Szolnok Megyei Néplap, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1987-03-18 / 65. szám
1987. MÁRCIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Művelődési osztályvezetők értekezlete Jobb együttműködést az intézmények között Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott előadást Néhány évvel ezelőtt alakult meg a megyei tanácsok művelődési osztályvezetőinek munkaközössége. A csoport minden évben más-más helyen tartja meg összejövetelét, amelyen megbeszélik gondjaikat, eredményeiket, kicserélik tapasztalataikat, s egyben megismerkednek a házigazda megye kulturális életével, sikeres kezdeményezéseivel, szélesebb körben alkalmazható módszerekkel. A munkaközösség ülésének ezúttal Szolnok, illetve a megye ad otthont. A tegnap délelőtt kezdődött kétnapos eszmecserén, amelyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, Ür- mössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatta a vendégeket szőkébb hazánk köznevelési, közművelődési, művészeti és tudományos életéről. Ezt követően az osztályvezetők a Művésztelepre, a Damjanich Múzeumba és a megyei könyvtárba látogattak el, majd délután értekezletre került sor a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az értekezleten Köpeczi Béla művelődési miniszter tartott előadást a művelődéspolitika időszerű kérdéseiről. Vitaindítójában elsősorban a közoktatás és a köz- művelődés helyzetéről, gondjairól szólt. A . különböző reprezentatív felmérések tapasztalataira is hivatkozva megállapította, hogy az eredmények, a kétségtelen előreA teendők között utalást tett a miniszter a jelenleg is tartó tantervi és tankönyvkorrekciókra, amelyek a szakképző intézményekben már befejeződtek, idén szeptember 1-ig elkészülnek az általános iskolák számára a korszerűsített könyvek, s várhatóan jövőre a gimnáziumok tananyagának tartalmi változtatása is véget ér. Mindezek mellett természetesen az oktatás sikerében, hatékonyságában a pedagógusoké a meghatározó sze-_ rep. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az intenzív továbbképzés egyelőre nem hozta meg a kívánt eredményeket. Ennek oka — a pedagógusok körében itt- ctt tapasztalható kényelmesség, fáradtság mellett — abban rejlik, hogy az intézmények nehezen tudják pótolni, helyettesíteni a továbbképzésen lévő pedagógusokat. A közoktatás egy másik feszitő gondja a tárgyi feltételek hiányossága, ami szoközművelődés? Néhány gondolatot erről is felvetett a művelődési miniszter. Lehetséges forrásként említette többek között az árak, belépődíjak természetesen bizonyos határig történő emelését, különböző egyesületek, társaságok szellemi, anyagi javainak felhasználását, továbbá a munkahelyek, vállalatok érdekeltségét a közművelődés támogatásában. Újszerű munkára, nagyobb mozgékonyságra van szükség a jövőben a közművelődésben, jobban meg kell fontolni minden kiadást, s az eddiginél is jobb együttműködést kell kialakítani az iskolákkal, más kulturális intézményekkel — hangsúlyozta Köpeczi Béla. Az előadást vita és hozzászólások követték. A jelenlévők többek között az új oktatási törvényről, az irányítás feladatairól kérdezték a vendéget. Az eszmecsere után iskolalátogatásra indultak. Az értekezlet résztvevői megismerkedtek a Szolnoki Ságvári Körúti Továbbképző Gyakorló Általános Iskola, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, valamint a Bartók Béla Zeneiskola és az úttörőház munkájával. A munkaközösség osztály- vezetői ma a Kunságba utazMajoros Károlyné igazgató tájékoztatja az is kola életéről a művelődési minisztert (mellette balról) és a vendégeket (Fotó: Nagy Zsolt) haladás ellenére sem lehetünk elégedettek a fiatalok általános műveltségével, magatartásával. A becslések szerint az általános iskolát végzettek mintegy negyed része igen alacsony szinten sajátította el a tananyagot, hiányosak az anyanyelvi és matematikai ismereteik. Vagyis nem elég hatékony az oktatás, különös tekintettel némelyik iskolatípusra. Hat gyapjúipari vállalat: a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár. a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár, a Magyar Posztógyár, az újpesti Gyap- júszövögyár, a bajai Finom- posztó Vállalat és a győri Richards Finom posztógyár, valamint a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat megállapodott abban, hogy rövidesen közös vállalatot hoz létre a gyapjúipari termékek exportjának fellendítésére. Az utóbbi időben a magyar gyapjúipari cikkek iránt csökkent az érdeklődés; a vállalatok nem tudnak gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a külföldi vevők igényeihez, és nem kínálnak mindenszempontból piacképes méterárut a hazai kötőros összefüggésben áll gazdasági helyzetünkkel. De beruházásokban nem igen bővelkedő korunk sokkal inkább a közművelődés helyzetét nehezíti, hiszen a VII. ötéves tervben jóváhagyott tanteremépítéssel szinten lehet tartani a közoktatást. Ezzel ellentétben a közművelődésben nem igen várható fejlesztés. Milyen forrásokból pótolhatja mindezt a és konfekcióipar számára sem. Gondot okoz az is, hogy a szakágazathoz tartozó vállalatok tevékenysége nem eléggé gazdaságos, egymás közötti kapcsolatuk sem megfelelő. Ezen a helyzeten kívánnak alapvetően változtatni a közös érdekeltség alapján működő külkereskedelmi társulás létrehozásával. A gazdálkodás megjavítására hazai és külföldi szakemberek bevonásával az Ipari Minisztérium és a hat gyapjúipari vállalat máris megkezdte a részletes vizsgálatot. Ennek keretében a jelenleg gyártott termékeket korszerűség, divatosság, minőség és ájr szempontjából flf>TTI7Ílc nak. Kenderesen a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetet és az új könyvtárt, Kisújszálláson a gimnáziumot, Karcagon pedig a múzeumot és a Kántor Sándor Fazekasházat keresik fel. A kétnapos eszmecsere Karcagon ér véget, ahol Molnár Ferenc tanácselnök tájékoztatja a vendégeket a város kulturális életéről. T. G. Új ruházati mérettáblázat Elkészült és életbe lépett az új ruházati mérettáblázat, illetve az erre vonatkozó szabványsorozat. Az új méretek a korábbiaknál jobban megfelelnek a lakosság testalkat-sajátosságainak, s egyúttal lehetővé teszik a gyártók és a forgalmazók számára az eddigieknél kedvezőbb ruházati méretválaszték kialakítását. A testmagasság szerinti méretek továbbira is 6 centiméterenként változnak, a bőség azonban az eddigi 6 centiméter helyett 4 centiméterenként növekszik. A méretek jelölési módja is változott: háromszög helyett emberi figurán ábrázolják a magasság, illetve a bőség adatait. A jelölést eltávolíthatatlan módon — például bevarrva — kell alkalmazni. Gyapjúlpari termékek Közös vállalat értékesítésre Havasi Ferenc Szolnok megyében A sörgyár működésével, technológiájával a Központi Bizottság titkárát az üzem igazgatója, Bajka Zoltán és főmérnöke, Urbán István (mindketten a kép bal oldalán) ismertette meg (Folytatás az 1. oldalról) gának munkájáról. Kiemelte, hogy a KB novemberi és decemberi határozatai után az alapszervezetekben a korábbinál sokkal kritikusabban kérik számon a gazdasági feladatok megoldása során a munkaterületeken elkövetett hibáikat. A tájékoztatók után Havasi Ferenc a vállalat eddig végzett, a tanács és a szak- szervezeti szervek helyi kapcsolatáról, feladatmegosztásáról érdeklődött. A gazdasági szabályozók legutóbbi módosításának hatásáról tájékozódva pedig például arra volt kíváncsi, hogy az idei 10 százalékos külön adó nélküli keresetnövelés i „plafont” elegendőnek tartják-e a TVM-ben? A vezérigazgató erre a kérdésire válaszolva elmondta, hogy náluk a keresetek egyszázalékos emeléséhez 13,5 millió forinttal kelj növelni a vállalati nyereséget, így az idén reálisan csak mintegy két és fél százalékos keresetnövekedést tervezhettek. Kedvező viszont — tette hozzá —, hogy a létszám csökkentésével megtakarított bért teljes egészében bérfejlesztésre fordíthatják. A vállalat vezetőivel folytatott megbeszélés után Havasi Ferenc a TVM-ben üzemlátogatáson vett részt. Az üzemlátogatás után Havasi Ferenc és kísérete Martfűre, az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyárba utazott. Az üzemben Győrfi György, a mezőtúri városi pártbizottság első titkára, Pálffy Dezső, a Mezőhéki Táncsics Tsz elnöke és Mli- nárcsek János, a szövetkezet üzemi pártbizottságának titkára fogadta. A gazdaságban és a sörgyárban végzett munkáról a tsz-elnök tájékoztatta a Központi Bizottság titkárát. A Táncsics Tsz-ben mint megalakulása óta mindig, ma is az alaptevékenységből származik a bevétel döntő része: tavaly a növénytermesztés és az állattenyésztés az árbevételnek kétharmadát, az ipar (szárító üzem, sörgyár) egyharmadát hozta. A „mezőgazdasági területen” vannak kihasználatlan lehetőségeik — folytatta az elnök, hiszen például baromfitelepükön a mostani 100 ezer helyett akár 200 ezer tojóhibrid tyúkot is tarthatnának, vagy a mainál több húshozamú szarvasmarha felneveléséhez szükséges takarmányt is meg tudnák termelni — csakhát á mai piaci helyzetben az ezeknek az ágazatoknak a „felfuttatásával” járó kockázatot nem éri meg vállalni. Az utóbbi időben viszont kedvező változásokat is éreztek a hékiök: a libamáj és a pecsenyeliba iránti kereslet élénkül, így a 40 ezres törzs- lúd-állomány kínálta lehetőségeket jobban kihasználhat ják a libatömésre vállalkozók, a tagságnak — igaz, kemény munkával — jelentős összegű jövedelmet hoz a háztájiban meghizlalt évi 120 ezer liba is — mondta a tsz elnöke. A már korábban meglévő vágóhíd uitán az ipari tevékenység fejlesztésével a ’70-es évek végén kezdtek erőteljesebben foglalkozni!. A szárítóüzem megépítését a gazdaságban termesztett fűszerpaprika biztonságos elhelyezése indokolta, kihasználtsága fokozása érdekében itt később már más zöldségféléket, például petrezselymet és kamillát is szárítottak. A sörgyár létesítésének gondolatát a mezőgazdasági munkák gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatásának gondjai érlelték meg. A tavaly első teljes évet záró sörgyárban 263 ezer hektoliter Arany Hordó és Gold Fassl sört készítettek, ez több a névleges kapacitásnál. (260 ezer hektoliter). Ám, hogy a beruházás jól sikerült, az is bizonyítja, hogy a Gold Fassl márka használatának licen- cét eladó osztrák vállalat igen szigorú technológiai előírásait Martfűn teljesíteni tudják. 1986-ot a sörgyár 56 millió forintos bruttó nyereséggel zárta. Havasi Ferenc kérdésére a szövetkezet elnöke elmondta, hogy a mostani nyereségességgel a martfűi beruházás mintegy 15 év alatt térül meg az üzemi nyereségből, ám ha népgazdasági szinten vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor a helyzet lényegesen kedvezőbb, hiszen a forgalmi és nyereségadókat is számítva a gyár felépítésének költségei három év alatt összegyűlik a haszonból! 'Tagadhatatlanul gond viszont, hogy a beruházás megvalósításából — hitelt is felvéve — a részt vállaló tagoknak a gyár nyereségéből jószerével csak annyi pénzt tudnak visszaosztani, ami az évi kamatterheket fedezi. Ez nem nagyon népszerűsíti a szövetkezés, a közös beruházás gondolatát Ennek persze az az oka, hogy a beruházási tervek kidolgozásától a gyár felépültéig jócskán emelkedtek a felépítés költségei és a kamatok. Havasi Ferenc érdeklődött a gazdaság öntözéses növénytermesztési eredményeiről. Kérdésére a tsz elnöke többek között arról beszélt, hogy a náluk idén bevezetni kívánt szuperin- tenzív öntözéses rendszer óriási lehetőségeket kínál. Remélik, segítségével a több éves átlagban a termelőszövetkezet 6 tonnás hektáronkénti kukoricahozamait megduplázhatják. Több takarmánya lesz a gazdaságnak, és ez alapja lehet az. állattenyésztés fejlesztésének. Ez az öntözési rendszer jövedelmezőbbé teheti a KB titkára által a Táncsics Tsz mostani termelési szerkezetéből hiányolt széjatermesz- tóst is. Havasi Ferenc a martfűi sörgyár munkájával üzemlátogatáson ismerkedett, majd kíséretével visszautazott Szolnokra, ahol a megyei pártbizottság székházában aktívaértekezleten tartott előadást. A pártszervek vezetői és vezető gazdasági szakemberek részvételével tartott aktívaértekezletet Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Havasi Ferenc előadása következett, amelyben az ország politkai helyzetének megítéléséről beszélt, elemezte a gazdasági reform- folyamat legújabb lépéseit kiváltó körülményeket és a legutóbbi KB-határozatok végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Előadása után a KB titkára a résztvevők kérdéseire válaszolt, majd a tanácskozás Majoros Károly zárszavával ért véget. Havasi Ferenc a késő esti órákban visszautazott Budapestre V. Sz. J, Fotó: T. K. L. A Kenderes! November 7. Termelőszövetkezet hét éve alakította ki cipőfelsőrész készítő üzemét. A Tisza Cipőgyár részére bérmunkában jelenleg sport- és szabadidő cipők felsőrészét tűzik. Ez évi tervük 450 ezer pár felsőrész elkészítése (Fotó: T. Z.)
