Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-06 / 55. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1987. MÁRCIUS 6. n válasz Reagan amerikai elnök elismerte ugyan felelősségét az iráni fegyverszállítási botrányban, de — számos tanács és felszólítás ellenére — nem volt hajlandó az amerikai közvéleménytől és a kongresszustól elnézést kérni, s csupán azt ígérte, hogy levonja az ügy tanulságait. Reagan továbbra is azt hangoztatta, hogy a fegyverszállítások csupán politikai kezdeményezésnek indultak, s változatlanul tagadta, hogy tudomása lett volna a nicaraguai ellenforradalmárok titkos támogatásáról. Napokkal ezelőtt beharangozott televíziós beszéde mindössze 13 percig tartott és nem tartalmazott érdemlegesen új elemeket. • • • Ronald Reagan szinte csodálatra méltó hidegvérrel hallgatott három hónapon át az amerikai- és a világpolitikát folytonosan mozgásban tartó botrányról. Pedig hát az ügy középpontjában ő maga, illetve elnökségének hátralévő két éve áll. Mégis, november óta csak az elnöki emberek szólaltak meg ebben az ügyben az elnök maga nem. Most, csütörtök hajnalban a Fehér Ház ura azzal indokolta hosszú némaságát, hogy — úgymond — az igazságot akarta tudni, s csak azután nyilatkozni. Tehát megvárta az általa kinevezett független bizottság jelentését — ezt a múlt héten kapta meg —, s csak most adott választ. A közvélemény és az első kommentárok szerint azonban a Tower-jelentésre (Tower- szenátor vezette a háromtagú bizottságot), nem adott megfelelő választ az elnök. A csütörtökön Amerikából érkezett hírekből egy szót érdemes kiemelni: csalódottság. A washingtoni politikai arénában a többség csalódott, mert Reagan szinte semmi újat nem mondott. Beismerte, hogy politikai hiba volt az ismert módon fegyvert szállítani Iránnak, mert az valóban úgy tetszhetett, mintha azért libanoni túszokat cseréltek volna ki, pedig a kormánynak nem ez volt -a szándéka. Azt is elmondta, hogy rosszul ellenőrizte embereit, a nemzet- biztonsági stábot, amelynek vezetője és néhány tagja titkos és szabálytalan akciókat hajtott végre. Ugyanezeket már novemberben is megfogalmazta Amerika államfője. Szóval indokolt a csalódás. hiszen Ronald Reagan inkább a politika hibáját ismerte el, mint saját magáét, amelyet ismét csak arra szűkített le, hogy nem jól figyelt oda embereire. Ügy tűnik, ez még mindig jobbnak látszott Reagan számára, mint a közvetlen részesség elismerése. Az azonban már az első visszhangokból is kiderült, hogy ettől a beszédtől a botrány bizonyosan nem csitul el. Még a republikánus nyilatkozók is kicsit kevésnek minősitették azt, amit Reagan mondott. A vizsgálat pedig folyik tovább a kongresszusban. Avar Károly Olasz kormányválság Cossiga konzultációi Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök csütörtökön megkezdte a kormány- válság megoldására irányuló konzultációit: az alkotmány előírása szerint először a volt köztársasági elnökkel folytatott megbeszélést, majd a politikai pártok egy részének a képviselőit fogadta. Az államfő „helyzettisztázó” eszmecseréi várhatóan pénteken érnek véget, s azután ad megbízást kormányalakításra valamelyik politikusnak. Felszólalás az új szovjet javaslatokról (Folytatás az 1. oldalról) ménytelennek bizonyult bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokat. Ilyen megállapodás jó alapot teremtene a szélesebb körű, össz-európai tárgyalásokhoz a leszerelésről. Günter Jotze, az NSZK nagykövete az ülésen a NATO nevében újra elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy egyfajta jelképes haderőcsökkentéssel fejezzék be a tárgyalásokat. Miközben a NATO folytatja korábbi taktikáját, nyilvánvaló, hogy a közép-európai fórumot előbb-utóbb új tárgyalási keret váltja fel — mutatnak rá megfigyelők. A NATO 16 és a VSZ 7 tagországának képviselői a bécsi francia, illetve a magyar nagykövetségen folytatott tanácskozásaik után hétfőn az NSZK nagykövetségén tartják harmadik, nem hivatalos megbeszélésüket. E tanácskozásokra, az ábécé sorrendjében, folyamatosan, hetenként kerül sor. Sikerült vontatókötélre venni azt a dán teherhajót, amely pár napot személyzet nélkül kóborolt a La Manche csatornán. Mint ismeretes a 400 tonna robbanóanyagot szállító hajón tűz ütött ki, de a személyzetet sikerült megmenteni. A képen: útban egy dél-angliai kikötő felé (Telefotó — KS) Libanon II maronita egyház támogatja a szíriai jelenlétet A libanoni maronita keresztény egyház szerdán támogatásáról biztosította Szíria libanoni béke-erőfeszítéseit, jóllehet azokat a keresztény politikusok ellenzik. Nyilatkozatukban a maronita püspökök reményüket fejezték ki, hogy a szíriai hadsereg megakadályozza BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az ország függetlenné válásának 30. évfordulója , Ghana nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Jerry John Rawlings századost, a Ghánái Köztársaság ideiglenes nemzeti védelmi tanácsának elnökét. HANOI Mintegy 270 ezer hektárral összesen 4,7 millió hexLibanon széthullását és megteremti a békét. Az 1,3 milliós libanoni maronita közösség kemény irányvonalat képviselő politikai vezetői ezzel szemben elutasítják a szíriai hadsereg libanoni jelenlétét. mondván, az erősíti az iszlám befolyást az országban. tárra nő a rizs vetésterülete idén Vietnamban — közölte a hanoi mezőgazdasági minisztérium. A tervezett termés hántolatlan rizsből erre az évre 19,2—19,3 millió tonna, egymillió tonnával több a tavalyinál. WASHINGTON Bush amerikai alelnökkel találkozott washingtoni látogatása kezdetén a lengyel Szejm küldöttsége, amelyet Józef Czyrek, a LEMP PB tagja, a KB titkára, a Szejm külügyi bizottságának elnöke vezet. A törvényhozási küldöttség az amerikai képviselőhöz külügyi bizottságának meghívására érkezett Washingtonba. Geraszimov sajtótájékoztatója Elképzelhető a genfi tárgyalások felgyorsulása Magyar — vietnami kapcsolatok Együttműködési program 2000-ig Szerdán Hanoiban jegyzőkönyv aláírásával befejeződött a magyar—vietnami Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság tizennegyedik ülésszaka. A dokumentumot Czi- nege Lajos és Nguyen Ngoc Triu miniszterelnök-helyettes — a bizottság társelnökei — látták el kézjegyükkel. A bizottság ülésszakán áttekintették a két ország gazdasági kapcsolatainak alakulását, meghatározták az új feladatokat. Jóváhagyták a gazdasági együttműködés 2000-ig szóló fejlesztési programját. Czinege Lajost fogadta Pham Van Dong, a VSZK Minisztertanácsának elnöke. A találkozón tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista építőmunkáról és értékelték a magyar— vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés helyzetét. A magyar miniszterelnökhelyettes találkozott Le Dúc Anh-nal, a VKP KB Politikai Bizottságának tagjával, a VSZK nemzetvédelmi miniszterével, továbbá Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettessel is. Czinege Lajos szerdán Hanoiból Ho Si Minh-város- ba utazott. Hz afgán légtér megsértése miatt Újabb tiltakozás Diplomáciai jegyzékben újabb határozott tiltakozást intézett Pakisztánhoz az afgán külügyminisztérium amiatt, hogy a pakisztáni légierő gépei továbbra is megsértik Afganisztán légterét. A kabuli külügyminisztériumban csütörtökön adták át a jegyzéket Pakisztán kabuli ideiglenes ügyvivőjének — jelentette a Bahtar hírügynökség. A kabuli jegyzékben hangsúlyozzák, hogy a korábbi tiltakozások ellenére a pakisztáni gépek folyamatosan berepülnek az ország légterébe. Március 3-án három repülőgép összesen 11 ízben hatolt be Afganisztán légterébe Kandahár tartományban, s március 4-én két újabb határsértést követtek el a körzetben. Nangrahar tartomány területe felett kedden egy pakisztáni repülőgép felderítő repülést hajtott végre. Az amerikai fél által Genfben szerdán benyújtott javaslat a közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről egész sor alapvető adatot illetően egybevág a reyk- javíki megállapodásokkal és szovjet részről első megközelítésben pozitívan értékelik — mondotta Gennagyij Geraszimov szovjet külügyi szóvivő csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén, tudósítók kérdésére válaszolva. A szóvivő szerint a kezdet jó volt, és elképzelhető a genfi szovjet—amerikai tárgyalások felgyorsulása. Bevezető nyilatkozatában Geraszimov kijelentette: szovjet részről elégedetten állapíthatják meg, hogy Mihail Gorbacsov február 28-i nyilatkozata mindenütt kedvező visszhangot keltett. Mivel az új szovjet kezdeményezés bátor lépésnek és a Nyugat számára tett engedménynek tekinthető, a Nyugat egyszerűen nem tudja kritizálni, mert ezzel önmagát bírálná — mondotta, utalva arra, hogy a szovjet javaslat alapjául szolgáló A Mir űrállomásból és a Szojuz TM—2 űrhajóból álló egységhez kapcsolódott csütörtökön a Progressz—28 teherszállító űrhajó. A kölcsönös észlelést, a közelítést, a két egység egymás mögé állását és a moszkvai idő szerint 15 óra 43 perckor végrehajtott összekapcsolást az űrállomás és a teherűrhajó automatikus fedélzeti rendszerei irányították. A földi irányítóközpont a küúgynevezett „nulla változatot” eredetileg a nyugati fél indítványozta. Genfben — folytatta a külügyiminisztériumi szóvivő — a szovjet küldöttség hétfőn előterjesztette a maga javaslatát, szerdán pedig az amerikai küldöttség is benyújtotta a középhatósugarú rakétákra vonatkozó saját egyezménytervezetét. Ez egész sor alapvető adatot illetően egybevág a reykjaví- ki megállapodásokkal. A szovjet fél megkezdte az amerikai tervezet tanulmányozását. Azzal kapcsolatban, hogy Borisz Jelcinnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége tagjának vezetésével szovjet parlamenti küldöttség tartózkodik Nicaraguában, a külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy ez a látogatás szerves része a latin-amerikai országok törvényhozó testületéivel való kapcsolatok javítására irányuló szovjet törekvéseknek. lönböző megfigyelő és utasításközvetítő állomások, továbbá a két űrhajós, Jurij Rcmanyenko és Alekszandr La ve j kin segítségével csak ellenőrizte a folyamatot. A teherűrhajó a hajtómű felöli oldalon kapcsolódott az űrállomáshoz. Az immár három elemből álló űregység berendezései kifogástalanul működnek. Az űrhajósok egészségi állapota és közérzete jó. dnald Reagan és a CIA tervezett igazgatója, William Webster találkozója a Fehér Házban. Webster eddig az FBI Három üregység automatikus összekapcsolás Szeminárium egy külügyminiszternek — Nincs okom arra, hogy kételkedjem a kínai vezetők őszinteségében — mondotta George Shultz amerikai külügyminiszter azon a sajtó- értekezleten, amelyen összefoglalta a kínai vezetőkkel folytatott megbeszéléseinek eredményét. Az idézett kijelentés azért érdekes, mert Shultz Pekingbe érkezése előtt az Egyesült Államok kormányzata úgy tett, mintha egyáltalán nem értené, mi történik manapság Kínában. Az amerikai sajtó a kínai pártvezetésben bekövetkezett változás, illetve a burzsoá liberalizmus ellen meghirdetett harc nyomán arra a következtetésre jutott, hogy Kínában megrendült a vezetés helyzete, éles hatalmi harc dúl az úgynevezett konzervatívok és a reformisták között. Mindez jelentős mértékben befolyásolhatja. sőt módosíthatja a reform és a külvilág felé nyitás utóbbi években követett politikáját. Ennek megfelelően fontos feladatként jelölték meg Shultz külügyminiszter számára, hogy hatnapos kínai látogatása alkalmával igyekezzék kipuhatolni, valójában mi is történik Pekingben? Kínába indulása előtt az amerikai diplomácia vezetője kijelentette, Pekingben „kellemetlen” kérdéseket is fel kíván vetni. Például azt, hogy az Egyesült Államoknak egyáltalán nem tetszik a kínai értelmiség és a sajtószabadság „elnyomása”; vagy azt, hogy Kína miért szállít fegyvereket Iránnak. Diplomatikusan azt is tudtul adta, hogy Washington nem nézi jó szemmel a kínai—szovjet közeledést. A tárgyalások zárt ajtók mögött zajlottak, s csak az egymással nem mindenben egyező kínai és amerikai közlésekből lehet sejteni, hogy Shultz és kínai beszélgetőpartnerei valóban nyíltan és őszintén vitatták meg a bilaterális problémákat és az ázsiai térséget, valamint a világ- helyzetet érintő kérdéseket. Teng Hsziao-ping és Csao Ce-jang szabályos szemináriumot tartott az amerikai külügyminiszternek a kínai politikáról és a belpolitikai helyzetről. Ebből világossá vált, ami Shultz Kínába érkezése előtt is az volt: a kínai pártvezetésben végrehajtott személyi változás nem érinti az ország bel- és külpolitikájának az utóbbi nyolc évben követett vonalát. Kína ragaszkodik a négy alapelvhez — amely szerint kitart a szocialista út, a népi demokratikus diktatúra, a kommunista párt vezető szerepe és a marxizmus-leninizmus mellett —, és miközben harcol a burzsoá liberalizmus ellen, szocialista alapon kívánja folytatni a korszerűsítés, a gazdasági reform és a külvilág felé nyitás jól bevált politikáját. Az esetleges félreértések elkerülése végett Teng Hsziao-ping azt is közölte az amerikai vendéggel, hogy véleménye szerint olyan nagy országban, mint amilyen Kína, semmi értelme nem lenne a kapitalista rendszer bevezetésének. A kínai vezetés eredményesnek tartja az utóbbi években követett politikát, és semmi értelmét nem látja annak, hogy ezen a politikán változtasson. A tárgyalások hátteréül szolgált az a tény, hogy a napokban emlékeztek meg a sanghaji kínai—amerikai közlemény kiadásának 15. évfordulójáról. Érthető tehát, hogy a mostani kínai—amerikai párbeszéd résztvevői nem elsősorban a problémákat, hanem a kapcsolatok jelenét és jövőjét befolyásoló tényezőket állították előtérbe. Ezúttal is megállapíthatták, hogy a tajvani kérdés — pontosabban a Tajvanra irányuló amerikai fegyverszállítások kérdése — változatlanul az első számú akadály a kapcsolatok továbbfejlesztésének útján. Kína nehezményezi, hogy az Egyesült Államokban a protekcionizmus eszközeivel korlátozzák a kínai textil importját, s hogy számos ígéret ellenére, továbbra is akadályokat gördítenek az amerikai technológia Kínába irányuló exportja elé. A megvitatott nemzetközi kérdések egy részében ezúttal is sikerült közös nevezőre jutni. Kína tudtul adta, hogy híve a leszerelésnek és az enyhülésnek, s hogy ebbe a keretbe illeszthető a kínai—szovjet közeledés is. A jelek szerint teljes volt az egyetértés a két fél között abban, hogy megoldást kell találni az úgynevezett afganisztáni és kambodzsai kérdésre, de az is kiderült, hogy Kína ezekben az általa „regionális tűzfészkeknek” minősített kérdésekben is csak párhuzamos és nem közös cselekvésre hajlandó az Egyesült Államokkal. Ami pedig az iráni fegyverszállításokat illeti, a kínai vezetők meglehetősen keresetlen formában közölték: az ismeretes amerikai fegyverszállítási botrány fényében Washingtonnak, aligha van erkölcsi joga ahhoz, hogy másokat kioktasson vagy éppen vádoljon. Shultz külügyminiszter azzal a megnyugtató érzéssel utazhatott Pe- kingből a Santung tartományi Csü- fuba, a nagy kínai bölcselő, Konfu- cius szülővárosába, hogy most már többé-kevésbé pontosan tudja, mi zajlik Kínában. És mielőtt belépett Konfuoius egykori rezidenciájába, elolvashatta a kapun ma is 'látható két és fél évezredes, mindenki számára megszívlelendő feliratot: „Ki itt belépsz, szállj le a lóról”. Éliás Béla