Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-28 / 74. szám
10 Kulturális kilátó 1987. MÁRCIUS 58. A magyar szürrealizmus legeredetibb tehetsége volt Vajda Lajos Múzeum Szentendrén A szentendrei múzeumvárosban a közelmúltban nyílt meg a tragikus sorsú Vajda Lajosnak, a magyar szürrealizmus mindmáig nagy hatást gyakorló korai mesterének múzeuma. A tágas polgári ház a mester által oly kedvelt tetőkre nyíló, pompás kilátásával méltó kerete a gondosan összegyűjtött, részben a festő felesége által megőrzött műveknek, melyeknek jelentőségét csak a hatvanas évek óta méri fel igazán a magyar művészettörténet. A művésznek, akinek csupán tíz esztendeje volt arra, hogy életművét megvalósíthassa, jelentőségét akkor csupán néhány barát, Bálint Endre, Korniss Dezső ismerte fel, és Kállai Ernő, aki hadálakor írt cikkében így méltatta: „...ez a derékba tört életmű is elegendő ahhoz, hogy a modern magyar művészetben tiszteletreméltó helyet biztosítson számára.” A széles közönség ma sem ismeri, bár 1978-ban gyűjteményes kiállítása nagy sikert aratott Budapesten. Pedig a tragikus sorsú fiatal művész formanyelvében és problematikájában teljesen korszerűt, kiforrottat nyújtott. Rövid életében a szürrealizmus magyar változatát teremtette meg. Szerencsés dolog műveit bemutatni ott, ahol megszülettek, azok között a motívumok között, a festői kis város ódon házai, girbe-gur- ba utcácskái, kútjai, vasrácsai, a szerb templomok ikonjai, a szerb temető sírkövei közelében. Ezek a táRodln Gondolkodóját idézi az életbölcsességet sugárzó, nyugtalanságot tükröző, határozott vonalvezetéssel rajzolt Vajda-mű (Fotó — KS) ji részletek élednek újjá átírt változatokban képein, rajzain, kollázsain, melyeken az orosz realista filmművészet eredményeit a szürrealizmussal olvasztotta össze. Vajda Lajos 1908. augusztus 6-án született Zalaegerszegen. Gyermekéveit Szerbiában töltötte. Szüleivel 1923-ban költözött Szentendrére. Festői hajlamai koA múzeum épülete rán megmutatkoztak: 1923— 24-ben az OMIKE magániskolájában tanult rajzolni, négy évvel később a Képző- művészeti Főiskolán folytatta tanulmányait Csók István növendékeként. Itt került kapcsolatba a fiatal művészek haladó csoportjával, Kepes Györggyel, Korniss Dezsővel, Schubert Ernővel, Trauner Sándorral, és csatlakozott Kassák Lajos „Munka” körének mozgalmához. 1930-tól 1934-ig Párizsban fejlesztette tudását. Itt találkozott a szovjet avantgárd filmművészettel, amely nagy hatást gyakorolt rá. Ekkor készítette nagyméretű fotómontázsait, melynek javarésze látható a szentendrei múzeumban is. E montázsok nagy hatással voltak a fiatal haladó művészekre, többek közt Lengyel Lajos Kossuth- díjas tipográfus és fotóművész indulására is, de Bálint Endre és mások munkásságában is (kimutatható nyomaira bukkanhatunk. 1934-ben Magyarországra visszatérve megismerkedett későbbi legjobb barátjával, Bálint Endre festőművészszel. 1935—36-ban Korniss Dezsővel Szentendrén és Szigetmonostoron a népi művészet használati tárgyait gyűjtötte és rajzolta; művészeti célkitűzése az volt, hogy e tárgyak jelekké egyszerűsített rajzával, valamint a pravoszláv ikonokkal Magyarország speciális nyugat-kelet közé ékelődő helyzetének adjon kifejezést, az általa „konstruktív-szürrealista sematikának” nevezett, absztrahált formanyelv segítségével. A jelenségek gyökerét, a dolgok szilárd ősképét kereste, amelyet a népi tradícióval kívánt ötvözni. Szimbólumrendszere a rajzokon keresztül végigvihe- tően egyre tisztult; a szerb, zsidó, magyar formaelemek egyre összetettebbekké váltak, a mindennapi élet szorongásai mind nagyobb szerepet kapnak bennük. Ikonjai, ikonszerű önarcképei a küldetés, a magyar zsidó sorsvállalás hirdetői. 1938-tól 1940-ig, „szénrajzos maszk” periódusában, túlsúlyba kerültek sötét látomásai, amikor a primitív kultikus művészet hatására konstruktív kompozíciós megoldással madárszerű lényeket, vad, kavargó, egymást marcangoló, félig állatiéiig emberszerű szörnyeket vázolt fel széles vonásokkal, drámai lendülettel. A vad tájakon az alvilág erői küzdenek élet-halálharcban. Sajnos, ezek a nagylélekze- tű, a kor hagyományos lel- kületét árasztó művek csomagolópapírrá készültek, ezért igen romlékonyak, pedig bennük ér el Vajda művészete az európai csúcsokig. Az egyéni sorscsapások, a nélkülözések, a jövőtől való állandó rettegés, az elhurcolástól való félelem, a munkaszolgálat, az éhezés felemésztette erőit. Fiatalon, 1941. szeptember 7-én halt meg Budapesten tébécében a magyar szürrealizmus legeredetibb tehetsége. B. I. Pécsett, a székesegyház előtti téren nemrégiben nyitották meg a nagyközönség számára egy ókeresztény sírkápolna és egy mauzóleum restaurált maradványait bemutató múzeumot. A római kori régészek 1975- ben bukkantak a temető nyomára, amelyben 36, jó állapotban megmaradt sír mellett egy dúsan díszített márvány szarkofágot is találtak. Képünkön a mauzóleum felszíni maradványai láthatók. (Fotó; KS) A hatvan/ egyesület példája Vállalkozás a művelődésért Dióhéjban A kulturális élőt hírei A néprajz és a nyelvjárások témakörében hirdetett gyűjtőpályázatot a Néprajzi Múzeum, az MTA Nyelvtudományi Intézet és a Művelődési Minisztérium más intézményekkel és szervezetekkel közösen. A paraszti élet egészét átfogó témákból készülő dolgozatok mellett fotókat is be lehet küldeni — egy önálló pályázatra. Eredményhirdetés és díjátadás az év végén lesz. * * * Az első eszperantó nyelvkönyv megjelenésének 100. évfordulóját ünnepeljük ebben az évben. Ebből az alkalomból Gödöllőn április 3 és 5 között a jubileumi eszperantó ifjúsági találkozót tartanak. * * * Harmincéves a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, melynek legújabb üzletét Kecskeméten adták át az elmúlt hét végén. A négyszáz négyzetméter alapterületű könyváruház nyolcmillió forintos árukészlettel, köztük számítástechnikai kiadványokkal és eszközökkel várja az olvasókat és a könyvterjesztőket. « • • A nyíregyházi művészeti hetek keretében több képző- művészeti kiállítást láthatnak a hónap végéig a városba látogatók. A megyei művelődési központban mutatkozik be Máthé András fotóművész, valamint a Képző- és Iparművészeti Főiskola végzős hallgatói. A Móricz Zsigmond Színház tegnap esti ősbemutatóján Bohumil Hrabal Egy pincér vallomásai című művének első magyarországi előadását láthatták a nézők, Ivó Krobot rendezésében. • • • A kisújszállási Nagykun citerazenekar lép fel holnap a Mezőgazdasági Múzeumban. Április 5-én ugyanitt a Törökszentmiklósi Béke Tsz népdalköre mutatkozik be. • * • A napokban került a könyvesboltokba a Helikon Kiadó gondozásában Kassák Lajos Tisztaság könyvének hasonmás kiadása, közös borítóban Sik Csaba Kassák két évtizede című tanulmányával. Az Akadémiai Kiadó jelentette meg Győrffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című művének második kötetét. „Ha a szocializmust valódi közösségi társadalomnak fogom fel, ahol az emberek belső indítékából származó, személyes elhatározást is tükröző közösségek jönnek létre és intézményesülnek, akkor annál inkább szocialista, minél több ilyen egyesület létezik.” A Hazafias Népfront főtitkárának, Pozsgay Imrének szavait mottóként idézték a hatvani közművelődési egyesület létrehozói, amikor városi felhívásukat megfogalmazták. Könyvtárosok, padagógusok, orvosok, munkások, a város- politika tevékeny szervezői nem rendkívüli feladatra vállalkoztak, csupán arra, hogy egy olyan közművelődési egyesületet hozzanak létre, amelynek tagjai — önfenntartó módon — közös elhatározás és demokratikus döntés alapján szervezik meg saját művelődésüket és szórakozásukat. Hatvan, mint ahogy nevében is viseli, mindössze egy órányira, hatvan kilométernyire fekszik a fővárostól. Nem is oly régen a városi könyvtár és a művelődési ház színház autóbuszokat indított egy-egy jeles fővárosi színpadi bemutató megtekintésére. A kezdeményezőknek soha nem volt gondjuk, az út sohasem végződött ráfizetéssel. Diákok, tanárok, szülők, a könyvtár és a művelődési ház látogatóinak sokasága időben megküzdött azért, hogy személyes irodalmi, színész élményhez jusson, amelyet nem pótolhat sem a mozi, sem a televíziós bemutatás. A város közművelődési szakemberei úgy vélték, ennél többet, a korábbinál mást, sokrétűbb művelődés- politikát kell teremteni. így kívánják mindazok, akik a lokálpatriotizmus szellemében lakó- és munkahelyüknek, művelődési, szórakozási igényeik centrumának tekintik a vonzó, de mégis távoli fővárossal szemben Hatvant, A városi közművelődési egyesület vezetői nem titkolják, hogy a művelődés köz- intézményei felszereltségüket. otthonosságukat tekintve valójában szegényesek. A lakosság, a munkahelyi közösségek igényei azonban túlnőnek e korlátozott lehetőségeken, az egyesület létrehozásával rendszeres fórumot kívánnak teremteni a településfejlesztő közgondolkodásnak, az alkotó munka nyilvánosságának, a kisvárosi szellemi élet fejlődésének, további gyarapodásának. Hatvanban a városi könyvtár már évek óta nem csupán egyszerű kölcsönzőhely. Talán ezért sem véletlen, hogy az egyesület épp itt talált otthonra. A felkínált program pedig: számítás- technikai tanfolyam, videó- klub, jogi, egészségügyi és pszichológiai tanácsadás, egy-egy tájegység művelődéstörténetének közös felkutatása, a várospolitika szolgálata és rendszeres tájékoztatás a településfejlesztésről, művészeti viták, kamara- hangversenyek, a könyvbarát kör területi rendezvényei, találkozások írókkal, kiadói szerkesztőkkel — az olvasás népszerűsítésének szolgálatában — és természetesen változatlanul színházi látogatások is. Talán joggal kérdezheti bárki mindez miből és kiknek? Az egyesület a városé, annak reális igényeit a tagság szavazza meg közös elhatározással. A költségeket ők és a vállalkozással szimpatizáló vállalatok, intézmények üzemek fedezik, így az egy szervezetre, intézményre jutó pénzügyi teher elviselhető. Üzem, vállalat, oktatási intézmény, művelődési ház, könyvtár és politikai tömegszervezet egyöntetűen hiszi és vallja, hogy a művelődés demokratizmusának feltételeit megteremtve a város jövőjét is megalapozhatják. Nem egymástól függetlenül, egymással párhuzamosan kovácsolgatják terveiket, hanem együtt és felelősséggel. Hogyan is mondta Lukács György? „ ... az ember, akár akarja, akár nem, akár elismeri akár nem, a közéletnek is része és résztvevője. Minden olyan mozgalom és elmélet tehát, amely ezt letagadja, a személyiségnek mindazoknak a lehetőségeit és képességeit, amelyek csupán a közéleti tevékenységben bontakozhatnak ki, mesterségesen és erőszakosan kiírtja.” M. I. Körmenden, az őrség központjában 0 Batthyány család egykori kastélya A Batthyány kastély főhomlokzata Körmend az őrség és Hegyhát központja, a Rába bal partján fekszik. A tízezer lakosú szép és élénk forgalmú város 1979-ben kapta vissza — 1871-ben elveszített — városi rangját. A település a nyugati gyepű őrtelepeivel (ma Őrség) egyidobén keletkezett, a XI. században. Az első századokban királyi birtok volt, majd 1394-ben — Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar király uralkodása idején — elcserélték a Peliskei család más birtokaiért. A közben ismét királyi birtokká váló helységet II. Rudolf császár 1606-ban a dunántúli hadak vezérének, Batthyány Ferencnek adományozta. A város és a vár sorsa ettől kezdődően 300 évre összefonódott a neves magyar família sorsával. Az ősi Batthyány család kiemelkedő alakja gróf Batthyány Lajos, az 1848-as forradalmi magyar kormány első miniszterelnöke; az 1848—49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc mártírja. A középkori eredetű, négy saroktornyos, kétemeletes Batthyány-várkastély Vas megye egyik legszebb, legimpozánsabb műemléképület-együttese. A középkor óta több átépítést megért kastély jelenlegi állapotában barokk és klasz- szicista stílusú; a főhomlokzat klasszicista stílusban a múlt század elején készült. A kastélyban ma művelődési intézmények és középiskolai kollégium működik, valamint a Rába Helytörténeti Múzeum. Felújítása 1958- ban kezdődött. A kastély utolsó ura, Batthyány — Strattmann László. neves szemorvos volt. A kastélyudvar keleti, park felőli oldalán lévő épület (a volt levéltár és márványterem) földszintjén volt Batthyány László kórháza, ahol a környék szegénysorsú betegeit is ingyen gyógyította. A Batthyány család levéltára és a Körmenden — a majorátus központjában — őrzött nagy értékű gyűjtemények nagyrészt megsemmisültek a II. világháború viharában. A kastélyegyüttest 48 hektáros arborétum veszi körül, benne hangulatos csónakázó tó. E természetvédelmi terület értékei — a hatalmas tölgyek, hársak, platánok — közül is kiemelkednek a hazánkban páratlan méretű tulipánfák. A barokk parkban szabályos utak vezetnek a kastélyhoz, a sugárutak metszőpontjában egy 1820 körül készített obeliszk áll.
