Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-17 / 91. szám
1987. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új Vízgép-termékek A beszűkülő piaci lehetőségek miatt bizonyos termékszerkezet-váltásra kényszerült a Vízgépészeti Vállalat kun- hegyesi gyára. A fő profiljába tartozó ivó- és szennyvíztisztító berendezéseken kívül (1., 2. kép) például hőerőművi berendezések előállításában is részt vesz a Ganz-Danubius alvállalkozójaként. Az idén négy salakoló gépet (3. kép) szállítanak a Gagarin illetve az inotai hőerőműveknek. A tavaszi BNV-n fogják bemutatni egy új gyümölcsprés prototípusát, amelytől nagyobb üzletet remélnek. Részt vállalnak nagyobb beruházások munkáiban is — a budapesti nagyfelszíni vízmű több éves rekonstrukciójához gyártanak különböző vasszer- kezeteket. Fotó: T. K. L. Három gazdasági munkaközösség egyesült Szövetkezve-menekülés előre Egy évvel ezelőtt 3 jászberényi gmk összefogott és kisszövetkezetet alapított. Az első közgyűlésen az Aranyponty étterem pincéjében egy-egy üveg cola mellett kimondták tagjai a megalakulást, elfogadták az alapszabályt és az éves tervet. Fél évvel azelőtt kezdtek a szervezéshez és még eltelt 4 hónap, hogy a tényleges tevékenységüket megkezdhették. — Mikor a Kiszöv-nél először érdeklődtem a részletekről, lehetőségekről, idegenkedve fogadták az elképzelésünket — mondja Török Ernő a Kódex Vegyesipari Kisszövetkezet elnöke. Sötét irodájában egy asztal, egyetlen szék, körülötte autóka - rosszéria-elemek, olajos alkatrészek. A hűvös, esős áprilisi délelőttön csakúgy, mint a legkeményebb hidegben, egy asztali ventillátor A Nárcisz szitanyomó, a Kódex könyvkötő és a Géta gépjármű és targoncajavító önálló gazdasági munkaközösség 3—4 éve alakult. A tagok munkahelyi elfoglaltságuk mellett mellékfoglalkozásban tevékenykedtek, hogy fizetésüket kiegészítsék. A gmk jól fizetett, de a megszaporodott munka egyre több erőt és időt követelt. Különösen szezon idején vált terhessé a helytállás mindkét fronton. A szaporodó megrendelések mellett állandó nehézséget okozott az anyagbeszerzés, majd a szabályozók róttak rájuk újabb terheket. A tempó feszítettebbé vált és a kettős szorításból a gazdasági munka- közösségek végül is „előre menekültek", szövetkezetét alakítottak. Maguk adogatták össze a szerszámokat, gépeket, az előkészületek során fabrikálták az asztalokat, munkaeszközöket és, hogy valami induló tőkéjük legyen 2 havi fizetést vittek magukkal a közösbe. Félmillió forintos közös vagyonnal, néhány bérelt helyiséggel, gazdálkodási tapasztalatok nélkül, de nagy lelkesedéssel és elhatározással kezdték meg a munkát. Dolgozni mindenki tudott, de az önálló szövetkefűti a helyiséget. — A megyében akkor, 1985 második felében, 9 kisszövetkezet tevékenykedett, de egyik se gmk-ból alakult. A nagy cégek éltek a rendelet adta lehetőséggel, hogy egyik-másik ágazatukat, részlegüket ily módon tegyék eredményesebbé. Mi pedig éppen ellenkezőleg egyesülni, a szó eredeti értelmében szövetkezni akartunk. Az egymást jól ismerő három közösség hamar szót értett egymással, a hatóságokkal már több volt a gondjuk, mert azok is tanácstalanok voltak. A Kiszöv Jogi Irodájának segítségével sok utánajárásra egy éve alakult meg a kisszövetkezet 3 főállású és 13 mellékfoglalkozású szövetkezeti taggal. Az első gazdasági tervük 600 ezer forint árbevétel és 100 ezer nyereséget irányzott elő. A tényleges kezdés azonban elhúzódott, mert a KSH szám, az MNB számlaszám és a szövetkezeti törzskönyv csak augusztusban érkezett meg, a telephely üzembe helyezése is csak azután történt meg. Ezért az árbevételük 15 százalékkal elmaradt a tervezettől, de a nyereségüket elérték. zeti termelés azért mégis más, mint géemkázni, vagy maszekolni egy biztos munkahely védelmében. Más a lépték és főleg más a felelősség egymással szemben. Az egyik munkatársuk néhány hónap múlva ki is lépett, mert a teljesítmény után nem egyszer csak 500 forintot vitt haza. A könyvkötő műhelyben bizakodó a hangulat. A polcokon a fal mellett és a földön halmokban újságok, szakdolgozatok várakoznak. Pintér István nyomdász mutatja az esküvői meghívó és névjegykártya katalógust. Legújabban öntapadós címkéket gyártanak a FOTK export termékeihez, de készítettek már szitanyomással műsorfüzeteket és más apróbb nyomdai termékeket is. A teljesebb és gyorsabb szolgáltatás érdekében idén offszet nyomdagépet szeretnének munkába állítani. Érdemes a gépre áldozni, mert az önálló tervezés és sokszorosítás terén van legígéretesebb lehetősége a kisszövetkezetnek. Osztályvezető: „Több a lehetőség” A motorszerviz fejlesztésére is gondolnak, ahol a nyáron a zárt technológiás vizsgáztatást kívánják megoldani. Tervezik gépjármű, valamint motorkerékpár és kerti kisgépek alkatrészeinek árusítását, valamint szükség esetén bedolgozók foglalkoztatását. A tanács, a bank, a Kiszöv figyeli és támogatja a kisszövetkezet egyre erőteljesebbé váló szárnypróbálgatását. Erre az évre már 2 és fél milliós árbevételt és 300 ezer forintos nyereséget terveztek tagjai. Motor és kerti kisgépek javításával jászsági szolgáltatási feladatokat látnak el, a nyomdászati tevékenységük pedig már eddig is túlnőtt a megyén. — Valóban fenntartással fogadtuk a megyében még azóta is egyetlen ilyen kisszövetkezet megalakulását — mondja Simon János, a Kiszöv osztályvezetője. — Legtöbb gondot abban láttunk és látunk még ma is, hogy a közösség vezetése járatlan a gazdasági és szervezeti ügyekben. Nagyobb gondot kellene fordítani az érdekképviseletre, a társszervekkel való együttműködésre, a kooperációs kapcsolatokra. Több lehetőség van a szövetkezeti termelési formában és konkrétan a Kódex nélkülözhetetlen tevékenységi körében is, mint amennyivel eddig élni tudtak. LP A tempó feszítettebbé vált Bizakodó hangulatban Qazda s ágú ok a számok tükrében Mit mutatnak a mérlegadatok? % A mérlegadatok sok mindent elárulnak a szakértőknek. Nemcsak a veszteség vagy a nyereség összegét mutatják ki, hanem a mélyebb összefüggésekre, a gazdálkodást befolyásoló folya- matora is rávilágítanak. Éppen ezért kap mindig nagy figyelmet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a vállalati mérlegeket összegező vizsgálata. Ennek eredményei híven tükrözik azokat a jelenségeket, amelyekrre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyelmet. A népgazdaság összteljesítménye elmarad a várttól, a hatékonyság sem növekedett a kívánt mértékben és az exportban sem következett be áttörés. Aktívum helyett külkereskedelmi mérleghiánnyal zártuk a tavalyi esztendőt. Csökkenő kivitet A számok „nyelvére” fordítva mindez a következőképpen néz ki: a vállalatok összes eredménye 4,3 százalékkal haladta meg az előző esztendeit, ám jóval elmaradt a tervezettől. Kevesebb vállalat zárta veszteséggel az esztendőt, mint 1985-ben, viszont a hiány nagyobb mértékű. A kivitelben a rubel elszámolású export ugyan növekedett, de a számunkra létfontosságú konvertibilis elszámolású kivitel viszont csökkent. Az elemzések szerint ebben fő szerepet az ipari export elmaradása játszott. De ugyanígy elmaradt az előző évitől az élelmiszeripar és az építőipar kivitele is. a mezőgazdaságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez hasonlóan alakultak az egyes ágazatokban. Az ipar kevesebbet teljesített az 1985-ösnél, az építőipar stagnált, miközben a mezőgazdasági termelés értéke emelkedett. Ha mindehhez hozzávesz- szük, hogy a konvertibilis import a tervezettnél jobban növekedett, akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tendenciák hosszabb távon nem tarthatók fenn. Még A termelés hatékonyságában fontos szerepet játszanak a költségek is. A termeléshez közvetlenül kötődő kiadások közül az anyag- és energiaköltségek a termelés növekedésénél kisebb mértékben emelkedtek, ám a keresetek növekedése meghaladta azt. Nem véletlen tehát, hogy decembertől április 1-ig a kormány arra kérte a vállalatokat, hogy ne emeljék az alapbéreket és az azóta napvilágot látott nyilatkozatok szerint továbbra is mérsékelt bérpolitikára szólították föl a gazdálkodókat. Már az elmúlt év végén látszott: a gazdaság elmaradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költségvetés terven felüli hiányának kialakulásához veAz eredményeket szemlélve optimizmusra egyáltalán nincs okunk, s az is biztos, hogy e tendenciák nem válhatnak általánossá a magyar gazdaságban. Az utóbbi években végérvényesen bebizonyosodott, hogy nincs más választásunk, mint a veszteséges tevékenységek leépítése, az állami támogatások mérséklése, s emelllett a hatékonyság növelése. Egyszóval a gazdaság dinamikus fejlődési pályára való állítása. Az átmenet hosszabb ideig tart, mint arra számítani Icákkor sem, ha a szakemberek rámutattak arra, hogy a korábbi évek szűkös lehetőségei után egyszerre jelentkezett az elhalasztott igény és azt is figyelembe kell venni, hogy itthon nagyon sok vállalat nem jut megfelelő alapanyaghoz. zetnek. Ám az még feltűnőbb, hogy miközben alig növekedtek a gazdálkodók költségvetési befizetései, csaknem 16 százalékkal emelkedtek a támogatások. S ebből adódik a következtetés — jó néhány vállalatnál a költségvetési pénzek mérsékelték vagy tüntették el a hiányt. Évről évre visszatérő probléma, különösen egy- egy szabályozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői attól félnek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szabadon fölhasználható nyereségre tehetnek szert. És a változások, illetve szigorítások bevezetése utáni mérleg- elemzések viszont ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre több jövedelmet mondhat magáénak. h'etett, s egyik évről a másikra nem várhatjuk, hogy a kedvezőtlen tendenciák egy- csapásra eltűnjenek. De változtatáshoz nemcsak komoly munkára, hanem közös erőfeszítésekre is szükség van. Egyrészt a kemény költség- vetési politikára, amely szigorúan véghezviszi a támogatások csökkentését, takarékossági célkitűzéseit, másrészt olyan vállalati magatartásra, amely elsősorban saját erejéből kívánja problémáit megoldani és nyereségét növelni. 1* M. Közös erőfeszítések Túlzott bérnövekedés Belpolitikai újságírók tájértekezletén Tájékoztató Szolnok rendezési tervéről A Magyar Újságírók Országos Szövetségének belpolitiai szakosztálya szervezésében Szolnokon kétnapos tanácskozást tartottak Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves és Nógrád megye belpolitikai újságírói. Tegnap, a táj értekezlet második napján a megyeszékhely újságíróvendégei a városi tanácsot keresték fel. A sajtó képviselőit Bálint Ferenc tanácselnök köszöntötte. Ezt követően Tóth István, a műszaki osztály vezetője adott tájékoztatást a város általános rendezési tervéről. Szólt a rendezési terv kimunkálásának előzményeiről, a lakosságot alapvetően érintő távlati elképzelésekről, többek közt a közlekedés, az infrastrukturális ellátás várható fejlesztéséről, valamint A belpolitikai újságírók Szolnok általános rendezési tervével ismerked nek a városkép kialakításának lehetőségeiről. Bálint Ferenc tanácselnök a testület várospolitikai tevékenységét ismertette. Tények és adatok tükrében adott áttekintést Szolnok történelméről, sajátos földrajzi adottságairól; a település jelenéről szólva pedig beszámolt a város gazdasági és kulturális életének eredményeiről, gondjairól. A vendégek az elhangzottakról személyesen is meggyőződhettek a tájékoztató után, a kétnapos belpolitikai tájértekezlet programja városnézéssel fejeződött be. Alma Malaysiába Biztosító — Autóklub Együttműködési megállapodás Elküldték az első magyar mátészalkai almaszállítmányokat Malaysiába, ahol a legnagyobb élelmiszer áruházak friss gyümölcsválasztékát bővítik majd a kedvelt gyümölccsel. A vállalkozást — a jövőbeni tartós üzletek reményében — a Számos- menti Állalmi Tangazdaság és az Intercooperation Külkereskedelmi Vállalat közösen hozta létre. Az Állami Biztosító és a Magyar Autóklub vezetői csütörtökön együttműködési megállapodást írtak alá. Ennek értelmében azok az autótulajdonosok, akik az Állami Biztosítóval kívánnak CASCO-szerződést kötni, ezt az Autóklub irodáiban, illetve a klub vállalati megbízottainál is megtehetik. A két cég szerződése alapján az ÁB—CASCO-val rendelkező karambolozott, mozgásképtelen gépkocsik elszállításának elsőbbséget biztosít az Autóklub. Az Állami Biztosító ügyfelei évente egy alkalommal ingyenes fényszóróbeállítási szolgáltatást is igénybe vehetnek az AutóklubnáL
