Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-19 / 66. szám
1987. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szakmunkás-bizonyítvány soron kívül Kereskedelmi tanulók országos versenye Szolnokon nyolc iskolát képviseltek, hasznos tapasztalatok birtokában utazhatnak haza és ^kezdhetik meg hétköznapi munkájukat. Általában megalapozott szakmai tudás jellemezte az ifjú kereskedőket, akik bebizonyították felkészültségüket elméletben és gyakorlatban s nem utolsó sorban a vevőkhöz való jó viszonyukkal, kapcsolatteremtő képességükkel. Ezután Murányi István átadta a legjobb versenyzőknek és felkészítő tanáraiknak a díjakat. A kozmetika és vegyicikk eladó szakmában Holló Judit kecskeméti, az élelmiszer szakmában őri Erzsébet győri, a ruházati ágazatban Buri Erika kecskeméti, a műszakicikk eladó szakmában Varga László gyöngyösi, a háztartási felszerelések kategóriában Lörincz Zsolt gyöngyösi, a vegyesbolti eladó szakmában pedig Bakk Ibolya szombathelyi tanuló szerezte meg az első helyet. A szolnokiak közül szakképzett élelmiszer eladónak tudhatja tegnap óta magát Meleg Erzsébet és Jáger Ildikó. ruházati eladó szakmunkás lett Benke Márta, a műszakicikk kategóriában az első hat között végzett Horti Balázs és Balázs Tibor. Valamennyien a Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző diákjai. — B — Az idén huszonhetedik alkalommal rendezték meg a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyt a kereskedelmi szakközépiskolások és szakmunkástanulók számára. Ez alkalommal Szolnok adott otthont a kétnapos versenynek, amély elméleti és gyakorlati fordulókból állt. A verseny zárásaként tegnap a megyei tanács nagytermében ünnepélyes keretek között adták át a díjakat a legjobbaknak. A kereskedelem hat különböző szakterületének első hat helyezettje már a zsebében érezheti a szakmunkás-bizonyítványt, ők ugyanis mentesülnek az év végi vizsgák alól. Az ünnepségen, amelyen részt vett Murányi István, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Tar Sándor, a KPVDSZ titkára is, Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a fiatalokat. Egyebek között elmondta, hogy a tanulók bebizonyították jó szakmai, elméleti és politikai felkészültségüket, lelkiismeretes munkával készültek fel a vetélkedésre. Felkészítésükben döntő szerepet töltöttek be tanáraik, oktatóik is, így az országos versenyben ők is nyertesnek tekinthetők. Murányi István a kétnapos verseny értékelésében hangsúlyozta, hogy Szolnok jó házigazdának bizonyult, köszönet illeti a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkás- képző vezetőit, tanárait, a város kereskedelmi vállalatait a vetélkedő zavartalan lebonyolításáért. Az országos döntőbe jutott százharminc- hat tanuló, akik hanmincHorti Balázs a műszakicikk eladó kategória harmadik helyezettje (Fotó: T. Z.) ft szolnak! kulturális hetek nyitányaként- Vendégünk a szovjet szimfonikus zenekar Budapesti fellépése előtt, holnap este a szolnoki közönségnek is bemutatkozik a Szovjetunió Kulturális Minisztériumának Állami Szimfonikus Kis Zenekara Jurij Szimonov karmester vezetésével. A szolnoki kulturális hetek megnyitója alkalmából, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban este 7 órától meghirdetett hangversenyen Wagner, Mendelssohn, Csajkovszkij, Szkrjabin és Rimszkij-Kor- szakov művek csendülnek fel. A koncert igazi csemegének ígérkezik, hiszen az alig több mint egy éve alakult zenekar először indul külföldi vendégszereplésre. (Hazánkon kívül Lengyelország lesz a következő állomás.) A szovjet együttes egyébként az ország konzervatóriumainak hallgatóiból, illetve más nagy zenekarok tagjaiból verbuválódott. Hozzánk hatvanöt taggal érkeznek, tehát olyan létszámmal, amellyel bármely kisebb város színpadán fel tudnak lépni. Repertoárjuk a zene- irodalom jeles alakjait öleli fel, a bécsi klasszikusok műveitől az orosz klasszikusokon át egészen a kortárs szovjet zeneszerzők darabjaiig válogatták össze műsorukat. Az elkövetkezendő napiakban e széles skálából nyújtanak ízelítőt a magyar zenerajongóknak. A szovjet szimfonikusok magyarországi vendégszereplésén közreműködik Szabadi Vilmos hegedűművész is, aki kétéwel ezelőtt harmadik lett a világ legrangosabbnak tartott hegedűversenyén, a Finnországban megrendezett Sibeliuson. A fergeteges siker után európai turnék következtek, köztük az Állami Hangversenyzenekar szólistájaként egy londoni koncert. A szolnoki pódiumon tehát egy kétéve feltűnt nagyszerű zenekar és egy ugyancsak két esztendeje üstökösként ismertté vált fiatal hegedű- művész ad — bizonyára feledhetetlen emlékű — hangversenyt pénteken. Magyar költik Veres Péterről Magyar költők Veres Péterről címmel versgyűjtemény jelent meg Debrecenben az író születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A Bényei József által összeállított és szerkesztett kötet ötvenöt költő Veres Péterhez, illetve a róla írt versét tartamazza. Idegennyelvú oktatásra Pályázati felhívás A Művelődési Közlöny 1987. évi második számában pályázati felhívás jelent meg a magyar—francia és a magyar—olasz tannyelvű gimnáziumok leendő matematika, fizika és biológia szakos tanári állásainak betöltésére. A már tanító pedagógusok és egyetemi hallgatók részére meghirdetett pályázatok benyújtásának határideje: április 15. Vuics István Jászberényben élő festőművész 75 éves. A jászsági emberek és táj avatott mestere ma is változatlan energiával ég alkotókedvvel dolgozik (Fotó: Tarpai) Thálla a Tisza partián 11. Pistik és Bokorok Fajezatek a Szigligeti Színház hárem évtizedéből A szolnoki örJcény-bemu- tatók sorát folytatva eljutunk az eddigi örkény-drá- máknál — Tóték, Macska- játék — is sokkap nagyobb vihart kavart Kulcskeresők 1975-ös bemutatójáig. De az előzmények is csaknem „drámaiak” voltak. Örkény alapgondolatában két, egymástól merőben különböző darab lehetősége volt, de egy harmadik történetet írt meg — ha egyáltalán történetről beszélhetünk a Kulcskeresők kapcsán. Mellesleg: az új változat sem volt végleges, a hosszúra nyúlt expozíciót Örkény — saját bevallása szerint — hétszer írta át. — A hamis illúziók csődjéről szól a játék, figurái nem találják meg a kulcsot saját életük alakításához, a Nagy Sándor Tamás zűr és a zavar mint rendező elv szerepel az életükben. Szóval a kudarcról lesz szó, amelyet csak egy hajszál választ el a sikertől — mondta Örkény a premier előtt. A pilótát, aki „pöfföt kapott” a hátába Piróth Gyula, a feleségét Csomós Mari játszotta. Az előadás legmaradandóbb alakítása Papp Zoltán nevéhez fűződik: ő volt a Bolyongó. Figurája emberszabású és mitikus egyszerre, sárban, px>rban járó kisember, aki amikor úgy érezte most arra van szükség, mindig elrugaszkodott a valóságtól. Illúzióteremtő, majd — amikor — illúzió- romboló. Ellentmondásos, amilyen az élet, lényeglátó és handabandázó. Papp Zoltán azt is egyértelműen a néző tudtára adta, hogy mind annyiunkban él egy Bolyongó”, aki segít nekünk még abban is, hogy vereségeinket később győzelmeinkként fogjuk fel! Nem akármi’ > A Kulcskeresőket egyébként Szolnok 900 éves jubileumára írta Örkény István, akit családi, rokoni szálak is fűztek a városhoz. Elég bizarr ugyan ehhez az ünnepi eseményhez kötni a Kulcskeresőket, avagy ki tudja? — Leszámítva a boldog keveseket, akiknek minden sikerül, sorsunk — ha úgytetszik történelmünk — sokkal több balsikerrel sújtott, mint ahány sikerrel jutalmazott — mondta a szerző. Ez már bizony születésnapi meditációnak sem rossz! A Kulcskeresők bemutatása után alig három évvel újra Örkény premierre készül a színház... Székely Gábor már nincs Szolnokon Herényi Imre az új igazgató — de az író most is bizalmáról biztosította a társulatot. Az 1978. október 27-én keltezett levelében ezt írta: „Engem már háromszor kipróbáltak a szolnokiak. Remélem negyedszer sem fognak csalódni bennem." Ebben a levelében megjegyzi, hogy a Vérrokonok a szívéhez legközelebb álló műve. A dráma különben az 1974-es Pesti Színház-beli bemutató után került Szolnokra. — A darab azokról szól — mondta a szerző, akik hisznek valamiben. Ennek tükrében vizsgálva az előadást akkor is, s most is, csaknem egy évtized távlatából megállapíthatjuk, hogy önkény nem csalódott a szolnoki társulatban. A szolnoki „Bokorok” bizonyították, hogy megszenvedtek hitükért, rászolgáltak tiszte- ■ létükre, s nem lángolva égésük a nevetséges, hanem az, hogy ama bizonyos „kelebi- ai káposztás vagonnal” már nem tudnak mit kezdeni. A jószándék és tehetetlenség szembesítéséről nagyszerű parabolát rajzolt a Csiszár Imre rendezte előadás. A szolnoki Vérrokonok új Örkény színészt is avatott Ivá- nyi József személyében. A másik Bokor, akinek vállait ugyancsak a „bakorság” terhe nyomta. Polgár Géza, már a Kulcskeresőkben is bizonyította, hogy érti Örkény nyelvét, ahogy a Macskajáték néhány évvel ezelőtti Gizája, Koós Olga is remekelt. Ami a legfontosabb: a Vérrakonok előadása azt is bizonyította, hogy a Szigligeti színpadán továbbra is él az örkény- színház. Ezt példázza a Szobaszínházban bemutatott újabb Örkény mű, a sok Pistis darab, a Jeney István rendezte Pisti a vérzivatarban is (1983. szeptember). Jeney Pistije igen komor, elvonatkoztatásaiban merészebb akár a p>esti, akár a debreceni Pistinél, s főleg álta- lánosíthatóbb. Jeney István: „— Nem először hallom, a bemutató óta emlegetik, ha szóba kerül: „sötét” volt a Pistim. Válaszom — kérdés formájában — minek örüljek? De nem az én remélem csak átmeneti, rossz társadalmi közérzetemtől volt keserű — ha úgy tetszik — az előadás. Sokkal inkább a darab motiválja: ilyen a mondanivaló. A Pistik hordozzák a történelmet. A mi történelmünk ilyen, s éppen az a nagyszerű bennük, a Pistikben, hogy a legörömtelenebb helyzetben is újra tudjuk kezdeni az életünket.” Az előadás egyben a nemzedékváltás is volt. Örkény eddigi szolnoki szereplői szinte kivétel nélkül a kö- zépgenerációhoz tartoztak. A „Pisti” szereplőgárdája — egy személy kivételével — egytől egyig fiatal, bár már nem pályakezdő színészekből verbuválódott. S amit külön dicsérően jegyzett meg róluk a kritika: „... azonos stílben, egy nyelven beszélnek, magától érthetődő természetességgel élik át a legképtelenebb szituációkat. Elsősorban Nagy Sándor Tornái, Zala Márk és Jeney István karaktere mondott el sokat a különféle Pistikről. Jeney rendezése „kilépteti” az írói mondanivalót a nézők közé: mindannyian Pistik vagyunk, így vagy úgy. ilyen vagy olyan, netán amolyan Pistik, de Pistik... Történelmünk hordozói." A Sötét galamb Szigligeti-béli bemutatója 1985. március 16-án volt. Merész és kockázatos vállalkozásnak minősíthetjük, így utólag, a siker tudatában is. A Sötét galambot ugyanis sokan Örkény leggyengébb, vagy mások szerint egyetlen igazán rossz drámájának tartják. 1970-ben a Nemzeti Színházban csaknem megbukott. A szolnoki társulat 15 évvel később nyilván az ör- kény-hagyományokkal a háta mögött vállalta fel Glória történetének előadását. Csomói Mari és Piróth Gyula a Kulcike- resfikben. Csomós Mari IStS—U77 kózótt tíx szezonban volt Szolnokon, kivételes tehetségével Székely Gábor igen erős színházának egyik legeredetibb egyéniségű tagja. Shaw Szent Johannájának címszereplője; Elektra a Gyurkó tragédiában; Násztya az Éjjeli menedékhelyben; Yerma: Makrancos hfilgy; Adele, a Lorca drámában; Isabel Haverstick Tennessee Amig összeszokunk című darabjában; majd Puntila Éva; Liza Protaszov Gorkij tragédiájában; Gyarmaky Róza a Füst Milán drámában, a Boldogtalanokban. Jeney latrán Azoknak lett igazuk, akik ezúttal is „esküdtek” Örkényre: Szolnokon elsöprő sikere volt a Sötét galambnak, amely Ács János hittel teli gondos rendezésében került színpadra. S ismét a fiatalok remekeltek, elsősorban Nagy Sándor Tamás telítette sokszínűén a vagány figuráját, de Glória Ilona alakítója Egri Kati gazdagabbá tette a nőalakot az író elképzelte figuránál. A Szigligeti Színház a Sötét galambbal szerepelt a IV. országos színházi találkozón, amelyen 12 fővárosi és 12 vidéki színház vett részt. S a huszonkilenc tagú zsűri az összes létezhető díjak egy- harmadát a szolnoki előadásnak ítélte oda. Acs János a Sötét galamb színreviteléért a legjobb rendezés díját. Egri Kati a legjobb női alakításnak járó díjat, Szendrey Ilona pedig a legjobb női epizódistának felajánlott díjat vehette át (folytatjuk) lkai Lajos
