Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-24 / 70. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Moszkvába érkeztek a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei I Szovjetunióbeli látogatás előtt Margaret Thatcher megbeszélései Nyugat-Európa három vezető hatalma, Nagy-Britan- nia, az NSZK és Franciaország hétfőn megkezdte álláspontja egyeztetését az európai katonai egyensúly kérdéseiről Margaret Thatcher brit miniszterelnök moszkvai látogatása előtt. Thatcher asz- szony másfélórás megbeszélést tartott Mitterrand francia elnökkel, majd továbbrepült Bonnba. Szombaton pedig Kohl nyugatnémet kancellár lesz Mitterrand vendége a Loire menti Cham- boírd kastélyában. A normandiai Caen melletti Bernouville kastélyban tartott másfél órás eszmecserét és munkaebédet Thatcher asszony igen hasznosnak nevezte. Mitterrand elnök azt hangsúlyozta, hogy a brit kormányfőnek nincs felhatalmazása a nyugat-európaiaktól, hogy valamennyiük (Folytatás a 2. oldalon) Az 1985-ös esztendő a kukorica vetésterületét és hektáronkénti terméseredményeit illetően egyaránt mélypontnak számított az ágazatban. Ezért látta célszerűnek tavaly a MÉM, hogy — a kukoricatermesztés gazdaságosságának javítására hozott központi intézkedések mellett — meghirdessen egy olyan pályázatot, amely három kategóriában a szemeskukorica vetésterületének az előző öt évi átlaghoz hasonlított öt- százalékos, és az összes termés legalább tízszázalékos növelésére ösztönzi a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat és a mezőgazdasági kombinátokat. A pályázat eredményes volt, mert a benevezett nagyüzemek országosan mintegy 68 ezer hektárral növelték 1986-ban az előző évihez képest a kukorica vetésterületét. Elmondták a MÉM vezetői Gödöllőn, az agráregyetem aulájában rendezett díjkiosztó ünnepségen A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei hétfőn megérkeztek Moszkvába, ahol részt vesznek a VSZ Külügyminiszteri Bizottságának soron következő ülésén. A seremetyevói repülőtéren Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja fogadta a vendégeket: Petar Mlade- nov bolgár külügyminisztert, a BKP KB PB tagját, Boazt is, hogy a kedvezőtlen világpiaci jelenségek ellenére sem mondhatnak le a hazai nagyüzemek a gabonatermelés további növeléséről. A szántóterületnek országosan a 60—70 százalékán termesztett gabonaféléknek 1987-ben is meghatározóak a növénytermesztési teljesítmények tervezett 9 százalékos növelésében. A főágazat szerkezetében . azonban — idejében reagálva a világpiaci változásokra — módosításra van szükség. A búza termesztést valamelyest visszafogva a kukorica és az őszi árpa területét és hozamait kell növelni. A tervidőszak végéig 1,2 millió hektáron, hét tonna feletti átlaghozammal 8,5 millió tonna kukorica megtermelése a cél. A terület és a termés- mennyiség növelését ösztönző pályázatokat az idén is meghirdeti a MÉM. A pályázatban tavaly 367 nagyüzem vett részt, elért eredhuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert, a CSKP KB tagját, Marian Qrzechowski lengyel külügyminisztert, a LEMP KB PB tagját, Várkonyi Péter magyar külügyminisztert, az MSZMP KB tagját, Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét, az NSZEP KB tagját, és loan Totu román külügyminisztert, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagját. ményei alapján 342 ért el helyezést. Megyénkben mintegy 8 százalékos termésterület növelést értek el a pályázó gazdaságok, amelyek közül 19 lett „dobogós”. Magyar Gábor miniszterhelyettes a 100 és ezer hektár közötti kategóriában elért első díjat dokumentáló ’ oklevelet adott át a Nagykunsági Állami Gazdaság, a Jászberényi Zagyvamenti és a Tiszasülyi Béke Barátság Tsz képviselőinek. Az 1000 és 1500 hektár közötti kategóriában első helyezést ért el a Törökszentmiklósi Ti- szatáj, a Kunhegyesi Kunság Népe és a Fegyverneki Vörös Csillag Tsz. A kukoricát tavaly 1500 hektárnál nagyobb területen termelő Szolnok megyei nagyüzemek közül kategóriagyőztes a Mezőhéki Táncsics és a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz, valamint a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság. T. F. MA: Gazdasági kérdések a középpontban 3. oldal Javuló feltételek ellenére is kevesebben 5. oldal Vendégcsapatok jó napja 7. oldal Az Alföldi Porcelángyárban Háromszázmilliós fejlesztés Háromszázmillió forintos beruházással fejlesztik a hódmezővásárhelyi Alföldi Porcelángyárat; a jelentős összeget öt gyáregysége közül a legnagyobb dollár-exportot eredményező szani- tergyárra és az edénygyárra fordítják. Az előbbire, vagyis az egészségügyi, fürdőszobai berendezéseket készítő gyárra 220 milliót költenek. Ebből a mosdókagylókat, WC- kagylókat gyártó futószalag helyett az egyéni felelősségnek tágabb teret nyújtó öntőpadokat szerelnek fel. Egy- egy ilyen — különféle modern szerszámmal, munkaeszközzel ellátott — pádon 38 kagyló teljes öntési folyamatát egy dolgozó végzi el, az előkészítéstől az öntésen át a tisztításig. Ez jóval kvalifikáltabb tevékenységet igényel, mint a futószalag mellett dolgozóknak jutó egy-egy részművelet; ugyanakkor kiküszöbölik a munka fárasztó egyhangúságát. Az öntőpadoknál korszerű anyagmozgató és egyéb segédeszközök állnak a munkás ■ rendelkezésére, így kisebb létszámmal is a korábbival azonos mennyiségű árut állítanak elő. Tízéves szerződés Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon Kukor/catermolősl pályázaton Megyénk 19 gazdasága „dobogós ff A Jászfényszarui Béke Tsz kalapüzeme jelenleg szovjet megrendelésre dolgozik. A nyári viseletű, divatos női kalapokból 220 ezret szállítanak. Képünkön Csontos Ferencné szalagot tűz a kalapra. (Fotó; T. Z.) Módosítás április végéig B kollektív szerződések vitája a vállalatoknál Országszerte zajlik a vállalati kollektív szerződések vitája. A munkahelyi vezetőknek a szakszervezeti szervekkel történt egyeztetést követően március végéig kell beszámolniuk a dolgozóknak a kollektív szerződések múlt évi végrehajtásáról. A tapasztalatok megvitatása alapján döntenek azután az esetleges módosításokról. A beszámolók elkészítéséhez és a vállalati kollektív szerződések idei módosításához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa közösen irányelveket adott ki. A kollektív szerződések módosításának tervezetét április végéig kell elkészíteniük a gazdasági vezetőknek és a helyi szakszervezeti szerveknek közösen, amit majd ugyancsak megvitatnak a dolgozókkal. Az irányelvek felhívják a figyelmet arra, hogy mivel a szak- szervezetek előre megkapják a beszámolót, ahol lehet, ott annak véleményezésével együtt készüljenek fel az esetleges módosító javaslataikra. Így a tervezett módosítást már a beszámolóval együtt megvitathatják a dolgozókkal. A módosítások során arra is tekintettel kell lenni, hogy a vállalati önállóság növekedésével bővültek a helyi szabályozás lehetőségei. Igen sok jogszabály ma már csak általánosságban rendelkezik, s annak konkrét alkalmazásáról a munkáltatók és a munkavállalók a helyi sajátosságoknak megfelelően dönthetnek. Az eredményes gazdálkodás a korábbiaknál rugalmasabb munkaerőgazdálkodást követel a vállalatoktól; egyre gyakoribb a dolgozók vállalaton belüli, illetve vállalatok közötti átcsoportosítása. Mivel a múlt év végén, illetve az idén több új, a munkaidő védelmére, a munkafegyelem javítására hozott munkaügyi jogszabály is életbe lépett, ezek végrehajtásával kapcsolatos szabályokkal is ki kell egészíteni a kollektív szerződéseket. Az új jogszabályok egyike például arról intézkedik, hogy csalk kivételes esetekben lehet. munkaidőben eltávozni, s az emiatt kieső időre csak akkor jár munkabér, ha azt utólag ledolgozzák. Ezért a kollektív szerződésekben ajánlatos kialakítani az eltávozások engedélyezésének új rendjét, csakúgy mint a kieső munkaidő ledolgozásának szabályait. A módosítások során figyelembe kell venni azt a változást is, hogy a vállalatok a korábbi gyakorlattal szemben most már csak kivételes esetekben, például a munkaerő szervezett átcsoportosításakor mentesíthetik a felmondási idejüket töltő dolgozókat a munka alól. Otven hagyományos ilzembon Indul a téglagyártási szezon A tégla- és cserépipar gyárainak felénél, az 50 hagyományos üzemben még mindig időjáráshoz kötődő szezonális áru a tégla, mert csak a hideg elmúltával lehet a szabadtéri színekben szárítani, égetésre előkészíteni a nyers, nedves terméket. A téli hónapokat ezért karbantartásra, nagyjavításra hasznosítják, s a kitavaszodással indítják a présgépe^ két, a nyerstégla-gyártási idényt. A szokásos március eleje idénykezdést megakadályozták az erős éjszakai fagyok, s két hetes késéssel csak most kerülhet sor arra, hogy fokozatosan munkához lássanak a hagyományos téglagyárak. A Kunmadaras! Vas- és Elektromos Ipari Szövetkezet a Vegyépszer Vállalat részére 76 millió forint értékben TW 200 SPT típusú hegesztő gépeket gyárt. Sajnos az első 100 darabos tételt nem tudják kiszállítani egy biztonsági berendezés hiánya miatt, amelyet NSZK-ból importál a hazai ipar. (Fotó; Tarpai Zoltán) Elnöke a művelődési miniszter Újjáalakult a Közművelődési Tanács A társadalom és a gazdaság változásával párhuzamosan az utóbbi években folyamatosan átalakultak a művelődési szokások, a közművelődés tartalma és rendszere. E megváltozott feltételeket figyelembe véve jöttek létre a közelmúltban a közművelődés irányításának új formái, szervezeti keretei, s alakult újjá egyebek között a Közművelődési Tanács. A művelődési miniszter elnökletével működő tanácsadó testület célja, hogy kezdeményező, véleményező szerepet töltsön be a közművelődés egészét érintő döntések előkészítésében, a kultúraközvetítő intézményhálózat tevékenységének összehangolásában. Feladata, hogy támogassa a művelődés ügyét előre vivő törékvéseket, s hozzájáruljon a kulturális kínálat bővítéséhez, színvonalának emeléséhez. Az Országos Közművelődési Tanács utódjaként megalakult testület az eddigieknél hatékonyabban igyekszik koordinálni a kultúra és a művelődés különböző területeit, s nagyobb figyelmet szentel majd az iskolai és a munkahelyi művelődés ügyének. A tanács — amelynek tagjai állami szervek, társadalmi érdekképviseleti szervezetek és szövetségek képviselői, valamint kulturális személyiségek — a múlt héten tartotta alakuló ülését; tagjai időről időre megvitatják a közművelődés aktuális kérdéseit.
