Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-19 / 66. szám

1987. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanáoa vb napirendién Beszámolt Fegyvernek és a Munkaerő Szolgálati Iroda Eredmények, megoldásra váró problémák egy nagy­község életében, amely az adott térségben körzeti fel­adatokat is szívesen vállal — erről számoltak be teg­nap Fegyvernek tanácsának vezetői a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának, amely ösztönző elismeréssel nyug­tázta a jelentést, egyöntetű­en állapítván meg: Fegyver­nek egyenletesen, szépen fej­lődő települése megyénk­nek, bár ha ezt a fejlődést látványos, kiugró sikerek talán nem is mutatják. Ma­ga azonban az a tény, hogy lakóinak száma az utóbbi időben is tovább emelkedett — ma hétezer-négyszázheten lakják —, azt bizonyítja, hogy az itt élők számára a körültekintő tanácsi terve­zés, igazodva reálisan az igényekhez, valamint a tár­sadalmi lehetőségek maxi­mális kihasználása oly mó­don alakította a körülmé­nyeket, hogy azok megtartó- erőként is jól működnek. A családiház-építőknek pél­dául közművesített telkek kialakításával sietett segítsé­gükre a tanács, vagy példá­ul sikerült elérniük, hogy a nagyközség is gázt kapjon, s ma már 320 lakásban ezzel a korszerű energiával fűié­nek. Most azonban, s erről hangsúlyosan esett szó a vb- ülésén — váratlan akadály gördült a további lakások gázzal történő ellátása elé, mivel hiányoznak a bekötés­hez szükséges nyomáscsök­kentő készülékek. A végre­hajtó bizottság támogatását ígérte a további eredményes lépések megtételéhez, azaz a szükséges készülékek be­szerzéséhez. Ami ugyancsak a jövőt ih­leti: a műszaki tervek el­készültével júliusban meg­kezdik szervezni a települé­sen a vízműtársulatot, hogy ily módon oldhassák meg a |régi hálózat egy részének cseréjét, másrészt a vezeté­kek hosszának megtoldását újabb kilométerekkel, hogy végül is teljes körűvé váljék Fegyverneken a vízellátás. A textilszakszervezet napirendjén l piachoz alkalmazkodó termékválasztók A Textlipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége szerdán ülést tar­tott, melyen a szakszervezet­hez tartozó vállalatok elmúlt évi tevékenységének tapasz­talatait és az idei feladato­kat vitatta meg. Megállapí­totta: 1986-ban a textilipar a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termékválasz­tékot alakított ki, ezzel elér­te, hogy konvertibilis export­ját az ipar átlagánál nagyobb mértékben, 8 százalékkal bő­vítette. A textilipari vállalatok feladata az idén is elsősor­ban a konvertibilis export értékének fokozása. Erre fő­ként a kötő- és a rövidáru iparban van lehetőség. Az export fokozásához azonban elengedhetetlen a termék- szerkezet további korszerűsí­tése, és ezzel egyidejűleg a műszaki fejlesztés. Szó esett arról is: a dolgo­zók egyetértenek azzal, hogy e vállalati munka hatékony­ságának növelése megkíván­ja a létszámgazdálkodás ész- szerűsítését is, és ezért az idén többhelyütt szükséges a létszámátcsoportosítás, ille­tőleg egyes munkakörök ösz- szevonása, a párhuzamos te­vékenységek megszüntetése. Azonban ezt úgy kell végre­hajtani, hogy az intézkedé­sek ne sértsék a dolgozók alapvető érdekeit. Ebben pe­dig az érintettek a szakszer­vezettől várnak segítséget. Ugyancsak hangsúlyosan ke­rült szóba az ellátási felada­tok között a nagyközségi bolthálózat korszerűsítése, benne az áruválaszték szí­nesítésének feltétlen igénye. A vb másik napirendi témaként a négy esztendeje született és a megye munka­erőgazdálkodásában egyre nagyobb szerepet betöltő in­tézmény, a Munkaerő Szol­gálati Iroda tevékenységéről szóló jelentést vitatta meg. Növekvő szerepére jellemző, hogy 1986-ban, egyetlen esz­tendőben már több mint ti­zenegyezren keresték fel munkavállalók az iroda me­gyei központját és három városi kirendeltségét. De ugyanakkor koordinálják a tanácsoknál is végzett köz­vetítői munkát, s részt vesznek a munkaerő-változá­sokkal, esetleges átcsoporto­sításokkal együttjáró prob­lémák megoldásában is. Te­vékenységük eredményes, szolgáltatásaik sokszínűek — summázta elismerőleg a vég­rehajtó bizottság. Azzal a megjegyzéssel, hogy fel kell készülni a vállalatok és az iroda közötti jobb informá­ció áramoltatásának kialakí­tásával is a várható, na­gyobb arányú munkaerő­mozgásokból (jelenleg még megyénkben nem tapasztal­ható) eredő feladatok meg­oldására. Egyébként ami a munka­erőpiac jelenlegi helyzetét il­leti, a jelentés leszögezte: a kereslet jelentősen eltoló­dott a szakképzett dolgozók irányába, és bizony alaposan megnőtt a túlkínálat se­gédmunkásokból, valamint betanított munkát kereső dolgozókból, főleg a nők kö­rében. A gazdasági feltéte­lekben előálló változások új­szerű követelményeket tá­masztanak a munkaerőgaz­dálkodással szemben. E kö­vetelményeknek módszerei­nek további korszerűsítésé­vel is igyekszik eleget tenni a kis létszámú, de nagy' energiával dolgozó tanácsi intézmény. Valamennyi eljáró hatóság követett el kisebb-nagyobb hibát, szabálytalanságot a maga területén az NSZK-ból importált, veszélyes kémiai anyagokkal szennyezett olaj­hulladékok Pécsett és Bere- menden történt elégetése kapcsán — közölték azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Egészségügyi Minisztérium és a Baranya megyei tanács képviselői tartottak szerdán Pécsett. A vizsgálat lezárása után mind a hatósági, mind a nem hatósági szervezetek és személyek felelősségrevo- nása megtörténik. Minden­esetre a hasonló esetek meg­előzése végett külön eligazí­tásban részesítették az első­fokú környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok munkatársait. Az újságíróknak elmond­ták: az ipari hulladékok ke­zelésével foglalkozó NSZK- beli Reiniger-cég ajánlatot tett a Flexiko Fejlesztő Vál­lalatnak, hogy öt éven át évi 100 ezer tonna olajhulladé­kot szállít kazánokban törté­nő elégetés céljából Magyar- országra. Próbaégetésre be is érkezett az országba mint­egy 550 tonna olajszármazék a Mineralimpex közvetítésé­vel. A Pécsi Hőerőmű Válla­latnál, valamint a Cement- és Mészművek beremendi gyárában vállalkoztak a pró­batüzelésre, s 1986 szeptem­bere és decembere között el is égettek belőle 380 tonná­nyit. Az időközben elvégzett analitikai vizsgálatok kide­rítették, hogy az importált Tanácskozós és bemutató az ÁHV-nái Tapasztalatcsere a szójáról A Szolnok Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnál ma és holnap jugo­szláv szakemberek részvéte­lével technológiai és ter­mékbemutatót tartanak, amelyen a Heves Megyei ÁHV, a Hajdú-Bihar Megyei AHV, a Bajai Húsipari Kö­zös Vállalat, valamint a Ka- rancs-hús Közös Vállalat, mintegy huszonöt szakembe­re is részt vesz. A szakmai előadással és gyártással egybekötött bemu­tatón a részvevők tanulmá­nyozzák azt a technológiai eljárást, amelynek segítségé­vel a szójából a jugoszláviai Becsei-ben háromféle hús­ipari adalékanyagot készíte­nek; ezek az anyagok a fel­vágottakhoz keverve megkö­tik a zsírt. A bemutató célja, hogy a nyugati importból szárma­zó kazeinátot — tejfehérjét — részlegesen vagy teljesen kiváltsák a Jugoszláviában gyártott szójaadalékkal. ÚJ eljárás Házak cülSpökön Űj épületalapozási techno­lógia iparszerű alkalmazá­sát kezdte meg a Hajdú-Bi­har Megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat. Cölöpözési el­járása a Budapesti Földmé­rő- és Talajvizsgáló Vállalat, valamint a hajdúsági tanácsi építők közös szolgálati sza­badalma, amelynek alkalma­zásával a hazai kohókban képződő salakot hasznosítják. A kísérletek során bebizo­nyosodott, hogy az eddig hul­ladékként kezelt kohósalak — amelyből hazánkban csak­nem egymillió tonna képző­dik évente — kiválóan alkal­mas lakóházak és egyéb épü­letek alapozására. Alkalma­zása 30—40 százalékkal ol­csóbb, mint az eddigi sík­vagy mélyalapozások. olajhulladék különféle veszé­lyes anyagokat tartalmaz. Ennek ismeretében az illeté­kes pécsi és beremendi szak­hatóságok azonnali hatállyal leállították az olajszármazé­kok további felhasználását. A vizsgálat kiderítette, hogy a szennyezett olajhul­ladék külföldről való beho­zatalára nem volt engedélye a Flexiko vállalatnak. S nem is adhatott volna engedélyt semmilyen szerv, mivel ha­zánkban jelenleg még nin­csen olyan berendezés, amelyben meg lehetne sem­misíteni a veszélyes vegyü- leteket. A két baranyai üzem előbb engedély nélkül, majd pedig az illetékes levegőtisz­taságvédelmi hatóságok ál­tal kiadott engedély alapján kezdte meg az olajhulladé-. kok elégetését. Ennek követ­keztében bizonyos mérvű környezetszennyeződés tör­tént a Pécsi Hőerőműnél és a BCM-nél, egészségkároso­dást azonban — szerencsére — nem okozott sem az ott dolgozó, sem az ott lakó em­berek körében. Miután az importált olaj veszélyes szennyező voltát megállapí­tották, a megmaradt készle­teket zárolták, majd pedig visszaszállították az NSZK- ba.- A pécsi sajtótájékoztatón hangsúlyozták: az ügy je­lentőségét nem is a megtör­tént környezetszennyezés nagysága határozza meg, a döntő kérdés az ilyen és ha­sonló esetek megelőzése, a hulladékok külföldről való beszállításának megakadá­lyozása. Környezetvédelmi tájékoztató Szennyezett olajhuliadék égetése Hornosak a Törökszentmiklósi ÁO-ban gond Bikákat, terményt és húst loptak Egy ősz, amikor minden „összejött” Amikor a titkárnő bejelen­tett az igazgatóhoz, s nyomá­ban én is beléptem a belső irodába, tisztán érezhető volt a levegőben a feszültség. Hasonló helyzetben valószí­nűleg én is hasonló gondo­latokkal néztem volna a be­lépő újságíróra, aki nem az esetleges jó gazdasági ered­mények miatt, hanem egy kellemetlen és kínos ese­mény kapcsán kérdezőskö­dik. Ahogy mondani szokás, minden „összejött” az elmúlt ősszel a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban: alig fél esztendő alatt három „nagy ügy” is borzolta a ke­délyeket. s zavarta az egyéb­ként stabil gazdálkodású cég hétköznapjait. Berczeli Ist­ván igazgató válaszai nyo­mán nemcsak három ese­mény részleteiről, hanem a A másik két ügy sem ke­vésbé kínos, a különbség csupán annyi, hogy azokra többé-kevésbé fény derült, s a vétekesek ellen a fegyelmi eljárás már be is fejeződött. A három különálló eset kö­zös tanulságainak megálla­pításához nem érdektelen ezek részleteinél is elidőzni néhány gondolat erejéig. Tipikus „húsüzemi lopás” az a cselekménysor, amit egy bejelentés nyomán sikerült felderíteni. A gazdaságból időközben fegyelmivel elbo­csátott Polgár István megbí­zott üzemvezető néhány partner részére esetenként tíz-tizenöt kilogrammal ke­vesebb árut számlázott, mint a ténylegesen kiszállított mennyiség volt. Jogi megfo­galmazásban tehát sikkasz­tott, s így összesen mintegy félmillió forint kár érte az állami gazdaságot. A két ál­landó „kuncsaft” — a bün­tetőeljárásban már orgaz­dákként szerepeltek — két helybéli üzletvezető, Zsig- mond Zoltán és Csőke István volt. Előbbi az ÉKV török­szentmiklósi 308-as húsbolt­Ezek tehát a tények. Már az első pillantásra nyilván­való: a cselekmények elkö­vetői nem tettek mást, csak kíméletlenül kihasználták azokat a „ziccereket”, ame­lyeket az ellenőrzés hiányos­ságai, illetve a belső bizony­lati rend hézagai szinte tál­cán kínáltak nekik. Megta­lálták a kis kapukat, s azo­kon keresztül derekasan dézsmálták a gazdaság va­gyonát, következetesén alkal­mazva a ,„miértk a gyár, vi­gyük haza” elvet. A bikais­tálló hívatlan látogatói és a vetőmagüzem szorgos szarkái a beruházások közben óha­tatlanul előforduló rendkí­vüli helyzetet fordították sa­ját hasznukra, s hogy ez így vagyonvédelem háttérgond- jairói is némi képet kaphat­tunk. A gazdaság egyik ideigle­nesen üzemeltetett, a köz­ponti majortól távol lévő is­tállójából ismeretlen tette­sek hat hízóbikát loptak el egy éjjel. A képlet tulajdon­képpen egyszerű: adott egy magányos, de jól megközelít­hető istálló, amelynek nincs állandó éjjeliőre — csupán egy (kiszámítható!) őrjárat­ba van bekapcsolva —, s amiben nagy értékű hízóbi­kák vannak elhelyezve. Nosi, a tettesek egy éjszaka beáll­tak teherautóval a telepre, s ott talált eszközök segítsé­gével „bevagonírozták” a hat bikát. Azóta sem sikerült a nyomára akadnia sem a jó­szágoknak, sem újdonsült gazdáiknak. jában, utóbbi pedig a helyi áfész 11-es számú büféjében gondoskodott az áru pénzzé tételéről. A harmadik ügy helyszíne a gazdaság vetőmagüzeme, ahol a kérdéses időben még javában folyt az a rekonst­rukciós beruházás, amelyet világbanki hitel segítségével finanszírozott a cég. A gabo­natároló építése idején a bel­ső terménymozgatást végző gépkocsivezetők minden ne­hézség nélkül be tudtak ik­tatni egy-egy .^maszek” fu­vart is a hivatalosak közé. A kerítésen kívül lévő táro­lóhelyen annak rendje és módja szerint megrakatták teherautójukat, csak éppen a másik irányba kanyarodtak vele, s eladták a zsákmányt valamelyik közeli tanyán. Többszáz mázsa kukorica, borsó és más termény ván­dorolt így a háztájiba. A vétkesek — Benke László és Burai László gépkocsiveze­tők, valamint Szűcs Ferenc gépkezelő — azóta már nin­csenek a cégnél, hasonló dicstelen módon távoztak, mint a húsüzem volt vezető­je. történhetett, azt korántsem lehet a véletlen terhére írni. A. húsüzemi eset más ugyan, de mégis hasonló: a napi ellenőrzés nem tárta fél, s nem szűrte ki azokat az adminisztrációs és bizony­lati hibákat, amelyek a cél- vizsgálat során immár telje­sen nyilvánvalóvá váltak. A húsüzemi ügy kapcsán szüle­tett rendőrségi jegyzőkönyv­ben többek között megálla­pították, hogy a belső ellen­őrzés és a rendészet ezekben az esetekben bizony nem állt a feladata magaslatán. Az állami gazdaság veze­tése, az események hatásá­ra, megtette intézkedéseit: fegyelmi felelősségre voná­sok munkakör-átcsoportosí­tások, szigorított ellenőrzé­sek követték, s követik egy­mást. Ma még kérdés persze, hogy mindez mire lesz elég. Egységes elvek szerint A vagyonvédelmi helyzetet természetesen nem lehet az általános munkafegyelmi helyzettől különválasztva vizsgálni. Ezért lényeges iga­zán az a kérdés, amiről Ber­czeli István magyarázólag, de nem magyarázkodva be­szélt. A fegyelmi eljárás rendje és jogi szabályozása jelenleg olyan, hogy sokszo­rosan biztosítja — helyen­ként túlbiztosítja — a dol­gozók helyzetét és érdekeit. Ami azonban a véletlenül fe­lelősségre vontaknak véde­lem, az a vétkeseknek is sokszor kibúvót, de legalább időhúzási lehetőséget jelent. A termelésben dolgozó veze­tők, ha csak tehetik, sajnos mellőzik a sok adminisztrá­cióval és hosszadalmas ügy­intézéssel járó fegyelmi eljá- .rást. Az alkalmazható bün­tetések visszatartó ereje ugyanis kicsi, mivel a mun­kaügyi döntőbizottság, vagy a munkaügyi bíróság rend­szerint enyhít az eredeti fe­gyelmi határozatok szigorán. Az igazgató példákat is so­rolt, saját gazdaságában megtörténteket. Amikor a lo­páson ért dolgozó fegyelmi büntetését illetményföld­megvonásról (kb. 15 ezer fo­rint az értéke) kéthavi 20 százalékos alapbércsökken­tésre (1500—2000 forint) vál­toztatta a bíróság, vagy a nem megfelelő munkavégzés miatt áthelyezett dolgozót visszahelyezték eredeti be­osztásába. A példák nem egyediek, valószínűleg sok munkahelyen tudnák még folytatni a sort. Vizsgálatok, felmérések, statisztikák bizonyítják: az utóbbi években folyamatosan romlik hazánkban a vagyon­védelmi helyzet. Szaporod­nak a munkahelyi lopások, miként a rongálások s az úgynevezett mulasztással előidézett károkozások is. A folyamatot felismerni már si­került, de ez önmagában még kevés az üdvösséghez. Most az intézkedések követ­keznek. Gyárkapukon belül ugyan, de egységes és követ­kezet« szemléletmód alap­ján. A történetben szereplő is­tállót azóta lebontották, a gabonatárolót bekerítették, s a húsüzemben külön admi- niszrátort alkalmaznak a ki­szállított áru mérésére. A közös vagyon megkárosításá­hoz azonban nem önmagá­ban, s nem is elsősorban az istálló helye vagy a tároló­szín teremtette meg a lehe­tőséget, még csak nem is a fegyelmi szabályok engedé­kenysége. Sokkal inkább az ellenőrzés hibái — változat­lan szemléletmód esetén a „ziccerhelyzetek” újraterme­lődnek. L. M. la. Az MTA Marton- vásári Kutatóinté­zetének búzane- mesítési részlegé­ben, a mintegy 800 négyzetméter alapterületű üveg­házban, már a második „aratás” előtt állnak. Je­lenleg a kalászok­ban a magszámlá­lást végzik. Az eddig végzett módszerek mel­lett az egyik la­boratóriumban steril boxot léte­sítettek, ahol új biotechnológiai eljárással a búza­nemesítés idejét felére, harmadá­ra tudják csök­kenteni (MTI-fo- tó: Kabáczy Szi­lárd) „Mlónk a gyár...” Fekete fuvar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom