Szolnok Megyei Néplap, 1987. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-15 / 89. szám

1987. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Kapocs az intézmény és a család között Szülői munkaközösség az óvodában, iskolában Kevés tévéprogram kap olyan hírverést, mint a szombat délutáni riport- film, Az ég katonái. Jöttét napilapok harangozták be előre, s a televízió maga is többször hívta fel rá a né­zők figyelmét. Az ég katonái Sokan úgy vélik, hogy a repülésről, a repülőkről a legszebb könyvet a francia Saint-Exupéry írta Éjszakai repülés címmel; nos, a va­dászrepülőkről a legszebb riportfilmet a magyar Ede- lényi Gábor készítette; a legszebbet, ami eddig ná­lunk e tárgyban született. Szép és igaz képsorokban számolt be e veszélyesen iz­galmas foglalkozásról, hiva­tásról — tisztelve benne a kivételes teljesítményt, a nem mindennapi erőfeszíté­seket, az olykor emberfelet­tinek tűnő áldozatokat. Ha Exupéry regénye a repülés költészete prózában elme­sélve, akkor az Edelényi- film a magyar vadászrepü­lők lírai megéneklése ké­pekben Amiben benne fog­laltatik a szárnyalás fensé­gének, a kéklő egek festői látványának varázsos szép­sége, de ugyanakkor a hét­köznapok igéző realizmusa is. Filmje korántsem opera­tőri mutatvány, hű képet ad, igazat egy többnyire is­meretlen világról. Lépésről lépésre visz közelebb ben­nünket a vadászrepülők mindennapi életéhez. Edelé- nyi hónapokig tanulmányoz­ta ezt a világot, s így mond­hatni belülről ábrázolja, megszólaltatván a legilleté­kesebbeket, a gyakorló pi­lótákat, a repülés veterán­jait is. méghozzá oly mó­don, hogy egy-egy formás kis arckép kerekedik ki a beszélgetésekből. Láthattuk a készenlét fe­szült, várakozással teli pillanatait, tanúi lehettünk egy valóságos riadónak, majd részesei egy igazi har­ci gyakorlatnak — munká­ban az ellenséget üldöző va­dászpilóták. De megszólal­tak a feleségek is, akik ag­gódva engedik nap mint nap útjukra férjüket, s szorong­va várják vissza ókét, hisz rájuk állandóan ott lesel­kedik a váratlan veszély, s akár életük is kockára van téve. Mindezekből kitűnik bizonyára, hogy bár a ri­portfilm tárgya a legmo­dernebb technika, Edelényi nem e technika iránti von­zalomból és csodálatból ké­szítette filmjét, őt az ezt a modern eszközt használó ember érdekelte elsősorban; nem a repülő gépmadár, hanem az, aki repül a gép­madárral. Az. ember, a ka­tona, aki úrrá tud lenni a iegkétségesebb helyzeteken is, s aki végül is gyönyö­rűségét leli a repülés nyúj­totta szépségekben, s aki tudja: szükség esetén ezzel az eszközzel hazáját kell megvédenie. Errői is esett szó a filmben. De semmi pátosz vagy hamis érzel- mcsség nélkül. Természetes hangsúllyal, annak az. em­bernek a tudatával, aki tisz­tában van vele. hogy mi­re vállalkozott, s hogy mi a dolga veszélyek esetén. Szép, igaz. emberséges film Az ég katonái; méltó televíziós tisztelgés az űr­hajózás napjának alkalmá­ból, s vonzó propagandája is a harcirepülésnek. Ede­lényi eddig is számtalan ri­portot készített a levegő­ben, most ebben a filmjé­ben ragyogóan összegezte, s erényekké nemesítette ta­pasztalatait. Az állam ón vagyok Nincs abban semmi meg­lepő, hogy Gáspár Margit fényes karriert befutott szín játékából most tévéjá­ték is lett, hogy Az állam én vagyok ,.szemet vetett' a képernyőre is. miután meg­járta a színházat, és napvi­lágot látott regény íöi-má- jában is. A sikerműveknek általában ez a sorsuk: fel­bukkannak mindenütt. Leg­feljebb az a meglepő, hogy az a Nemere László vállalta ennek a kosztümös, törté­nelmi tárgyú darabnak a megtévésítését, aki eleddig inkább a mai témákhoz von­zódott, napjaink problémáit feszegető mai tárgylú tévé­játékokat készített a televí­zióban. Nyilván őt is meg­ejthette a darab színes, ele­ven szellemisége, játékos­sága. Olyan történelmi játék ez, amelyben a szerző a ki­szolgáltatottság elleni küz­delemről beszél mind mű­vészi, mind társadalmi- po­litikai értelemben. E törté­nelmi játékban egy kiváló színésznő vívja harcát az őt és művésztársait megil­lető egyenjogúságért, és ugyanakkor próbál rendet teremteni egy porosz her­cegség házatáján, rendbe­rakván az állam szénáját, orrukra koppintván a kor­rupt udvari előkelőségek­nek, és ugyanakkor leckét adván női praktikákból, ügyességből is. Egy vará­zsos egyéniség tündéri mu­tatványa ez a franciás szel­lemű, ironikus játék, amely nagyszerű színészi lehetősé­geket kínál, főleg a főszere­pet játszó színésznek. Nos, Bánsági Ildikó színes, gaz­dag, remek Clairont hozott a képernyőre. Sugárzott be­lőle a tehetség varázsa, egy­szerre volt meg benne a szerepet játszó színész, de ugyanakkor az érző vérző ember is. Viszi, sodorja ma­gával a játékot, a többie­ket is. Mellette kiváló Máté Gábor ingatag jellemű her­cege, aki ugyanakkor félel­metes is, jellegzetes despo- ta, és Mányai Zsuzsa is nagyszerű a szókimondó szo­balány szerepében. Szóra­koztató játékot kaptunk Az állam én vagyok tévéválto­zatában, hogy mégis némi hiányérzetet hagyott maga után, ez abból fakad, hogy Nemere László nem döntöt­te el: valójában keserű ko­médiát rendezzen-e a da­rabból vagy könnyed vígjá­tékot produkáljon. Röviden Suttog, beszél, kiált a múlt... ezzel a címmel ké­szült portréfilm a Romániá­ban élő magyar nyelvtudós­ról, Szabó T. Attilától. Va­jon miről suttog, miről be­szél? Erre kereste a választ a Kiss János szerkesztette, Orbán Ágnes rendezte film, megvallatván az Erdély több évszázados magyar nyelvi történetét kutató pro­fesszort, aki hangyaszorga­lommal gyűjtögette levéltá­rakat bújva a művelődési, néprajzi, irodalmi vonat­kozású adatokat, hatalmas, több kötetes Erdélyi ma­gyar szótörténeti tár című munkájához. A több mint 80 éves mester, aki sajnos már nem érhette meg e be­szélgetés sugárzását, márci­usban meghalt, már ott nyugszik kint, a híres há- zsongárdi temetőben, első­sorban munkájáról beszélt, s így a kérdésre adandó vá­laszt is ott találhatjuk meg. Mondanivalója azonban nem merült ki e gyűjtőmunka részleteinek bemutatásában. Formás vallomássá kereke­dett; őszinte vallomássá ar­ról, hogy az élet igazi ér­telme csak az eredményes munka lehet, s hogy a né­pének elkötelezett tudóst semmiféle nehézség nem tá­volíthatja el kitűzött céljai­nak elérésétől, s hogy a múlt arra való, hogy minél jobban megismerve tanulja­nak belőle, és hogy őriz­nünk kell híven, mert múlt nélkül jelen sem létezhet. A nyelvtudós tiszta, szép be­széde egy kivételes emberi jellem nagyságát tükrözte. Az immár dokumentumér­tékű beszélgetés méltán so­rolható a televízió nagy em­bereket megőrző panteonjá­ba. VM. Szolnoki kiállítások Kozmikus tájak, Talamasz-szobrok Almár György építész és festőművész kiállítása nyí­lik a Megyei Művelődési és ifjúsági Központban ma dél­után 16 órakor. A Kozmikus tájak című tárlat képei az 1974-ben elhunyt művész „tapogatódzó kísérletei, hogy a fizika léte által elzárt tar­tományokat, kozmikus tája­kat megismerje, feltárja". — írja róla egyik méltatója. Az érdekesnek ígérkező ki­állítás április 30-ig tekint­hető meg a nyitva tartás szerinti időben. Ugyancsak ma nyílik a megyeszékhelyen Ta Lám asz Lajos szobrászművész kiál­lítása, a MN Helyőrségi Mű­velődési Otthonban (Szolnok, repülőtér). Délután három­negyed 4 órakor Simon Fe­renc szobrászművész nyitja meg. A tárlat április 27-ig tart nyitva, naponta 10 órá­tól 18 óráig. Zagyvarókas Megújult a művelődési ház Zagyvarékason befejező­dött a település művelődési házának felújítása. A kété­ves munka során kicserélték a Létesítmény tetőszerkezetét, villanyhálózatát, bevezették a gázt, korszerűsítették a helyiségeket, illetve új klub­szobát alakítottak ki. A tel­jes külső és belső felújítás, amelyhez a település lakói, szocialista brigádjai, kollek­tívái több százezer forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá, négy és fél­millió forintba került. Az NSZK-ban Brémától 17 kilométerre fekszik egy hu­szonhétezer lakosú kisvá­ros; Ganderkesee. Az 1125- ben alapított település neve sokáig ismeretlen volt a ha­zai közönség előtt, mígnem egy szép napon a Szolnoki Tallinn Körzeti Általános Iskola Tallinnka tánccso­portja feledhetetlen emlé­kekkel tért haza onnan. A mieink ottani fellépéseik al­kalmával barátságot kötöt­tek a ganderkesee-i városi ifjúsági kör táncosaival. A Tallinnka szereplésének viszonzásaként az elmúlt hé­ten Szolnokra látogatott a német kisváros küldöttsége — élén a polgármesterrel: Ha valaki véletlenül beté­vedt volna a HNF Megyei Bizottságának legutóbbi ülé­sére, első pillanatban min­den bizonnyal azt hiszi, hogy a Nőtanács tart összejövetelt. Pedig az óvodai és általános Iskolai szülői munkaközös­ségek vezetői ültek a sorok­ban. Nincs is abban semmi meglepő, hogy az erősebb nem csak mutatóban képvi­seltette magát Tudomásul kell vennünk, hogy a szülői munkaközösségek vezetői­nek elsöprő többsége nő. Pontosabban anya. Még pontosabban olyan anya, aki a pénzkereső, gyermekneve­lő és házi munkája mellett időt áldoz egy óvodai vagy iskolai közösség életének jobbításáért. Nem hallottam /még egyetlen óvodavezető­ről, iskolaigazgatóról, aki felesleges fontoskodásnak tartaná a szülők szervezett közösségét. Szervezett, mert az új oktatási törvényben is előírt felépítése van: az óvo­dai csoportok szülői mun­kaközösségeinek elnökei vá­lasztmányi tagokat jelölnek, akik elnököt és tisztségvise­lőket választanak. Vetélkedőt rendezett Tö- rökszentmiklóson — a KISZ zászlóbontásának 30. évfor­dulója tiszteletére — a vá­rosi úttörőelnökség és a Lé­kai János Űttörőház. A csa­patok előzetes feladatként jubileumi KISZ-jelvényt ké­szítettek az évfordulóra, s összesen 11 fordulóban bizo­nyították felkészültségüket, a KISZ történetének ismere­tét a pajtások. Tíz csapat vett részt a játékban, kellett magukkal vinniük a döntőbe egy KISZ-es fiatalt is, aki néhány alkalommal segíthe­Hans-Joachim Selke-v al, Mint vendégeinktől megtud­tuk, a hely, ahol laknak hu­szonöt község összevonásá­ból alakult, s nincsenek la­kótelepei, hanem jobbára egy-két szintes családi há­zak szegélyezik az utcákat. Ipara, mezőgazdasága jelen­tős, az oktatási intézmények közül az óvodától a gimná­ziumig minden iskolatípus megtalálható itt. Híres a szabadidő központja, ahová még a környező települések­ről is szívesen ellátogatnak a fiatalok. Egy Ganderkesee- ből származó neves festőmű­vész tiszteletére p>edig éven­te sok képzőművészeti kiál­lítást rendeznek. Az 1985-ben életbe lépett oktatási törvénnyel, annak a szülői munkaközösségekre vonatkozó részleteivel is­merkedtek az óvodai és is­kolai választmányok vezetői a HNF-ülésen. Mindent megforgató változás nincs az új törvényben, a lényeg vol­taképpen semmit sem mó­dosult: továbbra is a család és az óvoda, iskola közötti összekötő-kapocs szerepe vár a szülők közösségére. Annyi­ban talán mégis más az új törvény, mint a korábbiak, hogy nagyobb önállóságot ad a munkaközösségeknek, vá­lasztmányoknak. Több, az intézménv működését érintő rendelkezés előtt kikérik a véleményüket. Még abba is „beleszólhatnak”, hogy mi­ként alakítsa az iskola ve­zetősége a tanév rendjét. Ebből következően termé­szetes, hogy véleményt mondhatnak a működési sza­bályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiről. Ne­vezetesen nem dönthetnek nélkülük például a tanórán kívüli foglalkozásokról, a szünidei foglalkozások for­májáról és rendjéről. tett, pontokat szerezhetett csapatának. Számítógép segített a zsű­rinek a helyezések sorrend­jét megállapítani, közös ér­tékelésük alapján a győztes a 71. sz. Petőfi Sándor Úttö­rőcsapat lett, második a 4339. sz. Hunyadi János, har­madik pedig a 166. sz. Beth­len Gábor nevét viselő csa­pat. Vesztese nem is volt a vetélkedőnek, hiszen egy jó hangulatú, kellemes délelőt­töt tölthettek együtt a pajtá­sok és a ma ifjú kommunis­tái. A vendégek ittlétük alatt városunk látnivalóival is­merkedtek — ezzel együtt a szervezők arra is ügyeltek, hogy az ország néhány ne­vezetessége se maradjon ki a programból. így kirándul­tak többek között Szentend­rére, Egerbe, Kecskemétre, Karcag-Berekfürdőre. Hétfőn este táncházba csá­bított a program. A gan- derkesee-iek tájegységükre jellemző népi táncokat mu­tattak be, majd a Tallinnkáé lett a „terep”. Az est egy­más táncosainak a megis­merésével, közös „tanulás­sal” ért véget. A ganderkesee-i küldött­ség ma hajnalban elutazott Szolnokról. Természetesen az új okta­tási törvény is inkább ön­kéntes segítséget vár a szü­lői munkaközösségektől, mint hogy paragrafusokba préselje a jószándékokat. Számítanak a társadalmi munka-szervező képessé­gükre, az óvodai-iskolái ren­dezvények lebonyolításában nyújtott segítségükre. És bármily rosszul cseng, de anyagi támogatásukra is. Nagyon jól tudják az intéz­mények irányítói, hogy ke­vés szülő engedheti meg magának, hogy „csak úgy” pénzt adjon az iskolának, óvodának. Abban viszont várják a szülői munkakö­zösségek segítségét, hogy pél­dául az egyszerűbb oktatá­si szemléltető eszközöket, játékokat az ügyesebb kezű anyukák, apukák elkészí­tik Hogy miért a HNF megyei fóruma foglalkozott a szülők közösségének munkájával ? Az oktatási törvény ugyan­is újdonságként tartalmaz­za: „az iskolai, óvodai szü­lői munkaközösség társadal­mi irányítását a Hazafias Népfront helyi bizottsága az igazgatóval együtt látja él". Szesztelen szenvedély Alkoholellenes ifjúsági pályázat „Értelem- szesztelen szen­vedély -alkotó élet -egész­ség!” címmel p>ályázatot hir­dettek a megyei középfokú oktatási intézményeiben. A hirdető szervek — a Szolnok Megyei Alkoholizmus Elle­ni Bizottság, a megyei ta­nács művelődési osztálya, a Magyar Vöröskereszt Szol­nok Megyei Vezetősége, a megyei KISZ-bizottság, és a Hazafias Népfront megyei bizottsága — a következő műfajokat jelölték meg; Megtörtént vagy elképzelt események novellaszerű fel­dolgozása, színpadi bemuta­tásra alkalmas írás, szatíra, vers, karikatúra, jelmondat, plakát. A pályázatot tegnap érté­kelték, s átadták a dijakat. Az irodalmi jellegű alko­tások kategóriájában az el­ső dijat Simon Sándor, a Szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola tanulója nyerte. A második helyezett Katona László, a Mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépis­kola diákja lett A harma­dik díjat Jakab Éva, a Jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulója nyerte. Három pá­lyamű jutalmat kapott. A plakátok kategóriájában az első díjat Zománszki Tamás, a Szolnoki Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola diákjának alkotása; a máso­dik dijat Vidra Péter nyer­te, aki ugyanebben az isko­lában tanul: a harmadik he­lyezett megosztva Furkó Kálmán és Kiss Sándor, a Szolnoki Vízügyi Szakközép- iskola tanulói lettek. Négy diák vásárlási utalványt ka­pott. Képünkön az első díjas plakát; Zománszki Tamás „Chemotox” jeligéjű alkotá­sa. Fotó; Mészáros János. A vendégek polkát lejtenek Vendégeink voltak Ganderkesee követei Vesztes nélkül Úttörök a KISZ-röl, 11 fordulában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom