Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-16 / 90. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. ÁPRILIS 16. |A tudomány világa ] Ellenőrzött számítások Pillantás a szélcsatornába Eredmény csak közös fellépéssel érhető el Az alkoholprobléma társadalmi gond Az alkoholizmusról megjelenő tudományos cikkek döntő többségét egészségügyi dolgozók írják, mivel itt jelentkezik leglátványosabban, legmegrázóbban az alkoholtól akuttan vagy krónikusan sérült ember; a vérző fejű, a magatehetetlen, eszméletlen, vagy pipaszár lábain vánszorgó, önmagát alig bíró, hasában 10—15 liter folyadékot cipelő, májelégte- tenségtől szenvedő, nyelőcső vérzés miatt fuldokló. A sebészeti szakrendeléseken megjelenők harminc százalékát (a baleseti szak- rendeléseken megjelenők hetvenöt százalékát) az alkoholos befolyásoltság állapotában kell ellátni. Ijesztően magas arányszám ez, amely ráadásul fokozatosan növekszik. A napi gyógyító munka egy része, időnként nagy része az alkoholbetegek ellátásából áll, így aztán érthető, miért az egészségügyből indul a legintenzívebben a tenniakarás, a kezdeményezés. Az alkohol - betegség végkifejlődéséhez 5—25 év szükséges. Visszaút csak az első időszakban, az első kanyargók, tévelygések után lehetséges, s ha ez nem kínálkozik fel időben, megfordíthatatlanul kialakul az ember teljes testi, szellemi felbomlása, halála. Korábbi munkahelyemen, a pásztói városi kórház ellátási területén 1983-ban harmincnyolcezer ember lakott. A szakrendeléseken, a körzeti rendelőkben, a városi kórházban az akut vagy a krónikus alkoholizálás következményének kezelési költsége 1,4 millió forintot tett ki. A halálesetek egyötödét, a leszázalék olások tíz százalékát alkoholizálás következtében kialakult szervi károsodé^, munkaképesség csökkenés okozta. E városi kórház ellátási körzetében 1983-ban ellenőrizhetően szeszes italokból 198,3 millió forint bevétel származott. A nem ellenőrizhető, a becsült forgalom ennek körülbelül a kétszerese. Az alkoholisták kezelési idejére kifizetett táppénz tizenkét és fél millió forint. Ugyanezen időre a termelési érték kiesése ötvenhét és fél millió forint. A személyi sérülésekre hétszázhúszezer forintot fizettek ki. A kiadások végösszege: hetvenkét millió forint. Ebben nincsenek benne az ital miatti munkahelyi és közlekedési balesetek kárai, a munkahelyi fegyelem romlásából, a másnaposságból származó termelési érték és a termelés intenzitásának csökkenéséből származó károk. Száz- huszonöt bontóperből száz az egyik fél túlzott alkoholizálása miatt történik. Egyértelmű a bevételek aránytalan nagy volta a kiadásokkal szemben. Olyan kettősség ez, amelyet az egészségügy nem képes megoldani! Az élelmiszerüzletek eladói már nem érdekeltek az alkohol forgalmazásának növelésében, de újabb sörgyárak, borfeldolgozók épülnek nálunk és szerte a világon. Az újságokban a likőripari vállalatok nyereséges működéséről elismerő cikkek jelennek meg. Az étkezéseknek, a fogadásoknak, a vendégvárásnak, az utazásoknak része az alkohol. Jelenleg félmilliónál több túlzott alkoholfogyasztó van Magyar- országon és számuk egyre nő. Le keli végre vetnünk ál- szernérmünket, mert félve, erőtlenül nyúlunk a kérdéshez. Tudomásul kell vennünk, hogy az alkohol méreg, a szervezet minden folyadékterébe eloszolódva, nem hagy épen egyetlen biológiai folyamatot sem. Nem nézhetjük tovább, hogy hazánkban közel egymillióan betegre itták magukat és jelentős hányaduk éppen a legaktívabb korosztály: a negyven év körüliekből kerül ki. A problémákra nem lehet megoldás az otthoni, az utcai. a munkahelyi mámor. Az egészségügy lehetőségei elégtelenek az alkoholbetegség következményeinek megállításához. A fokozódó alkoholprobléma társadalmi folyamatok egyik felszíni megnyilvánulása (mint pl. a munkahelyi fegyelem és morál állapota, a kábítószerezés, stb.), éppen ezért tényleges eredmény csak az egész társadalom közös fellépésével érhető, el. Dr. Jánosi Gábor sebész Jászberény Városi Tanács Kórház-Rendelőintézet Telefon - vezeték nélkül Már a nevében is benne van, hogy a rádiótelefon vezeték nélküli telefonkapcsolatot jelent. Múltja azonos a rádiózás történetével. A mai értelemben vett rádiótelefon az igazi helyét a hírközlésben mégis akikor foglalta el, amikor az ultrarövid hullámú frekvenciasávot kezdték használni. Ha rádiótelefonról van szó, a köznapi elnevezésnek megfelelő „URH rádiótelefonra” gondolunk. Az URH frekvenciasáv kapacitás- és terjedési tulajdonságai lehetővé tették, hogy a rádiótelefon hatalmas mennyiségben elterjedjen szerte a világon. Rövid idő alatt a közigazgatás, a segélyszolgálatok, a biztonsági szervezetek, a gazdasági élet nélkülözhetetlen eszközévé vált. Egymás után létesültek az úgynevezett nyilvános hálózatok, amelyek ugyanazt a szolgáltatást nyújtják, mint a vezetékes telefonhálózat, azonban nem helyhez kötötten. A rádiótelefon-készülék felépítése viszonylag egyszerű: tartalmazza az adó-és vevőegységet, ezenkívül a legtöbb típusnál egybeépítik az antenna egységet és a tápegységet is. Az adó a beszédnek megfelelő hang- frekvenciás jelből amplitúdó- vagy frekvenciamodulációval ultrarövid hullámú rádiójelet állít elő adott frekvencián, és ezt az antenna segítségével kisugározza. A vevő a jelet demo- dulálja, majd kellően felerősítve a hangszóróban vagy a telefon kézi beszélőjében hallhatóvá teszi. Az URH frekvenciatartományban a rádiótelefonok több sávot használnak. A frekvenciák kiosztását nemzetközi előírások szabályozzák a televízió- vagy rádióadókhoz hasonlóan. A különféle típusú rádiótelefon-készülékek és rendszerek eltérhetnek egymástól telepíthetőségben, méretben, teljesítményben, hívási rendszerben, csatornakapacitásban, megbízhatóságban, modulációs rendszerükben, üzemmódjukban, stb. Ezt a széles választékot a változatos igények alakították ki. Mikor használunk rádiótelefont? Alkalmazhatjuk fix pontok közötti összeköttetéseknél, helyi munka- és műveletirányításnál, személyhez kötötten, és mozgó (általában gépkocsi) rendszereknél. A hordozható készülékek a rádiótelefonok legegyszerűbb fajtái. Egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a készülékekkel, különböző munkaterületeken. Használják a rendőrjárőrök, hasznos segítőeszköz nagyobb tárgyak (hidak, víztornyok, stb.) beemelésénél stb. A hordozható készülék elvileg más, egyszerűbb fajtája az, amikor rövid (néhány tíztől néhány százméterig) távolságra drót nélkül meghosszabbítja a telefonkészülék hatótávolságát. A telefonkészülék és egy kézi beszélő között jön létre rádiókapcsolat, ' amellyel a tele- fonelöfizetők bizonyos körzetén belül — amint képünkön látható — vezetékes kapcsolat nélkül éppúgy használhatja a telefont, mintha ott lenne mellette. Nullás nagy teljesítmények Vércsoport és egészség Öslepkeszárny a kőzetben A 0-ás vércsoporthoz tartozók a statisztikai adatok szerint egészségesebbek és teljesítőképessebbek, mint az A-vércsoporthoz tartozók. A 75 évesnél idősebbek között például jóval több a 0-vér- csoporthoz tartozó, mint az A-vércsoportú, és a 75 évesnél idősebb műtétre szorulók között is jóval több az A- vércsoportjához tartozó. A nagy fizikai teljesítményre képes sportolók között is jóval több az átlagosnál a 0- vércsoporthoz tartozó. „Űgv tűnik, mai életviszonyaink között szelekciós előny a 0-vércsoporthoz tartozni" — jelentette ki Jörgensen professzor, a göttingeni (NSZK) egyetem humángenetikai intézetének igazgatója. A vércsoportok. a szérumcsoportok és az enzim-rendszerek alapján a jövőben differenciáltan felbecsülhetik az egyes emberek betegségek iránti fogékonyságát, meghatározhatják várható élettartamát, és szükség esetén megelőző intézkedésekhez folyamodhatnak”. Az effajta egyéni genetikai prognosztikának azonban jelentős veszélyei is vannak, mert az A-vércsoporthoz tartozókat a tőkés társadalmi viszonyok között diszkriminálhatják az állami szolgálatban vagy a gazdasági életben. A világ eddig ismert legősibb lepkéjének maradványára bukkantak nemrégiben Londonban, meglepő módon magában a természet- tudományi múzeumban. A 180 millió évvel ezelőtt élt lepkének a szárnyára egy rovartanász talált rá, amikor a múzeum egyik kőzetgyűjteményébe tartozó mésztartalmú agyagpalát kettétörte. Az eddigi „csúcstartó" az a 40 millió éves lepkemaradvány volt, amelyet annak idején a Szovjetunióban leltek. Az alaki jegyek alapján a két rovar egymásnak közeli rokona lehetett. Nagyobb méretű szélcsatorna kfilsö képe térhetnek el a tervezett méretektől. A repülőgépgyártásnak az a legfontosabb sajátossága, hogy minden számítási eredményt kísérletekkel többször is ellenőriznek, s gyakran több száz változatot is kipróbálnak. A repülőgép repülési, aerodinamikai tulajdonságait modelleken, szélcsatornákban vizsgálják. A szélcsatorna aerodinamikai kísérletekhez alkalmas levegőáramlást létesítő (berendezés, amelynek mérőterében a vizsgált test, például repülőgép mértanilag hasonló, rendszerint kicsinyített másával, az úgynevezett kismintával mérések és megfigyelések végezhetők. Ám olyan szélcsatornák is vannak, amelyekben a hajtóművek működésük közben is ellenőrizhetők. Egy-egy ilyen berendezés energiaszükséglete egy nagyobb — például Debrecen méretű — városnak a villanyáram fogyasztásával vetekszik. A szélcsatornák rendkívül változatos felépítésűek és működésűek lehetnek, de mindenképp fontos berendezésük a levegőt áramoltató ventillátor, másrészt nagyon lényeges magának a csatornának a kiképzése, alakja. A vizsgálatok másik csoportját a laboratóriumokban végzik, ahol főleg a terheléssel összefüggő kérdésekre keresik a választ. a szélcsatornában (KS) Egy-egy új repülőgéptípus elkészültéig — a feladat meghatározásától — 10—15 év is eltelik. Egy-egy gép megtervezésében és gyártásában 50 000 ember vesz részt, s eközben mintegy 50 000 rajzot is . készítenek. Például az angol—francia Concorde utasszállító repülőgép építésének a gondolata már az ötvenes évek első felében megszületett, de csak 1962-iben kezdődött a közös munka, ennyi idő kellett az elvek tisztázásához és az előzetes tudományos vizsgálatok elvégzéséhez. Az első repülésre 1969 márciusában került sor. A nulla sorozat első gépe 1973 januárjában készült el, s először 1973 decemberében szállt fel. S végül 1976 januárjától vesz részt rendszeresen az utas- forgalomban. Az első gép építésének a megkezdésétől a gép rendszeres repüléséig kereken 13,5 év telt el, ebből a laboratóriumi és a repülési vizsgálatokra 7 év jutott. A repülőgépet nem úgy tervezik, mint például a liftet, a lakóházat vagy egy hidat, itt sajátos elvek érvényesülnek. A mérnökök a különféle „földi” szerkezeteket, építményeket általában úgy méretezik, hogy előbb meghatározzák a rájuk váró erőhatásokat, majd annak a kétszeresét, háromszorosát, esetleg ötszörösét veszik, és ebből számítják ki a méreteket — azaz kétszeres-ötszörös biztonsági tényezővel számolnak. Ez a repülőgép tervezésénél nem járható út, mert a repülőgép így olyan nehéz lenne, hogy egyszerűen nem tudna felszállni. A repülőgéptervező csak legfeljebb 1,3—2 biztonsági tényezővel számolhat. A repülőgépgyártás tehát másként éri el a biztonságot. A közönséges lágyacélnál ötször nagyobb szilárdságú acélokat, a lágyacéllal azonos szilárdságú alumínium-ötvözeteket és titán ötvözeteket használ. A repülőgépgyárakban sok sajátos és különleges gyártási és minőségellenőrzési eljárást alkalmaznak. Hogy ezek mennyire pontosak, arra jellemző: a 15—20 m hosszú félszámyak méretei legfeljebb 2—4 mm-rel Mérés repfilűgépmodellen Beleszól a nemesítésbe is Szántóföldek meteorológiája A meteorológiai viszonyok és a mezőgazdasági termelés közötti kapcsolat vizsgálatával egy külön tanulmányág, az agrometeorológia foglalkozik. Az agrometeorológia fogalma kétféle módon értelmezhető; tágabb értelemben ismereteknek a mezőgazdaság egészére — tehát a növénytermesztésre, az erdészetre és az állattenyésztésre — való alkalmazását értjük. Szűkebb értelemben azonban az agrometeorológia csak a meteorológiai ismereteknek a növénytermesztésre való alkalmazását jelenti. Ennek oka az, hogy a helyhezkötöttsége miatt itt tanulmányozhatók a hatások a legegyszerűbben. Az agrometeorológia csak akkor tudja megoldani feladatát, ha mind a meteorológiai jelenségeket, mind a mezőgazdasági termelés eredményeit egy időben figyelhetjük meg. Ezért az agrometeorológia legfontosabb alapelve, hogy a meteorológiai megfigyeléseket és a növénytermesztésre vonatkozó megfi íveléseket párhuzamosan kell végezni. Ezt az elvet az agrometeorológiai állomáshálózat szervezésékor minden esetben érvényesítik. Az agrometeorológiai megfigyelések másik fontos alapelve, hogy a megfigyeléseket egységes követelmények alapján végezzék. Az így begyűjtött megfigyelési anyag lehetővé teszi, hogy megismerjük azokat a törvényeket, amelyek a meteorológiai viszonyok mezőgazda- sági termelésre gyakorolt hatását jellemzik. Az agrometeorológia végső célja, hogy a mezőgazdaság számára meteorológiai információkat szolgáltasson. Az agrometeorológusok bz agrometeorológiai információkat vagy közvetlenül juttatják el a mezőgazdasági termelés irányítóihoz, vagy közvetett módon valamilyen mező- gazdasági szervezeten keresztül, amely beépíti azokat saját információs rendszerébe. Leggyakrabban a következő problémák előrejelzésére fordítanak nagy figyelmet: a késő tavaszi és a kora őszi fagyok, a talajnedvesség alakulása, a vetési hőmérséklet, a gazdasági növények fejlődési fázisainak időpontja (virágzási, érési, stb. időpont), a növényi betegségek és kártevők fellépése, a gazdasági növények terméshozama, a növények áttelelési viszonyai. Vannak már biztató kísérletek a vegetációs periódus kezdetének, végének és hosszának az előrejelzésére is. Az időjáráshoz és éghajlathoz való alkalmazkodásnak mindenekelőtt az adott területen termesztendő növények nemesítésében vagy kiválasztásában kell megnyilvánulni^ Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha új fajtát kívánunk külföldről behozni, annak kiválasztásában messzemenően figyelembe kell venni meteorológiai viszonyainkat. Az állandóan változó meteorológiai viszonyokhoz való alkalmazkodás célszerű formája a meteorológiai információk figyelembevételével kidolgozott munkaszervezés is. Képünkön: hordozható mérőállomás agrometeorológiai mérésekre.
