követelésének jegyében. (Folytatás a 2. oldalon) A locsolkodás évszázados hagyományának tegnap sokan áldoztak. A férfiak felkeresték legkedvesebb nő hozzátartozóikat, rokonaik, barátaik feleségét, hölgyisme- röselket. Ebben változatlanul a legifjabbak voltak az élen. Temérdek kölni hullott a frizurákra, blúzokra, és sok piros tojás, csoki nyuszi és virág lelt gazdára húsvét hétfőn a megyében és szerte az országban. (Mészáros János felvétele) Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancsnokának elnökletével a szovjetunióbeli Minszkben megtartotta soros ülését a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa. A tanácskozás munkájában a katonai tanács tagjain! kívül részt vettek a Bolgár Néphadsereg, a Magyar Néphadsereg, az NDK Nemzeti Néphadserege, a Lengyel Néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege, a Szovjetunió Fegyveres Erői, a Csehszlovák Néphadsereg, valamint a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői vezető szerveinek katonai küldöttségei is. Az ülésen megvitatták az Egyesített Fegyveres Erők tevékenységének egyes kérdéseit, és egyeztetett ajánlásokat fogadtak el. A tanácskozás tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. Május 20-ón 85. alkalommal Egy hónap múlva nyit a BNV Egy hónap múlva, május 20-án nyílik a Hungexpo szervezésében a tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására. A 85. alkalommal sorra kerülő Budapesti Nemzetközi Vásár területén megkezdődött a készülődés, hogy a jövő hónapban minden készen álljon a körülbelül 100 ezer négyzetméternyi fedett és szabad kiállítási területen. » A tavaszi BNV-n ismét telt házra lehet számítani. Az előzetes jelentkezések alapján a vásárra mintegy 30 ország több mint 1800 kiállítóját várják. A legnagyobb bemutatókat a szovjet, a lengyel, az osztrák és az NSZK-beli kiállítók szervezik. A beruházási javak seregszemléjén ezúttal 12 árucsoportban láthatók majd a gyártmányúj donságok. Szürke hímes tojások Régóta kesergünk a lanyhuló népszokások miatt. A köztudatból egyre-másra — hogy miért? — tűnnek el a kedveskedő köszöntések, a vidám ugratások; a fiatalabbak jószerével csak a néprajzi könyvekből értesülnek hajdan volt hagyományokról. (Feltéve, ha érdekli őket). A húsvéti locsolkodás látszatra még dívik, de hozzá kell tenni, hogy korántsem akkora „felhajtással”, mint mondjuk akárcsak húsz esztendővel ezelőtt. Valamikor a falvakban a legények frissen merített hidegvizet zúdítottak a nekik tetsző, eladó lányok nyakába, s azok büszkék voltak erre. Mert bújhatott szégyenében az a lány, amelyikért a legények a vödröt le sem engedték a kútba, s ruhája nem száradhatott az udvaron mindenki szeme láttára. Ma már húsvét másnapján csendesebbek az utcák, nem verik fel sikongató lányok. Csörgetésre, kopogtatásra mór a falvakban is gyakran csak a függöny rebben, az ajtók azonban nem nyílnak. Némely nők egyenesen rosszakarónak minősítik azt a férfit, aki húsvét hétfőjére sok IoqsoJ.- kodót merészel kívánni nekik. „Hogyisne! Még felfordulást csinálnának a lakásban. Nem beszélve a tömérdek ízléstelen kölniről, amit a drágán rendbehozatott frizurára öntöznének”! Ügy tűnik, a höLgyek hiúságát már nem legyezik az efféle gesztusok. A ki nem mondott, de kellően éreztetett „tiltakozó« hullám” természetesen nem marad eredmény nélkül; idővel lassan elszállingóz- nak az utcákról a versikékkel „felszerelkezett” locsol- kodó gyerekek. Egy jeles ünnep sorsa végül is nem azért pecsételődik meg, az okok jóval mélyebbre vezetnek, de nem hagyhatók figyélmen kívül a bezárt ajtók sem. Az ezredvég felé rohanó korunkban egyre többen kérdőjelezik meg a népszokások létjogosultságát — feleslegesnek nyilvánítva olyan dolgokat, amelyek a szebbik nem iránti figyelmesség, tisztelet egyik formáját hordozzák magukban, vagy akár a kapcsolatteremtés szuny- nyadó igényét Vessünk valón fátylat a múltra, törekedjünk arra, hogy a népszokásokat minél hamarabb kitöröljük kollektív emlékezetünkből ? Minden jel arra vall, hogy „jó” úton járunk; a locsolkodás szó jelentése néhány tíz esztendő múltán bizonyára csak a kiskertekkel', virágosföldekkel kapcsolatban fog felmerülni. Az ember szorongva tekint a következő kedves tradíció, a májusfa-ültetés elé, mert tart attól, hogy ez ellen meg egyszer majd a környezetvédők emelik fel a szavukat. Kár lenne érte, mert a fiúk lányok iránti vonzalmának kifejezése egy újabb gesztussal csökkenne. A népi kultúra szegényedése pedig nem lehet cél! J. J. Ünnepi munka a földeken Vetik a kukoricát, borsót, árpát A hét végén a napsütéses időjárás kedvezett a korábbi esőzések miatt elmaradt mezőgazdasági munkák pótlásának; országszerte számos gazdaságban a földeken dolgoztak a húsvéti ünnepeken is. Főleg a kukorica, a napraforgó, a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetése adott munkát. Szolnok megyében szünet nélkül, még éjjel is dolgoztak a traktorok és a vetőgépek a földeken. Az ünnep végére több mint 40 ezer hektáron tették földbe a tavaszi kultúrák vetőmagját. A Jászságban és a Nagykunságban, valamint a Tisza- menti földek egyes területein a téli hideg miatt kipusztult az őszi búza és a repce egy része. Helyükbe leggyakrabban fővetésű és silónak való kukorica, lóbab, illetőleg len került. Elvetették a cukorrépa magjának túlnyomó többségét is, így alig néhány száz hektár vetését kell a következő napokban elvégezni. Mintegy három hetes lemaradást igyekeztek behozni a hét végi napokon a Borsod megyei traktorosok, akik tavaszi árpát, napraforgót, borsót és burgonyát vetettek néhol még az éjszakai órákban is. Több termelőszövetkezetben és állami gazdaságban, így a bocsi, az emődi, a harsányi, a sályi, a putnoki termelőszövetkezetekben, valamint a Hejő- menti Állami Gazdaságban be is fejezték a tavaszi árpa vetését. Szabolcs-Szatmárban a korábbi napok rendkívül szeles időjárása miatt 7000 hektárról mostanra 2000 hektárnyira csökkent a víz borította terület. Az éppen csak felszikkadt szántóföldeken a tavaszi árpát, a borsót, a cukorrépát és a zabot vetették. A belvíz miatt itt azonban az országos átlagnál jobban késnek a tavaszi munkák. A Hajdúságban ugyancsak nyújtott műszakban igyekeztek behozni az eddigi lemaradást, szinte valamennyi nagyüzemben teljes munkanapokat tartottak a húsvéti ünnepeken. A legtöbb teendőt a cukorrépa vetése adta, mert itt van az ország legnagyobb cukorrépa termelő körzete, de eddig a tervezett területnek csak a felén végeztek a vetéssel. A mostani munkacsúcs nemcsak a nyújtott vagy folyamatos műszakokra kényszeríti a gazdaságokat, hanem szükségessé teszi azt is, hogy gépekkel, szakemberekkel segítsék egymást. Ezzel az együttműködéssel, valamint a folyamatos műszakokkal csaknem 30 százalékkal tudják majd növelni kapacitásukat a Fejér megyei mezőgazdasági nagyüzemek. Bács-Kiskun megyében mintegy 2000 erő- és munkagép készítette a magágyat; vetették a kukoricát, a szántóföldi zöldségféléket. A felszikkadt talajon 12 órás műszakot tartottak, hogy a 120 ezer hektárnyi területen mielőbb földbe kerüljenek a növények magjai. Csongrád megyében ugyancsak összetorlódtak a feladatok, így szinte egyidő- ben juttatták a különböző vetésidejű magvakat a földbe. Két műszakban, sőt éjjel is dolgoztak a traktorok a hozzájuk kap&olt munkagépekkel, így a legsürgetőbb feladatot — mintegy 5000 hektár cukorrépa vetését — sikerült befejezni. A Pest megyei tsz-ekben a megfeszített munka eredményeként az összes terület megközelítően 30 százalékán vetették már el a tavaszi magvakat, így a borsó 80, a zab 60, a cukorrépa 50 százaléka már a földben van. Az időjárás okozta kényszerpihenő itt is a vetésszerkezet némi átalakítását igényli, így a gazdaságok sok helyen az elmaradt tavaszi árpa helyére kukoricát vetnek, ennek érdekében megkezdődtek az előkészületek. Zöldséges, butikos, mutatványos... A magánkereskedőkről szőlő beszélgetésünk a 3. oldalon a szerkesztőség postájából Válogatás olvasóink leveleiből, javaslataiból a 4. oldalon A legkisebb fiú Győrfi Lajos szobrász- művészt bemutató írásunk az 5. oldalon Győzelmek a medencében, és a szaruéban A bét végén sorrendben negyedik és ötödik tavaszi győzelmét szerezte meg a Szolnoki Vízügy SE vízilabda-csapata. Szombaton a Bp. Honvéd, vasárnap az Eger SE hagyta el vesztesen az immár ismét nyitott Damjanich-uszoda medencéjét. Képünk az utóbbi mérkőzésen készült: baloldalt Dudás, jobbra Mohi a vendégek kapujának előterében, egy kapura dobással végződő hazai akció során. Baloldali képünkön Szabó József, a megyei tanács ifjúsági és sportosztályának vezetője gratulál a szolnoki Rimóczi Róbertnek, aki a középfokú tanintézetek országos ökölvívó serdülőbajnokságán a legjobbnak bizonyult a 11 kg-os súlycsoportban. (Tudósításunk a 1. oldalon.) (Mészáros János felvételei)
